Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-28 / 115. szám

Panoráma Pia Zadero Múlt héten magánrepü- lőjén Bécsbe érkezett Pia Zadero, a popzene gyer­meksztárja. Pódiumon, képernyőn milliókat tán­colt, énekelt össze, például Michel Jackson társaságá­ban. Magassága 155 cen­timéter, életkora 12 év és kedvence a bécsi vendég- szereplésre is magával 'ho­zott óriásmackója ('Képün­kön). Robot-Mozart A Tokió melletti Tsukuá- baa rendezett technikai vi­lágkiállításon a Jumbotron nevű robotember kottából eljátszott négy Mozart- szonátát, de néhány japán fiatalember 'kis híján ösz- szetörte — dühében. Szovjet Aida Két szovjet operaéne- kesnő lép fel a bécsi Staatsoperban: Ludmilla Semcsuk Amneris és Mak­raié Kasrasvili, Aida szere­pében. F. D. Hétszáz utas tegnap délig Drávaszabolcsnál Mit tehet az autós, ha „lerobban" a kocsi? Hol az ügyelet? Hol a segítség? A porfás fűd egy maszek számol-... Közeleg az az idő, amikor egyre több autós turista keresi fel Pécset, vagy szép környé­két. Ám a technika kiszámítha­tatlansága miatt előfordulhat, az autó valami okból felmond­ja a szolgálatot. Mivel kevés az olyan autós, aki maga is tudja javítani a hibát, így leg­többen bizony segítségre szo­rulunk. Ennek próbáltunk utá­na nézni, vajon a hét végén szombaton, vasárnap, elakadt autós mit tehet? Pécsi Gépjármű-javító Kis­vállalat: sajnos, egyelőre nincs ügyeletünk — mondja a fel­ügyelő szolgálatot ellátó hölgy a telefonba. — Úgy tudom, má­jus közepétől szervezik meg a hétvégi ügyeleteket. Úgy hal­lottam, szombaton 8—14 óráig, vasárnap 8—16 óráig tartják majd a szolgálatot, de ezt ne vegye biztos információnak. Pécsi Autójavító Kisszövet­kezet, Diósi út: — Mátyás Fe­renc portás beszél. Nincs bent senki, csak én. ügyelet? Az nincs. Elakadt az autója? Ad­hatok önnek egy telefonszá­mot, egy maszekét, az bármi­kor kimegy segíteni — és már mondja a számot és a nevet. Az Autóklub számát is hívom, nem jelentkezik. Később tu­dom meg, CB-rádióval felsze­relve, „Sárga angyaT-ként az utat járják, akinek tehát CB-je van, elérheti őket. Hívom a pécsi telefontuda­kozó számát, a 09-et: — Segítségét szeretném kér­ni! önöknek biztosan van olyan telefonszám-listájuk, amelyik szakmánként van cso­portosítva. Maszek autószerelő számát szeretném elkérni. — Sajnos, nincs ilyen - hangzik a válasz — csak az van, ami a telefonkönyvben is szerepel KIOSZ címszó alatt. Új pécsi telefonkönyv, 40. ol­dal, KIOSZ: titkárság, adókö­zösség, városi alapszervezet, ÉLISZ és két magántaxi-szám. 'Na, próbálkozzunk! A Kék- Fehér Kockás taxi telefonján kellemes női hang, Német Ist­vánná válaszol: — Természetesen, hogy segí­tünk, volt már erre példa nem is egyszer. Minden taxisnak van legalább egy autószerelő ismerőse, ilyenkor végigkérdem a fiúkat, egy mindig akad, aki tud segíteni. UNIO-taxi: — Itt van nálunk azoknak a maszek szerelőknek a száma, akik éjjel-nappal vállalják, hogy kimennek bár­hova. De ugyanígy megállapo­dásunk van az Autóklub men­tőszolgálatával, akiknek CB- jük van. Aki hozzánk fordul, biztos, hogy segítünk, akárho­gyan is! Végezetül csak annyit: a szekszárdi autójavító vállalat telefonját fel sem vették, Ka­posvárról azt a választ kaptuk, sajnos nincs ügyelet. S. Zs. 750 éve indult keletre Julianus barát Expedíció az őshazába Mikor szakadf kéffelé a magyar nép? „Megtalálta pedig őket o nagy Etil folyó mellett. Kik lát­ván őt, s megértvén, hogy ke­resztény magyar, nagyon örven­deztek megérkezése felett. Kö­rülvezették őt házaikban és fal­vaikban, és keresztény magyar véreik királyáról és országáról behatóén tudakozódtak. Bár­mit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmeseb­ben hallgatták, mivél teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és ő is azokat.” - így írta le 1237 elején Riccardus fráter a pápának küldött jelentésben rendtartásra, Julianus barát ta­lálkozását a Volga mentén, az őshazában élő magyarokkal. Napra pontosan nem lehet meghatározni, de ez idő tájra tehető annak 750. évfordulója, hogy Julianus barát és három domonkos rendi szerzetestársa elindult Magyarországról felku­tatni az őshazában maradt ma­gyarokat: 1235 tavaszán, vagy nyarán, de mindenképpen még szeptember előtt. Julianus útjá­nak évfordulója jónéhány érde­kes történelmi kérdést vet fel, amelyekben való eligazodás­hoz Kristó Gyula történész, e karszak neves kutatója, a sze­gedi József Attila Tudomány- egyetem rektorának segítségét kértük. — Honnan tudtak a Kárpát­medencében élő akkori magya­rok a Volga mentén élő ma­gyarság létezéséről?- Az egyik tudományos nézet szerint évszázadokon keresztül megőrződött a nép emlékezeté­ben, hogy a Volga mentén mo- radtak vissza magyarok. Én ezt kevéssé tartom valószínűnek. Vé­leményem szerint a keleten ma­radt magyarok létezéséről azok a domonkon szerzetesek hozták ahírt, akik az 1220-as évek ele­jétől IV. Béla támogatásával hit­térítő akciókat folytattak a ku­nok földjén, a mai Dél-Ukraj- nában. A mohamedán kereske­dőktől származható hír azon­ban csak arról szólt, hggy ke­letebbre él egy a magyarhoz hasonló nép, de hogy pontosan hol, arra nem adott útmutatást. Julianus és társai délkeletnek indultak el Bizáncon keresztül a Fekete-tenger észak-keleti part­vidékéig, s csak innen fordult útjuk északnak. Ha a nép em­lékezetére támaszkodhattak vol­na, bizonyára a rövidebb észak-keleti útirányt választot­ták. Visszafelé már ezen az úton, Oroszországon és Len­gyelországon keresztül jött Juli- arius. — Milyen magyar népet ta­lált a Volga mentén Julianus?- Több nézet szerint az ere­detileg is ott élő, az őshazában visszamaradt magyarokat. A kö­zépkor elején a népek szétválá­sa, kettészakadása nem volt ritkaság. Baskiriában két olyan törzsnév is fennmaradt, amely­nek megfelelője — Jenő és Gyarmat - a Kárpát-medencé­ben honfoglaló magyaroknál is megtalálható. A történelemtu­domány korábban .463-ra tette a magyar nép kettéválását. Ezt az időpontot megkérdőjelezi az a tény, hogy Julianus és az ős­hazában maradt magyarok tö­kéletesen megértették egymást, noha 800 évig egymástól füg­getlenül fejlődött a kettészakad magyar nép nyelve. Ezért magyar nép szétválását időben jóval későbbre kell tennünk, bogy a nyelvi azonosság még magyarázható legyen. Én a ma­gyar nép szétválásának időpont­ját a lehető legkésőbbre, 830 tájára teszem.- Milyen céllal indult útnak Julianus és három társa? Elkép­zelhető. hogy a Kárpátmeden­cébe akarták hívni a keleten maradt magyarokat? — Ilyen irreális tervet nem em­lít egyetlen forrás sem. A cél egyértelműen a pogány magya­rok keresztény hitre való térí­tése volt a domonkosrendiek missziójának megfelelően. Ju- liánus 1236. decemberében a tatárok világhódító terveinek hí­rével ért haza. A következő év­ben újabb két csoport szerzetes indult a keleti magyarokhoz, köztük Julianus is. Szuzdalnál tovább nem juthatott a tatár invázió miatt, amely legyőzte és szétszórta a keleti magyarok né­pét is. További sorsukról nincs megbízható adat. Dunai Imre * » Vasárnapi szakácstanács Milánói sertésborda Ha késik is az igazán jó idő, mégis hétvégeken sokan indul­nak neki a hegynek, a hegyi utaknak. És a séta után jólesik betérni valahová. Ilyen vendég­váró hely a Dömörkapu turis­taház, ahol T. Nagy Sándorné, Marika néni a konyhavezető szakács. — Az édesanyám nagyon tu­dott főzni, én tőle tanultam. Egy nagy uraságnak volt a szakácsa, engem korán befo­gott a munkába, 13 éves ko­romban már olyan finom ke­nyeret sütöttem, hoay csak na .. . — mondia Marika néni. T. Nagy Sándorné húsz éve dolgozik a vendéglátó szakmá­ban, tíz évig mint kézilány, tíz évvel ezelőtt beszélték rá, te­gyen szakácsvizsgát. Az étlapon a Konyhafőnök ajánlata címszó alatt mindig három-négy külön­leges étel szerepel. Ezek közül most a Milánói sertésborda re­ceptjét kértük el a konyhafő­nöktől. — Én nem tudom ám kottá­ra mondani, hogy miből pieny- nyi kell. csak úqy gondolomfor- mán. Nem bai? Tehát: először kevés hagymát üvegesre fony- nyasztok, aztán kevés apró füs­tölt szalonnakockát teszek hoz­zá. Ebbe jön a már előzőleg megpárolt gomba, apróra vá­gott gépsonka, sűrített paradi­csom, kevés cukor, só. Az így készült mártásba forgatom be­le a sós vízben kifőtt maka­róni tésztát. Tálaláskor a tész­ta tetejére kerül egy szelet rán­tott sertéskaraj, majd az egé­szet vastagon beborítom re­szelt traopista sajttal. A kollégák és a • törzsvendé­gek azt is tudják, T. Nagy Sán­dorné csodafinom házirétest tud készíteni, ugyanúgy nyújtja a tésztát, ahogy annak idején nagyanyáink is csinálták. — Ha ír rólam — mondta —, említse meg a munkatársaimat is, Kiss Lászlónét, Zimmer Jó- nosnét és Deli Jánosnét, az ő segítségük nélkül nem sokra mennék. ' S. Zs. Kvarcórájk a melltartóban Huszonöt kvarcóra a melltar­tóban, nyolc mázsa osztrák ká­vé, ruha alatt elrejtett 64 000 forint értékű bizsuáru, 64 üveg márkás szeszes ital elbújtatva a személygépkocsiban — né­hány kiemelkedően érdekes eset a drávaszabolcsi határát­kelőhelyen az utóbbi időszak­ban megbukott csempészek si­kertelen kísérletei közül. Mint kirívó példákat említették eze­ket Kovács Ferenc, a drávasza­bolcsi vámhivatal parancsnoka és helyettese, Kothencz Lajos. Régebbi történeteket kellett feleleveníteni, mert ezen a szombat délelőttön nem volt különösebb esemény: csak egyetlen autós bukott le 16 üveg előre be nem vallott ital­lal. Higgadtan viselte el, hogy ezúttal — vagy mindjárt elsőre — vesztett az ügyeskedésen. A többi hétszáz utas, aki délig átment ezen a határállomáson, az ellenőrzés alapján becsüle­tesen betartotta a szabályokat, s tízegynéhány perces várako­zás után folytathatta az útját. A határforgalom reggel volt erősebb és javarészt befelé irányult, dél körül viszont már a kifelé tartók voltak jóval többen. Tízpercenként lökéssze­rűen összeállt a vámhivatal előtt 5—10 gépkocsinyi sor. A csomagtartókban főleg élelmi­szerek vo'tgk. A drávaszabolcsi határátkelőhelyen áthaladó utasok 80—85 százaléka jugo­szláv állampolgár, akik főként csütörtökön és szombaton vá­sárolni járnak át Baranyába. A vámőrök a forgalmon pon­tosan le tudják mérni, mik az igazán kurrens cikkek magyar— jugoszláv viszonylatban. Kvarc­órát, bizsuárut, rágógumit, hanglemezt, magnókazettát és legfőképpen italt hoznak be — ezekkel a cikkekkel próbálkoz­nak a csempészek is — élelmi­szert, gyermekruházati cikkeket, iskolaszereket, háztartási eszkö­zöket visznek ki. Tegnap jó né­hány személygépkocsi hátsó ab­lakában láthattunk házi kenye­reket is. A drávaszabolcsi közepes for­galmú határátkelőhely: idén ta­vasszal naponta átlag 800— 1000 utas fordult meg itt. A vámhivatal parancsnoka a dé­li részeredmények alapján a tegncDi forgalmat előre két­ezer főre becsülte. Szombaton­ként mindig is kiugróan megnö­vekedik a forgalom, s ahogy melegedik az idő, méginkább így lesz. Idén 30 százalékos for­galomnövekedésre számítanak a drávaszabolcsi vámhivatalban, s készülnek a nyári csúcsfor­galomra: a szabadnapos vá­mosok és határőrök közös tár­sadalmi munkával csinosítot­ták az átkelőhely környezetét, útburkolati sávokat és útsze­gélyt festettek fel. D. I. Hol lehet kapálógépet kölcsönözni Pécsett? Hol lehet Pécsett kapálógé­pet kölcsönözni? Körtelefon az összes lehetséges helyre, de a válaszok lehangolóak. Agro- ker Gazdabolt: tavaly meg­szüntettük. Béri Balogh Adóm utcai Kertbarátok boltja: mi csak eladással foglalkozunk. Bajcsy-Zsilinszky utcai kölcsön­ző: mezőgazdasági kisgépek­kel nem foglalkozunk. Segít a tudakozó: talán az Úttörő ut­cai üzletben. Kis utca nyílik az Abaligeti útról balra. Rögtön az első há­zak egyikében az a kiskeres­kedői üzlet, amelyet Kovács Jenő vezet 1972 óta. Szombatra virradóra esett az eső, dél­előtt is rossz volt az idő, a kapálógépek itt sorakoznak a boltban.- Egyébként csak május 5-e, 6-a körül tudok kölcsönözni, a közbeeső időre már elígértem őket. 'Négy RK 2-es és TERRA ka­pólógépe van. Kezdettől, te­hát 13 éve foglalkozik kölcsön­zéssel, de mint mondja, ez nem üzlet, nem éri meg. A napi 350 -forintos díjból sok kell a javí­tásokra, nehezen jön össze egy új gép ára. — Akkor miért csinálja?- Szolgáltatásként. A pécsi kerttulajdonosok nagy része 200-250 négyszögöles területe­ket művel. Nem éri meg nékik kapálógépet venni. Nem is tud­nák kihasználni. Az viszont igaz, hogy ha valaki bejön ide gépet kölcsönözni, többnyire mást is visz. Középkorú házaspár és a fiúk érkezik a boltba, a pénte­ken kikölcsönzött kapálógépet hozzák vissza. — Tessék mondani, mennyi­vel előbb kell szólnunk, ha is­mét szükségünk lesz rá? — kér­dezik.- Most már lassan csökken az érdeklődés - válaszol Ko­vács Jenő -, elég lesz egy-két nappal előbb. T. É. vasárnapi 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom