Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-04 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! fgy éltek nagyapáink... Megyei felszabadulási ünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára megnyitó beszédét tartja Üzenet a mának Megnyílt Pécs Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeuma Az elnökségben foglaltak helyet a testvérmegyék küldöttségvezetői, Pécs és Baranya párt-, állami és társadalmi szervezetének képviselői ' K Negyven év a szocializmusért Lukács János és V. F. Dobrik mondott ünnepi beszédet A Pécsi Nemzeti Színházbon tartották meg tegnap este a megyei felszabadulási ünnepséget, melyre hivatalosak voltak Pécs és Baranya élenjáró dolgozói, párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői, o munkásmozgalom veteránjai, továbbá a megyénkben tartózkodó testvérmegyei küldöttségek. A megjelenteket Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke köszöntötte, a magyar és a szovjet himnusz, illetve a Szózat hangjai után. (Vörösmarty versét Győri Emil, a PNSZ művésze tolmácsolta.) Az elnöki megnyitó után Lukács János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja; a megyei pártbizottság első titkára mondta el ünnepi beszédét. * — Minden ország történelmének vannak nagy és pirosbetűs dátumai, melyek jelképévé válnak a haza, a nép felemelkedésének. Ilyen nagy és pirosbetűs nap számunkrq 1945. április negyediké. Most, az ünnep óráiban meghajtjuk fejünket mindazok emléke előtt, akik a régi rendszer felszámolásának, országunk felszabadításának és az új társadalom megteremtésének történelmi feladatát magukra vállalták. Kegyelettel adózunk a feb szabadulásunkért elesett közel 150 000 szovjet katonának, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták népünk szebb, boldogabb jövőjéért. Tisztelgünk a megyénket felszabadító harmadik Ukrán Front, az első Bolgár Hadsereg — ezen belül a 11. szlive- ni gyalogezred —, a Jugoszláv Néphadsereg hős katonái és a magyar partizánok előtt. Emléküket szocializmust építő hazánk lakói örökké megőrzik! Hálás szívvel emlékezünk azokra a magyar kommunistákra, akik — a szocializmus ügye mellett elkötelezetten — nagyon nehéz időkben az élet megindítói, országunk újjáépítésének lendítői voltak. A megyei pártbizottság első titkára ezután méltatta a negyven év eseményeit, eredményeit, majd így folytatta: Az utóbbi időben gyakran felteszik nekünk is a kérdést; honnan indultunk és valójában hova, meddig jutottunk el? Hogyan ítél meg bennünket barát és ellenség? Hol a helyünk a világban? s Szerényen, de megalapozott büszkeséggel vehetjük tudomásul, hogy a világban van becsületünk és tekintélyünk. A szocialista országok baráti közössége politikánkat, kezdeményezéseinket és eredményeinket nagy figyelemmel, megértéssel kíséri, A tőkés országok korrekt együttműködő partnernek tartanak bennünket. Jó tudni, hogy helyünket a világban már a szocialista Magyarország vívta ki, s jogos nemzeti büszkeségünk alapjait a szocializmust. építő magyar nép teremtette meg. Eredményeinket a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival szoros szövetségben, a Varsói Szerződés és a KGST tagjaként értük el. Úgy jutottunk eddig, hogy alkalmaztuk a szocialista építés általános törvényszerűségeit, miközben figyelembe vettük nemzeti sajátosságainkat is. örömünkre szolgál, hogy testvérmegyéink küldöttségei velünk együtt ünnepelnek. Kapcsolataink nemcsak a proletár internacionalizmus demonstrálását szolgálják, hanem a szocialista építőmunka tapasztalatainak kölcsönös cseréjét is. Amikor köszöntjük vendégeinket, kérjük őket, adják át üdvözletünket Lvov, Szli- ven, Eszék és Schwerin megye dolgozóinak, tolmácsolják nekik jókívánságainkat! Kívánunk újabb sikereket szocialista építőmunkájukban, hazájuk és megyéjük felvirágoztatásában, népünk további boldogulásában! Lukács János ünnepi beszédében ezután Baranya és Pécs fejlődéséről szólt, hangsúlyozta, hogy a közelmúltban megtartott megyei pártértekezletünk az elmúlt fél évtized fejlődéséről adott számot; nehéz, küzdelmes, de tapasztalatokban és eredményekben gazdag időszak áll mögöttünk. Folytatása ez mindazoknak a pozitív változásoknak, amelyekkel szőkébb hazánk, Baranya büszkélkedhet az elmúlt negyven esztendő munkájának eredményeként. Az ünnepség szónoka ezután így folytatta beszédét: — Népünk szorgos munkája országunkban és megyénkben olyan társadalmi és gazdasági viszonyokat, olyan élet- és munkakörülményeket teremtett, amilyenek történelmünk során még soha nem léteztek. A „munka társadalma" azt a lehetőséget váltotta valóra hazánkban, amely szerint tisztességes, becsületes munkával mindenki boldogulhat. Joggal állapíthatjuk meg, hogy impozáns eredményeink ., mögött ott áll a szocialista kultúra, az iskolarendszer, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, az emberek szüntelenül gyarapodó ismerete, tudása és műveltsége. Terjed a marxista világnézet, a szocialista közgondolkodás. Közéletünk jellemzője az aktivitás, az egészséges kritikai szellem, a közügyekért való tenniakarás. A szocialista társadalom építése nemzeti programmá vált Fejlődésünk fontos mutatója a szocialista demokrácia erősödése. Hazánkban gyökeresen megváltozott az embereknek az államhoz, az állami szervekhez való viszonya is. Mind nagyobb és tényleges lehetőségek alakulnak ki ahhoz, hogy minden állampolgár tevékenyen részt vegyen a tár- 1 sadalmi, politikai életben, a gazdasági, az állami irányításban. Az elmúlt évtizedekben a szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. Megvalósításában világnézetre és pártállásra való tekintet nélkül valamennyi haladó alkotó erő részt vesz. Pártunk lenini elveken nyugvó szövetségi politikája ma a szocialista nemzeti egységben ölt testet. Ez a munkásosztály vezető szerepével kibontakozó széles politikai szövetség a kommunista mozgalom legjobb hagyományainak örököse, az össznemzeti célok képviselete, a népfrontpolitika folytatása. (Folytatás a 2. oldalon) Nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyílt meg tegnap délután Pécsett, a Felsőmalom utcai egykori timárházban a Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, és részt vettek a Pécsett tartózkodó testvérvárosi delegációk, a Viktor F. Dobrik vezette Ivovi, a Heinz Ziegner vezette schwerini, a Dragia Kurtev vezette szliveni és a Martin Meszarics vezetésével érkezett eszéki pártküldöttség tagjai. Melis Gábor színművész, Gyermán István és Vass Ágnes hegedűművész valamint a Jókai utcai Általános Iskola Kertész Attiláné vezényelte kórusa működött közre a megnyitón. Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára mondott ünnepi köszöntőt, és emlékeztetett arra, hogy midőn a negyven évvel ezelőtti sorsfordító napokra emlékezünk, a múltnak és ezzel a jelennek jobb megértéséhez fontos még mélyebbre ásnunk a századokban. Ezt a visszapillantást segíti a most -megnyílt múzeum, amelyben Pécs város mai lakói találkozhatnak a múlttal, megismerhetik, hogyan éltek apáik, nagyapáik. Már a század »leién gondoltak egy ilyen jellegű múzeum megalapítására, erre azonban végül is napjainkban került sor. — Országosan is jelentős ez a helytörténeti és munkásmozgalmi múzeum -, mondta Szentirányi József -, de nekünk fontosabb, hogy az itt élő emberek találjanak benne a mának szóló fontos üzenetet, A felszabadulási ünnepségekre Baranyába érkezett testvérmegyék pártdelegációi tiszteletére tegnap fogadást tartottak a megyei pártbizottságon. Képünkön Lukács János megyei első titkár megyénk életéről tájékoztatja a vendégeket. (Tudósítás a 2. oldalon.) * Fotó: Läufer László mint ahogy az is fontos • számunkra, hogy szülővárosukban találják meg azt a helyet, ahol élhetnek, dolgozhatnak, pihenhetnek. Hiszen ha él az emberekben a ragaszkodás a szűkebb haza iránt, ha megismerik ennek múltját, az a hazaszeretet alapjává épül, és; tettekre serkent a jövőért. — Pécs ma elsősorban ipari város — folytatta. - Helytörténeti és munkásmozgalmi múzeuma éppen a pécsi ipar bölcsőjénél, a 'híres pécsi malmokat tápláló Tettye patak felett emelkedik, ahol az egyik leghíresebb pécsi tímár. Pelikán József építette fel 1774- ben műhelyét. Ez a jelentős, pécsi bőripar egyik szülőháza, és éppen ezért kapott itt helyet a pécsi bőrgyártás története is. A pécsi várostörténet 1686- tól, a török kiűzésétől 1948-ig, a fordulat évéig mutatja be a város mindennapi életét, az itt folyt gazdálkodást, a múlt század végén a szénbányászattal nekilendülő pécsi ipart és az ennek nyomán megindult pécsi munkásmozgalom eseményeit. A munkásság politikai küzdelmeit, az egyletek, az SZDP és azután a Kommunisták Magyarországi Pártjának létrejöttét majd a munkásság két háború közötti tevékenységét, harcait. Szentirányi József elismeréssel szólt a Janus Pannonius Múzeum múzeológusainak, Be- zerédi Győzőnek és Horváth Csillának továbbá a récsi Bőrgyár koncepcióját megvalósító Tóth Gézának munkájáról- Kiemelte a BARANYATERV továbbá a Pécsi Építőipari Szövetkezet Rózsa Ferenc szocialista brigádjának munkáját, mely utóbbi ezért a helyreállításért átvehette a „Pro űrbe"' díjat, és megemlékezett a bányász szocialista brigádok, a néphadsereg alakulatainak, a rendőrség szakértőinek közreműködéséről, Fetter Antal' egyedülálló makettjeiről és a Központi Múzeumi Igazgatóság kiállításrendező csoportjának szép kivitelező munkájáról. Végül elismerően szólt Baranya megye valamint Pécs Város Tanácsa és a pécsi IKV anyagi és erkölcsi támogatásáról. — Hitelesen szólni a múltról a mának — ez ennek a múzeumnak a rendeltetése, hogy a múltat megismerve jobban becsüljük jelenünket, és még többet tegyünk a jövőért, — ezekkel a gondolatokkal zárta köszöntőjét Szentirányi József, majd a nemzetiszínű szalag jelképes átvágásával megnyitotta Pécs új történeti múzeumát. Gállos Orsolya Dunántúli nanlö XLII. évfolyam, 92. szám 1985. április- 4., csütörtök Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
