Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-06 / 122. szám

1985. május 6., hétfő Dunántúli napló 3 Házi levél- es irattar Kossuth-hagyatékok egy pécsi lakásban „Ő, kit édes Atyám is tisztelt” A régiségektől alig férünk el Brázay István pécsi lakásán. Múlt századi festmények, sós- borszesztartó edények, koronás, N, VP, VI, FM-es cégjelzésű porcelánok, eozinok, egzoti­kus kagylók, s legfőképpen hely- és ipartörténeti értékű iratok házi kiállítása lepi meg a szemlélőd őt. A hatvanéves gyűjtő ápolói, bányaimentő és elsősegélynyújtói munka után, nemrég ment nyugdíjba. Félt­ve őrzött „kincses birodalmá­nak" értékét legfőképpen a 100—150 éves dokumentumok adják. ‘Nemcsak gyűjti, de fel is dolgozza a családi levél- és irattárat. A gazdag anyag elsősorban a dédapa, Brázay ‘Kálmán éle­tébe enged bepillantást. Aki a Kossuth Ferenc elnökletével működött Országos Független­ségi és 48-as Párt országgyű­lési képviselője volt 1896-tóí. A falon bekeretezve egy 1901- ben kelt becses levél. Az emlí­tett párt elnöke írta a szalán- tai kerület egyik választójának, hogy ismét jelöljék a nagybir­tokos és nagykereskedő Brázay Kálmánt képviselőnek, ezúttal ‘Baranyában. Kossuth Lajos fia azt vetette papírra az alig egy éve Pellérdre települt Brázay- róí, hogy „a közgazdasági kér­désekben az ő szava az egész országgyűlés előtt nagy súllyal bír. Kedves Barátom ő, kit édes Atyám is tisztelt”. — Ezzel is igazolom, hogy a kisbirtokosból nagykereskedő­vé lett dédapám kiváló hazafi is volt. Tehát nemcsak az ál­tala felfedezett speciális sós- borszesznek és illatos szappan­nak köszönheti a hírnevét — mondja a helytörténetkutató. — Azt is bizonyítom, hogy Rutt- kayné Kossuth Lujza, a 48-as forradalmár vezér nővére, aki pelférdi birtokunkra sokat járt, nem Torinóban, hanem déd­apám pesti lakásán halt meg. A közhiedelem szerint emigrá­cióban hunyt el. A Brázay-ős politikai munkásságáról az 1967-es Magyar Életrajzi Lexi­kon keveset szól. A magyarországi Brázay utó­dok mind ipari nagyvállalko­zók. Brázay László, a nagytété­nyi volt tölténygyárat vezette. Brázay-Zoltán és Weis Manfréd mint főrészvénytársak alapítot­ták a mai Videoton gyár előd­jét. Több iratukat, 'levelüket őr­zi a pécsi műkincsgyűjtő. A Vi­deoton történetét most írta meg Zsoldos Ferenc gyártörté­nész, aki a Brázay-féle „magán levéltár” adatait is feldolgoz­ta. Csuti J. Brázay Kálmán az 1860-as években. A majdnem 150 éves képet Kozmata Ferenc császári és királyi udvari fényképész készítette Budapesten Sebestyén téri saját házában. Harminc kisgyermeket befogadtak Az új nevelőszülő, Szebényi Géza kerti traktorjával ismerkedik, Nemesics Istvánka a vezetőülésen és Bogdán Imrus a pótkocsinál. Átépítés a bakócai nevelőotthonban Szükségmegoldásokat kerestek a kiköltöztetésre A bakócai Majiláth-kastélyt az 1860-as évekbeh emelték. A baranyai kúria 1949-ig magán- tulajdon. Több* mint harminc éve 160 állami gondozott fiú és lány otthona. A régi épület eddig megtette a magáét: nem szorult felújításra, tatarozásra. Két évvel ezelőtt viszont elha­tározta a Baranya Megyei Ta­nács művelődési osztálya, hogy modernizáltatja,. felújíttatja az elavult műemlékjellegű épüle­tet. A munkát a Sásdi Költség- vetési özem vállalta: a tervek szerinti határidő 1986-ra szólt. De már most látni, hogy nem készülnek el időre. Hogy miért? Ez év március elejéig viszony­lag zavartalanul haladt az építkezés: elkészült a várt köz­ponti fűtés is. Alig örülhettek neki, mert életveszélyesen meg­roggyant az épület első eme­letének födémszerkezete. A kis lakóknak azonnal költözni kel­lett. Szükségmegoldásként az egyik iskolaépületbe a kisebb lányok, a tornaterembe pedig a fiúk kerültek. De még így sem jutott hely mindenkinek. Harmincuknak más intézetben biztosítottak ideiglenes szállást. Szerencsére mégsem kellett ehhez a megoldáshoz folya­modni. Az épület megroggya­násának hallatára Bakóca min­den családja, sőt a környező falvak népe is felajánlotta se­gítő kezét. így szinte órák alatt harminc kisgyermek otthonra talált. Az őket vállalók, mint nevelőszülők, szállást adnak nekik addig, míg elkészül októ­ber végére a központi épület. A gyerekek így nem szakadnak el megszokott környezetüktől, társaiktól, nevelőiktől, hisz reg­geltől késő délutánig iskolában és napköziben együtt vannak, csak játszani, vacsorázni, alud­ni mennek máshova. Szebényi Gézáné a nevelő- otthon könyvelője - férje ugyanitt fűtő - két kisfiút, a tízéves Istvánt és a nyolcéves Imit vitte haza. A kisebbet a férjem ismerte, a nagyobbat én választottam. Először kicsit furcsállták a fiúk a helyzetet, de hamar meg­szoktak nálunk. Most már tud­ják, hogy mit lehet és mit nem. Segítenek a sütésnél, főzésnél — a palacsinta a kedvencük - kijárnak velünk a szőlőbe. Egész más, hogy gyerek van a házunknál. Már foglalkoztat bennünket a gondolat, hogy mi lenne, ha tovább is nálunk ma­radnának ... De ez nem csoda, hisz kedves, ragaszkodó gyere­kek. A szomszédunkban élő Farkas Lajos villanyszerelő két kislánya, Kati és Márta négy intézeti társukat fogadták ma­gukhoz addig, míg helyre nem állítják az otthont. Szóval sem­mi rendkívülit nem csináltunk, csak azt tettük, amit a szívünk diktált. Igen, csak azt tették, amit jónak gondoltak. Ne higgyük azt, hogy ennek a harminc kis­gyermeknek nem kerestek azon­nal helyet a megye más inté­zeteiben. Sőt, nyári nyaraltatá- sukról is gondoskodik a műve­lődési osztály. De azt hiszem, hogy ez a megoldás sokkal jobb, emberibb. Harmincuk akár ideiglenesen, akár végle­gesen szülőre, otthonra talált," ahol megtanulhatnak család­ban élni. És ez több, mint amennyire számítani lehetett. . . Adóm Erika Dr. Vargha László gyűjtéséből Anekdoták - jogi esetekről „A női testrészek mineműsége becsületsértést nem képez” A míg az ember hall­gat, addig van mit mit mondania - idéz dr. Vargha László nyugal­mazott professzor, miközben szekrényében csendes-elmé- lyülten kutat egy ideje. Anek­dotákat keres, a legjobbakat, a legeredetibbeket több tízez­res gyűjteményéből.- Tudja - fordul felém egy halom könyvvel, és ízléses kis noteszokba rótt gyűjteményé­vel —, 30 évig tanítottam a pé­csi egyetem jogi karán bünte­tő eljárási jogot és krimina­lisztikát, és az egyes jogese­tekhez, paragrafusokhoz idézni szoktam egy-egy anekdotát. Jobban megjegyzik a hallgatók azt a részt is, amihez kapcso­lódik. Lássunk példákat. Betörő védőügyvédje beszél, a vádlott pedig a szónoklat köziben állandóan vélt enyhítő körülményeket sugdos. Az ügy­véd végül elunja és hangosan így szól: „Én nem zavartam magát a betörésben, maga se zavarjon engem a védőbeszéd­ben I” Az „egy tanú nem tanú” elv­hez - dr. Vargha László gyűj­tése alapján — Napóleon álla­pítja meg: „E szabály szerint egy tisztességes ember vallo­mása alapján nem lehet egy gazembert elítélni, két gazem­ber vallomása ellenben elég egy tisztességes ember elítélé­séhez.” Vagy egy régebbi tör­ténet. Az ítélet indoklásának tartalma című fejezetéhez: Egy színésznő goromba névtelen le­velet írt társnőjéhez. A levél nem volt erősen sértő, de a többi között mégis ezt vágja a címzett fejéhez: „Ne hencegj, te ronda nagyfenékű!"... A bíróság Thália vádlott papnő­jét felmentette. Az ítéletet így indokolta: „A női testrészek mineműségének jelzővel való illetése egymagában becsület- sértést nem képez.” Dr. Vargha László nyugdíja­zása után ís tanít az egyete­men, ő a JPTE Baráti Társasá­gának elnöke is, nemzetközileg elismert igazságügyi írásszak­értő. Telik azidő, forog a világ. Nemrégiben a joghallgatók báli lapjában már dr. Vargha Lászlóról jelent meg néhány anekdota. „Egy joghallgató le­geslegutolsó vizsgalehetősége volt, és még mindig nem felelt megfelelően. Vargha pröfesz- szor feltette a mentőkérdést: »Sanyi, ki gyakorol nálunk ke­gyelmet?« »Tudom, az Elnöki Tanács« — válaszolta lelkesül­ten a vizsgázó. »Úgy van. Meg én, amikor átengedem magát« — vágta rá dr. Vargha László.” Bozsik L. Teljes hold- fogyatkozás Szombaton az esti órák­ban teljes holdfogyatkozást figyelhettek meg a csilla­gászat iránt érdeklődők. E ritka természeti jelenséget az okozza, hogy a Föld Nap ‘körüli pályáján haladva úgy kerül a Nap és a Hold közé, hogy az égitest su­garait „elzárva” teljes ár­nyékot vet a holdra. Utol­jáira 1982. január 9-én kö­vethették nyomon az érdek­lődők a teljes holdfogyat­kozást, ám akkor a borús idő miatt a jelenséget nem tudták megfigyelni. A hold- fogyatkozás szombaton 20 óra 16 perckor kezdődött és 21 óra 22 perckor vált teljessé. 22 óra 30 perc­től az árnyék fokozatosan visszahúzódott, s 0 óra 33 perckor ért véget. A teljes holdfogyatkozás alkalmából az Uránia csil­lagvizsgálóban „élő bemu­tatót" tartották, amelyerv tudományos magyarázat mellett nagy teljesítményű távcsöveken követhették végig az érdeklődők a ter­mészeti jelenséget. A hold­fogyatkozás a léqkört ku­tató fizikusok számára is figyelemre méltó. A Föld légköréből a Napnak bizo­nyos megszűrt sugarai az árnyékolás ellenére mégis eljutnak a Holdra: ezek visszatükröződését vöröses, derengő fénynek látni a Hold felszínén. Ebből a tényből különféle méréseik alapján a fizikusok ada­tokat nyerhetnek a Föld légköréről. Változott a tanulóvezetők vizsgáztatása Figyelemmel a forgalomra Valóban közhelynek számít: autóáradat. . . Egymást érik a személy- és tehergépkocsik az utakon-utcákon, az araszóló járműkígyók — és akkor jön a „mazsola”, jogosítványán ép­pen csak megszáradt pecséttel, ijedtségével, gyakorlatlansá­gával. Nincs irigylésre méltó helyzetben, s valljuk be: a már „menők” is tanúsíthatnának nagyobb türelmet a „T”-betű- vel jelzett gépkocsik vezetőivel szemben. A feladat tehát adott: oly módon képezni az autóvezető­tanulókot, hogy elsősorban a forgalomra tekintettel szerezze­nek bizonyos jártasságot a ren­delkezésükre álló oktatási idő alatt. A Közlekedési Főfelügye­let — hallottuk Radnai Bélától, a járművezetői vizsgabizottság vezetőjétől — ennek szükséges­ségét felismerve korszerűsítette a személy- és tehergépkocsikat vezetni tanulók gyakorlati vizs­gáztatását. Az indok: felkészül­tebb gépjárművezetők üljenek a volán mögé. A változás lényege: egyrészt a május 1-től hatályba lépett vizsgaszabályzat a korábbinál nagyobb rugalmasságot enged az oktatónak, aki.az előírt te­matikára támaszkodva alapo­sabban „sulykolhatja” tanít­ványába a sikerülni sehogy sem akaró manővereket, más­részt több időt szentelhetnek a forgalomban való közleke­désre, mint eddig, szűkebbre szorítva a rutinpályán töltött- időt. A gyakorlatban a vizsga oly­képpen változott, hogy a ko­rábbi öt rutinfeladat helyett most hármat kell végrehajtani. Például felkapcsolás, kapuba hátra-balra betolatás, illetve párhuzamos parkolás előreme- netben. Hozzátesszük a vizsgá­zók megnyugtatására: nem lett nehezebb megszerezni a jogo­sítványt, sőt, ha a jelölt vala­melyik parkolási, vagy beállási feladatot nem tudja megolda­ni, de durva hibát nem vétett, akkor kap egy hasonló jellegű feladványt. A tehergépkocsi-vezetőkkel szemben támasztott igényeket is a gyakorlathoz közelítették a vizsgán. Itt is van egy köte­lező feladat, és nagy hang­súlyt fektettek a rámpákhoz va­ló közelítés minőségére. Ezt va­lóban minden teherautósofőr­nek illik tudnia. A héten már az új szempon­tok alapján vizsgáznak a gép­járművezető-jelöltek. Az érté­kelés módja is változott némi­leg: a rutinpályát és a forga­lomban töltött időt összevontan értékelik, hétnél több hibapont a kettő esetében együttesen sem lehet. A vizsgabiztos az összbenyomás alapján dönt, a forgalomban való részvételre mutatott képességét tekinti el­sődlegesnek. Ha minden rend­ben: irány az országút a friss jogosítvánnyal. M. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom