Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-27 / 114. szám

Egy nap a téglalerakónőnél Kiindulás és cél a gyakorlat Nehéz munka és életcélok Számítás­technika Bolyban Több és jobb Információ — jobb döntés — minőség Otthon első dolga: kávét főz magának Kísértenek a gyermekkori emlékek: a gumikerekű kocsi­ról nagydarab, csupaizom, a szénportól fekete testű férfiak mérik nagy fonott kosarakban a szenet. Hogy valójában mennyit emeltek, mozgattak napjában, azt már soha nem fogom megtudni. Arra emlék­szem, hogy sokat, nagyon so­kat cipekedtek és nagyon erő­sek voltak. Nézem a szárítószinben a hat nőt, ahogy megállás nél­kül kapkodják le a csillékről és helyezik a rakatokra a nyerstéglát. Napi átlagban többször is megmozgatnak 7000 nyerstéglát. Az üzemvezetőtől tudom, hogy a nyerstégla sú­lya átlagosan 3,9 kiló. Számoljunk csak! A szigetvári hagyományos téglagyárban dolgoznak ugyan gépek, de az emberi kéz, az emberi erő nélkül egyetlen kis­méretű tégla sem készülne. Ta­valy 5,1 millió téglát égettek. — A szárítószínben egy asz- szony egy műszakban átlago­san 20—22 kilométert gyalo­gol és legkevesebb 6500 tég­lát vesz le a kocsiról — mond­ja Sziládics Zoltán. — A nyers­tégla levételéért, igazgatásáért, rakatba helyezéséért ezer da­rabonként idén mór 30 forint bért kapnak. Darabonként 3 fillért. Maries Imréné mosolyog a gondolat­menetemen :- Mi nem így számoljuk. Egy műszakban lerakom a hét­ezret, az már kétszáz forint bért jelent. Amikor beáll a dízelkuli a megrakott kocsikkal, tudom nem illik kérdésekkel zaklatni, ám amikor befejezi a nyers­téglák lerakását, és nekisze- gezném a következő kérdést, már újra bezörög a félhomá­lyos szárítószínbe a zöldre fes­tett dizelkuli, leakasztják róla a hét nyerstéglákkal megra­kott csilfét és a már üres csil­léket maga előtt tolva ismét Tavaly a XSZE-rendszerbe tartozó gazdaságok százezer hektáron oldatban juttattak ki nitrogén műtrágyát, s az ered­mények kedvezőek. Több do­log szól a nitrogén műtrágya folyékony alkalmazása mellett. A legfőbb érv, hogy a nitro­génkiszórás egyenetlensége néhány héten belül megmu­tatkozik. Jelentősége abban is van, hogy a növényt igénye szerint tudják ellátni. Érv az is, hogy költséges beruházásokat nem ajánlanak a szövetkeze­teknek. A foszfor és kálium folyékony kiszórásának meg­oldása későbbi terv. Amit a folyékony nitrogén műtrágya alkalmazásában nyújtani tud a KSZE: megálla­podást kötött a Péti Nitrogén Művekkel és az ÁFOR-ral. Pét elpöfög a préscsarnok felé. Egy csille három szintjén ösz- szesen 106 nyerstégla érkezik, ezeket emelik le hármasával a lerakónők. A rakat nem lehet magasabb 12 élére állított téglánál és itt a fészer alatt 9 csomós a sor hossza. A cso­mó itt három téglát jelent. De kin: a szabadban egy-egy sor hossza elérheti a 4,20 métert is. — Képzelheti, hogy ott mennyit kell gyalogolnunk egy-egy műszak alatt — mond­ja Maricsné. — Mennyivel könnyebb lenne a munkánk, ha lenne targonca, és rakla­pon hoznák a présgéptől ide a nyerstéglákat. Csak le kelle­ne szednünk és nem kellene ennyit talpalnunk. — Mikor lesz itt targonca? — kérdem. — Elcbb-utóbb . . inkább utóbb. Ha lesz rá a vállalat­nak pénze — bizonytalanodik el. A pillanatnyi szüneteket ki­használva mondja Maries Im­réné: — A régi göresönyi tégla­gyárban a szüleim, a nagy- szüleim is téglások voltak, öt­venhatban ide költözött a csa­lód, itt kezdtem kocsitolóként. Ez az első munkahelyem. — Könnyebb munkát nem talált? — Akkor eszembe se jutott, hogy a téglagyáron, a szüleim munkáján kívül más is van a világon. — És azóta? — Ahogy a gyerekeim isko­lások ettek, úgy döntöttünk a férjemmel, — aki ugyancsak itt volt a kemencénél kihordó —, hogy ha már Csertőre jár­nak iskolába, hát odaköltö­zünk, majd Csertőn a tsz-nél helyezkedtünk el. A párom ott lett rokkantnyugdíjas, har­minckilenc évesen. — Három éve temettük. — Mikor jött ide vissza? — Hetvenhatban Szigetvá­ron vettünk házat, hogy a fér­jem közelebb legyen az orvo­sokhoz. Akkor a cipőgyárba mentem dolgozni, de két—há­rom hónapnál tovább nem bír­tam, és visszajöttem ide. — Itt a legjobb? — Azt nem mondhatni. Megszoktam már ezt a nehéz munkát, a kollektívát. Nehéz lenne másutt beilleszkedni. Csak az egészségem legalább így maradjon. Itt megbecsül­nek. Voltam már kiváló dol­gozó, kaptam igazgatói dicsé­retet és most április negyedi­gyári kiszerelésben küldi a fo­lyékony műtrágyát a NITRO- SOL-t, amely tulajdonképpen nem más, mint gyári féltermék. S idén a tavalyi termelés két­szeresét szállítják. Tény, hogy nem olcsó a NITROSOL, de KSZE átlagokban számolva az 1,5—2 százalékos terméstöbb­let fedezi a kiadást. A tartályos szállításra az ÁFOR ajánlotta fel speciális gépparkját és tárolókapacitá­sát, országosan ötvenezer köbméternyit. A győri, székes- fehérvári és kaposvári ÁFOR- telep már a tavasszal rendel­kezésre állt. Bekapcsolódik a pécsi is, ezer köbméteres tar­tályt ajánlott fel a mezőgaz­daságnak. Baranyában elsőként a Szi­getvári Állami Gazdaság élt kén Kiváló munkáért kitünte­tést. Öltözete: feles tornacipő, fe­kete melegítőnadrág, otthon­ka, piros melegítő-felsőrész, azon kívülről kötény, fején a kék alapon fehérpöttyös ken­dő sok ősz hajszálat takar. Ma is reggel hétkor kezdett, s a déli félórás ebédszünetet kö­vetően délután fél négyig tart a munkaidő. Három óra előtt tíz perccel jön Joós Tibor, művezető és közli: — Nem tudták megjavítani a buszunkat, így előbb abba kell hagyni a munkát, hogy mindenki elérje a háromne­gyedes Volán-buszt. Reggel a hatötvenes járottal jövünk ki. A jegyeket őrizzék meg, majd kifizetjük. Három óra, az asszonyok odaszólnak a fiatal kuliveze- tenek: „Jön még, Tibiké?" — Az csak annyit mond: „Mára ez volt az utolsó kör." Felajánlom, hogy a kocsi­mon hazaviszem, s mivel Hor­váth Zoltánnéval, a lerakó tár­sával majdnem szomszédok, kettejükkel indulok Szigetvár­ra. A Bástya u. 32. számú ház­ba egy hónapja költözött át a lényegesen kisebb Ilona ut­cai családi házból Maricsné és nagyfia Imre. — Mennyit tud keresni? — kérdem Maricsnét? — Az attól függ, hogy mi­lyen a hónap, milyen az idő­járás, és hogy bírja a gép. A legtöbb eddig 5700 forint volt. November közepétől vol­a lehetőséggel tavaly, vasúti tartályokban kapta a folyékony műtrágyát. Idén nyáron az újpetrei termelőszövetkezet há­romszáz köbméteres tartályt állít fel és alkalmazza a fo­lyékony nitrogént. Jövőre pe­dig a Pécs környéki termelő- szövetkezetek kapcsolódnak a programba. A pécsváradi AG­ROKÉMIA ugyanis Péttel együttműködve forgalmazza a NITROSOL-t és ellátja a bo- gádi, belvárdgyulai, szederké­nyi, kátolyi és természetesen a pécsváradi szövetkezetét. Mindössze kis gépátalakítá­sok szükségesek az alkalma­záshoz. S párosítva a művelő utas vetéssel, tulajdonképpen a tenyészidőszak bármely sza­kaszában be lehet avatkozni. A KSZE egyébként egységcso­tunk fagyszabadságon, feb­ruárban dolgoztunk egy hetet, és március elején kezdtük meg a szezont. A fagyszabadsóg alatt 8 forintos órabért, havi átlagban 1600 forintot kap­tunk. — Hogy jön ki ezzel a pénzzel? — Hát beosztjuk, Szerencsé­re a fiam hazaadja a fize­tését, télen meg fát is jár vág­ni, hogy ne legyen anyagi gondunk. Én ilyenkor kipihe­nem a nyári fáradságot, meg időm is jobban van kézimun­kázni, sütni-főzni. Tavaly havi három szombaton is dolgoz­tunk — a szezonban idén is majd így lesz. Gyermekei a konzervgyár­ban dolgoznak. Nagylánya férjnél, hatéves a gyerekük, nagyfia nőtlen, most szerelt le. Büszkén mutatja a kétszo­bás, előszobás, konyhás, kam­rás, fürdőszobás családi házat, melyben biztosan van olyan tégla, amiben ott az ujjlenyo­mata. Elégedett az életével. — Mit szeretne még elérni? — Ha lenne egy lottó ötö­söm, vennék a Balatonon egy nyaralót és, ha megérném a nyugdijat, mindig ott lennék . . . Az, ha nyerek is a lottón, még legalább tíz év. — Derűsen folytatja. - A közelebbi álom a fontosabb: a fürdőszobába mielőbb bojlert szeretnék és a fiamnak egy éven belül egy használt Zsigulit . . . magban biztosítja a gépát- alokításhoz az alkatrészeket, amelyek a szekszárdi központ­ból beszerezhetők. Új eljárásokkal is kísérletez­nek. A KSZE a Budai Tervező Kisszövetkezettől rendelt egy átfogó tervet, amely bármely gazdaságra adaptálható. A lényege: viszonylag olcsó megoldásokkal az üzemek ma­guk alakíthatják át a műtrá­gyát folyékonnyá. Egy két-há- romezer hektáros gazdaság­nak két-hárommillió forint költséget jelent. Az eljárás is egyszerű, tárolómedencébe kell telepíteni a visszoldó be­rendezést, amely szivattyúval működik. A terv most készül, s ez év első felében megrendel­hetik a gazdaságok. Góldonyi M. Az ipari, mezőgazdasági üze­meknek, kereskedelmi vállala­toknak alaposan feladja a lec­kéi mostanában a számítás- techniko. Használata annyi elő­nyös újdonsággal jár, hogy kitérni előle lehetetlen, ám al­kalmazásának sem kevés a koc­kázott . Legyen hasznos és használható! A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binátban öt-hat éve foglalkoz­nak vele. Az első kézzelfogha­tó eredmények o harmadik-ne­gyedik évben születtek, de csak egy éve van a kombinátnak sa­ját, nagyobb teljesítményű szá­mítógépe, egy TPA-1148, A számítógép első alkalma­zást az anyaggazdálkodás nyo­mon követése volt. A program- csomagot készen vették át a Számitóstechnikci és ügyvitel­szervezési Vállalattól, c munka feldolgozása ma is ott történik. Bizonyos értelemben a BMK- nak kellett alkalmazkodnia a feldolgozáshoz, mert a rend­szert az Állami Gazdaságok Számitógépes Információs Rendszerfejlesztő Együttműkö­dése (AGSZIR—COOP) tervezte azzal az igénnyel, hogy minden, azt használó gazdaságnak megfeleljen. Hasonló módon vezettek be 1983-tól egy álló- eszkcz-nyilvcntartási rendszert. Jelentős előrelépés volt, hogy a bólyi kombináthoz került a Danicz-pusztai Szakszolgálati Állomás.. Az ott lévő TPA-I. tí­pusú kisszámítógép és a hozzá kapcsolódó CAMAC mérés­adatgyűjtő révén megnöveked­tek a BMK számitógépes fej­lesztési lehetőségei. Folytatták és kibővítették töb­bek közt c részletes talaj- és ncvényvizsgálati eredményeken nyugvó trágyázási tanács­adást, melynek során egy-egy talajminta több mint 10 para­métere alapján dolgozza ki a gép, hol, mely földdorabon, melyik növényhez, milyen trá­gyázás; célszerű alkalmazni. Ugyaniti kezdődött el, majdpe- diq Bolyban folytatódott az a takarmányreceptúia optimali­zálás, amit a BMK keverőüze­méber hasznosítanak; lényege: az adott készletlehetőségek és a szükséges táponyagigények melleti a legolcsóbb takarmányt adni. A bólyi számítástechnikai osztály már önállóan dolgozta ki a kombinát 18 önelszámoló egysége termelési eredményei­nek számítógépes kiértékelését. Ez annyit jelent, hogy lyuksza- Icglyukcsztó-berendezéssel el­látott könyvelőautomaták rög­zítik a szükséges adatokat, amelyeket a számítógép ösz- szevet az előzetesen felvitt terv- adatokkol, így havonta gyor­san kimutatható, hogyan áll „időarányosan" a tervteljesítés, milyen a költségek felhasználó­sa. a megtakarítás, kik dolgoz­tak qyengébben. kik jobban - természetesen a tervhez viszo­nyítva, amely a sajátos feltéte­leket, a lehetőségek közti kü­lönbséget is figyelembe veszi. További, az előzőnél először szükebb körben alkalmazott programjuk a szabadtartású te­henészet - szaporodásbiológiái eseményére és tejtermelésére szóló - nyilvántartási rendsze­re, amelyet később kiterjeszte­nek a BMK vclamennyi tejelő tehenészetére. Tervszerű fejlesztéssé! A legfontosabb kérdés: ho­gyan, miben segíti a számítás- technika a gyakorlatot?- Egyértelmű gyokorlati sike re van az üzemi értékelő-rend­szernek: ha egy-két napot ké­sik, az önelszámoló egységek már hiányolják, mert ebből lát­ják, hogyan állnak, tehát kont­roll is, értékelési alap is — mondja Nádasdi István, a szá­mítástechnikai osztály vezető­je. - Kis létszámmol nagy terü­letek trágyázási tanácsadását tudjuk ellátni. Bevált a takar­mányozási program is, A tehe­nészeti program viszont egy­előre inkább csak nyilvántar­tás, mint operatív jellegű. En­nek fő oka a számitógéphasz- nc'lo; egyik fő típushibája: a túl nagy áttétel a felhasználó és a számítógép között. A táv­lati cél az, hogy üzemeink Sa­jói adatrögzítő és -feldolgozó­berendezésekkel is rendelkezze­nek. Olyan „intelligens" termi­nálokkal, amelyek otteni, spe­ciális igényeket is kielégítenek, c központi adatszolgáltatási igényekei pedg telefonvonalon vagy mágneses edethordozók átjár teljesítik. Mi tehát c céljo a BMK-nak a számítástechnikával? Már az eddigiekből is kiderült: a mi­nőségi munka, c korábbinál sokkal részletesebb és ponto­sabb adatok alapján. Ha ele­inte látszólag növekszik is az adminisztráció, a nyilvántartás mennyisége, ez a „szigorodás” :sak a szubjektivizmus kiküszö­bölését, s ezáltal a méq jobb döntéseket szolgálja. A számí­tástechnika révén ugyanis épp c döntéselőkészítés lesz alapo­sabb és pontosabb, mivel az adatszolgáltatás gépesítésével ki-ki többet és jobban tud tö­rődni o gazdálkodás tényleges, gépre valójában nem is bízha­tó teendőivel. Varga János HÉTVÉGE 5. Murányi László Költségkímélő beruházások KSIE-térvek a folyékony műtrágya alkalmazására Együttműködés a Péti Nltrokémiával és az ÁFOR-ral Műszakonként 7000 darab nyerstéglát emel és rak fel Maries Imréné

Next

/
Oldalképek
Tartalom