Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-15 / 131. szám

1985. május 15., szerda Dunántúli napló 5 Spórol az MDI Video divat­bemutató Párbeszéd a tanácskozási központban Ünnepi megemlékezés a Gorkij Művelődési Házban Harmincéves a Varsói Nézzék el nekünk, hogy egy tegnap Pécsett megrendezett divatbemutatóról úgy szómo­Szerződés E gondolatok jegyében teg­nap délután Pécsett, a Gorkij Művelődési Házban tartottak ünnepi megemlékezést az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága és a Mecseki Szén­bányák Bizottsága ' közös ren­dezésében. Az ünnepségen ott volt Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára és Novak Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői, köztük V. P. Sitov ezredes, a Szov­jet Déli Hadseregcsoport kép­viselője. A magyar és a szovjet him­nusz után dr. Gábor János, az MSZMP Mecseki Szénbá­nyák Bizottságának titkára nyi­totta meg az ünnepi összejö­vetelt, majd dr. Bognár Zoltán, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettese tartott ünnepi beszédet. A második világháború be­fejezésekor a háború mérhe­tetlen szenvedéseitől meggyö­tört népek felszabadulva ün­nepelték a fasizmus feletti győzelmet. Joggal és remény­kedve hitték, hogy a háború tanulságain okulva egységes lesz a törekvés a tartós béke feltételeinek megteremtésére, a béke megőrzésére — mon­dotta a szónok. Az imperialista nagyhatalmak azonban nem nézték jó szemmel a Szovjet­unió megerősödését, a fasiz­mus szétzúzásában szerzett ki­magasló érdemein alapuló, világszerte növekvő tekintélyét, az ennek nyomán kibontako­zó népi demokratikus forra­dalmak fejlődését. Még be sem gyógyultak a sebek, még romokban hevert Európa, ami­kor Churchill 1946-ban fultoni beszédében meghirdette a Szovjetunió elleni harcot. E cél érdekében állami politika eszközévé teszik az atom-zsa­rolást; a szocialista világrend- szer bekerítésére katonai tá­maszpontok átfogó rendszerét építették ki, s megalakították 1949-ben az Észak-atlanti Szer­ződés Szervezetét, a NATO-t. A szocialista országok sem nézhették tétlenül az esemé­nyek alakulását. Az emberi­ség, a béke, a szocializmus sorsa iránti felelősségük azt diktálta, hogy a már fenálló kétoldalú barátsági és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződé­sek mellett olyan többoldalú szerződést kössenek egymással, amely lehetővé teszi a politi­kai és katonai erőfeszítések összehangolását,, egyesítését. Ezt a célt biztosító Varsói Szerződést 1955. május 14-én - éppen 30 éve - írták alá nyolc európai szocialista or­szág vezetői. A szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése ered- ményekén^ — mondotta dr. Bognár Zoltán — egy olyan kapcsolat teremtődött meq ezen országok között, amely elveiben, céljaiban és egész tartalmában különbözik a ka­pitalista országokat összefogó katonai tömböktől. A mai vi- láq realitásából, valamint a Varsói Szerződésnek a szocia­lista orszáqok eqyüttműködé- sében. a viláqbéke megőrzésé­ben betöltött Höntő szelepé­ből indultak ki a taaorszán^k, amikor legutóbbi tanácskozá­sukon megállapodtak a szer­ződés tovább' húsz évre szóló meghosszabbításában. Az ünnepi beszéd után V. P. Sitov ezredes szólt a jelenlé­vőkhöz. Az ünnepséq a József Attila Műve'ődési Központ iro­dalmi színpadának és az MSZB férfikarának műsorával ért véget. K. F. lünk be, hogy a divatot nem tudjuk megmutatni. A Magyar Divat Intézet ugyanis újított: manökenek helyett egy videó- készüléket hozott, vetített a ke­reskedőknek, akiknek figyelmé­be kívánja ajánlani legfrissebb modelljeit, az 1986-os tavaszi­nyári divatot. Az újítás indo­ka: külföldön is így csinálják, no meg a manökenek drágák, szálloda, utaztatás, miegy­más . . . A divat irányát, mint hallot­tuk a klassrikus egyensúly és a dinamikus mozgás határozza meg, s megtalálhatja a ked­vére valót az, aki elegánsan, igényesebben, illetve meré­szebben öltözködik. A női vi­seletben újra főszerepet kap a szoknya-blúz, a bő és hosszú, valamint a mini szűk-szoknya egyaránt. A blúzok és a ruhák válltöméssel hangsúlyozzák a vállformát. S a női divatban igen elegáns a férfias nyak- 'kendős — ing, mellény össze­állítás. A férfidivatban pedig találhatunk nőies elemeket, az ingek meglepő mintaösszeáMí- tásáiban, denevérujjú szabásá­ban például. S a zakók fazon­ja szintén változatos: a hosz- szú vonalú éppúgy megtalál­ható, mint a csípőig érő, vagy a mellény-szabású. A formák szintúgy változa­tosak: láthattunk kocka alakú, V-vonalú ruhákat, kabátokat. A gyermekdivatról idézzük a kereskedők véleményét. „For­mátlanok, nem gyermekre sza­bottak.” A színekről: a kiállí­tott mintákból idézünk néhány megnevezést, ezek lesznek a divatosak, mint például bril­lant rózsa, gerbera, pisztácia, égetett kaira mell, banánzöld, onixzöld, fenyőzöld. A férfidi­vatban mindehhez hozzátehet­jük az ezüst- és galambszür­két, az ébent és az antracitot. Alapvető kérdés persze, hogy mit látunk mindebből a bol­tokban. Mit mond a keres­kedő? A jövő nyárra az év végén, a jövő év elején vásárol, és azt, amit kap a nagykereske­dőtől, az ipartól. Addigra eb­iből a videofilmből csak halvány vonalak maradnak . . . Gáldonyi M. Jelenet a mecsekfalui lakodalmasból Fotó: Läufer László Lakodalmi zenekar köszön­tötte a közönséget hétfő es­te a komlói Színház- és Hangversenyterem előtt: me­csekfalui gyerekek, felnőttek, öregek mutatták be a vá­rosban élő lakodalmi népszo­kásokat. Hozott és helyi szo­kások ezek, ahogy a gyűjtő, szerkesztő, rendező, Páll La­jos mondja. A svábok a T8. században kerültek ide, a magyarok többsége 1945 után. Az elmúlt negyven év­ben összemosódtak a lako­dalmi szokások; a német és magyar dallamok, rigmusok, táncok át- és átszövik az ün­nepi esemény óráit. Németül és magyarul is szóltak a vő­félyek, a csárdás és verbunk mellett polkát is táncolt a násznép. Ilyen formájában már nem létezik a lakodalmas, hiszen ez színpadi produkció. De sok eleme - a menyasszony­csokor átadása, az ifjú pár vidám próbatétele - ma is él, a vőfélyek szövege pedig régi-régi vőfély-könyvből ke­rült elő. A vidám színházi est az esküvők, lakodalmak jó han­gulatát idézte fel nagy si- kerrél. Játszott nemcsak a színpad, hanem a nézőtér is, sőt - a műsor után - tánc­ház kezdődött a színház előtti téren.' Jellegzetes régi pécsi épületek a Tavasz utca és Rókusalja találkozásánál A szocialista országok közös érdekeken alapuló együttmű­ködésében, védelmi képessé­geinek fejlesztésében, nemzeti szuverenitásuk garantálásában, a világ békéjének megőrzé­séért folytatott harcok vitelé­ben meghatározó szerepe és jelentősége van a 30 éve ala­pított Varsói Szerződésnek. Módosítják a Mecsek-oldal rendezési tervét fiz első uerseskötet- Sok minden történik ezen az emberi beavatkozásra érzé­keny területen. Mi most arra törekszünk, hogy ne logyasz- szuk tovább, illetve csak na­gyon jól megtervezett és kor­látozott mértékben. — Ezzel a gondolattal vezette be Gömö- ry János városi főépítész a pécsi 10. sz, tanácskozási köz­pontban rendezett társadalmi vitát a nyugati Mecsek-oldal részletes rendezési tervének a módosításáról. Ehhez tegyük hozzá: a módosított terv ösz- szesen 180 lakás építésével számol, azaz jóval kevesebbel, mint az egyéb tekintetben is elavult, de még érvényben lé­vő régi terv. A terület pedig: az Alkotmány utcától északra a Fekete út és a Damjanich, Jurisics, Kisszkókói utcák kö­zött húzódik felfelé a hegy­oldalban nagyjából a Barac­kos út magasságáig. Mi is történt itt? Műszaki főiskola, művészeti szakközép- iskola és szolgáltatóház épült, Idejöttek a panelházak és egy bevehetetlen erődrendszert for­mál a teraszházak sokasága. Ügy érezzük: valóban sokat fogyasztottak el a hegyoldal e részéből és most ezen kíván­nak — bízzunk benne, hogy még nem egészen elkésetten - javítani. Például úgy is, hogy kisebb szanálások árán próbálják a területet átszelő völgyön, mint természetes légfolyosón át biz­tosítani a levegő szabad áram­lását. Aztán: a korábbi terv kedvezményeit most megvon­ják a Sörgyártól, hiszen az éveken át ígért fejlesztéseket Marafkó László bevezetőt mond az irodalmi esten. Fotó: Läufer L. Irodalmi est a könyvtárban nem tudta megvalósítani a Nyár, Tavasz és Rókusalja ut­ca térségében. A tervmódosí­tás mint hangulatos és jel­legzetesen pécsi együttest — ilyennek számít a Radnics ut­ca keleti oldala is - meg akarja őrizni: megtartva a je­lenlegi utcaszerkezetet, de számolva az esetleges átépü- léssel (tehát feloldva az évek óta érvényben lévő építési ti­lalmat). E terület szerves egy­séget alkothat a gondozott pi­henőparkká formálódó Rókus- dombbal. Szerepel a tervben az is, hogy a Xavér utca vo­nalában meghosszabbítják a Petőfi utcát a Bálicsi útig, ez viszont a Sörgyár itteni, ún. csertakerti telepének a meg­szűnésével jár. Szó lehet arról is, hogy a műszaki főiskola nagykiterjedésű parkja köz­parkká váljon. A Bálicsi út— Asztalos János útnál létrejött forgalmi csomópontnál kisebb kereskedelmi, szolgáltatási centrum alakulhat ki, kiegé­szítendő a közeli szolgáltató­házat, s ennek a közelében bölcsőde és óvoda részére is tartanak fenn helyet. Víz, szennyvíz, út — ma ezek a legizgalmasabb ügyek azott élők, építkezők számára. A megoldás módjáról Lovas At­tila városépítési csoportvezető szólt: várja a város az érde­kelt lakosság ajánlatát, a ta­nács a költségek felét — pá­lyázati alapon — biztosítani tudja. A tervmódosításról - az elő­zetes társadalmi vita után — június 14-i ülésén tárgyal a végrehajtó bizottság. Első kötete jelent meg nem­rég Meliorisz Béla pécsi költő­nek Ma sem jön senki címmel, és a Várkonyi Nándor Könyv­tár — szép hagyományaihoz híven — irodalmi esten mu­tatta be a kötetet a szép ver­sék kedvelőinek. Tegnap este Maralkó László költő, a Ma­gyar Nemzet rovatvezető-he­lyettese méltatta a közönség előtt a verseskötetet — a régi ismerős, barát szavaival. És némi nosztalgiával: mindket­ten Győrben születtek, ott töl­tötték gyermekkorukat, s Maraf­kó a hatvanas évék végén, hetvenes évek elején a Jelen­kor szerkesztőségében egyen­gette a „segítendő pályatárs” útját. Hamar kiderült róla, hogy tehetséges költő egyéni versvilággal - saját nyelvvel és mondandóval. Marafkó László kiemelte: Meliorisz Béla hű maradt ka­maszkorában választott esz­ményképeihez, Radnótihoz és a kései Kassákhoz, s néhány találó elemző mondattal elhe­lyezte a kötetet a mai magyar líra újabb terméseinek sorá­ban. Ezután Gergely Róbert és Sólyom Katalin, a Pécsi Nem­zeti Színház művészei szólal­tattak meg néhányat Meliorisz versei közül, a hangulatos műsorban fuvolán közreműkö­dött Szkladányi Péter. G. T. Mecsekfalui lakodalmas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom