Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-10 / 97. szám
1985. április 10., szerda Dunántúli napló 3 Gondolatébresztő gondolatok a városszépítésről Egy szép faerkélyes ház Pécsett, az Antónia utcában fl olnap közgyűlést tort a Pécsi Városszépitő és Városvédő Egyesület — az alábbi tallózást a március 19-i telefonos fórumunkon elhangzottakból az esemény köszöntéseként adjuk közre. A fórumot azzal a szándékkal hirdette meq szerkesztőségünk közreműködésével oz egyesület, hogy ötleteket, javaslatokat kapjon még a közgyűlés élőt ez idei munkához. A feljegyzéseket áttekintve az derül ki, hogy a szándék voló- ra is vált. A két óra alatt ugyan csak tizennyolcszor csörrent meg a telefon (előtte a lakásügyben tartott fórum alkalmával másodpercnyi pihenője sem volt a készüléknek, dehát sokak számára érthetően húsbavágóbb volt a téma is), viszont — amitől kissé tartani lehetett — nem egyéni sérelmek hangzottak el a telefonban, c mondanivalókból a város iránti aggódás érződött. Az alábbiakban nem akarjuk valamennyi; sorravenni; a bejelentéseket, jc vasiatokat, amelyek hivatalos intézkedésre várnak, a vezetőség egyébként is továbbította az illetékes városi szervekhez, sőt a fórum második leiében jelentkezők már abban c szerencsés helyzetben voltak, hogy szavaiké: Piti Zoltán városi tanácselnök is hallhatta. A szélesebb körű érdeklődésre szemo. tartó dolgokról lesz szó. It; van mindjárt Neményi Zlajos (Athinay utca) észrevétele a Sétatér nevéről, amit különben őelötte már számosán szóvá tettek e hasábokon is — eredménytelenül. István tér — mondjuk, meri ez a hivatalos név (bár telefonálónk más feliratokról is tud), de el kellene végre dönteni, kinek i£ akar emléket állítani ez az elnevezés. Áltclában az Istvánokat akarja-e megtisztelni (s akkor e sorok írója is kihúzza magát), vagy egy meghatározott személyt? Ami sokkal valószínűbb. Pl. a Szent Istvánnak is mondott I. István királyunkat, oz államalapítót. Ha igen, hát gondoljunk arra, hogy 1988-ban lesz a halálának 0 950. évfordulója, s oddig pontot kellene tenni e régóta vitatott ügynek a végére. De mi tartozik ebből az egyesületre? Egyszer a „Pécsiek a városért" rovatbon — olvasói észrevétel alapján — néhány utca esetét idézve tettük szóvá az utcaelnevezések körüli zűrzavart. Nos, az egyesület feltárhatná, melyek azok c pécsi utcák, amelyek — tábláik révén — többféle néven élnek, hogy rendet lehessen csinálni közöttük. haj Ferenc (Tolbuhin út) szó- vátette: mily kevés Pécsett a virágos ablak, erkély, pedig milyen szépek azok a városok, chol virágba borulnak a házak, Ez sem új gondolot, de újra .meg újra hangot kell adni ennek. Mint telefonálónk is hallhatta a válaszban; a Pécsi Kertészeti és Pcrkéoítő Vállalat ad virágot annak, aki vállalja a tolyomatos gondozást. De sajnos gyakori, hogy „elunják" a virág ápolását. Ezt is széles körű városi mozgalommá lehetne fejleszteni az egyesület égisze alatt: az erkélyeken, ablakokban lévő virágok gondozása is a városlakók városszépitő tevékenysége lehetne. Jellegzetes és nem egyedi esetről szólt Tóth lános oz Aj- tósi Dürer utcából: elbontották a pór éve sokak örömére épített „dühöngőt”, s azóta az egész terület futballpálya. Ugyanis az történt, hogy annakidején agilis lakók kezdeményezésére a — a környék nyugalma érdekében — kerítették be a pályát, most pedig még agilisabb lakók nyomására és jobb meggyőződése ellenére bontotta el a Kertészeti Vállalat az annak idején másfél százezer forintért épített „dü- höngőt". Mit tehetne ilyen esetben az egyesület? Módját kellene találni a különböző érdekek egyeztetésének . Radó lános (Zrínyi utca), példákat sorolt fel s kért védelmet a Mecsek-oldalban még fellelhető régi présházoknak. Valóban, üdítő látványt nyújtanak c hegyoldalban itt-ott még előforduló, szépen faragott, zöldre festet! tornácú házak, de ezek — úgy tűnik — nem férnek bele a mai elképzelésekbe, s egy-egy elkerülhetetlen felújítás helyrehozhatatlan kórokat okoz bennük. Látni ugyan a tulajdonos célszerűségre törekvését, de azt is, hogy eközben cserbenhcgyjo a szépérzéke, az így keletkezett látvány pedig keserűséget okoz. Talán ezeket is számba lehetne venni (főien a még nem tönkre- tetteket) és javasolni a számukra az; a helyi védettséget, amire a tanácsnak joga van. Sokakat foglalkoztat, s különösen azóta, hogy intenzívvé véli a gépkocsiforgalom a Hu- nyadi úton, az ott lévő hársfák sorsa: a kipufogógázok szemlátomást az ártalmukra vonnak, a fák kipusztulása szinte elkerülhetetlen. Erre hívta íel a figyelmet a 23-957-ről telefonáló olvasónk is azt kérdezvén: mi c szándék velük? A választ íme, közreadjuk, minthogy sokakat érdekelhet. A Kertészeti Vállalat mór 11 éve nevel ún. ostorfókat, amelyek jól tűrik a füstgázokat, s 4 év múlva sor kerül a cserére. Csak addig bírják Ki a hársakl... A 41-328-as telefonról is közérdekű ügyben szóltak. Ugye nem ismeretlen ez sem: kutyadivat és g játszóterek. A legtöbb gazdi — sajnos — úgy véli, hogy c derék négylábúak üritkezésének az eszményi színhelye a homokozó. Az a homok, amit a-z aprócsko gyermek játék közben oly önfeledten ken magára. Kibékíthetetlen az ellentét? Úgy látszik, igen. S mivel városszerte gond ez, a közterületfelügyelők feladatává teszik a rendetlen’gazdik és ku- tyuscik megrendszabályozását. Eleve kilátástalan az ügy, hiszen hol van annyi közterületfelügyelő .. . Sokkal egyszerűbb lenne, ha . . . Egyszer arról elmélkedtünk, hogy egyfajta vó- rosszépítő megatartásnak kellene kialakulnia a pécsiekben ahhoz, hogy minden szemet- bántó rendetlenségnek Oz elejét lehessen venni. Nos, az említett esetben is ez a városszépítő megatertás hozhatne megoldást. Amint ezt a magatartást véltük kihallani c telefonálók szavaiból is. Hársfai István Egy pécsi kisvállalat próbálkozásai Átalánydíjas szerződés — rövidebb határidők Az év elején külön vált a Pécsi Szolgóltatóipari Vállalat két legnagyobb részlege. Januártól külcr. kisvállalatként működik tovább c fodrászat és a szolgáltató ágazat. Az utóbbi meglehetősen vegyesprofilú, sokféle feladatot ellátó szervezet. Az irodagépüzem mindenfajta irodai eszközök, köztük író-, könyvelő- és pénztárgépek javításé; végzi. Az elektronikai csopor; a különféle számológépek, elektronikus játékok, o mechanikai műszerészek a fesz- mérők, nyomásmérők, kapcsolóórák javítását, beöabályozását vállalják. Ehhez az üzemhez tartoznak az órások és az autó- műszerészek, valamint a fénymásolók javítását végző szakemberek is. Az általános szolgáltató üzemben működik a bútorjavító, ohol a geranciális feladatok mellett egyéb javításokat is teljesítenek, A fénymásoló, sok- rzorosító részleg rövid határidőre is vállal munkát. A szabóságok közül az- egyik egyenruhákat készít, a másik különféle divatholmikat, míg a harmadik mindenféle javítást végez. — Dolgozóinkkal közösen számos változást tervezünk, amelyek legfontosabb célja a piacszervezés — tájékoztat dr. Bognál József, a kisvállalat megbízott igozgatója. — Az érdekeltség olyan formáját kívánjuk kialakítani, amelyben a fogyasztók és a szolgáltatók egyaránt jól járnak. Nem várunk csodákat, de szeretnénk, ha ez o tevékenységi forma megújulhatna és tudnánk bizonyítani, hogy partnerek vagyunk a szolgálté tcsban, A tervek szerint a kisvállalat dolgozóit nemcsak ösztönzik a jó munkára, de már abban is érdekeltté teszik, hogy minél több lakossági megrendelést vcllcljenck. Néhány területen korszerűsítik az eddigi szolgáltatásokat, lényegesen többet vállalnak mint korábban. Az irodagép szakmában például áltolónydíjas üzemeltetési szerződést kötnek a megrendelővel, Garantálják a gépek, berendezések zavartalan működését és a rendszeres karbantartás mellett a kisebb javításoka: is elvégzik. — Az előzetes felmérésekés a korábbi tapasztalatok szerint, munka van bőven — mondja dr. Bognár József. — Néhány területen azonban gondot jeleni a megfelelő szakemberek hiánya. Nincs elég üveges, vagy olyan szakmunkás, akit a ponyveverró részlegnél foglalkoztathatnánk. Pedig az utóbbi fontos lakossági igényeket szolgál. A ponyvavarrók nemcsak javításokat vállclnak, de ők készítik a hangszervédő tokokot, a villcnyszerelők biztonsági hevedereit, vagy az autóponyvákat és üléshuzatokat is. — A műszaki cikkek javításánál az alkatrészellátó; okoz nehézségeket. Sok gép ezért heve,- nálunk hetekig, mert nem kapjuk meq időben a szükséges alkatrészeket. Ez a gyakorló néha előfordul egyes bútoroknál is, Szerencsére ezen a téren van változás, hiszen újabban a reggel behozott bútort délután mór készen viheti e| a mec rencelő. Még az idén átalakítják, korszerűsítik a kisvállalat műhelyeit. Az udvar rendezését a dolgozók társadalmi munkában vr' Halté k. F. D. P" Lelki beszélgetések A kapcsolatteremtés nehézségeiről Két éve foglalkozom oz egyedülálló emberek kapcsolatteremtésének megkönnyítésével, a Mecsek társkereső irodán belül. Elsősorban azok az emberek fordulnak hozzám, akik társtalanok, pár- kapcsolatra vágynak, de ezt — többnyire kedvezőtlen körülményeik, ill. a lehetőségeik korlátozottsága miatt — nem tudják megvalósítani. • Az esetek többségében elegendő a partnerközvetítés, erről tanúskodnak a köszönő levelek, házassági meghívók, és egyéb pozitív visszajelzések. Sokaknak ily módon sem sikerül társat találni, mégpedig azért nem, mert több segítséget igényelnének. A következőkben ezekre a problémákra keresem a magyarázatot, ill. a megoldást. Segítséget kérnek A 25 éven aluli férfiaknál tapasztalható viszonylag nagy számban, hogy a megfelelő partner közvetítése után sem tudnak kapcsolatot teremteni, vagy ha igen, az nem marad tartós. Maguk is érzik, hogy a hiba bennük, az ő személyiségükben rejlik, ezért gyakran kérnek segítséget, igénylik a beszélgetést magányuk okáról, társkeresésük problémáiról, lehetőségeikről. A mai fiatalok olyan világba születtek bele, ahol kellemes és hasznos technikai vívmányok mellett a gyors változások negatív következményeket is hoztak magukkal. A hagyományos közösségek szétesése miatt bizonyos értelemben védtelenné váltak. Két-három generációval ezelőtt a családok, és a helyi közösségek összetartása jóval erősebb volt. Szilárd értékrendszert, életmintákat, normákat kaptak, tulajdonképpen már születésükkor meq volt írva életük forgatókönyve, nagy vonalakban meg volt határozva a jövőjük. Egy mai gyerek a bölcsőde, óvoda, napközi, kollégium mellett alig találkozik szüleivel, a táqabb családdal pedig talán csak esküvőn és temetéseken. Ma tehát hallatlanul nehéz, sok esetben lehetetlen kitaposott úton járni, a szülők nyomdokába lépni, viselkedési mintákat találni. A tapasztalatlan fiatalokat meg kellene tanítani a • kapcsolatteremtésre, a partnerrel szembeni helyes viselkedésre, segíteni kellene érzelmi gátlásaik feloldásában, és igen hasznos lenne önismeretük, emberismeretük fejlesztése. Hasznosnak tartom a személyiségfejlesztő csoportokat, ahová véleményem szerint tömegével mennének nz emberek, ha jobban ismernék, és éppen a gátlásaik miatt - mernének jelentkezni. A 30—50 éves korúak leggyakoribb problémáié a válás utáni időszak. Sokat segíthet nekik a Nevelési Központban szervezett „Elváltak szemináriuma". Tapasztalatom szerint ez a korosztály viszonylag könnyen túljut a válságon, és lelkileg érettebben, megfontoltabban, tapasztalataikból leszűrve a tanulságokat kezd neki egy újabb kapcsolatnak. Munkám az ő számukra a legeredményesebb. Náluk legfeljebb az jelenthet problémát, ha túl hosszú magányosság után kezdenek társat keresni, A tartós egyedüllét erősíti gátlásaikat, csökkenti személyiségük rugalmasságát. A párt nehezen találó embernek nagyon sokat segítene, ha először magában keresné meg azokat a hibákat, amelyek miatt nehezen tud kapcsolatot teremteni. Rendszerint csak várják a partner jelentkezését, nogyon igényesek vele szemben, de nem gondolják át, hogy mit tudnak ők nyújtani majd. Nehezen alkalmazkodnak, nem érdeklődnek eléggé partnerük személyisége, igényei iránt, vagy pedig önmagukból nem tudnak eleget adni, nem tudják megmutatni értékes tulajdonságaikat. Ennek a korosztálynak segítséget jelenthetnek a különféle koedukált programok, összejövetelek, utazások, sportrendezvények, eset- leq klubok, hobbikörök stb. szervezése, hogy természetes körülmények közt választhassák ki a megfelelő partnert, alakíthassanak ki kapcsolatokat. Az idősebb emberek számára a legnehezebb a társkeresés. A nők vannak többségben, részint átlagos életkoruk hosszabb volta miatt, részint pedig azért, mert az idősebb férfiak könnyebben találhatnak maguknak fiatalabb pórt. Ritkaság, hogy az idősebb nőnek fiatalabb férfival alakul ki tartós pár- kapcsolata, míg a fordított helyzet mindennapos. A korban megfelelő partnerral sem könnyű a kapcsolatteremtés. Nehezebben alkalmazkodnak, nehezen fogadják el egy új- partner megrögzött szokásait, Természetesen ez sem mindenkire jellemző, sok házasság jött már létre a társkereső szolgálat segítségével idős emberek közt is. De lehetne azokon is segíteni, akiknek ez nem sikerült ez idáig. Magány ellen legjobb gyógyszer a közösség. Klubokba lehetne csalogatni a magányos, idős embereket, ahol egymással beszélhetnék meg problémáikat, vagy éppen boldogabb fiatalkori emlékeiket cserélhetnék ki. Úgy érzem minden korosztálynak legfontosabb a közösséghez való tartozás. Az emberek nem maradnának magukra feszültségeikkel, a közösség biztonságot, önmegerősítést, célt, tartalmat adhat az életnek. A magányosság csökkenti azokat az erőket, amelyek társadalmilag hasznos tevékenységre serkentenék, s olyan következményekkel járhat, amelyek nemcsak magának, hanem környezetének is kellemetlenséget okozhatnak. így társadalmi érdek is, hogy az emberek megtalálják társukat. Az önismeret javítása A fiataloknak tehát személyiségfejlesztő csoportra, az önismeret javítására, esetenként szexológiai tanácsadásra lenne szükségük, a középső korosztálynak kulturális rendezvényekre, az idősebbeknek pedig klubokra. A Mecsek társkereső munkája itt kapcsolódik a népművelők, pszichológusok munkájához, illetve az intézmények nyújtotta lehe'.ősé- gek kihasználásához. Céczy Ágnes Közgyűlés előtt Évről évre sorvadnak o hársfák Pécsett, a Hunyadi úton Proksza László felvételei
