Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-11 / 98. szám

1985. április 11., csütörtök Dunantüli nacrto s Korszerűbb körülmények között A kitüntetettek között Gazdag Antal a Kiváló társadalmi munkáért elismerésben részesült. Piros eső Pécsett Tegnap Pécsett — ugyanúgy, mint Tolna, Szekszárd, valamint Nagykanizsa körzetében — vö­rös porral szennyezett eső hul­lott és az autókon, a megázott ruhákon vastag vörös . bevona­tot hagyott. Az Országos Mete­orológiai Intézettől kapott vá­lasz szerint feltehetően a vö­rös por szennyeződés Afriká­ból származik, amit a nagy magasságban nagy sebesség­gel délről felénk áramló szél hozott az ország déli részei fölé. Arról, hogy pontosan honnan származik a por, csak akkor tudnak felvilágosítást adni, ha a Légkörfizikai Kuta­tó Intézet a beérkezett pormin­ta analizálását elvégzi. (A por­minta a délutáni órákban ér­A szakipari munkákat tanulók végzik kezett Budapestre.) Az iskola udvar felőli homlokzata Főt,: Läufer 350000 forint társadalmi munka Délelőttönként a klubban — szükségmegoldásképpen — taní­tanak Tegnap délelőtt adták át ünnepség keretében a Sziget­vári Rendőrkapitányság új épületét. Az eseményen részt vett — többek között — dr. Pál Antal rendőr-vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes, dr. Jer- szí István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Bognár Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyette­se. Az átadási ünnepségen megjelenteket Orbán István rendőr-vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője köszöntötte. — Külön öröm számunkra - hangsúlyozta —, hogy ami év­tizedeken át nem sikerült, amit oly régen vártunk hiá­ba: új épületbe költözhetett, korszerű körülmények között dolgozhat a szigetvári rendőr- kapitányság személyi állomá­nya, ez a nagyon jelentős vál­tozás hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójával, illetve az MSZMP XIII. kongresszusá­nak idejével esik egybe. A fel- szabadulás óta Baranya me­gyében ilyen értékű új épület­tel nem gyarapodott a rend­őrség. A mintegy 50 millió fo­rintos beruházás tervezője a DTV volt — 1983 májusában kötöttük meg a szerződést —, két hónappal később már ala­pozták is az épületet. Gyor­san, pontosan dolgozott a ki­vitelező, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, költségkímélő, takarékos meg­oldásokat keresve és találva. Nagy segítséget adott a lé­tesítmény időbeni elkészülté­hez a városi tanács azzal, hogy zökkenőmentesen intéz­te a kisajátítást, a területelő- készitést. Elmondhatjuk a mun­kában résztvevők mindegyiké­ről, így a postásokról, a köz* műépítőkről is, hogy gyorsan és pontosan dolgoztak, ami­nek eredményeként a tervezett költségért és a tervezett idő­ben veheti birtokába a sziget­vári rendőrkapitányság új épületét. — Elvárom — folytatta a fő­kapitány -, hogy a személyi állomány becsülje, óvja az új épületet, vigyázzanak rá, hogy hosszú időn át biztosítsa ered­ményes munkájuk jó feltéte­leit. Az épület jelképes kulcsát a kivitelezők nevében Mischl Ró­bert, a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat vezérigazgató­ja adta át Nagy Lajos rend­őr őrnagynak, a Szigetvári Rendőrkapitányság vezetőjé­nek, aki elmondta: az, hogy eddig milyen hátrányokat je­lentett munkájukban a nem megfelelő elhelyezés, az csak most, hogy egy hete beköltöz­hettek az új épületbe, derült ki igazán. Az építkezésben résztvevők közül a kiemelkedő munkát végzetteknek adományozott belügyminiszteri kitüntetéseket. Orbán István adta át. Váradi Gézáné, a DTV műterem-veze­tője, illetve Korbély Győző, a BÁÉV termelési főmérnök-he­lyettese a „Közbiztonsági érem” arany, ezüst fokozatát Szeremlei György és Meszteg- nyei Károly, a BÁÉV szakmun­kásai vehették át, „Kiváló Tár­sadalmi Munkáért” érmet ka­pott Gazdag Antal, a BÁÉV művezetője, Herczeg Győző rendőr főhadnagy főkapitányi jutalomban részesült. Az ünnepségen felszólalt Pál Antal is: — Ebben a tervidőszakban - mondta többek között — a BM egyik fő célkitűzése az volt, hogy a személyi állomány életszínvonalát a lehetséges mértékig megőrizze, segítse a munkakörülmények javítását. A bakócaiak álma valóság: a faluban van már hely, aho­va egyaránt járhat idős és fiatal, összegyűlhet a falu ap- raja-nagyja. Klubot építettek. A munkát 1983 nyarán kezd­ték a helyi KISZ-esek javasla­tára. A helyiség, bár romo­sán és elhanyagoltan, de ad­va volt az iskola földszinti ré­szén. Az átalakítását a Bara­nya megyei Tanács is támo­gatta kilencvenezer forinttal, amely megteremtette a kezde­ményezés pénzügyi alapját. Az építkezésre: a föld ki­hordására, a kézierőt igénylő munkákra jelentkeztek a falu lakói, de segített a SZÁV bo- ródi részlegének kőművesbri­gádja, a bakócai Ady Endre Termelőszövetkezet is. A kom­lói munkásőrség pedig egy hetet dolgozott Bakócán. A társadalmi munka értéke meg­haladta a 350 000 forintot. A belső szakipari munkákra a mintszentgodisai tanács biz­tosította a szakembereket, így a helyiségben megfelelő a fű­tés, bevezették a villanyt és a vizet. A klub csupán néhány na­pos, az elképzelések, a ter­vek és természetesen az elvá­rások is nagyok. Mit kínál épí­tőinek, a falu lakóinak? Elsősorban az idős embe­reknek kedvez, akiknek eddig kevés lehetőségük Jolt közös programokra, hisz a közelben nincs napközi otthon sem. Ezentúl lehetőség nyílik a szo­ciális étkeztetés bevezetésére is, a jelentkezők száma már most tizenöt. Megalakult az ifjúsági és felnőttklub, ide költözhetnek a szakkörök, helyet kapnak a kártyapartik lés sakkjátszmák, dolgozhatnak itt a faluban élő népi iparművészek, a faze­kas- és hímzőmester is. A mintszentgodisai művelődési hóz segít: programajánlatai­kat a klub tagságának igé­nye alapján állítják össze. S bár átadását s beindítá­sát nagy Ivárakozás előzte meg, a szükség mégis egy idő­re megálljt parancsolt a ter­veknek. A bakócai Állami Ne­velőotthon tatarozása miatt az iskola helyiséggondokkal küsz­ködik. A segítség a most átadott klubtól érkezett. Felajánlották ideiglenes iskolának a tanu­lók számára, így a tervek, el­képzelések néhány hónap múlva valósulhatnak meg. Máger A. M. A. mp < Citiir” onviitfaca Pópcolt u „ute i *|iiir eyyuiiese reifen Ké; színpad rész, összekötő kis híd, szembeforgatott székek: ké­szülődnek Weisenborn Eulen­spiegel balladájának az elő­adására a pécsi Nevelési Köz- pon': művelődési házának szín­háztermében. Az előadás ren­dezője a karlsruhei ,,Die Spur” („A nyom") amatőr színháztár- sula: vezetője és alapítója, Pe­ter M. Wolko. Őt kértük meg, mutassa be az együttest. — 1961-ben alakult a szín­házunk, Karlsruhe második leg­régebbi műkedvelő társulata. Fenntartónk a város ifjúsági bi­zottságának egyesülete. Jelen­leg harmincöt állandó tagunk van. Kétharmaduk főiskolai és középiskolai tanuló, a többiek tanárok, mérnökök, újságírók, háztartásbeliek. Évente hetven előadás; tartunk. Vendégszere­peltünk Francioorszógban, Olaszországban, Svájcban. He­tente tíz órát próbálunk, egy- egy darabra három—öt hóna­pig készülünk. A „Die Spur” együttesének a Kaposvári Fonómunkás Kis- színpaddal épült ki szorosabb kapcsolata. Szerdán léptek föl Pécsett, Kaposváron pedig pén­teken adják elő kedvenc darab­jukat, az Eulenspiegelt. Útjukra elkísérte őket Günther Weisen­born özvegye is. — Szeretném még elmonda­ni, hogy mi amatőr együttes vagyunk, és ez azt jelenti, hogy szervezeti formában készítjük föl a tagjainkat a színjátszás­ra. Mindenki kap egy alapkép­zést, végeznek beszéd és moz­gási gyakorlatokat, megismer­kednek a dramaturgia alapsza­bályaival, a maszkkészítés forté­lyaival. Ezen kívül tagjaink rendszeresen járnak szakmai to­vábbképzésekre is. Léteznek ugyanis ún. „laikus" dal- és színjátszókörök, amelyek tagjai alkalmanként lépnek föl és szá­mukra nem kötelező az alap­képzés. Jómagam államigazga­tási szakember vagyok, a vá­rosi szociális hivatalban dolgo­zom, de elvégeztem egy magán színiskolát. Színész szerettem volna lenni, ám a szüleim nem egyeztek bele. Azonban a szín­ház számomra lételem, ezért is alapítottam az együttest. B. A. Régi épületből új iskola Javulnak a szakmunkásképzés feltételei Siklóson Ha csak a siklósi és a kör­nyékbeli ipari üzemek szak­munkásigényét tekintjük, régen megérett már a helyzet a pécsi 500. számú Iparj Szakmunkás- képző Intézet siklósi kihelye­zett iskolájának önállósulásá­ra. Az oktatás feltételeinek je­lenlegi szintje azonban nem teszi lehetővé az önállósulást, legalábbis a közeli jövőben nem. A siklósi kihelyezett szak­munkásképző iskolának a mos­tani tanévben 270 tanulója van. Az iskolában hét szakmát oktat­nak: autószerelő, erősóramú- berendezésszerelő, géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő, bú- torasztalos, kőműves és női ru­ha készítő. Az utóbbi években a siklósi szakmunkástanulók gyakorlati képzésének feltételei jelentősen javultak a bázisvól- lalatoknál létrehozott új tanmű­helyek révén. Ehhez képest a tanulók elméleti oktatása igen­csak szűkös, korszerűtlen körül­mények között folyik, három egymáshoz ugyan közel eső, de régi épületben, amelyekben a kevés tanterem is kicsi, nincs elegendő szertár. A mostoha körülményekben jelentős változást hoz a szep­temberben kezdődő új tanév: ekkor vehetik birtokba a ta­nulók az iskola megifjodott leg­régibb épületét. A rekonstruk­ció tavaly áprilisban kezdődött. Költsége mintegy hétmilió fo­rint, ebből négymillió forintot képvisel a megyei tanács tá­mogatása, a többit a városi ta­nács, illetve a helybeli és a kör­nyékbeli üzemek társadalmi munkája teremtette elő. A ré­gi, mintegy százéves házat szinte az alapjaitól kellett újjá­építeni és a rekonstrukció egy­ben bővítéssel is járt. A két­szintes épületben 4 tágasabb tanterem és egy szertár kapott helyet. A rekonstrukció terveit a pécsi Alkotók Tervezői Gaz­dasági Munkaközössége készí­tette, és sikerült olyan formát kialakítaniuk, amellyel az épü­let harmonikusan illeszkedik bele a földszintes, régi családi házak alkotta környezetbe, s építészetileg is értékes, érde­kes, hangulatos. Az iskolaépület rekonstruk­ciója a befejezéshez közeledik. A kivitelező, a siklósi Városgaz­dálkodási Vállalat tartja az ütemtervet. Az épület már tető alatt áll, tegnap belső munká­kat láthattunk az építkezésnél. A június 30-ra tervezett átadá­sig a szakipari munkákban az iskola, sőt a pécsi anyaintéz­mény tanulói is részt vesznek. A siklósi kihelyezett szakmun­kásképző iskola már nyolc tan­teremmel kezdheti az új tan­évet, s ez a korábbi helyzethez képest jelentős előrelépés lesz. A VII. ötéves terv koncepciójá­nak összeállításánál a Siklósi városi Tanács a szakmunkás­képző iskola további fejlesztését tűzte ki célul. A következő évek­ben megnövekedett létszámú korosztályokkal kell számolni o szakmunkásképzésben is. Az el­képzelések szerint a következő ötéves terv során újabb négy tantermet kap a siklósi szak­munkásképző iskola. D. I. A közélet Híréi Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és az Állami­díj elnyerése alkalmából ün­nepséget, iskolabemutatót és baráti találkozót rendeztek tegnap a Pécs-szabolcsi Álta­lános Iskolában. A rendezvé­nyen részt vettek a város és a megye párt- és állami szer­veinek képviselői, az iskolát patronáló vállalatok, szervek, intézmények képviselői, az is­kolát társadalmi munkával se­gítő szülők. A tantestületet Csorba Tivadar, Pécs megyei város Tanácsa V. B. művelő­dési osztályának vezetője kö­szöntötte. Fischer János, a Ba­ranya megyei Tanács V. B. művelődési osztályának veze­tője és Csorba Tivadar nyúj­tották ót a két művelődési osztály, pénzjutalmait a tan­testületnek. Az ünnepségen Istvánder József Állami-díjas iskolaigazgató mondott beszé­det. * A magyarországi egyházak vezető képviselőivel találkozott szerdán a népfront székházá­ban Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A találkozón jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke. A nyílt és szívélyes légkörű összejövetelen a népfront fő­titkára időszerű politikai kér­désekről tájékoztatta a ma­gyarországi egyházfőket és a jelenlévő tisztségviselőket. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága szerdán baráti találkozót ren­dezett a XIII. pártkongresszus megszervezésében és lebonyo­lításában közreműködők tisz­teletére. A találkozón Kádár János, az MSZMP főtitkára kö­szönte meg a közreműködők eredményes munkáját. Átüdták a Szigetvári V% J r<r I r r Iv W* 1# wTS I jr ■ 1# P IWI IMIWI IWdl Seri R VI Ily 9VIVI U| uBjjIj^1

Next

/
Oldalképek
Tartalom