Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-30 / 117. szám

★ Éljen és virágozzék 40 éve szabad hazánk! Vtomlo pincsi feltételek Föltornázza tőkés exportját a Pécsi Bőrgyár A velúrbőrök kereslete megcsappant, változik a termékszerkezet Teljesen átszervezik a marhapuhabőr-gyártást Somberek és Magyarszék kézfogása Magyarszéken a termelőszövetkezettel kooperálva 50 fős létszámmal gyermeknadrágokat gyártó nak a Carbon új üzemében A történet úgy kezdődött, hogy Pál József, a magyarszéki termelőszövetkezet elnöke be­kopogott Somberekén Gaszler Józsefhez.- Ismertem régóta a ma­gyarszéki termelőszövetkezetet — mondja Pál József, - de csak az 1983. március 31-i megvá­lasztásom után pár héttel döb­bentem rá igazán, hogy mit vállaltam, amikor körülnéztem, számolgattam, tervet készítet­tem. Hat és fél millió forint alaphiány, lerobbant géppark, demoralizálódon légkör. S az adott feladat: három év alatt visszafizetni a pénzt, közben gazdálkodni is. Két választás adódott: vagy megpróbálni sa­ját erőből megmaradni az ép­pen hogy megélő gazdaságok sorában és számolni a bukás lehetőségével vagy kockáztatni és nyerni. Ezért mentem Sombe­rekre. Gaszler József, az egyik tő­keerős baranyai gazdaság el­nöke sombereki szemüveggel nézve így látja a dolgot:- Megkeresett Pál József, tudunk-e segíteni. Átmentünk Magyarszékre, megnéztük, hogy állnak, mire képesek. A tagság- vezetőséq elé vittük a dolgot, s végül látva az újszerű együtt­működési lehetőséget, döntöt­tünk: adunk tőkét, a tőke mellé szakmai segítséget, gépi mun­kát, termelési kérdésekben ta­pasztalatainkat. A két termelőszövetkezet együttműködési szerződése 1990-iq szól. Somberek 12 millió forintot adott át Magyarszéknek egy fel­tétellel: érdekeltek az ott kép­ződő nyereségben. De vállalják a veszteséq kockázatát is. Min­den esztendőben megvonják az előző évek nyereségének átla­gát, s ez adja a bázist. A több­leten fele-fele arányban osz­toznak. 1984-ben például már 7 millió fölötti nyereséget értek el, 2,8 millióval többet, mint a bázis, s ebből 1,4 milliót kap Somberek. Hétmillió fölötti nyereséget Magyarszéken még sosem ér­tek el. Először osztottak zár­számadáskor a tagságnak né­mi pénzt. Az együttműködés ­amelyben a 12 millió mellett a sombereki traktorosok mun­kája is benne volt, akik a ve­téstől a betakarításig részt vet­tek a munkában - tehát ka­matozott. Magyarszéken 1984- ben 44 százalékkal több ga­bonát takarítottak be, mint 1982-ben. Vajon hogy fogadta a tag­ság mindkét gazdaságban az ilyen szokatlan együttműködést? Gaszler József: Nyilvánvalóan többen a gaz­daságban megkérdőjelezték ezt a kezdeményezést. Sőt, még a megyei gazdaságvezetés szintjéről is jöttek disszonáns jelzések. Hogy az első hallásra nem ért vele mindenki egyet, az természetes. Ma minden, a gazdaságával együtt élő ember felteszi a kérdést: mekkora a kockázat, hiszen a veszteséget is vállaltuk, miért ebbe vágunk bele, miért nem másra fordít­juk a pénzt? Azt viszont, hogy mások — a gazdaságunk­nak kívülről szurkolók - miért nem értették meg ezen együtt­működés célját azonnal, föl nem foghatom. Hiszen nyilván­való: segítségünkkel hamarabb fölemelkedhet, erős pozícióba kerülhet egy gazdaság. Ez amellett, hogy népgazdasági haszon, az ott élők számára lét­kérdés is. Pál József:- Más lehetőségünk nem volt, kellett mecénást keres­nünk. Kezdetben e sombereki kapcsolat megítélésében ko­rántsem volt egységes a ma­gyarszékiek álláspontja. Egye­sek keményen fogalmaztak: mi is tudunk vetni, aratni! Igen, tudunk, de gazdálkodni eay te­temes adósságtömeggel előbb­re lépni már nem! — Mára, az eredményeket is látva, elfogad­ta mindenki, hogy így van. * Pál József szerint több éves rekonstrukción kell a magyar­széki termelőszövetkezetnek vé­gigmennie. Stabilizálni a nö­vénytermesztés gépi- technoló­giai sorát, s aztán invesztálni az állattartásba. Ehhez leg­alább kétszámjegyű nyereség kell. (Gaszler József szerint mór az idei év gazdálkodásá­val elérik Magyarszéken ezt a kétszámjegyű nyereséget.) Át kell venni a sombereki szemlé­letet. Eqy ilyen hozzáállással — és itt a magyarszéki termelő- szövetkezet dolgozóinak már a tavalyi évben megmutatott hozzáállásáról van szó — ma­holnap a jól prosperáló gaz­daságok mellé sorakozhatunk. — Egy ilyen hosszútóvú együttműködés, amely Sombe­rek részéről egyértelműen csak segítségadóst jelent, változ­hat-e? Gaszler József:- Biztos vagyok abban, hogy ha Magyarszék talpra áll - s ez rövidesen bekövetkezik az együttműködés belső tartalma megváltozik. Pál József: Az alaptevékenység mellett több új melléktevékenység je­lent meq nálunk: konfekcióü­zem a Carbon segítségével, szeretnénk belevágni a fafel­dolgozásba, javultak a termés- eredményeink — 42-ről 58 má­zsára nőtt a búza, 58-ról 67-re a kukorica hektáronkénti ho­zama —, léptünk a munkaszer­vezés frontján óriásit válto­zott az emberek szemlélete. Ma már eqy cseppet sem bá­nom, hogy két évvel ezelőtt vállaltam az elnöki posztot. A jövőt nehéz megjósolni, de szándékaink szerint csak elő­nyösen változhatnak pozíció­ink, s előfordulhat: találunk olyan területet, ahol mi segíthe­tünk Sombereknek partneri szinten. Kozma Ferenc A szakmában magától érte­tődően hangzik, a készbőr di­vatcikk, s mint ilyen, igencsak ki van téve az ízlés gyakori változó sónak. Egyszer a húsol­dalon kikészített, bársonyosan bolyhozott velurbőröknek van jó keresletük, másszor viszont úgy­szólván kizárólag a festékkel fedett, fényes felületű, puhata­pintású nappabőrök mennek, és persze e bőrféleségeken be­lül is a kikészítéstől függően, felületben és színben létezhet megannyi változat. A vevők igényeihez pediq gyorsan kell alkalmazkodni, sőt lehetőleg elébük menni, ami nem könnyű, hiszen a termelési kapacitások adottak, a piacon éppen na­gyon keresett készbórök gyár­tásához szükséges nyersbőrök és vegyi anyagok beszerzése sem megy egyik napról a má­sikra. Nehéz menetelés A Pécsi Bőrgyár kollektívájá­nak életét tavaly éppen egy ilyen divatváltás keserítette, a sertésnyersbőrből készülő velúr- bőrök kereslete idehaza és a külpiacokon is rendkívüli mér­tékben megcsappant, a kiesést más termékekkel kellett pótol­niuk. A vállalatnál ezek után nagy eredménynek tartják, hogy - bár tavaly nem sikerült hozniuk az előirányzott nyeresé­get — tőkés exportjukat a terve­zett 242 millióval szemben 285 millió forintra növelték. E mö­gött a termelési szerkezet je­lentős változtatása áll, ami gyakran a munkák, a munkaerő átcsoportosításával is járt az egyes gyárrészlegek között. A lényeg, hogy sikerült a meg­változott kereslet után menni és olyan minőségű termékeket előállítani, melyek megfeleltek a tőkés vevők igényeinek. A Pécsi Bőrqyárban az idén még magasabbra tették a mér­cét, a tőkés kivitelt értékben szeretnék feltornázni 330-336 millió forintra. A nehezen indu­ló osztrák eladások miatt ugyan az idei év első negyedének ki­vitele elmaradt a tavalyi év hasonló időszakához képest, mégis bíznak, lesz annyi ere­jük, hogy év végéig hozni tud­ják a magas előirányzatukat. Mindenesetre nehéz menetelés lesz, ahogyan a gyárban fo­galmazzák, igencsak össze kell szedniük a gondolataikat, mit csináljanak, milyen irányokba mozduljanak. Ráadásul nem kedvez a legújabb fejlemény sem, a készbőrárak a tőkés külpiacokon lefelé mutatnak. A velúrbőrök lanyha keresle­tével továbbra te . számolniuk kell, ennek megfelelően a leg­fontosabb feladat a sertésbőr gyárrészleg kapacitásának ki­töltése, a velúrnak más, kere­sett termékkel való felváltása. Ilyen termék lehet a már meglé­vő és külpiacokon is keresett spanyol nappájuk és a Viking felsőbőrök mellett a sertés alapanyagból készült nappa ci­pőfelsőbőr és a juhnappa, me­lyekre a kereslet hosszabb távra is biztosítottnak látszik. Ugyan­akkor szélesíteni kívánják a marhabőrök választékát is, el­sősorban préselt jellegű bőrök nagyobb mennyiségben való előállításával és értékesítésé­vel. Leqújabb exportcikkük a konfekcionált cipőtalp, melyből az idén 100 000 párat szeret­nének külföldön értékesíteni. A talpkonfekcionálót az elmúlt évben helyezték üzembe, éspe­dig egy nyugatnémet céggel létrejött kooperációs ügylet eredményeként. A gépsort ugyanis a nyugatnémet fél szál­lította, ennek fejében a pécsi­ek cipőtalppal fizetnek. Külföldi szervezőkkel A gyártmányszerkezet alaki tása, a piackutatás hatásossá­gának fokozása mellett a válla­latnál fokozottabb figyelmet kí­vánnak fordítani a termék-elő­állítás gazdaságosságának ja­vítására, a takarékos anyag fel- használásra, a termékek minő­ségének emelésére. Az idei év egyik legfontosabb feladata lesz a termelés nagyobb há­nyadát adó marhapuhabőr - gyártás teljes átszervezése. A külföldi szakemberek bevoná­sával végrehajtott átszervezés­től a gyártási tartalékok maxi­mális kihasználását, a termelé­kenység jelentős fokozódását, a fajlagos anyagfelhasználás csökkenését, a vevők igényei­nek jobb, rugalmasabb kielé­gítését várják. A szervezés költségeit egyébként az általa elért megtakarítás fedezni fog­ja­Az adott kapacitások mellett várhatóan támadnak majd szűk keresztmetszetek, ezek feloldá­sára, a munkaerőgondok eny­hítésére további vállalati gaz­dasági munkaközösségeket szerveznek, ösztönző bérezési formát vezettek be. Sokat len­díthetnek a szocialista brigá­dok is, munkaverseny-vállalása- ikban főként az exportnak ad­tak elsődlegességet. Miklósvári Zoltán Nagyobb alapterületen - korszerűbb körülmények között Épül az AB komlói fiókja Állnak a falak és helyére ke­rült a tető is, - jó ütemben ha­lad az Állami Biztosító komlói fiókjának építése. Az új, ké­nyelmes székház várhatóan a nyár végéig elkészül és az idei bányásznap után nagyobb alapterületen, korszerűbb körül­mények között fogadhatja az ügyfeleket. A változtatást, pontosabban egy új intézmény létesítését az tette szükségessé, hogy a meg­növekedett feladatokkal már egyre nehezebben birkózott meg a biztosító. A komlói fiók eredetileq csupán a bányász- várost látta el, a közigozgatási átszervezések után azonban több mint félszáz települést csatoltak a körzetéhez. Az elmúlt évben több mint 54 000 biztosítást kezeltek Kom­lón. A kötvények száma évente 10—12 százalékkal emelkedett. Kártérítést 12 270 alkalommal fizettek Jci összesen 23 millió forint értékben. A több munka következménye egyre nagyobb zsúfoltság lett. A Kossuth téren 6,5 millió forintos költséggel épülő intéz­mény terveit a Déí-dunántúli Tervező Vállalat készítette, a kivitelezést pedig a Sásdi Épí­tőipari Szövetkezet vállalta. A 300 négyzetméteres, háromszög alapú épületben az Állami Biz­tosító dolgozói lényegesen ked­vezőbb feltételek mellett fo­gadhatják majd az ügyfeleket. Az új intézményben megszű­nik a zsúfoltság, megfe­lelő hely jut az egyes munka- .folyamatoknak, raktárot, irattá­rat és szociális helyiséget ala­kítanak ki. A belső tér némileg eltér a hagyományostól, funk­cióját tekintve azonban miden- képpen az ügyfelek kulturál­tabb és jobb kiszolgálását cé­lozza. F. D. Az Állami Biztosító készülő új központja Komlón Fotó: Erb János Kockáztatni és nyerni ■ Tizenkétmillió forintos kölcsön ■ 44 százalékkal több gabona ■ Együttműködés 1990-ig Nagyon szép hizóUszők a magyarszéki termelőszövetkezet vegyes- tartású telepén

Next

/
Oldalképek
Tartalom