Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-14 / 130. szám

e Dunántúli napló 1985. május 14., kedd Tájékoztató a vám- és devizajogszabályokról Nemzetközi magazin llllit kell tudni a külföldre utazóknak? BEHOZATALI ELŐÍRÁSOK A hazatérő magyar utas kü­lön engedély nélkül összesen 25 000 forint belföldi forgalmi értékű árut hozhat be az or­szágba. Az ezen értéke; megha­ladó áru vámkezeléséhez a Ma­gyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. Átruházott hatáskör­ben a vámhivatalok adják meg az engedélyt a külföldön aján­dékba kapott és így utasforga­lomban behozott áruk vámkeze­léséhez, legfeljebb 200 000 Ft értékig. Tudni kell viszont, hogy a vámkezeléshez (engedélyezés­hez) külföldi közjegyző vagy más hivatalos szerv által kiál­lított és hitelesített ajándéko­zási Okirat szükséges. A vámmentes kedvezmény mértéke személyenként 6000 fo­rint. Ez a vámkedvezmény azon­ban a 14. életévet be nem töl­tött és az útlevélben együtt­utazó családtagnak feltüntetett személy esetében nem alkal­mazható. Az egyik legfontosabb válto­zás, hogy az együtt utazó, kö­zös háztartásban élő, magyar állampolgárságú együttutazó családtagok esetében a már említett 6000 Ft-os vámkedvez­ményt legfeljebb három fő fi­gyelembevételével - azaz 18 000 Ft-ig egy árura vonatkozóan is össze lehet vonni. Előírás, hogy a vámmentes értékkeretüket egy árura közösen felhasználóknak magyar állampolgároknak, kö­zös háztartásban élőknek és családtagoknak, egyenesági ro­konoknak kell lenni. A fentiek azt jelentik, hogy egy együttutazó háromtagú család esetében egy 18 000 Ft egyedi értékű áru — például 1 db Braun P 2 típusú sztereo le­mezjátszó — vámfizetés nélkül hozható be. Mivel azonban a jogszabály úgy rendelkezik, hogy 6000 Ft-ot meghaladó ér­tékű árukról írásbeli árunyilat­kozatot kell adni, ezért azt fel kell jegyezni a Vámórunyilatko- zaton, függetlenül attól, hogy azután vámot nem kell fizetni. A vámkezelhető áruk mennyi­ségét a százalékos vámtételek­kel együtt az Utas Vámtarifa határozza meg, amely az elmúlt év végén ugyancsak megválto­zott. Általában 10 százalékkal csökkentek a vámtételek. Gyógyszerek és gyógyászati se­gédeszközök behozatalakor nincs vámfizetés. A gépkocsi vámtétele 50 százalék (volt 60 százalék), míg egyéb áruk ese­tében a 6000 Ft értéket meg­haladó áruk után — az össze­vonási lehetőségeket természe­tesen alkalmazni kell — a fize­tendő vám a vámáru belföldi forgalmi értékének 30 százalé­ka. Korábban 40 százalék volt a vám. Az Utas Vámtarifa rendelke­zései nem teszik lehetővé a szesz és a szeszes italok vám­kezelésé;. Útiholmiként azonban 1 liter tömény szeszes ital és 2 liter bor vámmentes behoza­talára minden 16 éven felüli magyar állampolgár jogosult. Az utas a vámkezelés során kiszabott vámot a közléstől szá­mított 30 napon belül fizetheti meg azzal a befizetési lappal, amelyet a vámhivatal ad át a vám közlésével egyidejűleg. Ha 30 napon túli időben fizeti meg a vámot, akkor a vám napi 1 százalékos kamattal kell szá­molnia. TILOS BEHOZNI AZ ORSZÁGBA; Tiszta szeszt, a Magyar Nép- köztársaság vagy más szocialis­ta ország, továbbá valamely nép, nemzetiség, felekezet vagy faj elleni gyűlölet keltésére al­kalmas, valamint a szocialista közerkölcsöt és a közszemérmet sértő sajtótermékeket, kiadvá­nyaikat, ábrákat és tárgyakat (pornográf jellegű termékek, horrorfilmek, ilyen tárgyú kép- magnetofon-kazettákat stb.) Ti­los behozni továbbá gózpisz- tolyhoz való patront és gázha­tású önvédelmi sprayt, támadó fegyverként használható eszkö­zöket (bakszer, rugós kés, gu­mibot stb.) Az itt felsorolt tár­gyak nem vámkezelhetők, a vámhivatal azokat behozatal esetén megsemmisíti. SZÁMÍTÓGÉP és video Az Utas Vámtarifa vámtéte­leinek 50 százalékos mérséklé­sével vámkezelhetők az alábbi áruk;- személyi számítógépek 64 Kbyt teljesítményig, az ezek­hez csatlakoztatható kiegészí­tő és részegységek, tartozékok, alkatrészek, ideértve a mágnes­lemezeket (akár üres, akár programozott) és a programo­zott kazettákat is;- VHS rendszerű videobe- rendezések, ezek részegységei, tartozékai, alkatrészei (a kazet­ták kivételével). A vámmérséklés feltétele az, hogy ezeket belföldön állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok saját használat céljára hozzák be. Lényegében 15 százalékos vámot kell csu­pán fizetni. Az így vámkezelt áruk a vám­kezeléstől számított öt éven be­lül csak az Utas Vámtarifa vám­tételei szerint fizetendő és a kedvezményes vám különböze- tének megfizetése után idege­níthetők el (eladás, ajándéko­zás, bérbeadás, kölcsönzés stb.), ARANY, EZÜST . A jogszabályi rendelkezés szerint a magyar állampolgárok utasforgalomban behozott és az arra jogosult állami vállalat ál­tal felvásárolt nemesfémtárgyak utón a vámfizetési kötelezettség a felvásárló vállalatot terheli. A vállalatok a teljes fevásáro- lási árat fizetik ki a nemesfém­tárgyak után és nem a vámmal csökkentett összeget. Ez azt jelenti, hogy állam­polgáraink külföldről mennyisé­gi és értékmegkötöttség nélkül hozhatnak be nemesfémtárgya­kat (arany, platina és ezüsttár­gyak), de azokat a határon történt belépés során — az ér­tékesítési szándékkal együtt - írásban be kell jelenteni. AZ UTASOK KÖTELESSÉGEI- a kiutazás során felmutat­ni az utazásra jogosító okmá­nyokat; a vámvizsgálat során bejelenteni és bemutatni a ma­gával vitt tárgyakat, úticsoma­gokat, azok tartalmát, továbbá a gépkocsi rakhelyeit, az ott el­helyezett csomagokat: bejelen­teni és bemutatni a magával .vitt belföldi és külföldi fizető- eszközöket (forintot, valutát, csekket) és a vonatkozó kiviteli engedélyeket,- a beutazás során az állam­határ átlépése után a vámhiva­talnál az útlevelük bemutatá­sával vámvizsgálatra jelentkezni és nyilatkozni a magukkal ho­zott árukról; a vámvizsgálatot végző pénzügyőr kívánságára köteles bemutatni az úticsomag­jait, azok tartalmát, a gépkocsi rakterét. az ott elhelyezett cso­magokat. A magyar vámjogszabályokat többször módosították már, egy­re nagyobb kedvezményeket biztosítva azoknak, akik nem üzletelni akarnak, hanem va­lójában kedves emlékeket sze­rezni utaznak, emléktárgyakat és olyan használati cikkeket vásárolnak, amelyekre nekik vagy családjuknak nagy szük­ségük van. Vallom, hogy a tisz­tességes embereknek - s ezek vannak többségben — nincs fél­nivalójuk a „vámnál", nem fél­nek ha következik a vámvizs­gálat, hiszen ők mindig úgy’s zöld utat kapnak. Végül külön fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az ún. határátlépési engedéllyel utazókra (kishatárforgalom) más — ezektől eltérő — előírások vannak érvényben. A külföldi utazással kapcso­latos vám- és devizaügyekben a vámszervek telefonon Szek- szárdon 11-242, írásban, vagy személyes megkeresésre Szek- szárdon a Széchenyi u. 56-60. sz.) készséggel adnak felvilá­gosítást és tájékoztatást minden érdeklődő ügyfélnek. Varga Imre, pénzügyőr őrnagy, megyei parancsnök-h. Effvf/fe-főf Doverig Kik azok a zöldek? Már több mint negyedszá­zada, hogy egy Rajna-parti kisváros lakói — maguk is úgy vélték, hogy különös bá­torságról tesznek tanúságot — tiltakozó megmozdulásokat kezdeményeztek. Eltville pol­gárai úgy döntöttek, hogy nem engedik megzavarni a nyugal­mukat, s egyben megvédik a történelmi városképet is. Meg­ítélésük szerint ugyanis az a terv, amely a városon keresz­tül haladó autóút építéséről döntött, mindezt alaposan fe­nyegette. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején több nyu­gatnémet város lakossága lé­pett fel hasonló módon. Ezeket az akciókat akkoriban „állam- polgári kezdeményezések”-nek nevezték, s nem nehéz fel­fedezni bennük napjaink zöld­jeinek előtörténetét. Voltakép­pen mindegy, hogy honnan is származtatjuk azokat a moz­galmakat, illetve több helyütt már párttá szerveződött tömö­rüléseket, amelyeket zöldek­nek. alternatívoknak, környezet- védőknek nevezünk. Tény: lé­teznek, egyre inkább számolni kell velük, nem lehet — mint azt sokáig a tőkés világ ha­gyományos pártpolitikusai tet­ték — egy kézlegyintéssel elin­tézni őket. Amikor a zöldek mozgalmát, a kialakulás előtörténetét vizs­gáljuk, kétségtelenül első he­lyen az emberi környezet vé­delmét, az úgynevezett ökoló­giai célokat kell említenünk. Ezek a kezdeti időkben még nem voltak politikai tartalmú mozgalmak, így pártállástól függetlenül tagjaik között megtalálhatók voltak a bal- és jobboldali pártok képviselői éppen úgy, mint a politikával szemben közömbös személyek. Már kezdetben is jellemző volt a mozgalomra „a nukleá­ris szorongás”, pontosabban az atomenergia bármiféle fel- használása elleni tiltakozás. A környezetvédők nem csupán a nukleáris energia katonai cé­lokra való felhasználása ellen tiltakoztak, hanem elítélték bé­kés célú alkalmazását is, s ez jellemzi őket ma is. Ez a kö­vetelés sokakban ébresztett gyanút, hiszen egyre világo­sabbá vált, hogy a Föld ha­gyományos energiakészletei nem végtelenek, sőt jelentős részük kimerülőben van, tehát ezek pótlásáról gondoskodni kell. Az atomenergia békés cé­lú, ellenőrzött felhasználósát sokan tartották és tartják az emberiség jövője szempontjá­ból elengedhetetlennek. így az ily módon gondolkodók hamar elváltak a zöldektől, helyenként szembekerültek velük. Emlékezetes, hogy a hatva­nas évek derekán, végén kibon­takozott diákmegmozdulások kezdetben javarészt egyetemi ügyekkel foglalkoztak, csak később tűztek zászlajukra tár­sadalmi célokat is. A hatalmon levők hamar felismerték a ve­szélyt. s felszámolták a diák- mozgalmakat. A hetvenes évek derekán a már egyre jobban és eredményesebben szerveződő zöldek nyitott kapukkal várták mindazokat, akik a diákmoz­galmak kudarca után közössé­get, fórumot kerestek a maguk számára. Ez a folyamat is hozzájárult ahhoz, hogy a zöldek szerte a világon, de különösen Nyugat- Európóban az elmúlt tíz esz­tendőt a kibontakozás, a sike­rek évtizedének tekintik. Nem­régiben az angliai Doverben tartották meg az európai kör­nyezetvédő, zöld mozgalmak és pártok második nemzetközi találkozójukat, kongresszusu­kat. Ez alkalommal indokolt önbizalommal állapították meg, hogy mozgalmuk kontinensün­kön fellendülőben van. Megállapításukat igazolja, hogy gyakorlatilag Nyugat- Európa valamennyi országá­ban jelen vannak. A legerő­sebbek a Német Szövetségi Köztársaságban és Ausztriá­ban, de képviselőik ott vannak az úgynevezett Európa Parla­ment üléstermében is. A doveri tanácskozás résztvevőinek ön­bizalmát nyilván növelte a nyu­gatnémet zöldek sikersorozata. Hiszen ott a környezetvédők immár párttá szerveződtek, s a velük rokonszenvezők — munkások és értelmiségiek — száma messze meghaladja be­jegyzett tagjaikét. A tartomá­nyi parlamentekben éppen úgy ott vannak képviselőik, mint 1983 márciusa óta a szövetsé­gi gyűlésben, a Bundestagban. Az NSZK-ban a hagyományos pártoknak már nem csak szá- molniok kell velük, hanem tisz­tázniuk kell a hozzájuk fűződő viszonyt, a velük szembeni ma­gatartást. Mindenképpen egy új, baloldali színezetű mozga­lom kialakulását kell regiszt- rálniok a tőkés világ polgári demokráciáinak. Az NSZK-ban 13 évig kormányzó szociálde­mokraták, ha nem is hangoz­tatják, de tisztában vannak ve­le, hogy a hatalom esetleges visszaszerzéséhez szükségük le­het a zöldek támogatására. A zöldek sokat hangoztatott célja, mely szerint meg kell teremteni a nukleáris fegyve­rektől mentes világot, egyér­telműen találkozik a Föld la­kói döntő és meghatározó többségének elképzeléseivel. Népszerűségük és folyamatos előretörésük titka alighanem ebben rejlik. Thurzó Tibor A nyugatnémet zöldek vezérkara (Fotó: Newsweek — KS) A delfinek információ­cseréje Új, szovjet kutatások szerint a delfinek az egy­más közötti megértés cél­jára csaknem annyi külön­böző jelet használnak, mint amekkora az embe­rek egyszerű hétköznapi szókincse. Ezáltal a delfi­nek képesek egymás kö­zött a tisztán biológiai szükségleteket túlhaladó információkat cserélni, fel­dolgozni és felhasználni. A Szovjet Tudományos Akadémia Állatfejlődési, Morfológiai és ökológiai Intézetének tudósai arra is rájöttek, hogy az egyes delfinjelek információs tar­talma átfogóbb, mint az egyes emberi szavaké, és mintegy átmenetet képez­nek a szó és a kifejezés között. Ezeket az igen sokrétű és bonyolult felépítésű beszédjeleket egyszerre négy hangforrásból adják le nagyon magas frekven­cián, amely az emberi fül számára már észlelhetet- len. Az intézet más kutatásai a delfinek alvását érintet­tét, hogy továbblépjenek e tengeri emlősök agytevé­kenysége titkainak meg­fejtésében. A kutatások azt eredményezték, hogy ezek az állatok három napnál tovább nem bírják alvás nélkül. Az állapotuk akkor olyan emberére ha­sonlít, aki már öt napja nem aludt. A hódok és az erdő Angol tudósok szerint az észak-európai erdők 5-8 ezer évvel ezelőtti rejté­lyes pusztulásának az le­hetett az oka, hogy rend­kívüli mértékben megnö­vekedett a hódszaporulat. Ásatások során a tudósok olyan megkövesedett fák­ra bukkantak, amelyeken világosan kivehetők e rág­csáló állatok munkájának nyomai. A szakértők felté­telezik: a sok hódgót épí­tése oda vezetett, hogy a „kivágott” fák helyén mo­csarak alakúitok ki, a mo­csaras talajon pedig erdő nem nő. Hannover A f / I r w vásárok vasara A csepeliek melegüzemi robotgépe sikeresen mutatkozott be A „vásárok vására”, a Han­noveri Vásár idén minden ed­digi csúcsát megjavította. A 44 országot képviselő 7100 vállalat standjait 120 ország­ból érkezett több mint 850 ezer lótpgató tekintette meg, ami a vásár 38 éves történe­tében új rekordnak számít. A vásárt április 16-án este a hannoveri Stadthaile kupola­termében Martin Bangemann, az NSZK gazdasági minisztere nyitotta meg. A bemutató után tárta ki kapuit az érdek­lődők előtt, akik nemcsak a rendező ország, hanem szinte az egész világ üzleti életét képviselték. A világgazdaság csaknem minden időszerű technikai té­máját érintő ipari-beruházási vásáron Magyarország is kép­viseltette magát. 17 magyar vállalat 19 standon, összesen 900 négyzetméter kiállítási te­rületen mutatta be újdonsá­gait. A magyar részvétel célja új üzleti kapcsolatok teremtése, a meglévő kapcsolatok ápolá­sa, és a piaci pozíciók meg­tartása volt. A vállalati képvi­selők számára alkalom adó­dott piaci információk beszer­zésére, és a konkurrencia fej­lesztési és piacpolitikai manő­vereinek megismerésére. Magyarország részvétele az idei Hannoveri Vásáron sike­resnek minősíthető. Jelentős üzletkötésekre, szerződések aláírására nem került sor, de a standokon folytatott tárgya­lások várhatóan már a közel­jövőben exportszállításokat eredményeznek. A magyar kiállítók közül többen is igen biztató tapasz­talatokkal zárták a vásárt. Az AKADIMPEX a Budapesti Mű­szaki Egyetem kutatómérnökei által kidolgozott technikai új­donságokat mutatott be, mű­szereket és műszaki megoldá­sokat (hőveszteségmérőt, kézi nyúlásmérőt, füstgáztisztító technológiát fluidágyas torony segítségével). A TECHNOIMPEX a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának termékével, a DAIDO japán cég licence alapján gyártott, nagy terhek mozgatására al­kalmas ipari robottal vívta ki az üzletemberek érdeklődését. A VIDEOTON új készülékei­vel, a VT 8 16 jelű mikrokom- puterrel, mátrix-nyomtatókkal és displayével megállta a he­lyét a komputertechnika ke­mény mezőnyében. A MÉLYÉPTERV - szolgálati szabadalma alapján készített - ivóvíz-nitrátmentesítő beren­dezése iránt az NSZK környe­zetvédelemmel foglalkozó szakemberei érdeklődtek. A nagy területeken nitráttal szennyezett talajvizű ország­ban keresik a ivóvíz-előállítás legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásait. A Hannoveri Vásár szerve­zői már a jövendővel foglal­koznak. 1986-ban az iroda-és információtechnika szakvásárt önállóan, a többi témától el­választva rendezik meg, míg az egyéb ipari szakvásárokat ösz- szefogva később nyitják meg. Mester Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom