Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-13 / 100. szám

A Hazafias Népfront választási felhívása! Választópolgárok! A magyar közélet fontos eseményére készülünk: 1985. jú­nius 8-án országgyűlési képviselőket és helyi tanácstagokat választunk. Az országgyűlésnek, a tanácsoknak — szocialis­ta államunk képviseleti szerveinek — kiemelkedő szerepük van a nép hatalmának, akaratának érvényesítésében, a demokrácia gyakorlásában. Honfitársak! Négy évtizede szabad hazánkban történelmünk kiemel­kedően jelentős korszakában élünk. Az elmúlt öt esztendő­ben — a rendkívül nehéz körülmények közepette is — meg­őriztük népgazdaságunk stabilitását és alapvető társadalmi vívmányainkat. Ot év előtti választási programunkat lényegében teljesítettük. Ez népünk erőfeszítéseinek jelentős eredménye. Fenntartottuk az ország fizetőképességét, javítottuk a nép­gazdaság külső és belső egyensúlyát. Az ország anyagiak­ban és szellemiekben gazdagodott, nőtt a nemzeti jövede­lem, az ipari és a mezőgazdasági termelés. Kibontakozóban van a termelés minőségi tényezőire: a termelékenységre, az ésszerű anyag- és energiafelhasználásra alapozott gazda­sági fejlődés. A lakosság életszínvonalában — a gondok nö­vekedése és egyes rétegek helyzetének nehezülése ellenére — jelentős visszaesés nem következett be. Népünk bebizo­nyította: képes úrrá lenni a nehézségeken és megteremteni a továbbhaladás feltételeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a hazáért érzett felelősségtől áthatva — a kommunisták és pár- tonkivüliek közreműködésével — közös cselekvésünk számára kidolgozta az évtized végéig szóló programot. A Hazafias Népfront ennek megvalósitására hiv minden állampolgárt! Arra szólítunk fel, hogy tervszerű és szervezett munkával, népünk tehetségének kamatoztatásával tárjuk fel és hasz­nosítsuk a szocialista rendszer tartalékait, növeljük a nép­gazdaság teljesítményét. Értékeink megbecsülésével és gya­rapításával, a gazdaság élénkítésével teremtsük meg azokat az anyagi alapokat, amelyek módot adnak az életszínvonal emelésére, az életkörülmények javítására, a szociális bizton­ság erősítésére. A fejlődés meggyorsításához szükséges feltételek hazánk­ban adottak, vagy hozzáértő, szorgalmas, hatékony munká­val megteremthetők. A magasabb követelményekhez igazo­dik a gazdálkodás. Választók és választottak közös akarata és cselekvése a fellendülés új forrásait nyithatja meg. A Hazafias Népfront magáénak vallja a pártkongresszus országunk építésére irányuló programját. Közös céljaink el­éréséhez kéri a népfront mindenkitől — közösségektől és egyénektől, a munkahelyeken és a közéletben — tudása legjavát! Ezeket a célokat szolgáljuk népképviseleti intéz­ményeink fejlesztésével, az Országgyűlés és a tanácsok sze­repének, felelősségének és demokratizmusának növelésével. Ez az egyik legfontosabb záloga a haza és az egyén boldo­gulását elősegitö szocialista nemzeti egység fennmaradásá­nak és erősödésének is. Választópolgárok! Szavazzunk a Magyar Népköztársaság közvéleményünk ál­tal eddig is támogatott, nemzetközileg elismert külpolitiká­jára! Ennek céljai változatlanok: békét és biztonságot min­den országnak! A társadalmi haladás lehetőségét minden nemzetnek! Szabadságot minden népnek! Nemzeti érdekeink alapján erősítjük szövetségünket, ba­rátságunkat és együttműködésünket felszabadítónkkal, a Szovjetunióval s a szocialista országok közösségével az élet minden területén. Szilárdítjuk és bővitjük kapcsolatainkat a haladást és a béke védelmét képviselő nemzetközi erőkkel. Változatlanul valljuk, hogy nincs olyan vitás kérdés, amelyet a kölcsönös jóindulat alapján, tárgyalások útján ne lehetne megoldani. Támogatunk minden olyan javaslatot és törek­vést, amely egy kevesebb feszültséggel terhes, fegyverektől kevésbé fenyegetett világ megteremtéséhez segíti az emberi­séget. Szabad hazában, békében akarunk élni gyermekeink­kel, unokáinkkal együttl Honfitársak! Felhívunk minden állampolgárt, a városok és falvak népét, a munka- és lakóhelyi közösségeket, a családokat és az egyéneket: közös munkával tegyük még otthonosabbá és szebbé ezt a földet, szeretett hazánkat! E munkában számí­tunk a munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre, nőkre és férfiakra, magyarokra és nemzetiségiekre, materialistákra és vallásos emberekre, idősebbekre és fiatalokra — az egész nemzet összefogására. Arra kérünk minden választót: vegyen részt gyűléseinken, véleményével, javaslataival, szakmai és közéleti munkájával segítse ennek a programnak a valóraváltását! E felhívás szellemében jelöljünk képviselőknek és tanács­tagoknak olyan állampolgárokat, akik becsülettel teljesitik kötelességüket, példamutatóan élnek és dolgoznak, önzet­lenül vállalják a köz szolgálatát és választóik képviseletét, akiknek van tapasztalatuk és elképzelésük a helyi és a nem­zeti program minél jobb megvalósítására. Válasszunk június 8-án a nép képviseletére méltó, a ki­sebb és nagyobb közösségek érdekeinek kifejezésére alkal­mas embereket az Országgyűlésbe és a helyi tanácsokba! Erősítsük a dolgozó nép hatalmát, társadalmunk szocialis­ta egységét! Támogassuk a párt népfront-politikáját! Dolgozzunk odaadással szeretett hazánkért, a Magyar Népköztársaságért! Óvjuk a békét, épitsük a szocializmust! A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANACSA Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunám n napló XLII. évfolyam, 100. szám 1985. április 13., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Csökkent az időjárás okozta késés Közlekedési beruházásaink Tél: súlyos károk a megye útjain (3. oldal) Nyitott fórumok (4. oldal) A Szentlörinci Állami Gazda-ág tarcsapusztai területén tegnap Nusek László trakto­ros és Horváth Tibor gépkezelő 29 hektáros táblán vetette a burgonyát Läufer László felvétele Á vállalati tervezés új módszerei Mi változott és mi nem, vállalati szemmel Szabályozásunk még mindig inkább korlátozó és elvonó, mint ösztönző jellegű Tegnap Pécsett a második napi előadásokkal véget ért a vállalati tervezéssel foglalkozó konferencia. Ennek első napja még az összes kritikai meg­jegyzést figyelembe véve is el­sősorban a vállalatoknak szó­ló „tanítás", helyzetmagyará­zat volt a tervezés új lehetősé­geiről és eszközeiről, a máso­dik nap hangvétele viszont - előnyére - jelentősen megvál­tozott. Ez elsősorban dr. Antal László, a Pénzügyminisztérium munkatársa előadásának kö­szönhető, amely szigorú realiz­mussal vette számba a mai szabályozásnak azokat a gond­jait, amelyek nem változtak -, valamint azokat, amelyek való­ban enyhítenek az előrelátás nehézségein. Az előbbiek közt legfonto­sabb, hogy fizetési mérlegünk tartós egyensúlyhiánya miatt szabályozórendszerünk válto­zatlanul túlszabályozó, nem ösztönző, hanem korlátozó jel­legű. Mivel a központi költség- vetés a megtakarítások egyet­len koncentrálója és letétemé­nyese, kénytelen a vállalati nyereségekből még mindig túl sokat elvonva gazdálkodni. Noha sem a „túladóztatás”, sem a jövedelemvisszatartás révén létrejövő vásárlóerővisz- szafogás nem válik vállalataink előnyére, terheink miatt a köz­ponti irányítás mégis kénytelen ezt választani. Vállalataink mozgástere így valójában nem változik lényegesen, és a sza­bályozás sem lesz áttekinthe­tőbb, kiszámíthatóbb. Pozitívum viszont az, hogy — elsősorban a bérszabályozás új formái révén — megnőtt vál­lalataink kockázata, és ezt a szervezeti formák (vállalati ta­nács, dolgozói képviselet), to­vábbá a pénzügyi gazdálkodás mozgékonyabb, kockázatosabb formái is erősítik. Valóban a nagyobb önállóság - s ezáltal a tervezés növekvő jelentősége - irányába haladunk tehát, de ma is igaz, hogy ennek egye­lőre a negatívabb hatásával, következményeivel. Változást ebben - reálisan — csak egy­két év múlva várhatunk. Magától értetődik, hogy eh­hez a jellemzéshez a szekció­ülések és az azokon megfo­galmazott ajánlások sem tud­tak sok úiat hozzátenni, annál is kevésbé, mivel például az ioari szekcióban hozzászólás aliq hangzott el. Élénk vita, kritikus szellem alakult ki vi­szont a kereskedelmi és agrár- szakemberek körében. Az előb­biek arra jutottak, hogy a vál­lalati terv alapjának a cég ér­dekét kell tekinteni, s hogy a merev, sematikus terv-gyakor­lat megszűnjön, a „visszavonu­lást” is kalkulálni kell, részben vagy akár egészében is. A mezőgazdászok szerint üze­meik tervezését elsősorban az nehezíti hogy a mind jobban szétnyíló agrárolló és az élel­miszertermelő1; igényei közti el­lentmondás kiéleződik, s az egy­oldalúan mennyiségre törő ex­portigények miatt háttérbe szo­rul az ágazatban a versenyké- pesséq, a jövedelemnövelő ké­pesség, a fejlesztés, a jövő megalapozása. Varga i. Munka a földeken Főidben az árpa, a zab és a magborsó A cukorrépa 90 százalékát elvetették Az időszerű mezőgazdasági munkákban keletkezett — ta­vasszal ritkán tapasztalható — munkatorlódásból a baranyai mezőgazdasági nagyüzemek sokat lefaragtak. Ez az idő jobbra fordulásának és a jó előkészítő munkának köszönhe­tő. A kora tavaszi növények mielőbbi elvetése érdekében az üzemek többségében a gépek egy részénél megteremtették a kétműszakos üzemeltetés sze­mélyi feltételeit. A nehézgé- peker ké: műszakban dolgozó traktorosok éjszaka főleg ta­lajelőkészítést, nappal pedig műtrágyázást és vetést végez­nek. A jó szervezést bizonyítja, hogy a kapkodás helyett a torlódás ellenére is betartják a fontossági sorrendet, s a rendelkezésre álló emberi és gépkapacitást mindig a ki­emelt teendőkre koncentrálják. Első feladat a kora tavaszi kalászosok elvetése volt, ami­ről ma már múlt időben be­szélhetünk. Tegnapig az egész megyében befejezték a tavaszi árpa, a zab vetését, földben a magborsó és a konzerv zöldborsó nagy része is. Ez utóbbit, a konzervgyári igé­nyekhez igazodva, szakaszosan vetik a termelő gazdaságok. Befejeződött az őszi kalászosok első fejtrágyázása is. A húsvé­ti ünnepek utón a legnagyobb erőket a cukorrépa vetésére koncnetrálták. Ez a nagy mun­ka tegnapig 90—95 százalék­ban fejeződött be. Nagyobb terület, mintegy 300 hektár már csak a Szigetvári Állami Gazdaságban vetetlen. A terv itt 1000 hektár, a szigetváriak napi 80—100 hektáron juttat­ják földbe a magot és ha az eső nem jön közbe, vasárnapig végeznek. Tegnap 100 ember dolgozott az állami gazdaság földjein és a munkát szombat­vasárnap is folytatják. Ahogy a cukorrépa vetése kész, azonnal megkezdik az 540 hektár szója elvetését, majd április 20. kö­rül a kukoricavetéssel folytot- ják a tavaszi munkát. Az idén 1400 hektáron termelnek kuko­ricát. Párhuzamosan végzik a legelők tavaszi ápolását. Az áprilisi záporok — a Zselicben 34—40 milliméter esett az utóbbi 10 napban — meggyor­sították a gyepek fejlődését, Gycrcy-nap táján kihajthatják a jószágot a legelőre. Huszonnégycráznak a Rába- é; Kirovec-trcrktorok vezetői a szentlőrinci Úttörő Termelőszö­vetkezetben. Tegnap 650 hektár napraforgónak és 2000 hektár kukoricának készítették elő a talajt. Befejezték c cukorrépa- vetést, földben a tavaszi árpá­juk is. Kacsótai legelőjüket most készítik elő a szezonra. A gyepnek itt is jót tett az utóbbi napokban leesett 17— 18 milliméter csapadék. A megye gyepterülete egyébként 41 Ó00 hektár, ennek kéthar­mada hasznos, a többi úgyne­vezett talajvédő gyep. A megye mezőgardaságángk egyik mostoha gyermeke a gyep, pedig intenzifikálásával tömegtakarmpnytermő terüle­tek válthatók ki. Baranyában alia van más módja a gabona­területek növelésének, hisz a kalászos gabona és a kukori­ca már így is a szántóföld 70 százalékát foglalja el. Ezért sajnos csak kevés gazdaság tud élni a gabonaterület növelé­se után járó hektáronkénti 2000 forintos jövedelemadó kedvez­mény lehetőségével. — Rné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom