Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-19 / 106. szám
Dunántúlt napló t 6 1985. április 19., péntek ieMftovot lallltSrCSI Galéria épül Ópusztaszeren Központi múzeumot építenek az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A több részből álló galériában néprajzi, régészeti és kultúrtörténeti állandó kiállításokat rendeznek be. Az új létesítmény kivitelezője: a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat. (MTI Fotó: Tóth Béla felv. — KS.) Egy nagy tudós halálára A magyar tudományos élet jelentős egyéniségét veszítette el: 1985. március 4-én meghalt Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanár. Ki- lencvenhárom évet élt, munkássága felölelte szinte egész századunkat. 1909-ben lett a budapesti Eötvös Kollégium hallgatója és hosz- szú, munkában eltelt életéből majdnem két évtizedet Pécsett töltött: 1924—1941-ig a pécsi Erzsébet Tudományegyetem olasz profesz- szora, 1932—34 között a pécsi Bölcsészkar dékánja volt. Koltay-Kastner Jenő egész életét a magyar felsőoktatásnak szentelte, s kiváló tanítványok egész sorát nevelte, mint pl. a pécsi származású néhai Kardos Tibor professzor, az ismert reneszánszkutató, vagy Kolozsvári- Grandpierre Emil író. Oktató-nevelő munkája mellett mennyiségében impozáns, magas színvonalú tudományos életművet hozott létre. 1913-bon megjelent első tanulmányát 14 könyve és 70 nagyobb tanulmánya követte. Nevét a huszadik századi magyar tudomány történetébe az olasz—magyar kulturális és történelmi kapcsolatok feldolgozásával írta be. Érdeklődése a magyar—olasz kapcsolatok két olyan korszakára terjedt ki — a reneszánsz és a 19. század —, amelyekben a két ország kulturális egymásra hatása rendkívül intenzív volt. Tudományos munkássága legjelentősebb produktumait a 19. századi magyar—olasz kapcsolatok területén alkotta meg. Több évtizedes, kitartó és módszeres levéltári munkával az ismeretlenségből hozta felszínre azokat az alapvető dokumentumokat, amelyek o két kultúra múlt századi érintkezéspontjait széleskörűen bizonyítják. Művei sok szakember szamára alapvető forrásmunkaként, tankönyvként használhatók, mert tartalmilag kiterjednek a 48-as magyar szabadságharc és az olasz nemzeti egységmozgalom, a Risorgimento legfontosabb kapcsolataira, a szó szoros értelmében „feldolgozva" a Kossuth emigráció és az 1849 utáni „magyar jelenlét" szinte^ valamennyi, olasz levéltárakban fellelhető írásos anyagát. Neményi Kázmér A kilencvenéves pécsi színház Hogy mióta von Baranyában színészet, erre a kilencvenéves színház születésének kiváló hírlapíró szemtanúja, a megye első napilapjának, a Pécsi Naplónak a felelős szerkesztője: Vórady Ferenc sem tudott feleletet adni. Pedig ö a „Baranya múltja és jelenje" című kétkötetes, összesen 1430 oldalas, korszakokat feltáró hatalmas alkotásnak is szerkesztője és részben Írója is volt. Tény. hogy 1840-ig magónházokban tartottak német nyelvű színielőadásokat. Havi Mihály és Szabó József társulata a szabadság- harc előtti években, pontosabban 1846-ban kezdte meg a magyar előadásait. A szabadságharc bukása utón, az ötvenes évek elején ismét a németek foglalták el a régi pécsi színházat és csak 1876-ban sikerült elérni, hogy a színház végleg a magyaroké legyen. Várady Ferenc szerint Latabár társulata volt az első, amely a régi színházépületben (ez Oerczen Gusztáv tulajdonában volt), a magyar szezont megnyitotta. Utána Molnár, Részler, Takács és Üjfalusi színigazgatók következtek. Ezek alatt játszott: Lendvai Márton, Egressy Gábor, Odry Lehel, Prielle Kornélia, Bulyovszky Lilla, Mátray Laura, Kom- lóssy Ida. majd Szigethy Imre színtársulatában többek között Kántorné is. Bogyó Alajos már operatársulatot is foglalkoztatott. A közönség kitartó követelésére végre a kilencvenes évek elején a város képviselőtestülete kiírta a pályázatot új színház tervére, melynek helyéül a Király utcában levő régi katonai kórház telkét jelölték ki. A tervezők Lang Adolf és Steinhardt Antal lellek. Az 1893. június 3-án elkezdett építkezés 1895. szeptember hónapjában tejeződött be. Az akkor rendkívül impozánsnak tartott színház- épület 1150 nézőnek adott helyet. Az 1895. október 5-én megtartott megnyitó előadásra a prológot Váradi Antal dr. írta és jelen voltak Perczel Dezső és Dániel Ernő miniszterek — ludósil Várady Ferenc. Kecskeméthy Zoltán dr. Miről vallanak a somogyi helységnevek ? Erre a kérdésre adott választ az a nagyszerű könyvecske, amely „Somogy megye helységneveinek rendszere" címen 1984-ben Kaposvárott jelent meg a Somogyi Almanach 41. számaként. Szerzője: tárkony/ Imre nyelvész, a kaposvári Tanítóképző Főiskola tanára arra vállalkozott, hogy a helységnevek rendszerének feltárásán túl bemutassa a névadás indítékait, nyelvi eszközeit. Tekintsük ót e vizsgálat fontosabb tanulságait! A somogyi helységnevek is jól mutatják, hogy a névadás indítéka sokféle lehet. Elnevezhettek egy települést a táj domborzati jellegzetességéről (Kőröshegy), talajfajtáról (Ka- poshomok), a táj növényzetéről vagy állatairól (Somogy- bükkösd falut a bükkös erdejéről, Zamárdi községet a szamárról), valamely jellegzetes építményről (Várda), a lakók nyelvéről, nemzetiségéről (Ordacsehi. Lengyeltóti) c hely első lakójáról vagy birtokosáról (Juta, Cölle), a templom védőszentjéről (Szentbalázs, Mernyeszentmiklós), az első lakosság adózó szolgáltatásáról (Fonó, Fonyód, Mosdós, Szántód), a vásártartás napjáról (Kéthel y, Kaposszerdahely). - A neveket alkotó nyelvi eszközök elemzése névtani, történet- tudományi szempontból egyaránt fontos, és sok haszonnal kecsegtet. Kimutatható például a -d képzős helységneveink egy részéről (Endréd, Korád, Korpád, Mocsolád, Szántód), hogy ezek az Árpád-korban keletkeztek; vagyis nemcsak a név, hanem a vele megnevezett helység is létezett már az említett időben. A helységnevek etimológiájának ismeretében Várkonyi Imre orra is választ tudott adni, melyek a magyarok adta, illetve a nem magyarok adta nevek Somogybán. A helységnevek többségét itt (akárcsak Baranyában és Zalában) — bizonyíthatóan — magyarok adták. Ez a megállapítás érvényes még azokra a nevekre is, amelyekben a közszó vagy a személynév nem magyar eredetű (Zala, Vörs; Varászló, Vé- se). Vagyis a helynév létrejöttének vizsgálatakor — e felfogás szerint - elsősorban nem a név nyelvi hovatartozását kutatjuk (bár jó, ha ezt is tudjuk), hanem azt, hogy a szóban forgó nevet ° magyar névadási szokások alapján, a magyar nyelvre jellemző szójelentéstani és morfológiai szabályok alapján alkottók-e magyar elnevezők a régmúltban; vagy idegen nyelvű volt-e az elnevező népcsoport. Vegyünk egy példát! Bár o Siójut lut eleme és a luta helynév egyaránt ótörök eredetű, az Árpád-korban már mindkettő magyar személynévvé vált (ugyanúgy, mint másutt a Jenő, Gyula, Tas stb. nevek). A Jut, Juta helynevek úgy keletkeztek, hogy 1100 és 1200 között az akkori magyar névadási gyakorlatnak megfelelően ezeket a helységeket puszta személynévvel kezdték megnevezni, azonosítani. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy ebben az esetben valóban magyar névadás történt az addig magyarrá vált (eredetében ótörök) személynév felhasználásával. - A Somogy megyei helységneveknek kb. 90%-át magyarok adták, a többit jobbára (déli) szlávok. A szláv eredetű somogyi helységnevek közé 27 név tartozik. Az ismertebbek : Babócsa, Babod, Ber- zence, Bonnya, Buzsák, Csoko- nya, Lakácsa, Osztopán. Falca, Polány, Szenna, Taszár, Toponár, Visnye, Zsitla. A magyarok adta helységnevek legtöbbje személynévi eredetű; s ezek az egykori birtokosra utalnak. A helységnevek Somogybán — ugyanúgy, mint a Dunántúl többi megyéiben - korábban jórészt egyelműek voltak (Lei- le, Boglár, Atád, Vid, Berki, Geszti stb.). Csak később a pontos tájékozódásra való törekvés eredményeként kaptak a településnevek megkülönböztető szerepű előtagot (Bala- tonlelle. Baiatonboglár, Nagyatád, Nemesvid, Nagyberki, Somogygeszti stb.). A célszerűen szerkesztett, olvasmányos stílusban írt, névmutatóval ellátott könyvben megtalálhatja az olvasó a somogyi települések mai nevét, utána a név első előfordulásának ideiét és akkori lejegyzett alakját. Ezt követi a helynév eredetére vonatkozó magyarázat. Ha a névadási indítékok kereszteződése miatt többféle elfogadható vélemény is létezik egy-egy névvel kapcsolatban, a név eredetének (keletkezésének) kérdését nyitottnak kell tekintenünk. Vitatott például a Büssü név ere- de'e. Lehet, hogy ez a falunév eqykori besenyő településre utal; vagy személynévi eredetű. Várkonyi Imre könyve a magyar névtudomány nagy nyeresége. A névkutatók mellett sok haszonnal forgathatják a pedagógusok, főleg a maqyar és történelem szakos tanárok. Reméljük, hoov a helytörténeti. honismereti kutatók is felfigyelnek a könyv értékeire. Pesti János Kevesebb földet vonnak ki a művelésből Kedvező fordulat következett be a mezőgazdasági területek művelésből való kivonásánál; öt évvel ezelőtt szigorították meg a földátvétel feltételeit, s azóta a területet igénylők — általában a beruházó vállalatok — alaposan meggondolják, hogy hová telepítsék új létesítményeiket. A MÉM adatai szerint 1981-ben még 14 ezer hektárral csökkent a termőterület, egy évvel rá 11 ezerrel, s 1983-ban már csak 5 ezer hektárral. 1984- ben némi emelkedést tapasztaltak — hozzávetőleg 8 ezer hektárra került olyan létesítmény, műtárgy vezeték stb. ami miatt lehetetlenné vált a földek művelése. Az idén mintegy 4-5 ezer hektáros területkivonással számolnak a minisztérium szakemberei, s ezt elfogadhatónak tartják. Hat-nyolc évvel ezelőtt még viszonylag nagy területeken kellett felhagyni a termeléssel azért, mert a vállalatok, igen gyakran meggondolatlanul - hiszen anyagi következményekkel alig kellett számolniuk — és pazarlóan bántak a földekkel. Gyakran kitűnő minőségű szántókra építettek olyan létesítményeket, amelyeket nem sokkal arrébb, gyengébb földeken is elhelyezhettek volna. Mióta nagyobbak a földek kivonásával kapcsolatos anyagi terhek, már jobban meggondolják, hol jelöljék ki az új beruházás helyét. (Természetesen vannak esetek, amikor a leggondosabb tervezéssel sem lehet elkerülni a humuszban gazdag földek kivonását, például utak, távvezetékek esetében.) A MÉM adatai szerint kedvező változás az is, hogy az átvett területek kétharmada gyengébb minőségű föld, s csak egyharmada tartozik a kitűnő talajok közé; ez az arány hat évvel ezelőtt még fordított volt. A minisztérium a kérelmek 10—15 százalékát évről évre elutasítja. Többnyire azzal, hogy a beruházás földterület kivétele nélkül is megvalósítható. Gyakran megesik, hogy a kívántnál kisebb terület „kiadását" engedélyezik azzal, hogy gondos tervezéssel és munkaszervezéssel az adott hely is elégséges lehet. Az, hogy a földek kivonása komoly anyagi terhekkel jár, jelzi: az első osztályú, 40 aranykoronás föld egyetlen hektárjának igénybevétele 2—3 millió forintba kerülhet. Vannak olyan munkák, ahol nem lehet „kikerülni” a jó talajokat; egy lignittermelő telep helyének átadásáért több mint 40 millió forintot fizettek az ott gazdálkodó termelőszövetkezetnek. A kivont földek ellenértékéként befolyt összegek egyrészo a földvédelmi alapba kerül. Korabeli sajtószemle: 1945. április A földreform végrehajtása Baranyában Áprilisban szabadult föl hazánk, a napilapok első oldalaikon közölték a hírt. Ezt követően az utolsó hetek háborús eseményei már' Európa más frontjain zajlottak. Még sok szenvedés árán jött el a hőn áhított Béke a földrész minden népének! Boranyában a földreform végrehajtása volt a legfontosabb esemény. Az április 1-i Új Dunántúlban Erdei Ferenc írt cikket „A földreform küszöbén" címmel, majd a helyi demokratikus pártok vezetői - a kommunista dr. Boros István, a kisgazda Perr Viktor és a szoc. dem. vezetőségi tag Reinhold Antal — szóltak a rendelettel kapcsolatos helyi tennivalókról. Közölték a lapok az igénybeveendő földbirtokok helyét, nagyságát is. A megyei gazdasági felügyelőség ankétokkal, útmutatással szolgált a vetések, a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A hónap folyamán időről időre jelentek meg tájékoztatások a soronlévő tennivalókról, egy-egy növény termesztéséről. A megyei törvényhatóság is foglalkozott a kérdéssel, a kisgazdapárti Nagy Ferenc szintén fölszólalt. Meg kell említeni még, hogy Baranya 200 vagon búzával és 200 vagon kukoricával segített a főváros ellátási gondjainak csökkentésére. A hónap végére 119 560 holdat igényeltek ki, 273 községben működtek földigénylő bizottságok, áprilisig 214 határában történt juttatás, 12 999 kisgazda lett földtulajdonos. Pécs földigénylő bizottságának vezetőjével, Samu Lászlóval 22-én készült riport, ő mondta el, hogy 2000 igénylő jut földhöz a város határában. Húsvéí vasárnapján temették a Pécsett szerencsétlenül járt Thomas MacDonald amerikai repülőhadnagyot. A koporsó végighaladt az utcákon, mindenütt tisztelegtek előtte. A temetőben magyar, szovjet, amerikai tisztek fogták közre a sírt, a Vörös Hadsereg díszszakasza adott díszsortüzet. Sok pécsit ebben a hónapban nagy öröm ért: a fegyverszünet értelmében hazatérhettek az első magyar hadifoglyok a keleti frontról! ünnepélyesen fogadták őket. Folytatódott a párt-, a szak- szervezeti és a tömegmozgalmi élet. Húsvétkor a Demokratikus Ifjúsági Szövetség sok műsorral lepte meg a pécsieket, ekkor az MKP Mecsek- szabolcson bányásznagygyűlést rendezett, Kozármisleny- ben pedig házavatót. A szak- szervezeti bizottság 10-én összvezetőségi ülést tartott, ahol Krancz Pál elnök, dr. Ormos György és B. Nagy Gusztáv titkárok szólaltak föl. Az MKP vasutas tagozata 12-én nagygyűlésre gyűlt egybe, melyen dr. Boros István, dr. Szabó Pál Zoltán beszélt. A pécsi népügyészség a Tímár u. 19- ben kezdte meg működését 19-én, dr. Fischer Gyula vezetésével. A pécsi Zsidók Tanácsa is ekkor tartotta összejövetelét a pécsi deportáltak ügyében. Az MNDSZ pécsi szervezete 22-én alakult meg, dr. Fülep Lojosné és Ruzsits Józsefné beszélt a nők feladatóiról, majd megalakult a tisztikar. Megnyugtató közegészségügyi jelentést nyújtott be a tiszti főorvosi hivatal, 19-én közölték az új vasúti menetrendet Kaposvár, Dombóvár, Siklós irányában. Gorkij: Éjjeli menedékhely c. műve bemutatója 8-án volt a színházban. Előtte dr. Boros István beszélt, majd bejelentette a Magyar-Orosz Művelődési Társaság előkészítő bizottságának megalakulását. Zenekari hangversenyt rendeztek 13-án, melyen a legnevesebb művészek szólaltatták meg többek közt Takács Jenő —Weöres Sándor: Holdbéli csónakos c. művét. Folyamatosan került sorra a pécsi kamaraesték hangversenysorozata is, mindig telt házak előtt. Vargha Dezső levéltáros Tartós tejtermékek Harminc százalékkal növelte tejszínes krémsajt és körített krémtúró termelését egy esztendő alatt a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat dunaújvárosi üzeme. Ezekből a készítményekből - melyeket csak itt gyártanak - jelenleg naponta 35 mázsát szállítanak a legtávolabb fekvő településekre is. A termelés felfutása főként annak köszönhető, hogy e tejtermékek szavatossági idejét három napról tizenöt napra növelték egy nyugatnémet gyártmányú hőkezelő berendezés üzembe állításával. A Dunaújvárosi Tejüzemtől! azóta a kereskedelem több krémsajtot, -túrót rendel, és a gyártó sem idegenkedik attól, hogy akár több száz kilométerre szállítsa a keresett portékát, tovább növelve ezzel is a tejből készített termékek választékát.