Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-24 / 111. szám
6 Dunántúli napló 1985., április 24., szerda Zöldség a kiskertekben Itt a palántázás idejeI A palánta ültetéséhez a talajt úgy kell előkészíteni, hogy az ültetés mélységéig jól elmunkált, ülepedett, sima és megfelelően nedves legyen. A gyökérzet kímélése érdekében a szálas palántákat a felszedést megelőző nap délutánján alaposan öntözzük be. A tápkockás palántákat 24 órával a felszedés előtt. Az ültetést ültetőfával végezzük, ügyeljünk, hogy ültetéskor a palánták gyökerei ne hajoljanak vissza. A gyökerekhez szorítsuk oda a földet, hogy közöttük ne maradjon üreg. A gyökerekhez szórt humusz a fejlődést meggyorsítja, ültetésre lehetőleg borult, eső utáni időt válasszunk, vagy késő délután, este ültessünk. Az ültetést beöntözés kövesse. Egy hét után az esetleg meg nem eredt vagy elpusztult palántákat pótoljuk. Az egyes zöldségfélék az ültetés mélységére különösen érzékenyek. Általában a sziklevél mélységéig ültetjük a palántákat, kivétel a paradicsom. A paradicsom szára járulékos gyökérképződésre hajlamos, ezért mélyen is ültethető. Vigyázzunk, hogy a zeller szívlevele ne kerüljön a talajba. A karalábé szárgumója 1—2 cm-re a talaj felszíne fölé kerüljön. Ha elnyurgult és túl hosszú a szára, akkor a felesleges részt kis árokba elfektetjük és leföldeljük, a csúcsát hajlítsuk a felszín fölé! Az ilyen palántát viszont ültetés előtt ne öntözzük be, mert ekkor könnyen pattan és a hajtáscsúcsot nem tudjuk az árokból felhajtani, letörhet. Egy kicsit kókadt palánta szára még jól hajlítható. A káposztafélék után most a korai paradicsom palántázása időszerű, majd az összes többi zöldségnövényé is. Legkésőbben a paprikát palántázzuk ki! A bokorbabokat sorosan vagy fészkekbe vetjük. Mindkét mód elterjedt és jó. Fészkes vetésnél kapával fészket vágunk és egy fészekbe 4—5 magot teszünk. Soros vetésnél 40 cm-es sorokat hagyunk. Kötött talajon 3—4 cm-es, könnyebb talajon 4-5 cm mély barázdákat készítsünk és ebbe vetjük egymástól 3—4 cm távolságra a magot. A takarást kapával végezzük, a fokával kissé meg- lapogatjuk a talajt. A tőzőtököt 100X80 cm-nél kisebb tenyészterületre ne vessük. A fészkekben az első kapáláskor a legfejlettebb növényt hagyjuk meg, a többit a föld felszíne felett elcsípjük. Nem húzzuk ki I A Csemegeuborkát 80 cm sortávolságra vetjük, méterenként 10-15 magot 2-3 cm mélyre. Szokás különböző mélységbe is vetni a magvakat azért, hogy az esetleges fagy ne pusztítsa el az összes növényt. Két, viszonylag új zöldségnövényünk magvetése közül a bimbóskelé sürgős, mert tenyészideje hosszú (24—35 hét), a kínai kelt viszont ne vessük el július vége előtt! Tóth Attila Ki akar kiskertet? Parcellák Pécs környékén A pellérdi tanács és a görcsönyi tsz kiskertek céljára alkalmas területeket parcelláz és tartós használatra kiadja. Aranyosgadányban egy 12 hektáros legelőn 800 négyzetméteres parcellákat alakítanak ki. Négyzetmétere 50 évre 15—20 forint. A terület szőlő-, gyümölcstelepítésre és konyhakertészkedésre kiválóan alkalmas. Déli lejtésű, korábban is háztáji szőlő volt. Salakos úton megközelíthető. Keszüben, egy műúton megközelíthető, 9 ha-os leqelőterületet bontanak 800 m--es egységekre. Erre csak kellő számú jelentkező esetén kerül sor, mert felparcellázás előtt dózerrel kell a terepet rendezni. A területen néhány fa és bokor áll, ezeket a bérlőknek kell kivágniok. Ezért a tanács olcsóbban adja az egyes területeket 50 évre tartós használatra, az irányár 10—12 Ft/m-. Mindkét területre jelentkezni lehet a pellérdi tanácson személyesen és írásban. Humusz hulladékból. A kerti hulladékot szecskavágón felapritjuk. Az apriték deszkákból készült silóban gyorsan korhad, s rövid időn belül humusszá alakul. Új távlatok ÍO? Baktériumok pusztítják el a levéltetüt, fonálférgek a pajorokat, propolisz-származékok sterilizálják a szennyvizeket, kőzetporral védekezünk a peronoszpóra ellen, csomagtartóban hordjuk ki kiskertünkbe a szervestrágyát és lézerrel irtjuk a gyomokat ... — S mindezt 10 éven belüli Olyan áttörést indított el a kemikáliáktól való félelem és a környezetvédelem, amihez fogható csak a 10 évvel ezelőtti olajárrobbanás. (A prognózis első részét két hete közöltük a Háztáji oldalon.) ■■ A ■ T avaly októberben bányát nyitottak Sárvár mellett — felszíni műveléssel megkezdték az alginit kitermelését. Ez egy szervesanyag tartalmú kőzetmáladék. Nyolc éve fedezték fel. Erős vízfogó képességű, ezért aszályos időben, van nagy jelentősége. Fólia alatt két-három héttel előre hozza az érést, a karalábé nem pudvásodik, növeli a ger- berák szálerősségét. A Budapesti Kertészeti Vállalat máris nagy mennyiséget rendelt. Mivel a gázokat megköti, szagtalanító szerepe lehet az állat- tenyésztő telepeken. A kaposvári főiskola premixeket próbál kiváltani vele. S szó van róla, hogy Pét mészkőpor helyett alginitet kever készítményeibe - ez lenne az első szervesanyag-tartalmú műtrágya. Az idén 20 000 tonna alginitet termel ki Gércen a MÉM részvételével alakult gazdasági társulás. Természetes szerek szorítják majd ki a növényvédő-, rovar- és gyomirtószereket. A bazaltpor első nekifutásra kudarcot hozott, „de az át fog csapni ellenkező irányba — állítja Nagy Loránd, a BIOMETOD igazgatója. — Nyugaton eszméletlen mennyiséget használnak fel és Iz- landról hozzák." Sümegen a gyár körül már évtizedek óta nem permeteznek peronoszpóra ellen, mert véd a bazaltpor. Véd a csiga ellen is. S ha facsemeték, szőlő ültetésekor a gödörbe tesznek belőle, 100 százalékos az eredés és már az első évben kétszeres a fahozadék. Pázsit, legelők trágyázásánál is használják. A bazaltpor rengeteg mikroelemeket tartalmaz. De egy mikron nagyságúra kell megőrölni, hogy ezek feltáródja- nak. A kudarc azért volt, mivel nem sikerült elég finomra őrölni. Most a keszthelyiek közösen végeznek kísérleteket az IKR-rel - ők mór találkoztak ezzel a módszerrel Amerikában — s közösen megépítik a malmot. A biokertészek csak természetes anyagokat használnak növényvédelemre. Van, aki már 20 éve növényi kivonatokkal védi növényeit. A BIOMETOD ezeket a recepteket összegyűjtötte, kipróbálja, a készítményeket legyártatja úgy, hogy 3—4 év múlva dobozolva kerülnek forgalomba a védekezőszerek. Addig is a recepteket az érdeklődők rendelkezésére bocsátja - otthon mindenki elkészítheti. A propolisz valóban csodaszer. Megtaláljuk Rembrandt festékeiben, Stradivari hegedűiben, s Amerikában ezzel sterilizálják a szennyvizeket. A gombakártevőket teljesen kiirtja. Az elemzések során három anyagot találtak benne, amelyek nagyhatásúnak bizonyultak a lisztharmat és a botry- tisz ellen. „Ha ez bejön, s ez csak pénz kérdése — mondja a BIOMETOD igazgatója — akkor legalább 10—15 legyet ütünk egycsapósra.” A hatást nagyon kis dózissal tudják elérni. A peremartoni gyár már felfigyelt rá, — két-három év és piacra kerül. Angliában egy baktérium- lajt különítettek el — ez feloldja a levéltetüt, s Szegeden a Biológiai Központban folynak kísérletek egy lonálléreg- gel: a Neoaphlectana bélcsatornájában egy baktérium él, ez a nedves talajban kiáramlik, bejuthat a most legnagyobb kárt okozó — cserebogár, burgonyabogár — lárvákba és toxinhatással azonnal elpusztítja azokat. S csak azokat! A fonálférgeket a legyek nyűveiben tenyésztik. Amerikában már forgalomba hozták, nálunk a Szegedi Bio-i lógia Rt. és a Rozmaring Tsz közös vállalkozása foglalkozik vele. Két év múlva kerül forgalomba. S bár mi most a vegyszeres gyomirtás racionális módszereit ismertetjük - efölött is kongatják már a lélekharangot. Hat évvel ezelőtt az amerikai haditengerészet megrendelést adott kutatóintézeteknek egy módszer kidolgozására, amivel a tengerek növényzetét kiirthatják, hogy a tengeralattjárók manőverezését ne veszélyeztessék. Lézersugárral oldották meg. Ma már vannak prototípusok, amelyek végigvonulnak a földeken és lézersugárral kiirtják a gyomot. A gyomirtásban még ebben az évtizedben a lézertechnika elsöpri a vegyszereket. Gyümölcstermesztés korszerűen A szeder A szedert sok tekintetben hasonló feltételekkel termesztjük, mint a málnát, gyümölcse is legalább olyan értékes, hazai termesztése még sem éri el a málna nagyságrendjét. Vízigényes, de ott, ahol a málna termesztése már szélsőséges lehet, a szeder a szárazabb és melegebb éghajlatot még eltűri. Viszont a téli fagyokra érzékenyebb. Téves az a felfogás, hogy kedveli az árnyékos helyeket, a félárnyékot legfeljebb tűri. Talajigénye megegyezik a málnáéval, de fejlettebb gyökérzete révén hasznosítja a mélyebb talajrétegek tápanyagtartalmát is. A gyengén meszes talajt is elviseli. Erős növekedésű növény. Sok termelő akkor vét hibát, amikor a málnához hasonló tómaszberendezéssel próbálkozik művelésével, holott a szőlőhöz hasonló méretű és teherbírású támaszt igényel, hiszen 2—3 méteres hajtásokat nevel. Az egyéves hajtásai még termést nem adnak. A letermelt vesszőket tőből el kell távolítanunk. Telepítéséhez a hagyományos gyökeres szaporítóanyagnál jobb a termesztőedényes (konténeres) változat, megere- dése összehasonlíthatatlanul biztonságosabb. Ha ezen több vessző is van és megfelelően erősek, akkor két-három vesz- szőt is meghagyhatunk kb. 40-45 cm-es hosszúságban, de legjobb, ha ültetés után teljesen visszavágjuk. Ezzel kiváltjuk, hogy következő évben erőteljes tősarjakat nevel. Nagyobb a térigénye minden más bogyósgyümölcsnél. Sortávolsága ne legyen kevesebb 2-2,5 m-nél, ugyanez vonatkozik a tőtávolságra is. Legalább 6—7 méterenként kell elhelyezni az akácfaoszlopokat, melyek 2,5 m magasak legyenek. Ezeket 70 cm-re ássuk le a földbe, éppúgy szilárdítsuk a támaszberendezést, mint a szőlő esetében, a talajtól 70 cm-re helyezzük el az első huzalt, ettől 0,5—0,5 méterre feszítsük ki a másodikat és harmadikat. A huzalok átmérője legalább 3 milliméter legyen, ennél vékonyabb nem fogja bírni a zöldtömeg súlyát. A növekvő hajtásokat fokozatosan és folyamatosan kötözzük a huzalokhoz, a tövektől legyező alakban szétterítve a hajtásokat, roppant óvatossággal, mert a zsenge hajtások nagyon könnyen törnek. Tövenként 4—5 hajtásnál többet nem szükséges meghagyni, zsúfolttá válhat az állomány. Tompa kúp alakú, fényesen fekete gyümölcse nagyobb, mint a málna, jellegzetesen fűszeres ízű, enyhén savany- kás, kiemelkedően magas C- vitamin tartalmú. Termőképessége sokkal jobb a málnáénál. Termését augusztus elejétől szeptember végéig szedhetjük folyamatosan, többszöri szedéssel. Nehezebb szedni mint a málnát, mert annál erősebben tapad a kocáónyhoz. Szedésre az a gyümölcs alkalmas, amelyiket a beszíneződé- se utáni negyedik, ötödik napon szedhetünk, kíméletesen, enyhén megcsavarva a bogyót. Vigyáznunk kell arra, hogy egymás felett a szállításnál három rétegnél több ne legyen, mert könnyen nyomódik. Gyümölcse friss fogyasztásra kellemes, üdítő hatású, de egyéni ízű szörpöt és dzsemet is készítenek belőle. Kiválóan alkalmas a mélyhűtéses tárolásra, kedvelt téli csemege a családnak így tartósítva. Rendszeresen beszerezhető faiskolai lerakótokban a Thornfree fajta, de értékes a Thornless Evergreen is. Számottevő kártevőjük, károkozójuk alig van. Buzássy Lajos Anyelvvédő Kosztolányi Az; o nyelvvédő Kosztolányit élesztgetem, akitől a ma embere is sokat tanulhat. Megállapításai kiállták az idő próbáját, nyelvi megállapításainak többsége ma is időszerű, helytálló, pedig írója ötven—nyolcvan évvel ezelőtt vetette papírra elgondolásait. Kosztolányi modern nyelvművelő. Tudja, hogy az évszázadok során nyelvkincsünk öreg szavai elkoptak, megrozsdásodtak. Nyelvünk mégsem szegényül, mert bár az új szavak kiszorítják a régieket, mégis- „amit az egyik oldalon veszt a nyelv, visszanyeri a másikon." Örömmel veszi észre például, hogy mongol zamatú szavunk: a hölgy - otthonossá kezd válni irodalmi körökben éppúgy, mint a köznyelvben. Anyanyelvűnk szépségeit fölfedezve, verseiben elénk buggyannak Keletről hozott szavaink, melyeket Balassi és Csokonai óta oly kevés költőnél észlelhetünk. Észreveszi, hogy saját korában - akárcsak ma - újra divatozni kezdenek az idegen szavak — műveltség, finomság varázsát keltve. Ezeknek az idegen szavakon lovaglóknak zúgja oda: „Ki kellene újra kiáltani, hogy a fitogtatásuk vagy tudatlanság, vagy pongyolaság, vagy tudálékosság." (Nyugat, 1916. febr. 1.) Követeli, dobáljuk ki nyelvünkből a gazokat, különben az idegen szavak lassanként elfinomodnak, különös és titokzatos jelentést kapnak, ahelyett, hogy „drága magyar szókincsünk telnék meg múlttal és tartalommal." Szomorúan állapítja meg, hogy a magyar stílus is elfakult. Egymás után cseperednek fel a nemzedékek, amelyek egyre színtelenebbül írnak, egyre fakóbb, sávosabb a stílusuk, egyre több magyar szót felejtenek. Az angol paraszt hatszáz szóval él. Sha- kespearenek tizenhatezer szava van. Arany Jánosban is lelünk leqalább tízezer magyar szót. Ezzel szemben megdöbbentő, hogy a művelt magyar ember mily kevés fordulattal beéri, milyen kacskaringós, „művelt" aktakifejezésekkel, könyvszagú frázisokkal fejezi ki mondanivalóját (ma így kell mondani: kommunikál!). Kenetes frázisokat kennek papírra, vagy a semmiséqet színes és poros papírrózsákkal koszorúzzák. Sok gazdag magánkönyvtárt nézett meg a költő, de alig- alig talált bennük Mikes Kelement. Pázmány Pétert, Csokonai Vitéz Mihályt. „Szeretni ezt az árva, gyönyörű nyelvet sohase szerették önmagáért. Mindig csak közlő eszköz volt. Verekedtek vele, kérvényeket írtak rajta; azoknak, akik használták, mindig csak hasznot hajtott, de a nyelv általuk alig gazdagodott." Azért mégsem ítéli meg túlontúl sötéten nyelvünk akkori állapotát. Bízik abban, hogy az idegen szavaktól tarkálló nyelvet beszélők „átnyergelnek" máról - holnapra a helyes magyar nyelvre, csak épp hangsúlyukat kell némiképp megváltoztatni. „Ha magyarok akarunk maradni — írja a Pesti Hírlap Nyelvőrében - ragaszkodnunk kell nyelvünk helyességéhez és tisztaságához. Ez érdemes föladat. Más nyelvet sohase tanulhatunk meg tökéletesen, legföljebb értelmünkkel, az pedig egy hajítófát sem ér. De anyanyelvűnket valamennyien könnyűszerrel megtanulhatjuk. A bridge megtanulása több fáradságba kerül. Anyanyelvűnk pedig dúsan megjutalmaz fáradságunkért. Úgy szeret bennünket, hogy mindenét nekünk adja, ami az övé, hiszen anyánk. Viszontszolgálat fejében mindössze azt kéri tőlünk, hogy mi is törődjünk vele egy kicsit.” Mindezeket el kellett mondanunk a naqy költő születésének századik évfordulóján. Tóth István dr.
