Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-07 / 95. szám
250 éve halt meg II. Rákóczi Ferenc Á nem alkudozó száműzött Rodostó nem felejtette el a magyarok vezérlő fejedelmét 1848. április 11-én Petőfi e sorokat jegyezte be naplójába: „Ez nagy férfiú volt és az ő keze szent, megszentesítette a szabadság kardja, melyet évekig villogtatott." A költő naplójegyzetét II. Rákóczi Ferencről minden bizonnyal a történelmi párhuzam aktualitása ihlette, bár lehet, hogy a kuruc fejedelem halálának évfordulója is szerepet játszott a megemlékezésben. Akkor ez a dátum nem jelentett kerek évfordulót, mint ahogy ma: április 8-án lesz 250 éve, hogy törökországi száműzetésében elhunyt a legendákkal is övezett vezérlő fejedelem. Embersége, államférfiúi nagysága negyedszázados száműzetése alatt is töretlen maradt. Erre utal Kossuth Lajos is, aki Rákóczi sorsához, történelmi pályafutásához hasonlóan egy újabb levert szabadságharc száműzött vezetőjeként írta róla 1333- ban ezeket a sorokat: „A roppant áldozatok, melyeket elveiért hozott, emelik a nem alkudozó száműzött emlékét oly magasra, hogy az ily parányi ember, mint magam, szédeleg, ha hozzá feltekint." Rákóczi Ferenc életének utolsó másfél évtizedét a Márvány-tenger-parti kisvárosban, Rodostóban a török szultán vendégeként élte le. Itt érte a halál 1735. április 8-án. Ezzel a dátummal tudósít Mikes Kelemen, a fejedelem hűséges apródja törökországi levelei egyikében Rákóczi haláláról: „Amitől tartottunk — abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivéve ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkat, 3 óra után reggel ..." A bújdosó kurucok teljesítették a fejedelem végrendeletét: szívét elküldték Franciaországba, testét pedig titokban temették el a konstantinápolyi jezsuita templomban. Rákóczi szíve valahol a grosbois-i földben porladozik, hamvait 1906- ban hazaszállították és a kassai székesegyházban helyezték el. Rodostó, a mai Tekirdag ötvenezer lakosú kisváros Törökországban. A kuruc búj- dosók egykori háza ma gyönyörűen berendezett Rákóczi- múzeum, ahova évről évre sok ezer magyar turista zarándokol el tisztelegni a fejedelem emléke előtt. A te- kirdagi Rákóczi-ház a magyar állam tulajdona, gazdája az isztambuli magyar főkonzulátus, amely a múzeum gondozását helybeli török hatóságok és polgárok segítségével látja el. — Mennyire él Rákóczi emléke Tekirdagban, lesz-e megemlékezés halálának 250. évfordulóján? — kérdeztük telefonon Takács Lászlót, az isztambuli főkonzulátusunk konzulját. — Tekirdagban aligha akad a városnak olyan polgára, aki nem ismeri Rákóczi nevét, azt, hogy ki volt, s hogy élete mivel kötődik ehhez a városhoz. Csak felsőfokokban lehet arról beszélni, hogy a város hatóságai és polgárai milyen gondossággal, figyelemmel segítenek nekünk a múzeumot fenntartani, ápolni a török— magyar kapcsolatokat és Rákóczi emlékét. Nemrégiben például Mikes Kelemenről emlékeztek meg halálának évfordulóján,, magyar segítség nélkül. Rákóczi halálának 250. évfordulójára való megemlékezést ankarai nagykövetségünk és az isztambuli főkonzulátus kezdeményezte. A tervezett program szerint április 8-án hazánk ankarai nagykövete, isztambuli főkonzulja és a város vezetői koszorúkat helyeznek el a Rákóczi-mú- zeumban, majd utána a városházán lesz ünnepi megemlékezés a fejedelemről és a török—magyar kapcsolatokról. Ugyanitt fotókiállítás is nyílik Magyarországról, este pedig kötetlenebb összejövetelt rendeznek a város vezetői a magyar külképviselet vezetői részvételével. Dunai Imre Pécsi kesztyű... Pécsi kesztyű... Pécsi kesztyű... Finom, kényelmes, puha Ipari Forma Nívódíj és KÁF a Hunornak Tina Turner budapesti fellépése előtt az innsbrucki Olimpia Csarnokban adott hangversenyt. Ezen - Boy George, Wencke Myhre és Jean-Paul Belmondo — társaságában fellépett egy hollywoodi stílusú szépség, a fiatal Brooke Shields is. A lánya karrierje fölött jő érzékkel őrködő édesanyja utoljára engedte meg, hogy Brooke Shields a ,.Rockoroszlán" — haja miatt így nevezik Tina Turnert - mellett szerepeljen, hiszen az minden vetélytársát szinte felfalja. (Képünkön: Brooke Shields). DARWIN-FILM Charles Darwin utazásai címmel hétrészes angol tévéfilmsorozatot vetítenek több európai országban. A sorozat a nagy természettudós ötesztendős tengeri útját mutatja be, a címszerepben Malcolm Stoddard- dal. MÜZEUMSZTRAJK A két nagy firenzei állami múzeumban, az Uffiziben és a Palazzo Pitti- ben a múzeumőrök bejelentették, hogy ha nem növelik a bérüket és nem javítják a munkafeltételeket, sztrájkba lépnek. ZADEK IGAZGATÓ ÚR Peter Zadek, aki a másfél évtizeddel ezelőtti Otelló rendezésével szerzett viláqhírt, az új évadban a hamburgi Schauspielhaus igazgatója lesz. A neves színházi rendező elsőként Shakespeare: Ahogy tetszik című komédiáját állítja színpadra. (Földessy) K ét legyet ütött egycsa- pásra a „Hunor” Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat két munkatársa: Hidas Lászlóné modellőr és Hordós Ágnes fejlesztő technológus. Az Ipari Minisztérium formatervezett, egyben könnyen, gazdaságosan gyártható termékekre kiírt pályázatán nemcsak az Ipari Forma Nívódíjat, hanem a Kiváló Áruk Fóruma emblémát is megszerezte - néhány pár fehér, sárga, kék-fehér, kék-fehér-fekete síkesztyűnek, no meg a gyárnak és — tekintettel a díj csinos összegére — saját magának.- Alapvető igény, s feltétel volt a kollekció darabjainak divatos, semleges színe, a nagy sorozatban, zömmel hazai anyagokból, haszonnal történő gyártás és nem utolsósorban a reális piaci igény — mondja Hordós Ágnes. — Tessék, így kezdődött — mondja partnere, Hidasné, és egy vázlatokkal sűrűn telerótt rajztömböt, ahogy ő mondja, „firkafüzetet" tesz elém. — Mi kellett hozzá? Én meg a skiccek . .. A díj nem várt, kellemes meglepetés, maga a tervezői, technológusi munka azonban egészen természetes számukra, így érthető, hogy eleinte kissé elfogódottan beszélnek magukról. Szavaikon azonban átsüt az okos szerénység, mértéktartó büszkeség: a munkájukat, hivatásukat tehetséggel és sikerrel művelő emberek sajátja. Hidasné türelme, nyugalma csak egyszer inog meg, egy röpke pillanatra, amikor a hazai formatervezés ilyen-olyan (nem is rossz) nyugati magazinokból „kop- pintgató" sajátosságáról kérdezem . . .- Nem „megálmodtam", mint manapság mondani illik, de nem is másoltam — mondja nyugodtam —, egyszerűen csak elkezdtem rajzolni. A fehér síkesztyűn például, aminek a legnagyobb a sikere, igyekeztem elkerülni a nehézkes varrást, így alakult ki a step- pelésre emlékeztető rombuszos forma. Ám ez a rajztól kezdve már a kettőnk ügye Ágival, aki többek közt a pályázaton való megjelentetéshez adott kiváló ötleteket. A mellettünk lévő modellműhely dolgozóinak is része van a sikerben, elsősorban Albert ]ó- zsefné varrónőnek, aki az első darabot készítette. Egy közös díjuk bőrruhára volt már, de kesztyűre ehhez fogható elismerést soha nem kapott még a gyár. A díj értékét a zsűrizés módja, menete is növeli: egyenként, titkosan bírál, értékel vagy harminc bíráló — némelyik rá- és visszakérdez —, s a sorrend számítógépen alakul ki. Hordós Ágnes egyébként nem csupán a kollekció menedzsere, bábája, hanem maga is élő reklám — lévén szenvedélyes és gyakorlott síző: - Az első darabot kezdettől használom, hordom. Finom, kényelmes, jó, puha . . . Egy férfikesztyű-példányról maga is tanúsíthatja. Varga J. Fotó: Proksza L. Panoráma ÜJ TINÁT Az ország legjobb evőjének receptje Krúdy feljegyzésében Elképzelhetetlen a húsvét sonkci nélkül. A jó húsvéti sonkának becsülete van nálunk, s mindig is az volt. De nemcsak becsülete, titkai is vannak. Hajdanán ahány ház, annyiféle titkos recept volt a sonkapác elkészítőiéhez. Eső után köpönyeg —mondhatja a tisztelt olvasó — húsvét yasárnapján új receptet adni a sonkapáchoz, hiszen a soda,- íze már a farsang idején megváltoztathatatlanul elvégeztetett. Húsvétra csak a próba marad: jóízűen fogyasztják-e, vagy‘sem. Ám éppen ilyen ünnepi alkalomkor, amikor legjobban tombol a sonka kultusza, érdemes a jövőre gondolni: hogyan lehetne még jobb sonkát előállítani? Foglalkozott ezzel a fontos kérdéssel Krúdy Gyula is, akit méltán tekinthetünk a magyor irodalom legkimagaslóbb, legkényesebb ízlésű ételszakértőjének. Már idősb korában elevenítette fel gyermekkori élményeit, s írásában Kiskerti urat idézte, a század vége országos hírű nagyevőjét. Arra a kérdésre, hogy mi a kifogástalan húsvéti sodornak a titka, a következőket nyilatkozta Kiskerti úr: — A salétrom és az idő! Én mindig erősen kenem be salétrommal, különösen a csontmelléken, a húsvéti alkalomra szánt sodort. És már hat, de ha a sodor nagysága tekintélyes: akkor nyolc hét előtt, farsangban gondoskodom róla, hogy a sódat elegendő időt tölthessen tennivalóiban. Tennivalói közé tartozik a salétromozás utón való napon annak a pácnak a felvétele, amely marék- szómra vett sóból, korianderből, borókamcgból, sárga-cukorból, darált fokhagymából, babérlevelekből és öt—hat fej vöröshagymából készült. Ezt a keveréke; bizony szárazon kell felvennie a sódarnak, és alatta 4—5 napig pihennie, mert csak ekkor kapja meg azt a sós vizet, amely aztán beborítja a teknőben, amelyet száraz helyen ringatok. Naponta megforgatjuk ct sódar.t a maga pácában. Minden nap más és már. oldalán kell töltenie idejét. Talán ez a szabály a legjelentősebb a pácolós alatt lévő sódar idejében. Ha nyolc hétig tortana az eljárás, akkor is minden nap új pozícióban kell neki feküdni a pácban. A sódert nem lehet elhanyagolni, ápolni kell őkéimét ebben a kritikus időben. A füstölésről már nem mondott érdekes tanácsokat Kiskerti úr. Révai Nagy Lexikona, amely 1913-as kiadásában is csak két mondatnyi útmutatás! tclálunk erről a témáról: „Füstölő anyagul fát, szalmát, gar.ajt, faecetet, vagy füstös vizet használják. A fák közül a tclgy ér c< fenyőfa legalkalmasabb a füstölésre." Gyanítom, ahogy régen, manapság is mindenki a maga „titkos" receptjére esküszik, de tc.lór mégis érdemes kipróbálni Krúdy és Kiskerti úr „irodalmi" receptjét az elkövetkezendő télen. D. I. Mint hamis közül a színarany... A hímes tojások készítőinél Zengővárkonyban A British Museum is őriz Bognár Jánosné munkáiból A sok mostani festett, matricával díszített húsvéti tojás közül úgy válnak ki a Zengő- verkonyban készítettek, mint színarany a hamispénz közül. Mer; ma is vannak még, akik úgy hímezik, írják a húsvéti tojásokat, mint nagyanyáik, dédanyáik tették. Zengővárkonyban nagypéntek volt mindig a tojáshímzés napja, összegyűltek az ismerősök, rokonok valamelyik ügyes kezű asszony körül, aztán aki c legszebben tudta, az írta, hímezte a tojásokat, ér. a többiek segédkeztek a festésben, szárításban. Magam is elnéztem nemegyszer volcmelyik húsvét előtti délutánon vagy estén Bognár Jánosné, Éva néni vagy Töttös Sándorné mellett, mint rajzolja, írja ügyes kezűk a mindig más, szebbnél szebb mintákat. Méhviasz édeskés illata tölti meg ilyenkor a házat, mer; forró viaszba kell mártani az erre a célra készített helyre kis szerszámot, a kicát, hogy a szárában elhelyezett finom réztűvel hímezzék a tojásokat. Ha sok c: viasz a kicán, egy cseppe; a körmére enged a hímzeasszony, majd írni kezdi a mintákat a még langyos főtt tojásokra. Szinte fekete a viasz rajzolata a hófehér tojáson, emit aztán a festékben kell jól megforgatni. Ha a festék megszárad, ismét visszeteszik a tojást ci forró tűzhelyre, egy erre alkalmas lyuggatoti vaslemezre, hogy a viasz leolvadjon. És ha az ember dörgölni kezdi a megolvadt viaszt, a sötétpiros- bál, feketéből lassan felragyognak a hófehér minták. Előtűnik a gyöngyvirág, az ibolya, a szegfű, a búzakalász, a szívesrózsa, a pávaszem, meg a csil- lacrózscs, kötőfékes, récetalpas, gereblyés motívum. Fel sem lehet sorolni valamennyit, hi- szén mint Bognár Éva néni mondja, mindig újak és újak jutnak az eszébe, száz és száz minta, ami! még édesanyjától tanulj kislány korában. Fülep Lajos is mindig az ő hímes tojásaiból kért húsvétra, és őriznek belőlük a Fülep-emlék- rzobáben, a várkonyi tájházban, a budapesti Néprajzi Múzeumban, és Londonban, a British Múzeumban is. Szerencsére a fiatalabbak közöt: van, aki folytatja ezt a szép művészetet. Töttös Sáncomé, aki a Gyógyszertári Központ dolgozója, és húsvét táján esténkén, fog hozzá a tője shímzéshez. Ő az anyósa, néhai Töttös Gáborné mellett tanulta a húsvéti hímestojá- sok készítését, akinek ügyes kézé: Bognár Éva néni ma is megemlegeti. Évei néni egészsége már nem engedi, hogy eljöjjön a pécsi hímestojás-be- mutatóra és vásárra. így idén Tettes Sándorné képviselte itt a zengővárkonyi tojáshímzők művészetét — amely nem tűnik el, mer' ma is van, aki szívesen megtanulja, ér. olyan is, akj továbbedja a régről örök- lct; tudást. Gállos Orsolya • r • in» ■ fWim A PANNÓNIA ÁFÉSZ ÉTTEREM (Hunyadi út 2.) beruházáshoz tagjaitól célrészjegy-gyűjtési akciót indít A befizetett célrészjegy után szövetkezetünk az elhelyezés idejétől függően évente kamatot és osztalékot fizet, az alábbiak szerint: • egy éven túli elhelyezéskor: 9% • három éven túli elhelyezéskor 10% • hat éven túli elhelyezéskor 11% A célrészjegy visszafizetéséért az ÁFÉSZ vagyonával kezeskedik ÉRDEKLŐDNI LEHET: munkanapokon 8—16.30 között, telefonon a 15-847 vagy személyesen Pécs, Anna u. 2. sz alatt, vasämapi
