Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-20 / 107. szám
12 Dunántúli napló 1985. április 20., szombat V.V. V.V.V.V. *.*.*.V.V.V.V.Y.V.V.V.V.V.V.V a\ szocialista orszagoK eieieDoi nílusi Ahol a csermelyek egyetlen hegyi patakban folynak össze Az APN „A szocializmus oz én sorsomban” körkérdésre az alábbiakban Gadzsi Alijev, a Dagesztáni Villamos Fűtőberendezések Gyárának a Munkadicsőség Érdemrenddel kétszeresen kitüntetett brigádvezetője válaszol. Milyen szerepet /átszőtt o szocializmus az ön személyes sorsában, az ön családjának és nemzedékének sorsában? — Én abban az időben születtem. amikor a szovjet hatalom már tartósan megs’ilár- dult Dagesztónbon ős gyökeresen meqváltoztatta a hegylakók életkörülményeit. Az a vidék. amely a forradalom előtt már közel vo't az elnéptelenedéshez, valósággal újjászületett. Azt a helyet, ahol most az én városom. Izberbas van, azelőtt a „halál völgyének" nevezték. A gyakori maláriajárvány miatt úgy vélték, itt lehetetlen élni. A völgy egyedüli lakói a mérgeskigyók voltak. Az emberek pedig a magas hegyek közé költöztek. A harmincas években megkezdődött a mocsarak intenzív kiszárítása. Abban az időben találtak először olajat a völgyben. A Kaspi-tenger partján levő kis olajmunkástelep vetette meg az én szülővárosom, Izberbas alapját — ez az idén lesz 50 éves. A telep és a szomszédos hepyifolvak lakói együttes erőfeszítéssel, gyorsan rendezett viszonyokat teremtettek a völgyben — öntözési munkálatokat kezdtek, felszántották a földeket, ők létesítették oz első szőlőskerteket. Az, hogy „a halál völgye" hamarosan az „élet völgyévé" változott —, teljesen a szoviet emberek érdeme. A parkokban bővelkedő, sok ezres lakosságú városban valamennyi dagesztáni nemzetiség képviselői élnek és dolgoznak. Úgyhogy bízvást állíthatjuk, hogy most „egyetlen hegyipatakban folytok össze”. Én a nehéz háborús években születtem. Sok nélkülözést viselt el hazánk, és vele együtt mi is — a háborús nemzedék gyermekei. Munkás életpályám korán kezdődött. A nyolcadik osztály után elvégeztem az ipariskolát, és építőmunkás szakmát szereztem. Miután leszolgáltam katonaidőmet o szovjet hadseregben, elsajátítottam a lakatosmesterséget, és még egyszer sem sajnáltam ezt a választásomat. Immár 19 éve dolgozom a Dagesztáni Villamos Fűtőberendezések Gyárában, az egész életem összeforrott vele. Mit gondol, milyen lesz 2045-ben a szocializmus világa és az új világ embere? - Erre a kérdésre egy kikötéssel tudok felelni — ha nem lesz háború . . . Családomban öt gyermek növekszik — és 2045-ben a legkisebb is idősebb lesz, mint amilyen ma én, az apja vagyok. Hiszem, hogy az ő gyermekeik — az én unokáim — nem élnek majd a háború fenyegető veszélye jegyében. Már most látható, hogyan fejlődik az ember társadalmi öntudata. Az én brigádomban például gyakorlatilag mindegyik munkás nemcsak két-há- rom szakmában jártas, hanem jelentős társadalmi munkát is végez. Számunkra nem közömbös, hogy mi történik köröskörül, és nemcsak a brigádunkban, hanem a gyárban, a városban, az országban, a világban is. Úgy vélem, ezek már azok a vonások, amelyek az új világ emberét is jellemzik majd. A szocialista életmód világszerte széles körű elismerésre talált. Az antikom - munisták tagadni próbálják döntő előnyeit. Mit lelelne az ilyesféle ellenfeleknek?- Mennyi sok papírt összeírtak ellenségeink, akik megpróbálták bebizonyítani azt, hogy a cári Oroszország hajdani határvidékeinek erőszakos oroszosítása folyik ... Az én példám — nem könyvből való, az én példám — népem életéből és az én saját életemből vett. Már említettem, hogy a szocializmus egyesítette Észak- Kaukázus azelőtt elszigetelt népeit. Éppen a Nagy Októberi Forradalom győzelme után jött létre sok hegyi törzs saját írásbelisége, indult fejlődésnek az irodalma. Dagesz- tánban a hivatalos nyelv - az orosz. Azért határoztunk így, hogy egyik nemzetiségünket se sértsük meg. Gyermekeinket azonban még anyanyelvűkre is tanítjuk. Az én gyermekeim az iskolában és itthon például darg nyelvet hallanak, és ezen a nyelven jobban beszélnek, mint oroszul. Nekünk, szovjet munkásoknak, a munkához való jog ugyanolyan természetesnek látszik az ember számára, mint o lélegzés. Az ingyenes orvosi ellátás, gyermekeink oktatása és nevelése ... Nem az meglepő, hogy mindez van, hanem az, hogy ez valahol nincs. A béke hiveinek mozgalma sok millió jóakaratú embert számlál soraiban. Mivel járul hozzá ön személyesen a háborúellenes mozgalomhoz? — Mint minden szovjet ember, én is részt veszek a szombati önkéntes munkában, s az ebből származó anyagi eszközöket a Békealapba utaljuk át. Június 21-én — annak a napnak a küszöbén, amikor a hitlerista csapatok megtámadták hazánkat — gyárunkban emlék-munkaműszak volt. Kollektívánk ötezer rubelt adott át a békemozgalom támogatósára. Bolygónkon jelenleg bonyolult politikai helyzet alakult ki. Nagyon jól látjuk, kinek előnyös a feszültség okozása. És nekünk erősnek kell lennünk. Gyárunk valamennyi brigádja bekapcsolódott „A győzelem 40. évfordulójára - 40 rohammunka-hetet!" jelszóval indított versenybe. Bizonyos vagyok benne, minden szovjet ember tisztában van azzal, hogy minél jobban fogunk dolgozni, annál nagyobb lesz országunk ereje, tehát a béke is mindinkább megszilárdul. (APN) A közelmúltban készült el a leningrádi tengeri kikötő épülete. Készítőit a Szovjetunió Állami Díjával tüntették ki. Több kempingfelszerelés Schwerinböl Erdők hete Szliven megyében CAI/IBEHCKO flEAO Szliven megyében április első hetét hagyományosan az erdők hetének nevezik. Ilyenkor a szokásosnál több szó esik a természet védelméről, a meglevő adottságok megóvásáról. Az idén a lap egy oldalas terjedelemben közöl érdekességeket a megye erdőgazdálkodásáról, a fauna megóvásáról és gazdagításáról, az erdészek és az emberek felelősségéről. Érdekes, rövid híreket közöl a megye erdőségeivel kapcsolatban. A megyeszékhely, Szliven környékén „Ablamovo" térségében 90 évvel ezelőtt elvetettek Skg fekete fe. nyőmagot, hogy a faipar számára megkezdjék a nyersanyag termelését, és 20 kg tölgyfa makkot. 1899-ben az országban elsőként alakult meg Szlivenben az erdész egyesület. Akkori vezetője Dija Gu- dev volt. 1896. június 9-én kezdte meg szervezeti tevékenységét az első szlive- ni vadásztársaság — Orel — (sas) Panajot Rostov elnökletével. Szliven megyének gazdag flórája *an — 2000-nél több féle növényzet díszük. A legnagyobb területet a széleslevelűek foglalják el, mintegy 83 százalékot, a legkiterjedtebb faültetvények a bükkfából találhatók. A megye összterületéből az erdőségek 39,1 százalékot foglalnak el. Az erdészet 35 százalékos termeléssel pedig országos viszonylatban az élenjárók között van. Évente az erdőgazdasági kombinát több mint 19 000 dekárnyi új erdő telepítését végzi. Ebből pedig 7000 dekáron felüli az intenzív erdőkultúra. A természetvédelmi környék megvalósítása érdekében 123 létesítmény található a megyében, ebből 4 rezervátum, egy nemzeti park, 44 természeti nevezetesség és 76 történelmi emlékhely. Ez a vidék az országban az elsők közé van sorolva a természeti emlékművek vonatkozásában. Érdekességnek számit, hogy a természetjárók rendszeresen látogatják Kipilovo területéhez tartozó gyönyörű erdőségeket, amelyek 450 méternyire vannak a tengerszint felett. Minden második termék, amely az idén hagyja el a Sternbergi Szállítóeszközök Gyár üzemegységét, új gyártmányfejlesztés. Az üzem kétszáz dolgozója rnpnopolhelyzetben van a kempingágyak gyártását te- kinve az NDK-ban. Ezen kívül évente több mint 100 000 kempingszéket állíanak elő bel- és külföldi szükségletre. Miután az üzem specializálódott a fogyasztási cikkek gyártására, nem foglalkozik szállítási eszközök előállításával. Az elmúlt három évben a kempingágyak súlya majdnem egyharmaddal csökkent, ugyanakkor a használhatósági foka emelkedett. Ez év óta egy új eljárás segítségével háromféle változatban gyártják termékeiket. Az üzem szeretne a megnövekedett kereslet igényeinek megfelelni, ezért tervezik az ipari robotok és a modern vezérléstechnika alkalmazását is. Ennek eredményeként 1986-tól duplájára nő majd a termelés, javul a minőség, valamint a dolgozók munkakörülménye is számottevően kedvezőbbé válik. Nemrég egy új szinezőberendezést helyeztek üzembe. Épül a második házgyár Lvovban AbBOBClUXSf nPűBaa Lvov észak-keleti ipari körzetében a közelmúltban kezdődött el a második házgyár felépítése. A 25,4 millió rubeles beruházás tervezett lakásépítési kapacitása évi kettő- százezer négyzetméter lakóterület megépítését teszi lehetővé. A házgyár olyan S-84 típusú paneleket fog előállítani, amelyek már jól ismertek a Ivovi lakosok számára a Szihovszkij lakótelepi építkezésekről. Ugyanakkor az épületblokkok sokkal változatosabb megépítését teszi lehetővé az új fajta homlokzati elemek alkalmazása. Sor kerül majd 12 szintes nagypaneles lakóházak építésére is. A második Ivovi házgyárat nem véletlenül telepítik a város északr keleti körzetébe. Itt halad át a vasútvonal, és ezen a területen helyezkednek el a városi szennyviztisz- titómű és a kettes számú hőerőmű berendezései. Ezek a létesítmények a minimumra csökkentik az új objektum közművezeték rendszerének megépitési költségeit. Gazdaságos- sági tényező még, hogy a Lenin és a Bogdan Hmelnyickij út irányában új lakótelepek létesítésére kerül sor, tehát a házgyár a távlati építkezések közelében fog majd elhelyezkedni. Ebben az évben 3,5 millió rubel értékű építőipari szerelési munka elvégzésére kerül sor. A tervek szerint a második Ivovi házgyár 1987- ben kezdi meg a termelést. Jé pihenést! - ma reggel is így köszönti hallgatóit a műsor szerkesztője. Somogyvári Volé- ric. Hírekkel, és az útraindu- Ickr.ak szóló jótanócsokkal kezdődik a program, ugyanis az adcskezaéssel egyidőben zárják le a Pécs melletti abali- geti útnok azt a szakaszát, ahol a Duna—Alpok Kupa nemzetközi autós hegyi versenyt rendezik. A pénteki gépátvételről, a mezőny végleges összetételéről és több tudnivalóról számolnak be. A sporttémák között még beszélgetés: hallhatnak dr. Har- gitcy András szövetségi kapitánnyal és orról is, hogy valóban nehéz helyzetbe került-e a PMSC labdarúgócsapata? A másik kérdés: hogyan látják helyünké: c turistavilágban a nyugati idegenforgolmi újságírók? Itt jártak, mit láttak? A vcsárnapi magazinműsorban Simon Márta bemutatja a kaposvári potikamúzeumot, amelyben annak idején Rippl- Ránai József is dolgozod patikusként, mo pedig újjáépítve, eredeti állapotába helyezve, régi edényekkel, bútorokkal berendezve működik, és c város egyik büszkesége. Rádicposta - a havonta jelentkező műsor szerkesztője, Müller István a következő témákat dolgozta fel: a pécsi Lenin téren majd egy éve nagy lyuk tátong az állomás közelében, nehezítve a közlekedők dolgát. Mikor temetik be? Válaszol a szakember. - A szerkesztőségünkbe érkezett levelekre dr. Karcagi Mária adja meg o válaszokat. Természetesen jelentkeznek állandó rovataink is. És várjuk hallgatók észrevételeit, közérdekű bejelentéseit a 10-424-es telefon- szómon az adás ideje alatt, hétfőn 17-től 18 óráig. A kisközségekben a júniusi vclarztások utón létrejönnek az elöljáróságok, melyek e települések népképviseleti-önkormányzati és részben államigazgatási feladótokat ellátó szervei lesznek. A létrehozandó elöljáróságok jellegéről, fel- acatciról, működésük feltételeire! hangzik el beszélgetés a keddi műsorban dr. Hazafi Józseffel, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkárával. A riporter Felső Pál. A szerdai „Zenei életünkből" című összeállítás áttekintést nyújt az elmúlt hetek koncertjeiről és Károly Róbert bagdadi zenés élménybeszámolójának újabb folytatását is hallhatják. Rádiótükö,- — a gazdaságpolitikai magazin csütörtöki adásában egyebek mellett interjút hallanak Dél-Dunántúl gc zdaságtörténetéről, és a tíz éve működő rokétás jégelhárító rendszerről. A szokásos külföldi lapszemlében ezúttal a Kínában havonta megjelenő El Popola Cinio című, eszperantó nyelvű lap cikkét ismertetik, amely a gazdasági reform ottani kísérleti bevezetéséről szól. A szerkesztő műsorvezető Bo- logh Zoltán. A szerb-horvát nyelvű műsor hétfefi adósában aktív nyugdíjasokat mutatnak be. Kedden a pécsi stúdió és az eszéki ráció közös nyilvános felvételének harmadik részét sugározzák. Szerdán Fiatclok félórája, csütörtökön gozdasági híradó, pénteken dr. Harasztié Zoltán előadása a gyógynövényekről. Ugycncsa'í ezen c napon egy zenés találkára hívják a hallgatókat, melynek vendége Doni- jel Topovic. A német nyelvű szerkesztőség munkatársa, Reil József Etyekre látogatott, Gráf Vilmos pedig a bonyhádi népdalkört mutatja be a vasárnapi össze- c Ilitásben. Fata Márta hétfői riportia c nemzetiségi kutatásokról, pályázatokról szól. - A komlói nemzetiségi hagyományápolásról számolnak be kedden. Pécsiek a rádióban 22-én, hétfőn 11.44-kor o 3. műsor a Pécsi Szimfonikus Zenekar Mozart-hangversenyét közvetíti, vezényel: Breitner Tamás. 24-én, szerdán 13.49-kor a Kossuth rádió Kritikusok fóruma c. műsorában hangzik el Laczkó András írása László Lajos Jégszikrák című könyvéről. 24-én a Kossuth rádióban 9.05-kor kezdődő Napközben c. műsorban beszélgetés hangzik el a pécsi városépítésről,, városszépítésről. Televízió A tánc világnapján: Eck Imre balettje A körzeti adás kedd esti műsorában (18.30, tv. 2.) számos érdekes regionális hírt, eseményt látunk, ihallunk. Először is előzetest az anyanyelvi hét programjáról, majd megemlékezést a hatvanéves Ist- ván-akna történetéről. Ezután riportban mutatják be azokat a gépkocsikat, amelyek az Európa-bajnoki futamnak számító pécsi hegyi autóversenyen részt vesznek, és tájékoztat a műsor a verseny várható eseményeiről. A sporthírek után ezúttal a Nas ekran, a pécsi körzeti stúdió délszláv nemzetiségi magazinjának blokkja látható. Nemrég avatták Vargha Imre Lenin-szob- rát Komlón; a pécsi tévések képösszeóllítóst készítettek a dél-dunántúli régió Lenin- szobrairól, ezzel emlékeznek meg Lenin születésének évfordulójáról. A „nagy" televízió is sugároz a héten olyan műsorokat, amelyeknek pécsi vonatkozásuk van. Szerdán 20.00-kor Egy este — négy színház címmel körkapcsolósos közvetítés kezdődik a második programban Debrecenből, Győrből, Pécsről, Szegedről - és a Televízió II. stúdiójából. Pécsről a Koldusopera részleteit mutatják. (Ugyanezen az estén 21.50-kor (tv 2.) Az idő semmit játszik címmel József Attila életéről készült film kerül a képernyőre: korabeli dokumentumfilmek és rajzos betétek, versek idézik fel a költőt és korát.) Vasárnap 20.00-kor a második csatornán a tánc világnapját ünnepli a televízió,, mégpedig Eck Imre Salome című táncdrámájával. Eck Imre maga is föllép Herodes szerepében, a balett zenéjét Pet- rovics Emil írta, a címszerepben Balaton Regina főiskolai hallgatót látjuk, a többi szerepben pedig a Pécsi Balett művészeit. A hét többi műsora közül olvasóink figyelmébe ajánljuk a kedden 22.00-kor kezdődő Kicsoda ön, Andreasz Papandreu? című riportfilmet, amely a neves görög politikus életét, pályafutását, munkáját idézi fel, a riporter Sugár András. Csütörtökön 22.00-kor az Unokáink is látni fogják . . . sorozatban Abody Bélát, Haidu Jánost, Mensáros Lászlót, Ungvári Tamást és Vitray Tamást kérdezte meg a népszerű műsor: hogyan látja ön korunk építészetét? x G. T. Rádió Elöljáróságok
