Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-03 / 119. szám
1985. május 3., péntek Dunántúlt napló 3 ügyeletes újságírói hetem legtöbb közérdekű panaszára elmondható: — kellemetlen. Sőt. azt is mondhatnám, a legalapvetőbb figyelem hiánya idézte elő mindet. A kétségbeesett idősebb asszony talán mára legeslegutolsó reményt kereste, amikor felhívott: már harmadik éve pokol az életük a kertes családi házas negyedben, mert a szomszéd nemcsak a telkén, hanem az utcán is festi és mázolja a személy- és teherautókat, és a festékszóró a szélben szanaszét hordja a permetet. A porlasztott festék bevonja a kertben a virágokat, a zöldséget. A kompresszor nyomta festékáradat elől nincs menekvés. Zárt ajtók és ablakok mögött keresi a friss levegőt az asszony és szi- likózisos férje. Az utca lakói tehetetlenek, és félnek, mert a szomszéd nemcsak a festéket, hanem a haragját is szanaszét fröcsköli a környéken . . . örültek a lakók, amikor újra birtokba vehették felújított lakásaikat. A sok csomagolópapír és egyéb anyag rövid idő alatt megtöltötte a szemetesedényeket, és azok környékét is, aztán csak gyűlt, gyűlt a szemét. Kiderült, nem jelentették be a szemétszállítóknak, hogy ismét elfoglalták a házat. Ugyanott a karnis is hiányzik a lakásokból, s az egyik lakó a karnispótló körutat csak így jellemzi: „Küldözgetnek egyik íróasztaltól a másikig . . .” Ugyanott a kapualjban a levélszekrényeket sem szerelték még fel, reggel az újságokat a radiátorok bordái közé kézbesítik, s még az a szerencse, hogy a leveleket a lakásba viszik fel ... „Botorkálunk a sötétben, s ha pofont kapunk, sohase tudjuk meg, ki adta, mert nem látni csak az orrunk hegyéig” - ágyazta humorba panaszát az az asszony, aki sokadmagával jár dolgozni a pécsbánya- telepi kórházba. A templomtól a kórházig nem világít sehol se egyetlen közvilágítási lámpa sem. Az idős férfi is megjárta már a maga kálváriáját. Ám hiába jött be személyesen előadni a panaszát, ahogy ő. úgy én se tudtam megtalálni az „illetékest". A házuk mögött levő fáskamránál valahol cső reped és van és a víz folydogál be a fáskamrá- jóba, ott meg csendben elázik és úszik minden. A pécsbányatelepi, Selmec utca 3. szám alatt lakó férfi már háromszor szólt az újhegyi üzemben, ám hiá ba. Én a Pécsi Vízművek hibaelhárítóinál érdeklődtem. Közölték, -hogy az a rész a Szénbányák ellátási területe, tehát azoknak kell kijavítani a hibát, őket nem tudtam telefonon elérni. . . Közhelynek tűnik, de ismét igaz: a busz kereke beledöccent a kátyúba és a felfröccsenő sáros víz derékmagasságig beterítette a buszra váró hölgyet. Ahogy kétségbeesve elmondta: „Szóltam a busz vezetőjének. Az csak any- nyit mondott, ha látta, hogy fröccsen, miért nem ugrott el”. Átérezve a kellemetlen helyzetet, megpróbáltam vigasztalót mondani a panaszosnak, ugyanakkor a buszsofőrt is igyekeztem — ugyancsak ismeretlenül — megvédeni. Na nem a válaszért! Hanem azért, mert épp elég lehet neki a busszal és az utasokkal „birkóznia" - ráadásul a kátyúkra is ügyelnie kell, amikor esős időben sajnos tele van velük a város ... Murányi László Fórumot a pályamunkáknak! Fiatalok a környezetvédelemért A környezet szennyeződése hovatovább az emberiség egyik nagy központi problémája lesz. -A fiataloknak különösen nagy az érdekeltsége a természet, az emberi környezet megóvásában, hiszen a jövőben az előző nemzedéktől örökölt feltételek között kell élniük. A KISZ Központi Bizottsága 1984 februárjában határozatot hozott a környezetvédelemmel kapcsolatos ifjúsági feladatokról. E határozat végrehajtásának egyéves tapasztalatait tekintette át legutóbbi ülésén a iKISZ Baranya megyei Bizottsága. A KISZ anyagi lehetőségei szűkösek, de kiemelkedően fontos feladatai vannak a környezeti kultúra fejlesztésében, a propagandában, a szemléletformálásban. A bizottság környezetvédelmi feladatterv kimunkálásáról is határozott. Erről, illetve az eddigi eredményekről, tapasztalatokról kérdeztük dr. Horváth Csabát, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkárát, aki a testület ülésén a téma vitaindító előterjesztője volt: — A KISZ KB környezetvédelmi határozata az elmúlt 14 hónap alatt több kedvező irányú változást hozott. Erősödött a környezetvédelem szerepe a KlSZ-képzésben, -propagandában. Több vállalatnál jött létre környezetvédelmi bizottság, amelynek tagja a KlSZ-szer- vezet képviselője is. Növekvő számban nyújtanak be környezetvédelmi jellegű újításokat a fiatalok, sok ezer társadalmi munkaórát fordítanak a környezet megóvására, szebbé tételére. Ennek ellenére KISZ- szervezeteink környezetvédelmi munkája még ma is kampányjellegű, nem folyamatos, nem mindennapi gyakorlat. Nem eléggé hatékony nevelőmunkánk a kulturált környezet megóvására. — Milyen eredményeket hoztak e kezdeti lépések? — A iKISZ megyei Bizottsága újítási és ötletpályázata három éven keresztül szolgálta az energiával és anyaggal való takarékoskodást, a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítását, s ezen keresztül a környezetvédelmet. Több olyan pályamunka született a 3 év alatt, amely hozzájárulta környezetvédelmi feladatok megoldásához. A különböző ilyen jellegű szakkörök munkájának támogatása mellett támogattuk a fiatal környezet- védők által kezdeményezett természetvédelmi tábort, amely a bédai erdészet területén valósult meg. A természetvédelmi területek, parkerdők megóvásában, történelmi emlékhe„Több napot a Mecsekért” — Legyen természetes kötelesség lyek gondozásában KlSZ-szer- vezeteink sokat vállaltak magukra. így például a MÉV KISZ-szervezetei a „Töb napot a Mecsekért" akciójuk keretében erdei utakat építettek, illetve újítottak fel és tartanak karban. De más pécsi, bólyi, mohácsi, sellyei s egyéb példákat lehetne hozni. Vannak területek — Komló, MÉV, Mecseki Szénbányák —, ahol a KISZ-szervezetek szerepet vállaltak a környezetszennyező források felderítésében. A kulturált lakóhelyi környezet megnek tájékoztatást. Az üzemi KISZ-szervezetek hassanak oda, hogy a fiatal műszakiak környezetvédelmi jellegű újításai már a vállalati újítási feladattervben helyet kapjanak. Évek óta jó néhány környezetvédelmi diplomamunka készül megyénk felsőoktatási intézményeiben. Ezek hasznosítása nem kielégítő, akárcsak az újításoké. Azt tervezzük, hogy az eddiginél jóval nagyobb nyilvánosságot biztosítunk az ilyen munkáknak. A máshol, általánosabban is hasznosítErdötakaritás a Mecseken teremtésében fontos szerepe volt a különböző hulladék- gyűjtési és társadalmi munkaakcióknak, mint például az „Egy nap lakóhelyünkért", „32 ezer tanuló Pécs városáért”, „Tíz órát Komlóért". A környezetvédő építőtáborokban közel 250 baranyai fiatal vett részt az elmúlt évben. A Pécs és Csongrád megye közötti környezetvédelmi cseretábor több éves múltra tekinthet vissza, s annak idején országosan egyedülálló kezdeményezés volt.- Milyen témák kaphatnak kiemelkedő helyet a KISZ Baranya megyei Bizottsága környezetvédelmi feladattervében? — Mindenekelőtt az eddigi eredményeket, bevált akciókat, formákat kell megerősíteni, továbbfejleszteni. Szorgalmazzuk, hogy a KISZ-alapszervezetek a környezetvédelem témáját vegyék be a politikai oktatás tematikájába. Az üzemek KISZ- es fiataljai tegyék meg észrevételeiket a környezetvédelemmel kapcsolatban 'is és kérjeható ötleteket az Alkotó ffjú- sán Egyesülés is menedzseli. Az információk, ötletek, tapasztalatok elterjesztésének hatékony fórumai lehetnék a fiatal műszaki, közgazdasági és agrárszakemberek tanácsai, az FMKT-k és a FAT-ok. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezet- védelemben a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szerepére. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsával közösen szervezendő őszi „Ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok” rendezvényeibe bevonjuk a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat is. Terveink szerint a program során környezetvédelmi hetet rendezünk Fiatalok és a környezetvédelem címmel. Olyan nemzedék felneveléséhez szeretnénk hozzájárulni, amely környezete értékeinek megóvását természetes kötelességének érzi. D. I. Játék a klinikán A délután fénypontja a kötözőverseny volt. Ettől egy kicsit tartottak. Arra gondoltak, hogy a vendégeik — az „ellenfél” - a mindennapos tapasztalatuk alapján előnyben lesznek velük szemben. Ám a sebészet betegei valamivel lassabban tekerték be egymást a papírral, így a vendéglátó belgyógyászat nyerte ezt a versenyszámot. Ök hívták meg farsangi mulatságra a szemben lévő osztályt. Lufifújő-, rajz- és gombolyítóverseny’ is szerepelt a programban. Ha iskolák, óvodák, bölcsődék rendeznek ilyesmit, az természetes, de hogy egy klinikán farsangoljanak a gyerekek, az kissé szokatlan. Akik itt dolgoznak, azoktól a gyermekek egészségét kérik számon, s nem azt, hogy gondoskodnak-e a gyermekék játékáról, szórakoztatásáról, netán a tanulásukról.- Nem is arról van szó, hogy ezt előírták nekünk, illetve számonkérik tőlünk - mondja dr. Kajtár Pál adjunktus, a POTE Gyermekklinikája belgyógyászati osztályának vezetője - és nem is csak a mi klinikánk próbálja elviselhetővé tenni az ittlétet a gyermekek számára. Tudjuk, hogy Miskolctól Budapesten át Győrig szinte minden olyan intézmény, amelyben gyermekeket gyógyítanak, igyekszik különböző módon hasznos és kellemes időtöltést szervezni a betegeknek. Olyanokat, amelyek megnyugtatóak számukra, amelyektől úgy érzik, hogy mégsem szakadtak el teljesen egészséges társaik világától. A farsangi vetélkedő csak egy állomás volt abban a folyamatban, amely immár csaknem két éve tart a klinikán. Azóta jár ide Andor Mária, a pécsi Szabó István Úttörőház szakkörvezetője, hetente több alkalommal. Délután 3-tól, fél 4-től este fél 7-ig, 7-ig játékteremmé alakul a belgyógyászat társalgója. Itt van a stúdió is. Lemezjátszóról, magnóról szól a zene és a gyermekek rajzolnak, faragnak, festenek, gyurmáznak, ragasztanak. — Mindent, amivel dolgozunk, úgy kapjuk - mondja Andor Mária. - Részben a klinikától, részben az úttörőháztól, a városi úttörőelnökségtől, a vöröskereszttől, a népfronttól és brigádoktól. Többek között az 500-as sz. Szakmunkásképző Intézet, a Baranyaker, a Volán Anna Frank, a Konzum Áruház Munkácsy Mihály, a posta megyei hírlap osztályának Rózsa Ferenc, a Zsolnay Porcelángyár szocialista brigádjai és a Hőerőmű a rendszeres patroná- lóink. Hurkapálcikákból, pingponglabdából, néhány szál fonálból babákat, a gyurmából állatfigurákat készítünk. A legtöbben rajzolni, festeni szeretnek. Olyannyira, hogy a már otthon lévő, de kontrollra bejáró gyermekek is behozzák magukkal az otthoni rajzaikat és itthagyják. Az osztály folyosóját a gyermekmunkák díszítik. Akad itt gyurmából formázott madár, ház és kiskutya, a sok rajzról és festményről nem <is beszélve. A Dörmögő Dömötör és a Kisdobos újságból kivágott formákat kiszínezve rakták a folyosóra. Mindkét gyermekújsággal nagyon jó a kapcsolatuk. A Dörmögő Dömötör például pohárra matricáztatta a fiatalok alkoholfogyasztása ellen tiltakozó plakáttervet, amelyet az egyik itt fekvő gyermek készített, s a poharat elküldte neki — ajándékként — a Gyermekklinikára. Klinika, ahol szabad énekelni, körjátékozni, agyagozni, szőni, rajzolni, ahová a szülők mindennap reggel 8-tól este 6-ig gyermekük mellett lehetnek. Aki ritkán jár egészség- ügyi gyermekintézményben, annak meglepő ez a rendszer.- Nyugodtabbak, jobb ke- délyűek a gyermekek, ez nekünk nagyon sokat jelent — mondja dr. Szűcs Rozália. — Kevesebbet sírnak a szüleik után, leköti őket a játék, s várják a délutánokat, amikor Mária jön, s játszhatnak. A HNF, az úttörőház, a Gyermekklinika és a Gyermek- kórház az idén is rajzpályázatot hirdet a kórházban, illetve az otthon hosszabb idő óta betegen fekvő gyermekeknek. A rajzokat május 20-ig kell beküldeni a HNF Pécs városi Bizottságához, Pécs, Geisler Eta u. 16. A legszebb munkákat kiállításon mutatják be. T. É. Üzemavatás Péten Csütörtökön felavatták a Péti Nitrogénművek új savüzemét és kétszeresére bővített, korszerűsített karbamid gyárát. Az ez alkalomból rendezett ünnepi munkc sgyűlésen, amelyen részt- vet; Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes is, Kisgergely Lajos, a nagyüzem vezérigazgatója mondott beszédet. Az új savüzem 1 milliárd forint beruházási költségét az Állami Fejlesztési Bank fedezte. A teljesen automatizált - műszerszobábál vezérelt - üzem berenaezéseit a japán Samitö- mo cég szállította. A létesítmény a környezetvédelmet tekintve is Európa legmodernebb savgyárci közé számít. A megengedettnél hctszorta kevesebb szennyező gáz kerül belőle a levegőbe. A gyár régi, 1970-ben elkészül: korbamidüzemének fejlesztését, bővítését a Középeurópai Nemzetközi Bank finanszírozta. A költségek megközelítették ce 1 milliárd forintot. A termelés clapteqhnológiója nem változott, a kapacitás viszont kétszeresére növekedett és javultak a külföldön is jól értékesíthető péti karbamid fizikai ér kémiai tulajdonságai. Kismamaklub Otletcserék gyermeknevelésről, háztartásszervezésről öt gyertyaláng lobog a tortán, fénye bensőségessé varázsolja a gyermekorvosi rendelő várótermét. Egy kislány úttörőruhában, virággal és versikével köszönti a doktor nénit, aki éppen öt évvel ezelőtt „adott életet" a kismamaklubnak. A születésnapi összejövetelre kicsit később érkezőknek egy fiatalember kerít széket. Feleségétől tudom meg, az apuka komolyan érdeklődik a nevelési tudnivalók iránt, féléves kislányukra a nagymama vigyáz ilyenkor. A Mákos házaspár másodszor jött el a klubba, az újak közé tartoznak, akiknek kedvéért diaképeket vetítenek az elmúlt öt év eseményeiről. Az összefoglaló nem teljes, de így is gazdag. Gyereksebészetről, idegrendszeri és pszichológiai rendellenességekről, ortopédiáról, szemészetről szóló magvas előadások mellett mindig szerepel valami szívderítőbb program, mint például a süteménysütési verseny, kozmetikai bemutató, virágkötészet, bébiétel- és kézimunkakiállítás, könyvajánlat, ajándékkészítés. Végül - mozgófilmen dundi kisbabák tűnnek fel, hasrafordulással, felüléssel, to- tyogással próbálkoznak. Közben dr. Kis Erika magyarázatokat fűz a látottakhoz. Aztán kigyullad a villany, fellazul a hangulat. Tálca jár körbe omlós pereccel, pogácsával. Készítője Pucsli nagymama hamarosan az érdeklődők középpontjába kerül, készségesen diktálja a receptjét. Egy másik népes csoport a vetkőztető asztalokon közszemlére kirakott kötött, horgolt gyerekruhák köré seregük. „Ugyan- ilyet vettem én a kislányomnak 180 forintért, — emel föl egy puha kötött sálat egy anyuka. — Mennyibe kerül a fonal egy ilyenhez?” — Harminc forint és egy este megcsináltam tv-nézés közben, — adja meg a pontos felvilágosítást a kézimunkák tulajdonosa. A nők összenéznek, ennyiért már igazán érdemes... — Megtanítanál engem kötni? — buzdul fel egyikük. Még ketten csatlakoznak a kéréshez és pillanatok alatt létrejön a megállapodás, mikor kereshetik fel a lakásán ők hárman a negyediket. Kevés fantáziával is megjósolható, milyen hamar szövődhet barátság egy ilyen látogatásból. Nem tudom, ez a szempont szerepelt-e a leleményes szervező, dr. Kis Erika elképzelései között, amikor Pécsett, a Krisztina téren, a gyermekorvosi rendelő hangulatosan berendezett várójában megalapította az ország első kismamaklubját. Mindenesetre, ahogy körülnézek az elmélyülten beszélgető csoportokon, úgy tűnik, a doktornő elégedett lehet munkája eredményével. Meglep, hogy nem egészen az. — Miért? — Kétségtelenül sikernek könyvelhető el, hogy kialakult öt év alatt egy szilárd mag. Harminc-negyven résztvevőre mindig számíthatok, de szeretném bővíteni a létszámot. Mostanában sok fiatal házaspár költözött ide a környékre, őket is meghívtuk, kevesen jöttek el. Persze, tudom, időbe telik, mire berendezkednek, tájékozódnak, Nem vagyok türelmetlen, bízom benne, hamarosan megszervezik az életüket úgy, hogy havonta egy este jut a klubra is. Hittel, meggyőződéssel beszél dr. Kis Erika, a népes körzet gyermekorvosa, két kislány anyukája és tanácstag. Elfoglalt ember. Mégsem sajnálja az időt a klubra, mert tudja, Hogy szükség van erre a lehetőségre. Rezes Zsuzsa
