Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-06 / 94. szám
Jászai-díj Sólyom Katalin tes közege, és ő sodró temperamentummal', nagyszerűen előadott songokkal határozza meg az első felvonás hangulatát. Közben a televízió képernyőjén is felbukkant a húsz évvel ezelőtti Sólyom iKotalin a télen elindított, majd sajnálatos módon megszokadt Szabó István- sorozatban. Hiszen Sólyom Katalin ott volt Szabó első filmjeiben. A hatvanas évek modem lányalakjait formálta meg az Álmodozások korában és az Apában. Szabó annak idején a pesti Universitas együttesben látta Yermót és Karnyónét játszani Sólyom Katalint, az Universitas Ruszt József és Dobai Vilmos rendezte előadásain. A hatvanas évek egyik legizgalmasabb színházi műhelyében indult amatőr színészként az ELTE kémia—fizika szakos hallgatója. Úgy tűnt, amatőr színész marad, lektor a Gondolat Könyvkiadónál, ám Dobai Vilmos, a Pécsi Nemzeti Színház akkori főrendezője elhívta Pécsre - színésznek. Ez volt tehát a nagy választás, a választás a színház mellett. Azután már Pécsett, a színházi, gyermekszínházi szerepek mellett elkészültek Sólyom Katalin első gyermekműsorai. Gyerekek ezreivel szerettette meg az eltelt tizenöt év alatt a szép magyar verset, a mesét a Mesebál, a Csipkefa műsoraiban, és azután a Szélkiáltó együttessel a Csodák és furcsaságok című összeállításban. Most is próbálnak a Szélkiáltóval : pécsi költők verseiből mutatnak be rövidesen egy műsort, és készül egy válogatásuk a Pécsett íródott gyermekversekből is. Továbbá Sólyom Katalin önálló estje, amely a két világháborút idézi fel, de amely mégis a békéről, a békevágyról fog szólni . . . Közben egy jelentős színházpedagógiai programot is elindított Pécsett a középiskolásoknak szóló drámatörténeti sorozattal. A rendhagyó irodalomórák sorozata éppen ezekben a hetekben fejeződött be: N. Szabó Sándorral és Unger Pálmával tartott Sólyom Katalin rendhagyó irodalomórákat Pécs valamennyi általános iskolájának valamennyi osztályában. E programok és a gyermekműsorok okán hívták meg pár éve a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszervezete, az ASSITEJ magyar szekciójába, amelynek két éve alefnöke. A színészt mégis legszívesebben a színpadon szereti látni a közönség, Pernellené, Gertrud és Beköpyné szerepéiben, és valószínű, hogy Sólyom Katalin még sok izgalmas, modernül megformált klasszikus és mai szerepben lép majd elénk a Pécsi Nemzeti Színházban. G. O. Két, nagyszerűen megformált szerepben is láthattuk Sólyom Katalint a Pécsi Nemzeti Színiház legutóbbi két évadában. Sokáig emlékezetes marad Gertrudja a tavalyi Hamlet előadóiból, nagyjelenetük a Hamletet alakító Kulka Jánossal, amelyben megrázó erővel bomlott ki Gertrud lényének egész tragikuma. Pár hete játsszák Pécsett John Gay Koldusoperáját, amelyben Sólyom Katalin Beköpynéje ismét sajátos színt jelent: minden jel szerint ezúttal a groteszk, a komédia a színésznő természeMlyom Katalin Shakatpaara Ahogy tatszik című színművében Balázs Béla-díj Varga Csaba A hetvenes évek elején, amikor az ország tizen- és huszonéves fiatalsága lázasan énekelt, táncolt, irodalmi szín- padozott és amatőrfilmezett, egy huszonegy éves fiatalember, akit hajós barátja rajzfilmfigurákkal szórakoztatott, maga is elkezdett rajzolgatni ilyeneket. A harmadik nap már nem egyedül csinálta: barátaival nyűtték -esténként a papírt. így kezdődött Pécsett az Yxilon stúdió, amely tanácsi és KISZ- es támogatással neves amatőrfilmes műhellyé lett, s amelyből 1979-ben megalakult a Pannónia Filmstúdió pécsi műterme. Az egykori amatőrök — Pásztor Agnes, Bujtár József, Pattantyús József, Baksa Tamás, Boksa Balázs, Papp Károly, Radocsay László és Varga Csaba — ma jónevű profik: Varga Csaba most kapott Balázs Béla-díjat. Az animációs film piacának furcsaságai közé tartozik: a díjat a Walzer című filmjére kapta, amit viszonylag kevesen ismérnek, az Ebéd című pedig, amit 15 ország vett meg, nem szerepel az indoklásban. — Az animációs filmágazatban élesen különválik a kísérleti és az alkalmazott ág - mondja a művész. - A kísérleti kategóriába tartoznak a művészi önkifejezés igényével készült filmek. Nem mondhatjuk, hogy nincs nézőjük, de ez szűkebb réteget jelent: a Wal- zert például, amely megjárt számos fesztivált, és 2,5 percben arról szól, hogyan látja a riporter egy háborúban felrobbant ház lakóit, nem mutatta be a televízió, mert pl. szeretkeznek benne. Képernyőre kerül viszont az alkalmazott animáció mindenféle formában: ide tartoznak a szórakoztató, reklám- és ismeretterjesztő filmek. Varga Csaba Walzer című filmjéből — Az Auguszta-sorozat is, amelynek a népszerű gyurma figura a hőse ...- Szeretem Augusztát: az Ebédet sok százmillió ember látta. Ez lényegében az ős- burleszk felelevenítése: egy gag-sorozat, amelyet laza történésvonal fűz össze. Ketten csináljuk Kiss István balástyai művelődési otthon igazgatóval: ő az én gagman-em. Ez a szórakoztató film semmivel sem kíván kisebb felkészülést és elmélyedést, mint a „komoly" filmek, sőt speciális képesség kell hozzá. Nekem van filmes humorom, s jó, hogy ezzel pénzt is lehet keresni. Ezek a filmek afféle vállalkozói módra készülnek: az ember vevőt keres az ötleteire. Most például az Auguszta etet című darabot készítem . . . Amikor Vorga Csaba átvette a díjat, néhány napja mór a budapesti műterem munkatársa volt.- Semmi más oka nincs Pécsről eljövetelemnek, mint az, hogy a pécsi műtermek technikai adottságai korlátozottak: amit eddig elértem, csak úgy tudom továbbfejleszteni. ha jobb körülmények között dolgozhatok. Negyvenéves vagyok, ilyenkor az emberben gyakran megérik a változtatás igénye is. Remélem, nem szakad meg a kapcsolatunk volt kollégáimmal, hiszen lehet olyan munkám, amit itt végzek majd. • Készül Gyurmatek címmel 13 részes, egyenként 10 perces filmünk Mosonyi Alizzal: mesefilmek, némi ismeret- terjesztő célzattal. És ugyancsak a televízió megrendelésére megcsinálom a nagy sikerű Sztárparádé folytatását - külföldi színészekről Közben pedig az Aranykulcsocska című ismert mese filmváltozatát is rajzolom. G. T. A NYELV a nyelvbe amit kezdettől tanult férne világnál tágasabb világ könyvnyi szavak hírt éneklő kofák „zenélni akarsz? feszítsd meg a húrt lábbal pengesd vagy húzkodj rajta kést igy-úgy de változtass hangzásain” négy-öt szó aztán rájuk vág a rím hajtok zajára puskadörrenés magában zeng minden az ég alatt szürke hálóját őrzi az ütem hess legyecske ez geometria akit már fogva tart egy gondolat s nem „konnotál" nem „jelöl” nem „üzen" a jó vadászban kell csak bíznia ki sz-d íjCsordás Gábor Napihír a március 21 -i újságokból: KlSZ-díjat kapott Csordás Gábor költő, o Jelenkor szerkesztője „a hagyományt és az újítást ötvöző költeményeiért, kiemelkedő irodalomszervező munkásságáért."- Hogyan vehet részt irodalomszervezői munkában egy 35. évében járó fiatalember Magyarországon, a nyolcvanas években?- Hét éve aktívan tevékenykedem a fiatal írók József Attila Körének (JAK) munkájában, egy ideig vezetőségi tag is voltam. Igazi irodalomszervezői munkát a- Jelenkor szerkesztőségében végezhetek, ahol 1981 óta dolgozom. Itt talán remélhetem, hogy az apró, napi döntések hosszú távon az értékek felhalmozásához vezetnek.- Két önálló kötete jelent meg eddig. A nevelő nevelése és a Kupié az előcsarnokban. Az ezekben szereplő versek nem tekinthetők köny- nyű olvasmánynak, viszont egyik kritikusa azt állapjtotta meg, hogy új Urai közhyelv kialakítására törekszik. Megítélése szerint kiknek szólnak a versei? Kiknek ir Csordás Gábor?- Nagyon fontosnak tartom, hogy eljussanak verseim az olvasókhoz, hogy megértsék azokat. Hagyományos költői formákba azonban nem lehet beleegyszerűsíteni a mai. rendkívül sokrétű folyamatokat. Úgy tűnik, a költészetet saját belső fejlődéstörténete eltávolítja a közönségtől. Úgy látom, az áruvá vált, igénytelen, mindent elözönlő, kényelmességre szoktató tömegkultúra és a költészet eredeti bonyolultsága között keskeny, ösvényen kell megmaradni, a megértéshez. A költészet megél közönség nélkül is. Ez a tragédiája. Néha lebillen az ember az ösvényről: túl elvontra vagy barsány-plakátszerűre sikerednék a művek. Arra törekszem, hogy a mindennapi kultúrából építsem fel a dolgok bonyolultságát bemutató verseimet. Szeretném hinni, hogy Oki akarja, megérti őket.- Verseiben is visszaköszönő motívum a hatvanas évek vége. Publicisztikájában, lengyel műlorditásaiban is nagy szerep jut a nemze- i déki kérdésnek. Miért tartja ezt a problémát fontosnak?- Egyetértek azzal, hogy a nemzedék kategóriájával sem a társadalmi, sem az irodalmi élet jelenségeit nem lehet megmagyarázni, viszont az egyidő- ben születetteknek ugyanaz a történelmi helyzet ugyanazokat a kérdéseket teszi fel. Természetesen jó, ha ezekre a kérdésekre különböző válaszok születnek. 1968 és környéke az én generációm alapélménye. Az akkor történtek hatása máig terjed. A félreértések elkerülése végett mondom; nem nosztalgiával, hanem némi dezillú- ziával nézek vissza az akkori eseményekre. Kritikusan kell viszonyulni múltunkhoz. Meg kell értenünk a társadalmi változások hosszú távú mechanizmusait. A politikai célok is elérhetetlenek ez k nélkül ... a „mit" helyett a „hogyan" kerül előtérbe. Az igazi konfliktus akkor alakul ki, amikor a haladást akarók különböző „táborai" ütköznek, és rosszabb esetben tönkre is teszik egymás lehetőségeit. Amikor nem a „jó” és a „rossz" csatájáról van szó. Például a hetvenes évek elején egyesek a fogyasztói társadalom kritikájával léptek fel, míg mások — ugyancsak joggal - alig várták, hogy fogyaszthassanak. Az emberek mindig úgy élnek és produkálnak, ahogy tudnak. Ez 'határozza meg az intézményi változások eredményét - nem pedig fordítva.- Mit tehet ebben a helyzetben a költő, a szerkesztő? Milyen lehetőségei vannak?- A költészet mindig az adott korszak egyénének léthelyzetét fejezi ki. Felerősíti, feltölti érzelemmel e léthely- zet bizonyos elemeit. Úgy politizál, hogy a korra jellemző egyéni életérzés fokozatos átépítésével vállal részt a társadalomszervezési alternatívák alakításában. Ahogy például Petrarca szerelmi költészete a megvett menyasszonyt imádott hölgy- gyé változtatta át, úgy alakíthatja át a mai költészet a civil bátorság érzelmeinek felerősítésével az „alattvalót" állampolgárrá. Bozsik L.
