Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-09 / 96. szám

1985. április 9., kedd Dunántúlt napló 3 95000 Hektáron kukoricát! Az év időjárása ez ideig nem kedvezett a szántóföldi növénytermelésnek. A rendkí­vül kemény tél Baranyában jelentős károkat ugyan nem okozott, de a késői kitavaszo­dás miatt szinte minden me­zőgazdasági munkával elma­radtunk. Az elkövetkezőkben minden időt ki kell használni a tavaszi munkák végzésére. Két műszakra, éjjel-nappali munkára, nyújtott és ünnepi műszakokra egyaránt felké­szültek az üzemek. Még magasabb szinten! Primer fajták a terület döntő többségén A Éjjel-nappali munka, nyújtott és ünnepi műszakok Lehetőségeink még rendkívül nagyok Stratégiai növény A munkák közül nagyságát és értéktermelő képességét il­letően messze kiemelkedik a kukorica vetése. A szántóterü­let 41%-án termelünk idén si­ló- és magkukoricát — ez kö­zel 95 000 hektár területet je­lent. A kukorica továbbra is egyik legsúlypontosabb növé­nyünk — ha úgy tetszik stra­tégiai növény. Nélkülözhetet­len takarmány és ipari nyers­anyag. A felvásárolt termés mintegy 16%-a Baranyából ex­portra kerül. Az üzemek árbe­vételének és nyereségalapjá­nak is meghatározója az áru- kulkorica több év átlagában. 100 forint kukoricatermelési költségre 40—50 forint nyere­ség jut a jelenlegi termelési színvonalon. A kukorica fontosságára te­kintettel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyez­tetve adókedvezményben ré­szesíti azokat az üzemeket, amelyek az elmúlt két év átla­gához növelik vetésterületüket és 1985-ben 5%-kal több ku­koricát takarítanak be a meg­előző két év átlagánál. Az így elszámolható jövedelemadó­kedvezmény a területnövek­ményre hektáronként 2000 fo­rint. Nemcsak a termelési ered­ményeink, de a lehetőségeink és feladataink is nagyok a ku­koricatermelésben. Az elmúlt év eredménye: Hibrid üzem megnevezése Tábla területe, ha Termés­átlag kg/ha Pl 3747 Nagypeterd, tsz 179 14 460! Pl 3747 Boly, Mg. Kombinát 90 11 766 Pl 3732 Szajk, tsz 128 12 580! Pl 3732 Lippó, tsz 23 12 250 Pl 3732 Mohács, Új Barázda Tsz 79 11 800 Pl 3709 Magyartelek, tsz 32 12 600 Pl 3906 Nagypeterd, tsz 50 14 280! Pl 3901 Nagypeterd, tsz 38 14282! Ezek az eredmények egyér­telműen bizonyítják a lehető­ségeinket. Ezekre alapozva tet­tük fel a mércét az elkövetke­zőkben. A VII. ötéves terv át­lagában a tavalyi rekord 8000 kg/ha termésátlagot tervezzük. Természetesen ez a magas tervszám a fejlett agrotechni­ka legteljesebb betartását kö­veteli. A termelés feltételei között az időjárás, a csapadék az, amit befolyásolni nem tudunk. Me­gyénk éghajlata azonban sok év átlagában általában meg­felelő körülményeket biztosít a termeléshez. A csapadékelosz­lás az alábbi: Megnevezés Termésátlag kg/ha Termésátlagból takarmány- kukorica kg/ha Állami gazdaságok 6293 8150 Tsz-ek 8492 8538 Egyéb gazdaságok 7389 7405 Megye összesen: 8035 8344 Hónap Kukorica igénye mm 50 év átlag­csapadéka mm 1984­ben Május 85- 90 72 87 Június 90- 95 75 85 Július 100-110 63 31 Augusztus 20- 60 59 75 A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a május—június-au­gusztusi csapadékmennyiség a meghatározó! A hibridkukorica termésátla­ga 2344 kg/ha. Ezt az eredményt rendkívül nagy szóródással érték el az üemek 11 t/ha felett 2 gaz­daság, 10-11 t/ha között 7 gaz­daság, 9-10 t/ha között 12, 8­9 t/ha között 14, 7—8 t/ha kö­zött 20 gazdaság, 6-7 t/ha kö­zött 8 gazdaság, míg 6 t/ha alatt egy üzem termelt. A legjobb üzemek: Szajk, tsz 11 353 kg/ha, Nagypeterd, tsz 11219 kg/ha, Lippó, tsz 10 761, továbbá a majsi, bor- jádi tsz, a Bólyi Mg. Kombinát, a bicsérdi, a mohácsi Új Ba­rázda, valamint a bólyi tsz. Kiváló fajták terület döntő többségén Pio­neer fajta termelése folyik, A nagy termés rr leghatáro­ebben is a FAO 400­-499 érés­zója a fajta kérdés. Nálunk a csoport dominál. Vetés­Termés­Termés­Éréscsoport terület átlag átlag %-a kg/ha kg /'ha I. FAO 200-299 17,8 7796 91,8 II. FAO 300-399 30,3 8484 100,0 III. FAO 400-499 43,4 9073 106,8 IV. FAO 500-599 8,5 8029 94,5 összesen: 100,0 8492 100,0 Az egyéb feltételek: Talajmüvelés, tápanyagután­pótlás. Sajnos, a csapadékos őszi időjárás és a nagy termé­sek betakarítási munkáinak elhúzódása miatt közel 30 000 hektáron később végeztük el a mélyszántást, jelentős terü­leteken elmaradt az alapmű­trágyák kijuttatása. Döntően befolyásolják a vár­ható termést a vetőgépek. A legjobb eredményt a Cyklo 400—800 (a vetés 34 százalékát ezzel a géptípussal végezték), a Beckerrel (18 százalék), va­lamint az SPC-vel (30 száza­lék) érték el az üzemek. Vetési idő. Alapvetően meg­határozó, s a legtöbb vitát váltja ki a szakemberek között. Tapasztalataink szerint az áp­rilis 15. és április 30. között el­vetett kukorica adja a legtöbb termést. A fajták az igényeknek meg­felelően állnak rendelkezésre. Megyei átlagban a legsike­resebbek: Hibrid Vetés­terület Termésátlag kg/ha Pl 3747 SC 11,5 9571 Pl 3732 SC 13,9 9349 Pl 3709 MSC 7,5 8687 Pl 3906 SC 8,9 8661 Pl 3901 SC 18,0 8483 Pl 3839 SC 7,2 8056 Kiváló fajták ezek, hazájuk­ban szokvány termelésben két­szer anyit produkálnak átlag­termésben, mint az országos rekordnak számító 1984-es Ba­ranya megyei termésátlag volt! S hogy mennyire igaz az, hogy a lehetőségeink szinte korlát­lanok, azt néhány üzem 1984- es táblaátlaga bizonyítja. Tőszám. Az eddigi tapasz­talatok a hektáronkénti 80 000 termést adó tőszámot igazol­ják. Ennél azonban előbbre kell néznünk. Azokon a terü­leteken, ahol a talajadottsá­gok és a talajviszonyok megfe­lelőek, 100-110 ezres tőszám­mal is lehet dolgozni. A nagy­peterdi tsz a 140 mázsa tábla­termésátlagait ilyen tőszóm­mal érte el. Dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője Alkotó ifjúság Otletdíjas pályamunka Speciális körző autogén vágópisztolyra A legutóbbi újítási és öt­letpályázaton a KISZ Baranya megyei Bizott­sága ötletdíjban részesítette Ackermann Kálmán lakatost, a DDGÁZ tmk-csopörtjának ve­zetőjét, a „Biztonság, 1984” jeligével benyújtott pályázatáért. Ackermann Kálmán, aki va­lamikor maga is hegesztőként kezdte, a hegesztők munkájá­nak megkönnyítésérte és biz­tonságosabbá tételére dolgo­zott ki egy speciális körzőt, melyet az (autogén vágópisz­tolyra lehet szerelni. A jelenleg használt gyári kör­zők nehézkesek: a hegesztőasz­talon elhelyezett munkadara­bon, amikor a hegesztő körvá­gást végez, kénytelen a nya­kába akaszott tömlővel az asz­talt körüljárni. Figyelme eköz­ben természetesen a munka­darabra irányul, s emellett a rajta lévő sötét védőszemüveg miatt környezetét nem is látja. Aki ezt a munkát végzi annak segítő is kell, hiszen azt sem látja, hova lép. Többször elő­fordult az is, hogy a tömlővel elakad, s kezében az égő pisz­tollyal megbotlik, s azt nem kell részletezni, hogy ez mennyire balesetveszélyes.- Az ön újítása mindezt a kényelmetlenséget és baleset- veszélyt kiküszöböli? — Igen. Az a hegesztő, aki ezt a speciális körzőt használ­ja, az álló helyzetből több kört is vághat egymás után, lépnie sem kell1. A gyakorlati próbák azt is igazolták, hogy ezzel 30 százalékos időnyereség, s ebből adódóan termelékenység-növe­kedés érhető el. A tömlő elaka­dásából, a dolgozó elbotlásá- ból származó balesetveszély, is megszűnik. A körző a vágó­pisztoly működését, a láng be­állítását nem zavarja. A körző­száron található süllyesztések és a számozás mérés nélkül is lehetővé teszik, hogy a körmág­nest tetszés szerint elhelyezve a lemezen, beállítsuk a kívánt átmérőt. A kör kivágása után a mágnes könnyedén lepattintha­tó és máshová helyezhető. A körmágnes használata felesle­gessé teszi az eddig használt körzőknél elkerülhetetlen előre történő feljelölést és pontozást. Ezt a körzőt igen speciális te­rületen, a csőkarimák gyártá­sánál lehet használni.- Munkahelyén vállalati újí­tásként elfogadták, bár önök­nél még nem alkalmazzák. Ér­deklődtek-e rhások is ez iránt? Több nagyvállalat átvette már, például az Alkaloida Vegyészeti Gyár Tiszavasváriban, a Dunai Vasmű, a budapesti Erőmű­javító- és karbantartó, is még mások is. Sőt 'van, ahol hasz­nálatát kötelezően be is vezet­ték. Függetlenül attól, hogy ná­lunk még a gyári körzőt hasz­nálják a hegesztők, egy-két hó­napon belül készítünk néhány speciális körzőt, s itt is kipró­báljuk. D. Cs. Utat a kezdeményezőkészségnek! • rr r • | •• •• | Minőségi korok Az új módszer elterjesztésére tanfolyamokat indít a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság A hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója és a XIII. pártkong­resszus tiszteletére kibonta­kozott kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny, amely tavaly őszre gyakorla­tilag teljeskörűvé vált az or­szágban, bizonyítja, hogy napjainkban új lendületet vettek a munkamozgalmak. A munkaverseny is jelentős sze­repet játszott abban, hogy az elmúlt évet jó eredménnyel sikerült zárni. Ugyanakkor azonban tény az is, hogy szükség van a verseny céljai­nak, módszereinek megújí­tására is. Napjainkban a minőségi követelmények kerültek elő­térbe a qazdaság fejlesztésé­ben, szükséges tehát, hogy a versenymozgalom célja, mód­szerei, eszközei is alkalmaz­kodjanak az új helyzethez. A gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítése megte­remti a tényleges előrelépés feltételeit: nő a vállalati ön- állósáa, ezáltal az üzemi, munkahelyi kollektívák ön- rendelkezése, erősödik a dol­gozók tulajdonosi érzete, megnövekszik beleszólási jo­guk saját munkahelyük életé­nek, sorsának, gazdálkodásá­nak alakításába. Mindez alapfeltétele annak, hogy ki- bontakozhassék a munkamoz­galmak sokszínűsége. A munkaverseny, mint azt a SZOT és a Minisztertanács együttes határozata kimond­ja, munkahelyi kategória: a dolgozó kollektíva joaa, hogy a legfontosabb teendőket, az azok megoldásához alkalma­zott eszközöket, szervezeti ke­retedet menhatározza. A meg­újuló versenymozgalom új formáiaként ajánlható a mi­nőségi kör típusú brigádmun­ka megvalósítása. A ^minőségi kör azonos munkahelyen, homogén vagy hasonló munkát végző dolgo­zók kis csoportja, akik qya- korlati oktatás után önkénte­sen, rendszeresen összejön­nek, hogy feltárják, elemez­zék, megoldási javaslatot ké­szítsenek a munkájukat aka­dályozó minőségi és eqyéb problémákkal kapcsolatban, és ha lehetséges, részt is ve­gyenek a megoldás beveze­tésében. Tehát a módszer: a homo­gén munkacsoportok előnyei­re épít. A rendszeres, általá­ban heti egyszeri, egyórás csoportos munkát jelent. Gya­korlati oktatással fejleszti a dolgozók problémamegoldó készségét, hogy tapasztala­taikat hatékonyabban tudják a minőségi kör munkában felhasználni. önkéntességre épít, amivel rövid távon csök­kenti ugyan a módszer ter­jedési sebességét, de számol azzal, hogy a nagyszámú kis problémát — amit sokszor a vezetők nem ismernek —, csak belülről motivált embe­rek fogják feltárni, elemezni, ezt belső szándék nélkül nem lehet kikényszeríteni. A pob- léma jelzésén túl elemzi is azt, és megoldási javaslatot készít (problémafeltárás — problémamegismerés — prob­lémaelemzés — megoldási javaslat készítés — a javas­lat előterjesztése a vezetés részére — a megoldás be­vezetése). Azokra az embe­rekre épít, akik ezeket a prob­lémákat legjobban ismerik, hiszen ezek a napi munká­jukhoz kapcsolódnak. A minőségi körök létreho­zására kézenfekvő keretet biztosít a jól működő, évti­zedes brigádmozgalom, annál is inkább, mivel a minőségi kör felsorolt jellemzői közül jó néhánnyal szocialista bri­gádok többsége már ma is rendelkezik. A minőségi körök megala­kítása természetesen nemcsak jelszó kérdése.. A köröket a vállalat minőségbiztosítási rendszerének keretében, an­nak szerves részeként kell megszervezni és működtetni. Az eredményes munka elen­gedhetetlen feltétele, hogy a brigádok előzetesen széles körben megismerkedjenek a minőségi kör módszereivel és követelményeivel, elért szín­vonaluknak megfelelően ke­ressék az alkalmazás lehető­ségeit, s eredményeik alap­ján jussanak el a kívánt fok­ra. A minőségi kör így nemcsak mint hasznos forma, de mint emberileg kívánatos cél is megjelenik. Ez az út jobban megfelel a hazai követelmé­nyeknek, mint a körök elszi­getelt szervezése, hiszen a körtechnika alkalmazására már igen alaposan felkészí­tett, emberileg összeforrott csoportoknál kerül sor. Ameny- nyiben a már működő bri­gádokat megtanítjuk a meg­lévő és a gyakorlatban be­vált eszközök felhasználásá­ra, a minőségi kör jellegű munkával kapcsolatos szak­mai ismeretekre és a problé­mamegoldó módszerek alkal­mazására, a jelenlegi brigád­mozgalom minőségi kör típu­súvá fejleszthető. A nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy gon­dosan előkészített és lebo­nyolított oktatási program igen fontos feltétele a sike­res alkalmazásnak. Az okta­tási programot felülről lefelé, több szinten célszerű végre­hajtani. Első lépésben szük­séges annak a vezetői körnek a kiképzése, amely a szerve­zést vállalati szinten mened­zselni fogja. Ezt követően ke­rülhet sor a körvezetők, illetve a brigádtagok oktatására. Feltétlenül fontos, hogy a ve­zetők is megismerjék, milyen módszerek alkalmazásáról van szó, és megfelelő támoga­tásban részesítsék azokat. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szer­vezete szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy ez a hatékony, nagymértékben a dolgozók kezdeményező készségére, tenniakarósára építő módszer mielőbb elterjedjen a me­gyében, a régióban. Ennek érdekében olyan tanfolyamok megrendezését tervezzük, amelyek biztosítják a gazdál­kodó egységeknél a téma me­nedzselésével megbízott szak­emberek felkészítését. Ezt kö­vetően kerülhet sor a körve­zetők képzésére. Az oktatás harmadik lépcsője a briqád- tagok felkészítése a minőségi kör típusú tevékenységre. Ezek lebonyolítására is vállal­kozunk, amennyiben a válla­latok, szövetkezetek részéről megfelelő érdeklődés mutat­kozik a téma iránt. Szeberényi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom