Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-27 / 114. szám
Egy nap a téglalerakónőnél Kiindulás és cél a gyakorlat Nehéz munka és életcélok Számítástechnika Bolyban Több és jobb Információ — jobb döntés — minőség Otthon első dolga: kávét főz magának Kísértenek a gyermekkori emlékek: a gumikerekű kocsiról nagydarab, csupaizom, a szénportól fekete testű férfiak mérik nagy fonott kosarakban a szenet. Hogy valójában mennyit emeltek, mozgattak napjában, azt már soha nem fogom megtudni. Arra emlékszem, hogy sokat, nagyon sokat cipekedtek és nagyon erősek voltak. Nézem a szárítószinben a hat nőt, ahogy megállás nélkül kapkodják le a csillékről és helyezik a rakatokra a nyerstéglát. Napi átlagban többször is megmozgatnak 7000 nyerstéglát. Az üzemvezetőtől tudom, hogy a nyerstégla súlya átlagosan 3,9 kiló. Számoljunk csak! A szigetvári hagyományos téglagyárban dolgoznak ugyan gépek, de az emberi kéz, az emberi erő nélkül egyetlen kisméretű tégla sem készülne. Tavaly 5,1 millió téglát égettek. — A szárítószínben egy asz- szony egy műszakban átlagosan 20—22 kilométert gyalogol és legkevesebb 6500 téglát vesz le a kocsiról — mondja Sziládics Zoltán. — A nyerstégla levételéért, igazgatásáért, rakatba helyezéséért ezer darabonként idén mór 30 forint bért kapnak. Darabonként 3 fillért. Maries Imréné mosolyog a gondolatmenetemen :- Mi nem így számoljuk. Egy műszakban lerakom a hétezret, az már kétszáz forint bért jelent. Amikor beáll a dízelkuli a megrakott kocsikkal, tudom nem illik kérdésekkel zaklatni, ám amikor befejezi a nyerstéglák lerakását, és nekisze- gezném a következő kérdést, már újra bezörög a félhomályos szárítószínbe a zöldre festett dizelkuli, leakasztják róla a hét nyerstéglákkal megrakott csilfét és a már üres csilléket maga előtt tolva ismét Tavaly a XSZE-rendszerbe tartozó gazdaságok százezer hektáron oldatban juttattak ki nitrogén műtrágyát, s az eredmények kedvezőek. Több dolog szól a nitrogén műtrágya folyékony alkalmazása mellett. A legfőbb érv, hogy a nitrogénkiszórás egyenetlensége néhány héten belül megmutatkozik. Jelentősége abban is van, hogy a növényt igénye szerint tudják ellátni. Érv az is, hogy költséges beruházásokat nem ajánlanak a szövetkezeteknek. A foszfor és kálium folyékony kiszórásának megoldása későbbi terv. Amit a folyékony nitrogén műtrágya alkalmazásában nyújtani tud a KSZE: megállapodást kötött a Péti Nitrogén Művekkel és az ÁFOR-ral. Pét elpöfög a préscsarnok felé. Egy csille három szintjén ösz- szesen 106 nyerstégla érkezik, ezeket emelik le hármasával a lerakónők. A rakat nem lehet magasabb 12 élére állított téglánál és itt a fészer alatt 9 csomós a sor hossza. A csomó itt három téglát jelent. De kin: a szabadban egy-egy sor hossza elérheti a 4,20 métert is. — Képzelheti, hogy ott mennyit kell gyalogolnunk egy-egy műszak alatt — mondja Maricsné. — Mennyivel könnyebb lenne a munkánk, ha lenne targonca, és raklapon hoznák a présgéptől ide a nyerstéglákat. Csak le kellene szednünk és nem kellene ennyit talpalnunk. — Mikor lesz itt targonca? — kérdem. — Elcbb-utóbb . . inkább utóbb. Ha lesz rá a vállalatnak pénze — bizonytalanodik el. A pillanatnyi szüneteket kihasználva mondja Maries Imréné: — A régi göresönyi téglagyárban a szüleim, a nagy- szüleim is téglások voltak, ötvenhatban ide költözött a csalód, itt kezdtem kocsitolóként. Ez az első munkahelyem. — Könnyebb munkát nem talált? — Akkor eszembe se jutott, hogy a téglagyáron, a szüleim munkáján kívül más is van a világon. — És azóta? — Ahogy a gyerekeim iskolások ettek, úgy döntöttünk a férjemmel, — aki ugyancsak itt volt a kemencénél kihordó —, hogy ha már Csertőre járnak iskolába, hát odaköltözünk, majd Csertőn a tsz-nél helyezkedtünk el. A párom ott lett rokkantnyugdíjas, harminckilenc évesen. — Három éve temettük. — Mikor jött ide vissza? — Hetvenhatban Szigetváron vettünk házat, hogy a férjem közelebb legyen az orvosokhoz. Akkor a cipőgyárba mentem dolgozni, de két—három hónapnál tovább nem bírtam, és visszajöttem ide. — Itt a legjobb? — Azt nem mondhatni. Megszoktam már ezt a nehéz munkát, a kollektívát. Nehéz lenne másutt beilleszkedni. Csak az egészségem legalább így maradjon. Itt megbecsülnek. Voltam már kiváló dolgozó, kaptam igazgatói dicséretet és most április negyedigyári kiszerelésben küldi a folyékony műtrágyát a NITRO- SOL-t, amely tulajdonképpen nem más, mint gyári féltermék. S idén a tavalyi termelés kétszeresét szállítják. Tény, hogy nem olcsó a NITROSOL, de KSZE átlagokban számolva az 1,5—2 százalékos terméstöbblet fedezi a kiadást. A tartályos szállításra az ÁFOR ajánlotta fel speciális gépparkját és tárolókapacitását, országosan ötvenezer köbméternyit. A győri, székes- fehérvári és kaposvári ÁFOR- telep már a tavasszal rendelkezésre állt. Bekapcsolódik a pécsi is, ezer köbméteres tartályt ajánlott fel a mezőgazdaságnak. Baranyában elsőként a Szigetvári Állami Gazdaság élt kén Kiváló munkáért kitüntetést. Öltözete: feles tornacipő, fekete melegítőnadrág, otthonka, piros melegítő-felsőrész, azon kívülről kötény, fején a kék alapon fehérpöttyös kendő sok ősz hajszálat takar. Ma is reggel hétkor kezdett, s a déli félórás ebédszünetet követően délután fél négyig tart a munkaidő. Három óra előtt tíz perccel jön Joós Tibor, művezető és közli: — Nem tudták megjavítani a buszunkat, így előbb abba kell hagyni a munkát, hogy mindenki elérje a háromnegyedes Volán-buszt. Reggel a hatötvenes járottal jövünk ki. A jegyeket őrizzék meg, majd kifizetjük. Három óra, az asszonyok odaszólnak a fiatal kuliveze- tenek: „Jön még, Tibiké?" — Az csak annyit mond: „Mára ez volt az utolsó kör." Felajánlom, hogy a kocsimon hazaviszem, s mivel Horváth Zoltánnéval, a lerakó társával majdnem szomszédok, kettejükkel indulok Szigetvárra. A Bástya u. 32. számú házba egy hónapja költözött át a lényegesen kisebb Ilona utcai családi házból Maricsné és nagyfia Imre. — Mennyit tud keresni? — kérdem Maricsnét? — Az attól függ, hogy milyen a hónap, milyen az időjárás, és hogy bírja a gép. A legtöbb eddig 5700 forint volt. November közepétől vola lehetőséggel tavaly, vasúti tartályokban kapta a folyékony műtrágyát. Idén nyáron az újpetrei termelőszövetkezet háromszáz köbméteres tartályt állít fel és alkalmazza a folyékony nitrogént. Jövőre pedig a Pécs környéki termelő- szövetkezetek kapcsolódnak a programba. A pécsváradi AGROKÉMIA ugyanis Péttel együttműködve forgalmazza a NITROSOL-t és ellátja a bo- gádi, belvárdgyulai, szederkényi, kátolyi és természetesen a pécsváradi szövetkezetét. Mindössze kis gépátalakítások szükségesek az alkalmazáshoz. S párosítva a művelő utas vetéssel, tulajdonképpen a tenyészidőszak bármely szakaszában be lehet avatkozni. A KSZE egyébként egységcsotunk fagyszabadságon, februárban dolgoztunk egy hetet, és március elején kezdtük meg a szezont. A fagyszabadsóg alatt 8 forintos órabért, havi átlagban 1600 forintot kaptunk. — Hogy jön ki ezzel a pénzzel? — Hát beosztjuk, Szerencsére a fiam hazaadja a fizetését, télen meg fát is jár vágni, hogy ne legyen anyagi gondunk. Én ilyenkor kipihenem a nyári fáradságot, meg időm is jobban van kézimunkázni, sütni-főzni. Tavaly havi három szombaton is dolgoztunk — a szezonban idén is majd így lesz. Gyermekei a konzervgyárban dolgoznak. Nagylánya férjnél, hatéves a gyerekük, nagyfia nőtlen, most szerelt le. Büszkén mutatja a kétszobás, előszobás, konyhás, kamrás, fürdőszobás családi házat, melyben biztosan van olyan tégla, amiben ott az ujjlenyomata. Elégedett az életével. — Mit szeretne még elérni? — Ha lenne egy lottó ötösöm, vennék a Balatonon egy nyaralót és, ha megérném a nyugdijat, mindig ott lennék . . . Az, ha nyerek is a lottón, még legalább tíz év. — Derűsen folytatja. - A közelebbi álom a fontosabb: a fürdőszobába mielőbb bojlert szeretnék és a fiamnak egy éven belül egy használt Zsigulit . . . magban biztosítja a gépát- alokításhoz az alkatrészeket, amelyek a szekszárdi központból beszerezhetők. Új eljárásokkal is kísérleteznek. A KSZE a Budai Tervező Kisszövetkezettől rendelt egy átfogó tervet, amely bármely gazdaságra adaptálható. A lényege: viszonylag olcsó megoldásokkal az üzemek maguk alakíthatják át a műtrágyát folyékonnyá. Egy két-há- romezer hektáros gazdaságnak két-hárommillió forint költséget jelent. Az eljárás is egyszerű, tárolómedencébe kell telepíteni a visszoldó berendezést, amely szivattyúval működik. A terv most készül, s ez év első felében megrendelhetik a gazdaságok. Góldonyi M. Az ipari, mezőgazdasági üzemeknek, kereskedelmi vállalatoknak alaposan feladja a leckéi mostanában a számítás- techniko. Használata annyi előnyös újdonsággal jár, hogy kitérni előle lehetetlen, ám alkalmazásának sem kevés a kockázott . Legyen hasznos és használható! A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban öt-hat éve foglalkoznak vele. Az első kézzelfogható eredmények o harmadik-negyedik évben születtek, de csak egy éve van a kombinátnak saját, nagyobb teljesítményű számítógépe, egy TPA-1148, A számítógép első alkalmazást az anyaggazdálkodás nyomon követése volt. A program- csomagot készen vették át a Számitóstechnikci és ügyvitelszervezési Vállalattól, c munka feldolgozása ma is ott történik. Bizonyos értelemben a BMK- nak kellett alkalmazkodnia a feldolgozáshoz, mert a rendszert az Állami Gazdaságok Számitógépes Információs Rendszerfejlesztő Együttműködése (AGSZIR—COOP) tervezte azzal az igénnyel, hogy minden, azt használó gazdaságnak megfeleljen. Hasonló módon vezettek be 1983-tól egy álló- eszkcz-nyilvcntartási rendszert. Jelentős előrelépés volt, hogy a bólyi kombináthoz került a Danicz-pusztai Szakszolgálati Állomás.. Az ott lévő TPA-I. típusú kisszámítógép és a hozzá kapcsolódó CAMAC mérésadatgyűjtő révén megnövekedtek a BMK számitógépes fejlesztési lehetőségei. Folytatták és kibővítették többek közt c részletes talaj- és ncvényvizsgálati eredményeken nyugvó trágyázási tanácsadást, melynek során egy-egy talajminta több mint 10 paramétere alapján dolgozza ki a gép, hol, mely földdorabon, melyik növényhez, milyen trágyázás; célszerű alkalmazni. Ugyaniti kezdődött el, majdpe- diq Bolyban folytatódott az a takarmányreceptúia optimalizálás, amit a BMK keverőüzeméber hasznosítanak; lényege: az adott készletlehetőségek és a szükséges táponyagigények melleti a legolcsóbb takarmányt adni. A bólyi számítástechnikai osztály már önállóan dolgozta ki a kombinát 18 önelszámoló egysége termelési eredményeinek számítógépes kiértékelését. Ez annyit jelent, hogy lyuksza- Icglyukcsztó-berendezéssel ellátott könyvelőautomaták rögzítik a szükséges adatokat, amelyeket a számítógép ösz- szevet az előzetesen felvitt terv- adatokkol, így havonta gyorsan kimutatható, hogyan áll „időarányosan" a tervteljesítés, milyen a költségek felhasználósa. a megtakarítás, kik dolgoztak qyengébben. kik jobban - természetesen a tervhez viszonyítva, amely a sajátos feltételeket, a lehetőségek közti különbséget is figyelembe veszi. További, az előzőnél először szükebb körben alkalmazott programjuk a szabadtartású tehenészet - szaporodásbiológiái eseményére és tejtermelésére szóló - nyilvántartási rendszere, amelyet később kiterjesztenek a BMK vclamennyi tejelő tehenészetére. Tervszerű fejlesztéssé! A legfontosabb kérdés: hogyan, miben segíti a számítás- technika a gyakorlatot?- Egyértelmű gyokorlati sike re van az üzemi értékelő-rendszernek: ha egy-két napot késik, az önelszámoló egységek már hiányolják, mert ebből látják, hogyan állnak, tehát kontroll is, értékelési alap is — mondja Nádasdi István, a számítástechnikai osztály vezetője. - Kis létszámmol nagy területek trágyázási tanácsadását tudjuk ellátni. Bevált a takarmányozási program is, A tehenészeti program viszont egyelőre inkább csak nyilvántartás, mint operatív jellegű. Ennek fő oka a számitógéphasz- nc'lo; egyik fő típushibája: a túl nagy áttétel a felhasználó és a számítógép között. A távlati cél az, hogy üzemeink Sajói adatrögzítő és -feldolgozóberendezésekkel is rendelkezzenek. Olyan „intelligens" terminálokkal, amelyek otteni, speciális igényeket is kielégítenek, c központi adatszolgáltatási igényekei pedg telefonvonalon vagy mágneses edethordozók átjár teljesítik. Mi tehát c céljo a BMK-nak a számítástechnikával? Már az eddigiekből is kiderült: a minőségi munka, c korábbinál sokkal részletesebb és pontosabb adatok alapján. Ha eleinte látszólag növekszik is az adminisztráció, a nyilvántartás mennyisége, ez a „szigorodás” :sak a szubjektivizmus kiküszöbölését, s ezáltal a méq jobb döntéseket szolgálja. A számítástechnika révén ugyanis épp c döntéselőkészítés lesz alaposabb és pontosabb, mivel az adatszolgáltatás gépesítésével ki-ki többet és jobban tud törődni o gazdálkodás tényleges, gépre valójában nem is bízható teendőivel. Varga János HÉTVÉGE 5. Murányi László Költségkímélő beruházások KSIE-térvek a folyékony műtrágya alkalmazására Együttműködés a Péti Nltrokémiával és az ÁFOR-ral Műszakonként 7000 darab nyerstéglát emel és rak fel Maries Imréné
