Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-17 / 104. szám
1985. április 17., szerda Dunántúli napló 5 Nem maradnak föld nélkül a magyarbólyi zöldségtermelők Valóságos palotaforradalom tört ki a minap Magyarbóly- ban, a Karasica és a vasút közt lévő négy hektár föld miatt. A földdarab a villányi Új Alkotmány Tsz tulajdona, de immár nyolc esztendeje a helybeli zöldségszakcsoport tagjai használják. „A föld azé, aki megműveli” alapon a magyarbólyiak bizony nem hagyták parlagon ezt az értékes földdarabot. Burgonyát, zöldségféléket termeltek benne. Rendszeresen szállítottak zöldségfélét az óvodának, bölcsödének, sőt a Villányi Mezőgazdasági Szakiskolának is. Ellátták áruval a falut anélkül, hogy a földért bérleti díjat fizettek volna, mivel úgy tudták, ezért a földért annak idején a magyarbólyi községi tanács a tsz-nek csereföldet adott. így aztán bombaként robbant a hír: a tsz visszaveszi a földet! Az ehhez alapul szolgáló hivatalos levelet a villányi tsz elnöke írta Panta Sándornak, a magyarbólyi tanács elnökének. Ebben nagyjából az állt, hogy amennyiben a „szakcsoport nem rendezi sorait”, illetve a jogi képviseletet ellátó siklósi Tenkesalja ÁFÉSZ mint önálló jogi személy nem köti meg a tsz-szel a szabályos bérleti szerződést, úgy a tsz saját használatába veszi tulajdonát. A községből azonnal küldöttségek indultak Pécsre a felsőbb szervekhez. Egy feldúlt fiatalasszony szerkesztőségünk olvasószolgálati rovatához fordult segítségért. Elmondta, hogy hatvan család lába alól húzzák ki a zöldségföldet, közülük negyvennek nincs konyhakertje, 10 családnak pedig jóformán még udvara sincs. A tsz ultimátumszerűén mondta fel a lucernaföldet is, ami 30 magyarbólyi nyúltenyésztőt érint súlyosan. Hát meg lehet ezt tenni ennyi emberrel, egy egész szakcsoporttal? Gyorsan szétrepült a hír a megyében, csak épp oda nem ért el egészen tegnapig, ahova kellett volna, a Siklósi ÁFÉSZ-hez. Almamelléki Károly, a Tenkesalja ÁFÉSZ elnöke semmit nem tudott az ügyről, munkatársait „körbekérdezve" sem lett tájékozottabb. A Villányi és Siklósi ÁFÉSZ ez év január 1-én egyesült, azóta sem a villányi tsz, sem a magyarbólyi szakcsoport sem szóban, sem írásban nem jelezte a ' problémát. A szövetkezeti döntőbizottsághoz sem fordultak, mint vitás ügyekben szokás. Ettől függetlenül az áfész köteles a szakcsoportot jogilag képviselni, s meg is teszi haladéktalanul. Ám a szóban forgó 80—100 000 forint több éves bérleti díj hátralékot nem fizetik meg, mivel egy év után az ilyen be nem hajtott követelések két szövetkezet között elévülnek. Villányban Spiesz Ferenc tsz-elnök tiltakozik: „Semmit nem akarunk visszamenőlegesen behajtani, még az esetlegesen elmaradt művelési díjat sem. Egyet akarunk, megkötni végre egy jogi személlyel a bérleti szerződést, amit aztán a Megyei Földhivatalnak bemutathatunk. Ha a bérleti díjat tisztességgel befizetik, maradhat a föld az eddigi használóinál.” Magyarbólyban, a községi tanácson Elek Antal vb-titkár jó hírrel fogad. Pár perce kapott egy telefont Siklósról, az ófész elnökétől, hogy szerdán délelőtt Panta Sándor tanácselnök és Bujdosó János szak- csoportelsők, ha idejük engedi, jelenjenek meg Villányban a tsz-elnöknél, ott lesz az áfész illetékese is. A tárgyalás témája meglehetősen sürgős, hisz itt a tavaszi vetemé- nyezés ideje. A döntést tehát ma hozzák meg. Joggal remélhetjük, hogy nem maradnak föld nélkül a magyarbólyi zöldségtermelők, akik, mint minden földhasználó, bérleti díjat fognok fizetni. — Rné — Képzőművészeti intézmények vezetőinek tájékoztatója Baranya megyei festőkkel, szobrászokkal, grafikusokkal és tanácsi tiszviselőkkel találkozott tegnap Vész/ts Ferenc, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának igazgatója, Borbély Károly, az Alap igazgatóhelyettese és dr. Pusztai Gabriella, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatója. A pécsi Nevelők Házában tartott konzultáción ismertették a képzőművészeti életben bekövetkezett szervezeti változásokat, tájékoztatót adtak a két intézmény művészeket segítő munkájáról. A tájékoztató összefüggésben van azzal, hogy az utóbbi években mind a Művészeti Alapnak, mind a Lektorátusnak új feladatokat szabtak meg a rendeletek, határozatok, egyes hatásköröket pedig az irányítási Több nyilvános pályázat lesz rendszer decentralizálása következtében a megyei tanácsoknak adtak át. Az állami mecenatúra rendszerének változása, a piaci viszonyok fokozott térhódítása is arra indította a művészeti intézményeket, hogy átgondolják, hatékonyabbá tegyék munkájukat. Az Alap tevékenységének középpontjában továbbra is az alkotói munka feltételeinek javítása áll: ezek között kiemelt fontosságú a szabadfoglalkozású művészek segélyezése. Az a tény, hogy egyes anyagokat csak nehezen és drágán lehet beszerezni, arra indítja az Alapot, hogy kiutalással támogassa a művészeket. Az Alap képzőművészeti szakosztályának jelenleg 4254 tagja van (a főiskolát végzettek rektori ajánlás alapján továbbra is automatikusan tagok lesznek, másoknak kérniök kell á felvételt), Baranya megyében jelenleg 68-an tagjai ennek a szakosztálynak. Az Alap vezetői hangsúlyozták, hogy az eddiginél elevenebb információcserére van szükség az intézmény és a vidéken élő művészek között. A Lektorátus feladatai is jelentősen megváltoztak. Míg korábban mint hatóság bírálati feladatokat látott el, 1982 óta csak az országos kiállításokat és a köztéri alkotásokat zsűrizi: a többi kiállítás zsűrizése a megyei tanácsok feladata. Nagy gondot okoz, hogy míg azelőtt a szerzői tiszteletdíj (amely abszolút értékben szerény volt) és a kivitelezési költség 60-40 százalék arányban oszlott meg például egy köztéri alkotás esetében, a kivitelezés ma már olyan drága, hogy a költségek 70 százalékát felemészti. A Lektorátus szeretné növelni a nyilvános pályázatok számát, hogy így is minél több művészt bevonjon az aktív alkotók körébe, mert a megbízások igen aránytalanul oszlanak meg. A Lektorátus az állami vásárlás lebonyolítója is: legközelebb szeptemberben és októberben lesznek Budapesten ilyen központi, úgynevezett „begyűjtéses" vásárlások. G. T. w I ptopcf16 pmEsmmus személyi SZÁMITŐGÍPEK ******** mm*»,. Á „ Crtn reutMTHCSí "SSíSsV. ... Üzemszerű felhasználásra alkalmas berendezések Ilililiilllll Kedden a Magyar Sajtó Házában Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke tájékoztatta a külföldi sajtó képviselőit az országgyűlési és tanácsi választásokhoz kapcsolódó politikai és társadalmi tevékenységről. A konferenciát Szabó L. István, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg. A sajtóértekezleten tizenöt országból több mint félszáz újságíró vett részt. * A Pécs városi Tanács V. B. művelődési osztályának gyermek. és ifjúságvédelmi szakbizottsága ülésezett tegnap délután az Apáczai Csere János Nevelési Központ Művelődési Házában. Többek között megvitatták a veszélyeztetett családok megismerésének, ellenőrzésének, segítésének, illetve felelősségre vonásának tapasz, talatait. * Megnyílt a marketing börze Kidolgozott programokatis kínálnak Kedden, a budapesti Metróklubban megnyílt a tavaszi marketing börze. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság által rendezett börzén 150 vállalat kínálja felesleges, de másutt jól használható cikkeit, köztük számosat engedményes áron. A kínálat rendkívül változatos, a mintegy 50 ezer féle cikk között szinte minden anyagféleség megtalálható a vaskohászati termékektől az építési, szerelési anyagokig, különösen a személy- és tehergépkocsialkatrészekből bőséges a választék. Különféle magyar és külföldi gépeket, valamint szabad ipari kapacitásokat is kínálnak a börzén. A börze április 18-ig tart nyitva, s ez idő alatt anyaggazdálkodási tanácsadó szolgálat is az érdeklődők rendelkezésére áll. A számitógép-vásárlás a különböző gazdálkodó egységek költségvetésében, terveiben mind gyakrabban jelenik meg. De az anyagi lehetőség önmagában nem elegendő, szükség van a választék kellő ismeretére, és azt sem árt tudnia a vásárlónak, hogy mit i$ tud az üzemszerű használatra kínált úgynevezett professzionális személyi számítógép. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság Baranya megyei Szervezete bemutatók szervezésével kíván az ipari vállalatoknak, mezőgazdasági üzemeknek a vásárlási döntésben segíteni. A múlt hónapban a Videoton, jelenleg a Sei—L Számítástechnikai Informatikai Fejlesztő Leányvállalat, a jövőben a Központi Fizikai Kutatóintézet és a Számítástechnika-alkalmazási Vállalat saját fejlesztésű termékeivel ismertetik, illetve ismertették meg a baranyaiakat. A hazai gyártmányok nem vallanak szégyent. Megfelelőek teljesítményben és kivitelben egyaránt. Erre bizonyíték az MTESZ-klubban a hét közepéig tartó pécsi bemutatkozása a Számítástechnikai Koordinációs Intézet Sei—L Számítástechnikai Informatikai Fejlesztő Leányvállalatának. Két és fél éve alakult a leányvállalat. Saját fejlesztésű gépek kivitelezése, forgalmazása, továbbá exporttevékenység, fejlesztés a fő munkaterülete. Az országban immáron félezer M08X és kétszáz Proper 16a általuk kifejlesztett és gyártott számítógép működik ipari és mezőgazdasági üzemekben. A számítógépekhez kidolgozott programokat is kínálnak. A gazdag választékból ízelítőül: vállalati gazdálkodási programrendszer (termeléselőkészítés, műszaki nyilvántartás, fő- könyvelés-költséggazdólkodás, készletnyilvántartás és -gazdálkodás, munkaügy és bérelszámolás), takarmónykeverék-opti- malizáló, kottafelismerő, -lejátszó és zenegeneráló program, hőfényképek elemzése, lineáris programozás, grafikus szerkesztés. Az M08X és a Proper 16a nyolc programnyelven programozható. A csütörtök délig tartó bemutatón dr. Bállá Sándor mezőgazdasági mérnök, vállalatgazdálkodási szakmérnök tájékoztatja az érdeklődőket a magyarországi számítástechnikai fejlesztésről. A mintaként elhozott programokat kívánságra lefuttatják, sőt a gépekhez ülve ki-ki kipróbálhatja működés közben is a Proper 16a-ot és az M08X-et. A Mecseki Szénbányák Komlói Bányaüzeme Zobák-akná- ján megemlékezést tartottak tegnap délután Ernst Thöll- mann születésének 99-ik évfordulóján. Az emlékünnepségen részt vettek Komló város pártós tanácsi vezetői, a komlói bányaüzem és Zobák-akna vezetői, a zobáki „Ernst Thäll- mann” szocialista brigád és 16 testvérbrigádjának képviselői az ország minden részéből, valamint az NDK budapesti Kulturális, Tudományos és Tájékoztató Központjának delegációja. Zobák-akna központi épületének falán elhelyezett dombormű előtt zajló emlékünnepségen a komlói bányászzenekar által eljátszott magyar és NDK himnusz elhangzása után Werner Warnecke, az NDK budapesti Kulturális, Tudományos és Tájékoztató Központjának igazgatója mondott megemlékezést. Ezt követően a német munkásvezető domborművűnél koszorút helyezett el az NDK-küldöttség, Komló vá- ios nevében Somssich László- né, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára és Morber János, a Komló városi Tanács elnöke, a bányaüzem nevében Kovács János üzemigazgató és Muhel Illés aknavezető, valamint a zobáki, s az ország többi Ernst Thöll- mann nevét viselő szocialista brigádjának képviselői is. * A Magyar Pszichológiai Társaság megtartotta tisztújító küldött közgyűlését. A társaság elnöke ismét Bartha Lajos egyetemi tanár, főtitkára pedig Ungárné Komoly Judit főiskolai tanár lett. A főtitkár- helyettesek: Bagdy Emőke, Barkóczi Ilona és Völgyesy Pál. Érvek egy vasútvonal megépítése mellett Újabb elképzelések a mohács -bátaszéki vasútvonalról Több mint hetven évvel ezelőtt készült el először a Mohács-Bátaszék vasútvonal megépítésének terve, ugyanis már 1914-ben előmunkálati és építési engedélyt adtak erre a vonalra. Az első világháború mindezt megakadályozta, s a vasútvonal a mai napig nem készült el. Ugyan, az ötvenes években lefektették a síneket egy' hét kilométeres szakaszon, mivel a kohászati üzemet Dunaújvárosba telepítették a vasútépítés munkái leálltak. Az elmúlt években újra középpontba került a Mohács—Bátaszék vasútvonal megépítése — mondta el a Baranya megyei tudományos hetek keretén belül tartott előadásában tegnap Mohácson Fényes József, o MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatója. A mohács—bátaszéki vasútvonal elkészítését indokolttá teszi, hogy o pécsi szénmedence, a nagyharsányi mészkőbánya, a BCM, a mohácsi ipartelepek és a környék mezőgazdasági nagyüzemeiből az áru minél gyorsabban és rövidebb úton jusson el a Dél-Alföldre, Dunaújvárosba, Budapestre. Negyven—nyolcvan kilométerrel lerövidülnének a távolságok, a vasút a közutakat is tehermentesíthetné. Évente a köz- utakról 150—200 ezer tonna áru tevődhetne át a vasútra. A feltételezett vasútvonal áru- szállítási igénybevétele több mint 3 millió tonna lenne évente, mindez rendeltetési helyre juttatása a fuvarozó vállalatok számára a szállítási költségekben több millió forint megtakarítást jelentene. Mindéhez azonban szükséges a Rétszilas—Bátaszék vonal teljes átépítése, a tengelyterhelés és a pályasebesség növelése. Mohács város fejlődését is elősegítené, ha a következő tervidőszakokban elkészülhetnének a tervek és megkezdődhetne oz építkezés is. Az új vasútvonal elkészültével lehetőség lenne a Pécs— Szeged közötti utazási idő csökkentésére, a forgalom tudatos, tervszerű elterelésére, baleset, elemi csapás, gépi karbantartás esetén, A Mohács—Bátaszék vasútvonal azonban csak egy a sok közül, amit meg kell építeni. Fontosabb ennél a meglévő pályák fenntartása, felújítása, ugyanis vannak még 120—130 évvel ezelőtt épült vonalak is, mint például c Dombóvár—Lepsény közötti. Ezenkívül még az áruszállításnál nagy gond, hogy hiányzik a Budapestet megkerülő körgyűrű, valamint a vidéki csomópontokat tehermentesítő delta, és összekö- tővegónyok. L. Cs. K.
