Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-21 / 108. szám

Egy fecske is csinálhat nyarat? Verebessel madarat lehetett volna fogatni „Szervusz, Jóska!" — köszön­tötte április 6-án este a Rába- stadion hangosbemondója Pó­czik Józsefet, az ETO és a ma­gyar válogatott volt kitűnősé­gét, aki 22 hónapos „távoliét” utón ismét zöld-fehér mezben lépett pályára az Eger elleni mérkőzésen. Jóskát nemcsak a hangosbemondó üdvözölte, ha­nem 15 ezer, szebb napokra emlékező szurkoló is, akik az előző fordulók csalódásai után az Antwerpenből visszaigazolt középpályástól várták csapa­tuk feltámadását. Mitagadás, nem mindennapi eset magyar pályákon, hogy egyetlen já­tékosért vagy ötezerrel megnő a látogatók száma. Márpedig Győrben ez történt, arra ugyanis, hogy április 6-án az átlagos 10 ezer helyett, ötven százalékkal többen foglaltak helyet a valóban vendégma­rasztaló lelátók ülőhelyein, nem írhatjuk a kiesés ellen küzdő Eger vonzásának, de ar­ra sem, hogy a két budapesti „kiránduláson" 9 gólt kapott ETO csalta volna ki a hazai viszonylatban hatalmas szur­kolósereget. Póczik Jóska azon­ban meghálálta a bizalmat.- Jóska, melyik esemény okozott számodra nagyobb boldogságot: az 1983. június 11-i búcsú az ETO-stadiontól, vagy a mostani visszatérés?- Foaaskérdés. Lényegében ezt kérdezte tőlem legutóbb Pálfalvi Gábor, a Győri Rádió riportere is.- Ekkor készült a Vasárnapi Dunántúli Naplónak ajándé­kozott felvétel is.- Igen. Verebes Józseffel voltunk a helyi rádió sportma­gazinjának vendégei. Vissza­térve a kérdéshez. A nagyobb örömet természetesen a mos­tani pályára lépés jelentette. Pedig a kettő között van némi különbség. Két éve az Újpest 6-1-es kiütésével bizonyítottuk, hogy mi vagyunk itthon a leg­jobbak. Egymást követő má­sodik aranyérmünket nyertük. Az év játékosa voltam, zse­bemben egy szerződéssel, amely minden hazai társam szívét megdobogtatta volna. Mégis . . . Képzeld, több mint 20 hónapja nem szerepelhet­tem tétremenő mérkőzésen, most pedig 15 ezer értem szurkoló kiáltotta a nevemet. Jó félóra kellett, mire becsü­letesen összeszedtem maga­mat.- A második félidőben az egész stadion követelte, hogy végezd el a büntetörúgást. — Talán el sem hiszed, de se nem láttam, se nem hallot­tam. Csupán a jelzést vettem Hannichtól - ő nálunk a vég­rehajtó — a lábára mutatott: nem tudja vállalni. Megfa­gyott ereimben a vér, amikor Bodolai majdhogy elérte a labdát.- Az eredmény ismert: 5-0 az ETO javára. Vagyis, egy fecske is csinálhat nyarat? — Botorság lenne elhinni. Az átigazolások körüli herce­hurca, a sérülések és a bevo­nulások alaposan megritkítot­ták sorainkat. Valóságos cso­da, hogy így tartottuk magun­kat. Most is vannak gondjai Verebes mesternek, de azok egészen más jellegűek.- Többek szerint Verebes Jó­zsefiéi madarat lehetett ló­gatni, amikor visszajöttél az FC Royal Antwerpen jóváha­gyásával és a belga szövetség hozzájárulásával. — Verebes — akárcsak több, mór leírt labdarúgóval - ve­lem is csodát tett. Visszaadta hitünket önmagunkba, mi pe­dig bizonyítottunk. Nélküle nem tudom most hol lennék.- Labdarúgó-pályafutásod vargabetűit alaposan kiele­mezték, ám ezen utóbbi kité­rődről sok mendemonda ke­ring. Végül is mi történt?- Túl sok mindent mondtak és írtak rólam, mintsem most egyszeriben tisztázhatnánk. Egy tény, nemcsak a bemutat­kozásomat megakadályozó, sa­ját játékosom által okozott sú­lyos sérülés, de az idegen kör­nyezet elszigeteltsége miatt is nehéz helyzetben voltam. Jól­lehet. a sportág hazai vezetői rosszallásukat fejezték ki, hogy itthoni pénzben tetemes ösz- szegért ügyvédet fogadtam, most is azt mondom: megér­te! Hiányában pácban volnék most is. Legyen tanulság a követőimnek.- Dehát nem voltál egye­dül . . . — A közvéleményünk úgy vé­li, hogy az idegenben találko­zó honfitársaim összetartanak. Nos, Fazekassal való kapcso­latomról csupán egy példa: a belga lapok többször is két­ségbe vonták, hogy a klub ve­zetőihez az jutott-e el, amit mondtam. No, persze Lacinak sem anyanyelve a flamand. — A Diósgyőr elleni MNK- találkozó előtt a következőket nyilatkozta Verebes mester: „A sérült Hajszánra és a ki­állított Szentesre nem számít­hatunk. De valamit majd kita­lálunk, tovább akarunk jutni a kupában, lehetőleg a legvég­sőkig. Nem bánnám, ha a DVTK legyőzése után végre Győrben játszhatnánk a dön­tőbe jutásért. Mondjuk, a Honvéd ellen!" A diósgyőri vereség után telefonon érdek­lődtek a Kisalföld szerkesztő­ségében, hogy hol lehet jegyet biztosítani a Rába ETO-Bp. Honvéd elődöntőre. — A tipp jó volt, mert a pá­rosítás: DVTK—Bp. Honvéd, végül is összejött. A mérkőzé­sen már az 5. percben izom­húzódást szenvedtem, így nem játszhattam tovább. Ami a te­lefont illeti: sok arcuk van a szurkolóknak, minthogy a já­tékosoknak is. Verebes új lég­kört teremtett az ETO-nál, ami még ma is változik. Jóllehet, nálunk is mind jobban köze­lítünk a profivilág teljesit- ménycentrikussága felé, jó néhány játékos — még az ETO-nál is - nem emésztette meg. Ezért kaphattunk ki Diós­győrben ! — Kovács László, az ETO-ból Békéscsabára szerződött kapus az Eger elleni mérkőzés után mondta: ,,Ez egy másik ETO, Póczik játéka esetén gondolkodom, hogy vállal­jam-e a mérkőzést ellenük áp­rilis 28-án, Békéscsabán . . ." — Nagyra becsülöm Lacit. Sajnálom, hogy kényszerűség­ből így alakult a sorsa. Ám, mivel pihennem kell az Újpest elleni mérkőzésen, valószínű, hogy Csabán már ott leszek. Lacit pedig tartom olyan sport­embernek, aki ugyancsak helytáll a posztján — intett bú­csút Póczik a győri sportcsar­nok lelátóján, indulva a zöld­fehér szurkolók felé, mivel néhányunkkal mi a piros-fe­kete kézilabdázókért szorítot­tunk . . . Kapu László A bal oldalon Póczik József, középen mikrofonnal Pálfalvi Gábor, a Győri Rádió riportere, míg jobbról Verebes József, az ETO ed­zője. A szerelés elrepült: a boldogság megmaradt Pécsi legény, aki meghódította Bécset Róth: „A nemzeti színekért hajtottunk, a pénz másodlagos!" Rocsó talpig felöltözött: ci­pő, farmer, póló. A civilruhá­ja megmaradt, de a bécsi sze­reléséből ereklye lett, valame­lyik szurkolónál. A magyar csapat ugyanis sajátos vetkő­zőszámot rendezett o Hanap- pi-stadionban, a diadalt köve­tő percekben. Először Nyilasi meze repült a lelátóra, aztán Garaba cipője, majd a töb­bieké. Kardos leült az ötösön, s mint lefekvés előtt a mama kedvence, gondosan összehaj­togatta a ruhadarabokat, s csak utána küldte útjára a csomagot. Minden a tomboló magyarok közé került.- Igen, valóban így volt - mondta mosolyogva Róth An­tal, már a PMSC öltözőjében. — Nem tudtuk, hogy köszönjük meg a közönségnek azt a rend­kívüli hangulatot, amit terem­tettek. Mindenképpen szeret­tük volna jelét adni, hogy mennyire hálások vagyunk, s mivel más lehetőségünk nem volt, a szerelésünket adtuk ne­kik.- Persze, az igazi nagy ajándék, amit adtatok, az a győzelem volt és a mexikói to­vábbjutás. — Azt hiszem így van. Mi is roppant boldogok vagyunk, hogy mióta ez az új válogatott megalakult, többnyire örömet tudtunk szerezni az emberek­nek. Nemcsak az eredmények­re gondolok, hanem általában a válogatott magatartására, szellemére, harckészségére.- Oldódik már az izgalom? Hiszen a Telesportban is azt nyilatkozta a kapitány, hogy este a szállóban kisebb volt az ünneplés, mint számított rá, mert akkora volt a feszültség. — Én még a mai napig sem tudom pontosan felfogni, mit is jelent ez a győzelem, meg hogy ott vagyunk a legjobb 24 között. Kell egy kis idő, hogy ez megérlelődjön, mert hihe­tetlenül nagy dolog.- Az emberek hatalmas ösz- szegeket emlegetnek most, amennyit a továbbjutásért kaptok ... — Arról még hivatalosan nem jött értesítés, hogy meny­nyit kopunk, de ez most telje­sen másodlagos. Nem a pénzért játszottunk. Ennek a csapatnak azt hiszem az a leg­nagyobb erőssége, hogy képes a nemzeti színekért, ezért a kis országért hajtani - és így hajtani. — Ez látszott már akkor is, amikor énekeltétek a Him­nuszt. — Nagy akarat feszült ben­nünk. Az osztrákok lebecsültek bennünket. Azt mondták sze­rencsés csapat vagyunk, min­den győzelmünk ennek köszön­hető. Most azt hiszem megmu­tattuk, mire vagyunk képesek. A szerencsét ki kell érdemelni, s mi alaposan megharcoltunk érte. Nemcsak az osztrákok, de egyetlen válogatott sem legyinthet ránk. Belénessy Csaba Verekedés Nyíregyházán A hír ismert, a Nyíregyhá­za június 30-ig eltiltotta két játékosát, Giron Zsoltot és Kökény Miklóst, mert sport­emberhez méltatlanul visel­kedtek. Az eltiltás mellett mindkéi labdarúgó prémiu­mából 10-10 ezer forintot le­vontak mellékbüntetésként. A klub által kiadott jelen­tés arról szól. hogy a két já­tékos összeszólalkozott. A jól értesültek szerirt nem ez oz első eset, hogy az említett két játékos között nézeteltérés alakul; ki. Több ízben össze­kaptak, egy alkalommal igen kemény veszekedés is volt. A kazincbarcikai mérkőzést kö­vetően egy jelentéktelen do­log miatt tört ki a vihar. Azt beszélik, hogy egy táska volt a kiváltó ok. Egyikőjüknek nem tetszett - ma már sen­ki sem tudja megmondani, ki is kezdte a vitát —, hogy valaki felvitte a táskáját oz autóbuszra. A szót szó követ­te és mivel nem kedveli egy­mást a két játékos, pattaná­sig feszítették a húrt. Olyany- nyira, hogy oz el is szakadt és a szóváltást pofonok kö­vették. Állítólag „tisztessé­gesen" összeverekedtek. Drága pofonok voltak ezek, hiszen 0 10 ezer forintos pré­miumelvonás mellett elesnek o hátralévő mérkőzések pré­miumaitól is. Az is lehet, hogy egyikőjüknek vagy le­hetséges, hogy mindkét jóté- kosnck új egyesület után kell néznie. A A PVSK-ból a Bp. Hon­védbe igczolt kitűnő nehéz­súlyú ökölvívó, Alvics Gyűlő profinak készül. Igaz, előtte van még egy nagy megmére­tés számára, május végén Bu­dapesten rendezik az ökölví­vó Eurcpc-bc jnoksógot. Alvics azt mondja, hogy számára a lehető legnagyobb lehetőség ez az EB, itt most a hazai környezetben mindenképpen bizonyítani szeretne és nyerni akar. Alvics eddigi pályafutásá­ról csak annyit, hogy még sohasem szenvedet: kiütéses vereséget és a legjobb ered­ménye a várnai Európa-baj- nokságon nyert ezüstérem. Azt már végérvényesen el­döntötte, ha a szövetség hoz­zájárul, okkor a budapesti EB utón aláírja a profi szer­ződést. Úgy véli, hogy az. eu­rópai mezőnyben helytállna, ott lehetne a legjobbak kö­zött. Micsoda különbség van po­fon és pofon között. Alvics szeretne meggazdagodni az általa adott pofonokból. Gi­ron és Kökény viszont fizet érte. Ve Bizonyára sokon emlékez­nek még Szarvas Lászlóra, aki 1982 nyarán a PMSC labdarúgó-cscpatához szer­ződött edzőnek. A pécsi , vendégszereplése" nem si­kerül! valami fényesen, 1983 áprilisában szerződést bon­tott a klubbal és távozott. Nem sokáig tétlenkedett, ha- marpsen újebb szerződés várta, méghozzá Kínába. A távoli országban viszont már sikeresebb volt a ténykedé­se, mint Pécsett, elismeréssel vélekedtek munkájáról, szó­ba jött a neve a szövetségi kapitány posztján is. Szarvas másfél év után mégis úgy döntött, hogy hazatér. Az év eleje óta itthon von, de egye­lőre még nem szerződött se­hova. A napokban elterjedt a hí­re, hogy újból külföldre ké­szül. mégpedig Törökország­ba. Mészöly Kálmán az új török szövetségi kapitány sze­retné. ha magyar edzők se­gítenék a munkáját. Nem­esek arra gondol, hogy a vclogctottnál, hanem o klu­boknál is dolgozhatnának magyarok. igv merült fel dr. Puskás, Szimcsák és Szarvas neve is. Puskás azóta már a Debrecen edzője lett, de Szarvas valószínűleg megy c törökökhöz. A VDN totó- tippjeit a 17. já­tékhétre Makray László pécsi nyugdíjas, a Szín­ház téri totózó törzstagja állí­totta össze, aki 1947 óta játszik rendszeresen ve­gyes szelvénnyel. Legtöbb találata 12-es volt, melyért 4500 forintot ve­hetett fel. A 17. hét tippjei: 1. St. Pauli-Aachen: Tipp: 2, x. 2. Freiburg—Kassel. Tipp: x. 3. Blau Weiss 90—Wattenscheid r Tipp 1. 4. Bürstadt—Oberhausen. Tipp: 1. 5. Ascoli-Udinese. Tipp: x, 1. 6. Atalanta—Milan. Tipp: x. 7. Avellino—Sampdoria. Tipp: 1, x. 8. Como—Torino. Tipp: x, 2. 9. Roma—Napoli. Tipp: 1. 10. Arezzo—Monza. Tipp: 1, x. 11. Campobasso—Empoli. Tipp: x, t. 12. Taranto—Triestina. Tipp: 2, x, 13. Varese—Bari. Tipp: x.-f 1. 14. Pescara-Catania. Tipp: x. A SZIGETVÁRI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VALLALAT felvételre leeres: • építésvezetőt, • parkfenntartó vezetőt szakirányú felsőfokú végzettséggel, 3 éves szakmai gyakorlattal, valamint: • kőműves, • parkfenntartó szak- és segédmunkásokat, • BH-kotrókezelőt, • RABA-traktor kezelőt. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Szigetvár, Országút 24., munkaügy vasamapi 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom