Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-25 / 112. szám

1985. április 25., csütörtök Dunántúli napló 5 Nemzetiségi munkacsoportok Baranyában Tegnap megalakult Pécsett a délszláv és a német nemzeti­ségi szövetség országos vá­lasztmányi tagjainak Baranya megyei munkacsoportja. A Hazafias Népfront székhá­zában megtartott alakuló ülést dr. Adóm Antal, a megyei nép­frontbizottság elnöke nyitotta meg. Hambuch Géza, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára a cso­portok feladatát abban jelölte meg, hogy összehangoltan a tanácsok nemzetiségi bizottsá­gaival eredményesen segítsék a nemzetiségi politika megva­lósítását. Mándity Marin, a Délszláv Szövetség főtitkára emlékezte­tett arra, hogy 40 éve alakult meg Mohácson a Délszláv Szö­vetség Baranyai Bizottsága s 1945. október 28-án már or­szágos konferenciát rendeztek ott. Az évfordulót a szövetség Mohácson kívánja megünne­pelni.- Baranyában a nemzetiségi politika a helyén van, tudjuk, mit kell csinálni s csináljuk is — mondotta felszólalásában Rajnai József, a megyei párt- bizottság titkára. — Erősítésre szorul a gyakorlati munka, hogy az elvek egyre jobban megvalósuljanak. Több kezde­ményezésre van szükség a po­litikai, az állami szervek s a nemzetiségek részéről. Bátorí­tunk minden kezdeményezést, éljenek a lehetőségekkel. Töb­bet tehetnek, mint eddig tettek a nemzetiségért. Várjuk az öt­leteket, mit, hogyan lehet meg­valósítani. Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese azt mondotta: szeretnénk, ha a nemzetiségi szervezetek és intézmények ki­épülnének a megyében. Még több vegyes lakosságú község tanácsa hozza létre nemzetisé­gi albizottságát. Új lépés a választmányi tagok területi csoportja. Ennek az is a funk­ciója, hogy területi központja legyen a nemzetiségi szövet­ségnek. Vannak klubok. A dél­szláv klub afféle módszertani központ lehetne, területi kisu­gárzást várunk tőle mindenben. Reméljük, hogy a német klub is hamarosan létrejön külön épületben. A külön épületnek van egy vonzó nyelvi és érzelmi hangulata. A klubok számát is szeretnénk szaporítani. A megyei pártbizottság kez­deményezésére megalakult munkacsoportok ezután meg­választották tisztségviselőiket. A megyei tudományos hetek keretében előadássorozatot tartottak tegnap Pécsett, a közúti közlekedés fejlődéséről. A Baranya megyei Közlekedés- biztonsági Tanács, a megyei tanács közlekedési osztálya és a közlekedéstudományi egye­sület szervezésében a résztve­vők érdekes előadásokat hall­hattak közúti közlekedésünkről. Az egyik előadó Vinkovics Béla r. alezredes, az ORFK munka­társa volt, aki a rendőrkapi­tányságok balesetmegelőzést célzó ellenőrzési technikájáról Alap- és specifikus kutatások Biotechnológiai szakmai nap Pécsett A biotechnológia volt a té­mája tegnap Pécsett a Techni­ka Házában, a Baranya megyei tudományos hetek keretében megrendezett szokmoi napnak, amelyen a tárgyhoz kapcsolódó alap- és téma specifikus kutatá­sok legjelesebb megyei és or­szágos képviselői kaptak szót, köztük fizikusok, kémikusok, a növénytan és a zoológia képvi­selői. A biológia legújabb, ha­zánkban, sőt megyénkben is alkalmazott módszerei, mint a lombik növények előállítása, a szövettenyésztés, vogy az óllati embriók átültetése mellett, a tanácskozás résztvevői bepillan­tást kaphattak a lézertechnika, c mikroelektronika, a számító­gépek mezőgazdasági alkalma­zásába is. Dr. Szabó Dezső - POTE - egyetemi tanár elnöki megnyi­tója után, dr. Kozma László, a JPTE tanára egy a környezet- védelem által stimulált másfél éve tartó kísérlet kezdeti ered­ményeiről számolt be, amelyben sikerrel alkalmazzák a lézere­ket. Több ponton kapcsolódott a témához dr. Hohmann Jenő MÉV üzemegységvezető előadá­sa, az uránércek hidrometallur- giai feldolgozásánál olkalma- zot: folyamatos elemzési mód­szerekről. A beremendi és a bi- csérdi tsz-ben végzett gyepke­zelési, kukorica, szója, árpa és silókukorica kísérletek kezdeti eredményei visszaigazolták azt a feltevést, hogy a megfelelően kezeli kommunális szennyvíz- iszap alkalmas lehet mezőgaz­dasági hasznosításra. Ennek le­hetőségeiről szólt Hainess Jenő, a Pécsi Vízmű Vállalat főmérnö­ke. Az agrobiomossza fűtési ener­giaként történő hasznosításáról, a kukoricacsutka elégetésével végzett magszárítás bólyi ta­pasztalatairól szólt Hárs Tibor, a BMK energetikai mérnöke. A biotechnológia o mikroszerveze­tek munkába fogása és ez nem azonos — mint sokan összekeve­rik - a nyugatról átvett laikus biogazdálkodással, mutatott rá dr. Reisinger Péter, a Baranya megyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás főmérnöke, aki c növényvédelem jövő perspek­tíváiról adott átfogó képet. A résztvevők mindvégin nagy ér­deklődéssel hallgatták dr. Sza­bó Lászlónok, a Gyógynövény Kutató Intézet tudományos fő- munkatársánolc a növényi szö­vettenyésztés clkalmczásának eddigi hazai eredményeiről szó­ló előadását. A burgonya mik- roszoporításáról és vírusmentesí­téséről Horváth Attila, a Szent- lőrinci Állami Gazdaság osztály- vezetője adott részletes tájékoz­tatást. — Rné — Tudományos eszmecsere a fájdalomról és azok enyhítéséről A fájdalomcsillapítás mód­szereiről és a fájdalomról tar­tottak előadást tegnap a Pécsi Akadémiai Bizottság székházá­ban, dr. Jakab Tivadar profesz- szor, az Orvostovábbképző In­tézet igazgatója és két munka­társa, dr. Taksonyi Edömér do­cens és dr. Károvits János ad­junktus, valamint dr. Embey I. Dezső, a budapesti Országos Onkológiai Intézet orvosa, és dr. Dominó Éva, a POTE Nő- gyógyászati Klinikájának orvo­sa. A Pécsi Akadémiai Bizott­ság Anaesthesiológiai és In­tenzív Therápiás Klinikai Albi­zottsága a POTE Anaeslhesio- lógiai és Intenzív Therápiás In­tézetével közösen szervezte meg a tudományos ülést a Ba­ranya megyében élő orvosok és egyetemisták részére. A fájdalomcsillapítás az utóbbi évtizedekben a műtéti érzéstelenítések mellett bővült a betegségekből, sérülésekből eredő és műtét utáni fájdal­makkal. Az e témakörben folyó élettani és anatómiai kutatások számos új felismeréshez vezet­tek, újabb kezelési lehetőség előtt nyitották meg az utat. A bevezető előadást dr. Ja­kab Tivadar professzor, az első, fájdalomról szóló, ma­gyar nyelven megjelent könyv szerzője tartotta meg. Többek között beszélt a fájdalom ere­detéről, folyamatáról és ismer­tette a legújabb kutatási eredményeket. Ezt követően előadások hangzottak el a szü­lési fájdalom csillapításának legújabb lehetőségeiről, a mű­téteknél egyre gyakrabban használt helyi és a gerincvelő­környéki érzéstelenítés alkal­mazásának módszereiről. Sz. K. Szívinfarktus utáni rehabilitáció a 400 ágyas klinika belgyógyászati intenzív-terápiás osztályán. Fotó: Proksza László 0 rendőrség ellenőrzési technikája szólt. Mi is erről kérdeztük Vin­kovics Bélát.- Ha egy képzeletbeli rang­sort állítanánk fel, ön hová so­rolná a magyar rendőrség technikai leikészültségét nem­zetközi összehasonlításban? — Az európai országok közül a középmezőnynél valamivel jobb helyen vagyunk. S ez fel­tétlenül azt jelenti, hogy tech­nikai eszközparkunk megfelel a jelenlegi követelményeknek, eredményesen küzdhetünk a közlekedési szabályok betartá­sáért, a balesetek megelőzé­séért. Hisz a Traffipax sebes­ségmérő berendezéseink, a kézi sebességmérőink, a kor- mányholtjáték-ellenőrző műsze­reink, a motoros fényképező­gépeink mind azt szolgálják, hogy rend legyen útjainkon. — Nálunk is akad néhány helyen, de külföldön általános, hogy a sebességmérést táblá­val jelzik . . . — Mi is szorgalmazzuk, hogy egyre több ilyen úgynevezett „radar-kontroli" tábla kerüljön az utak mellé, hisz ez pszichi­kaiig is visszafogó erő. S bi­zonyos időközönként ezeken a helyeken valóban mérjük a se­bességet. — Feltételezem, hogy az el­következendő években fejlődik az ellenőrzés technikai parkja. Milyen új berendezésekhez jut rendőrségünk?- Elképzeléseink között sze­repel. hogy a mostani Traffi- paxokat lecseréljük korszerűbb Microspeed típusú sebesség- mérő és fényképező műszerek­re, az már biztos, hogy rend­szeresíteni tudjuk az elektro­mos alkoholszondát, melynek eredményeként enyhébb ese­tekben nem lesz szükség vér­vételre. Az eddiginél is több motoros fényképezőgépet fo­gunk üzemeltetni, főleg a ti­losba hajtások ellen. Ugyan­csak újdonság, hogy pontos fékhatásmérést végezhetünk majd az utakon, s olyan mérő- rendszert vásárolunk, mellyel a kipufogógázokat és a jármű­vek zajszintjét is ellenőrizzük. R. N. Napjaink rendkívüli módon időszerű egészségügyi problé­máját, az egyre növekedő szív- és érrendszeri betegsé­gek gyógyításának és megelő­zésének Baranya megyei le­hetőségeit tárgyalta egyik na­pirendi pontjaként a Baranya megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülése. Az ülést Horváth Lajos, a Bara­nya megyei Tanács elnöke nyi­totta meg. Azt, hogy mennyire aggasz­tóan időszerű a téma, mi sem bizonyítja jobban, mint dr. Kóbor Józsefnek, megyei fő­orvosnak az ülésre készített írásos beszámolójából kiraga­dott néhány adat. A magyar felnőtt lakosság halálozási aránya az utóbbi évtizedben folyamatos romlást mutat. 1977 és 1982 között például a 10 000 lakosra jutó halálozás férfiaknál 133,46-ról 147,12-re növekedett, a nőknél 115,08- ról 123,26-ra. Az összhalálozá- soknak több mint a felét a szív- és érrendszeri betegségek okozzák. Az infarktus mint ha­lálok 10 000 lakosra nézve 14,9-ről 21,32-re emelkedett. 1970 és 1980 között 23 euró-, pai ország közül Magyaror­szágon nőtt a legnagyobb mértékben a szív- és érrend­szeri halálozás. A 35—44 éves korú férfiak halálozási aránya Európában a legmagasabb. Természetes, hogy ez ellen tenni kell valamit, mégpedig a megelőzést, az egészséges életmódra való ösztönzést, a betegségek korai kiszűrését. A különböző kérdésekre adott válaszokban (amelyeket Diófási Lajos, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója, és dr. Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyette­se tettek fel) dr. Kóbor József többek között elmondta, Bara­nya •'legyében, a Pécsen kívü­li komplex szűrés három év óta folyik, ez idő alatt a lakosság 70—75 százalékát átszűrték. A gondozással kapcsolatban megemlítette, ezt a feladatot az alapellátásnak kell elvé­gezni, és ennek végrehajtásá­ra továbbképzési módszert dolgoztak ki. Beszélt arról, hogy a Tüdőszanatórium tető­térbeépítésével 42 ágyas szív­ás érrendszeri rehabilitációs osztályt nyernek majd, amely nagyban segít, hogy a megyé­ben jobban lássák el ezt a feladatot, felszabadítva a kórházi aktív ágyakat. Ezután Horváth Lajos indít­ványt tett, hogy az előterjesz­tés határozati javaslatát az ülés fogadja el, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a reális lehe­tőségek szerint korrigálják. (A megelőzési munkában az egészségesebb táplálkozás és életmód szorgalmazására, a dohányzás és alkoholfogyasz­tás visszaszorítására tett javas­lat ugyanis túlnő a megyei ve­zetés hatáskörén.) Az ezt követő vitában töb­bek között dr. Bleyer Erzsébet, a Baranya megyei KÖJÁL Egészségnevelési osztályának főorvosa arról beszélt, hogy a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelmet az egészség­ügy egyedül képtelen felvál­lalni. Mivel társadalmi, gaz­dasági kihatásai vannak, a megoldást társadalmasítoni kell. Dr. Plechl Ágota, az EDSZ Baranya megyei szervezetének titkára megemlítette, a leg­fontosabb az ifjúság nevelése. Ugyanakkor tarthatatlan, hogy bárhol olyan orvos tartson elő­adást az egészséges életmód­ról, aki túlsúlyos, aki dohány­zik. Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyette­se mondta, nem szabad tétle­nül elmenni a tények mellett, Baranyában is ki kell dolgoz­ni a megelőző stratégiát. A megyei egészségügyi vezetők 1986 elejére készítsenek el komplett programot, amelyet a tanácsülés elé terjesztenek. Végezetül Horváth Lajos el­mondta, a vb elé terjesztett beszámoló élesen sarkítva tár­ta fel a gondokat, de ugyan­akkor beszélni kell arról, hogy Baranya megyében már van­nak törekvések e betegségek megelőzésére, ilyen pl. a Tet­ra C-program, a Szívügy-klub rendezvényei. S. Zs. „Akár egy érettségi" Lauer Györgyi felvétele Országos szakmai verseny döntője Pécsett A legjobbaknak nem kell érettségizni, mentesülnek a felvételi vizsgától Országos Műszaki Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjét nyitották meg tegnap a pécsi Zipernovszky Károly Szakközép- iskolában. A versenysorozatot idén 15. alkalommal rendezik meg, azonban a döntő helyéül először választották Baranyát a rendező szervek, az Ipari, Közlekedési és Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Ma­gyar Posta. A döntés, amely Pécs városának adta a rende­zés jogát, elismerte, a megyé­ben hagyományosan magas színvonalon dolgozó szakképző intézetek munkáját és a ver­senyzéshez nélkülözhetetlen feltételek biztosítását. A háromnapos záróversenyre az ország 76 középiskolájából válogatók után — iskolai, házi­döntő, középdöntő — 116 ta­nuló érkezett, közülük tíz ba­ranyai, a Zipernovszky Károly Szakközépiskola, a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola és a Vegyipari és Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola nö­vendékei. A résztvevők nyolc kategóriában mérik össze tu­dásukat és ügyességüket, e kategóriák legjobbjai, összesen 67-en, szakmai tárgyakból nem érettségiznek, eredményüket a felvételi vizsga alóli felmentés­sel is díjazzák, így felsőfokú továbbtanulásukat az elérhető maximális hatvan pont meg­adásával segítik. A döntő megnyitóját délelőtt a matematika, délután pedig a fizika és kémia írásbeli kö­vette. Ma délelőtt tartják a szakmai versenyt, 14 órától o nyilvános szóbeli versenyre ke­rül sor a Széchenyi István Gim­náziumban. A verseny eredmé­nyeit április 26-ón hirdetik ki. A szív-, érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségei Érdemes jól tanulni

Next

/
Oldalképek
Tartalom