Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-13 / 70. szám
6 Dunántúli napló 1985. március 13., sierda Közgazdasági élet Hogyan tovább a vállalati belső mechanizmussal?--------------------------------------------------------------------------- * — K özgazdasági élet rovatunkban még januárban dr. Zeller Gyula gondolatait adtuk közre: Hogyan tovább a vállalati belső mechanizmussal? A vitaindítónak szánt cikkre több hozzászólás is érkezett, melyek közül hármat február 15-i lapszámunkban közöltünk. Folytatjuk a hozzászólások közreadását, alábbi Írásunk a Pécsi Bőrgyár és az Ökonomist vállalati belső mechanizmus gmk együttműködésének tapasztalatait ösz- szegzi. Továbbra is várjuk és szívesen fogadjuk olvasóink véleményét. Az információs és az érdekeltségi rendszer korszerűsítése a Pécsi Bőrgyárban Mottó: a világpiac nem ismeri el az alacsonyabb hatékonyságot, a szervezetlenséget, a bürokráciát Dr. Zeller Gyula vitaindító cikkében a vállalati belső mechanizmus fejlesztését korlátozó tényezőket alaposan, átfogóan és rendszerezve tárgyalta. Rámutatott a legnagyobb problémákra, a túlszabályozásra, az ösztönzés hiányára és a bázisszemlélet fennmaradására. A tanulmányában kifejtett problémákkal a Pécsi Bőrgyár vezetői, dolgozói is nap mint nap szembekerülnek. A Pécsi Bőrgyár export-és importforgalma jelentős, versenyárrendszerben dolgozik, és a világpiac nem ismeri el az alacsonyabb hatékonyságot, a szervezetlenséget, a bürokráciát. A szabályozók módosítása is arra ösztönözte a vállalatot, hogy belső irányítási 'rendszerét - fokozatosan és átfogóan - korszerűsítse. Demokratikus vezetési stílus A Pécsi Bőrgyár és a PJPTE Közgazdaságtudományi Kara 1982-ben együttműködési megállapodást írt alá, amelynek célja az elméleti ismeretek hasznosítása a gyakorlati munkában. Ennek keretében 1984 elején a Pécsi Bőrgyár vállalkozási szerződést kötött a Közgazdaságtudományi Kar oktatóiból álló Ökonomist Vállalati Belső Mechanizmus GMK-val. A vállalkozási szerződés keretében a gmk a Pécsi Bőrgyár belső mechanizmusának korszerűsítése területén az alábbi munkákat végezte el: 1. Bérregressziós és koncentrációs vizsgálatot R-40-es számítógépen. 2. Szervezési javaslatot dolgozott ki o sertésbőr gyárrészleg ösztönzési rendszerének korszerűsítésére és a bérszámfejtés Commodore 64 személyi számítógépre vitelére. 3. Részletes javaslatot dolgozott ki az üzemfenntartó gyórrészleg irányítási, értékelési és érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztésére, különös tekintettel az állásidők csökkentésére. 4. Most fejezi be a rostműbőr gyárrészleg belső irányítási rendszerének korszerűsítésére vonatkozó javaslat kidolgozását. Vizsgálja a fluktuáció okait személyes kikérdezések alapján; az érdekeltségi rendszert és a termelésirányítás számítógépre vitelét. A felsorolásból is kitűnik, hogy igen sokrétű munkáról van szó, amelynek csak egyes vonatkozásaira térünk most ki. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítése jelentősen növeli a hatékonyságot, csökkenti a veszteségforrásokat, és így a bérszínvonal is emelhető, ha nem is arányosan. Ennek ellenére egy ilyen munka, illetve eredménye konfliktusokkal is jár. Munkahelyek szűnnek meg (pl. a személyi számítógép végzi a bérszámfejtést, majd a programozást), általában erős az ellenállás a változással szemben, a dolgozók egy részénél jelentkezik az újtól való félelem, valós és vélt érdekeket sért az átszervezés stb. E problémák leküzdésének csak egy útja van, a demokratikus vezetési stílus, az érdekeltek megnyerése, véleményük megismerése és ütköztetése, majd a vállalati összérdeknek megfelelő cselekvési program kidolgozása, a döntés és végrehajtás ellenőrzése. Az elkészült tanulmányokat ezért mindig az érdekelt felső vezetők bevonásával megvitattuk, és a vita alapján készültek el a szervezési szabályzatok, illetve kiegészítések. Előzőleg a dolgozókkal, szakszervezeti bizalmiakkal, műhelyvezetőkkel elbeszélgettünk, véleményüket a javaslatoknál figyelembe vettük. Beszélgettünk olyan szakmunkásokkal is, akiknek teljesen átfogó ismeretanyaguk volt a vállalati belső mechanizmus korszerűsítését akadályozó tényezőkről, és számos hasznosítható javaslatot tettek. A Commodore 64 előnyeit is hamar megismerték a dolgozók, hiszen az e gépre kialakított programrendszer kezelését bárki néhány óra alatt megtanulhatja. A vállalati bérpolitika megalapozása A regressziós modellek arra adnak választ, hogy az eredmény-változó értéke hogyan változik a tényezőváltozók függvényében. Esetünkben tehát azt vizsgáljuk, hogy a bérre számszerűen hogyan hat a nem (férfi vagy nő), az életkor, a vállalatnál eltöltött évek száma, a beosztás (vezető vagy beosztott), az iskolai végzettség, a FEOR-számban kifejeződő munkakör stb. A fizikai és nem fizikai dolgozókra, vezetőkre és beosztottakra stb. természetesen külön is elvégeztük a számításokat. A fizikaiaknál figyelembe vettük a teljesítményszázalékok alakulását Könyv Dél-Dunántúl iparának múltjáról Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején címmel könyvet jelentetett meg az Akadémiai Kiadó. Szerzője T. Mérey Klára, az MTA Regionális Kutatások Központja, Dunántúli Tudományos Intézete történésze. A könyv ismertetésére lapunkban még visszatérünk. Studia luvenum Oeconomica Megjelent a Studia luvenum Oeconomica, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karónak kiadványa. Az egyetem e kiadványában azon hallgatói A vizsgálatot 1980 és 1983 években teljes 'körű, 1982-ben reprezentatív minta alapján is elvégeztük, és ezt a munkát folytatjuk. így lehetőség van o bérpolitikai intézkedések hatásának ellenőrzésére. Az Ökonomist GMK a Sellyéi Agrokémiai Szövetkezetnél és a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál hasonló vizsgálatokat végzett el. A Pécsi Bőrgyár felhasználta a bérpolitika kialakításánál a kapott információkat. összefoglalva ez irányú vizsgálatainkat, azt mondhatjuk, hogy a bérével személy szerint általában mindenki elégedetlen. A dolgozók szubjektív ösz- szehasonlitásokat tesznek, és ez nálunk általános jelenség. Vizsgálatunk előnye, hogy személytelen és objektív. Az általános tendenciákra irányítja a figyelmet, amelyeket természetesen dolgozókra lebontva kell megoldani. Javaslatok az üzemfenntartás korszerűsítésére Az Ökonomist GMK elemzéseket végzett a Pécsi Bőrgyár üzemfenntartó gyárrészlege tevékenységi területén is. Az elemzés fő célkitűzése az volt, hogy milyen módon és milyen eszközökkel biztosítható, hogy a folyamatos, üzembiztos termelési tevékenységre irányuló összvállalati törekvés az üzem- fenntartási gyáregység érdekeltségi rendszerében a lehető legnagyobb súllyal érvényesüljön. Fenti cél érdekében javaslatokat tettünk, hogy a megvalósítás alatt álló számítógépes információs rendszerben hogyan illeszthető be a céllal összhangban az üzemfenntartás által igényelt és szolgáltatott információk tárolása, feldolgozása, közlése. Az operatív termelésirányítás hatékonyságának javítására kimunkáltunk egy rádiótelefonos rendszert. dolgozatait adta közre, akik a különböző tudományos diákköri konferenciákon kiemelkedő sikerrel szerepeltek. Tanfolyami felhívás A Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézete felvételt hirdet az ez év októberétől kezdődő számviteli-ár szakértői szakképesítést nyújtó tanfolyamokra az alábbi fokozatokon és szakokon: okleveles könyv- vizsgálói, mérlegképes könyvelői (ipari, mezőgazdasági, belkereskedelmi és külkereskedelmi szakon), lelsötokú költAz eredeti cél, a hibaelhárítás segítése mellett az adatrögzítés lehetősége elősegíti, hogy a termelésirányítás a munkaerő és az eszközök hatékonyabb kihasználását érje el. A legnehezebb feladat az érdekeltségi rendszer adatbázisának megteremtése és tárgyi feltételeinek körvonalazása volt. Köztudomású, hogy az üzemfenntartó tevékenység (közismertebb nevén a tmk) nem, vagy csak nehezen nor- mázható. A Magyarországon működött nyugati szervezőintézetek e területen szerzett tapasztalatait is felhasználva kimunkáltuk a közép- és nagyjavítások szakmánkénti időalapigényét. Az időalapok megalapozott értékeinek meghatározása érdekében a rendelkezésünkre álló adatbázist matematikai-statisztikai eszközökkel dolgoztuk fel, számszerűsítve a konkrét adat ingadozásában várható bizonytalanságot is. Ezek az időértékek szolgálnak segítségül az érdekeltségi rendszer működésénél, melynek alapja a rövidebb javítási idő, ezáltol kisebb termeléskiesés. Az új bérszabályozás nagyobb lehetőséget biztosít a többletteljesítmények elérésére, és ezzel a lehetőséggel a vállalatvezetés élni is kíván. Adott termelőegység, súlyának megfelelően rendelkezik korlátozott mértékű premizálási lehetőséggel. Rangsorolja tehát termelési célkitűzéseinek megfelelően az adott évben esedékes közép- és nagyjavításokat, és a legfontosabbakra tűz ki célfeladatokat a vállalatvezetés által biztosított lehetőségekből az üzemfenntartás számára. Az érdekeltségi rendszer működését a vállalatvezetés koordinálja. A csak nehezen normázható hibaelhárítás területén dolgozó fizikai állomány érdekeltségének az alapja az állásidőmegtakarítás, az üzemfenntartás vezetése pedig a két fajta érdekeltségi rendszer kombi- natív formájában érdekelt. Egy szervező munka sikere alapvetően azon múlik, milyen az együttműködés a felek között. A közvetlen megrendelő a vállalatvezetés volt, így értelemszerű, hogy ezen a szinten minden segíséget megkaptunk. Nagyban segítette munkánkat az egységvezetők és középvezetők, valamint az adminisztráció segítőkészsége. Az eddigiek meghatározóknak tekinthetők feladataink elvégzésénél. Nélkülözhetetlennek bizonyult azonban a fizikai állomány, a termelésben közvetlenül résztvevők segítsége. Az éjszakai műszakban tett látogatásaink alkalmával kaptuk a leghasználhatóbb ötleteket, például a diszpécser- szolgálat megszervezéséhez. Számítógépek segítségével A vállalat belső mechanizmus korszerűsítése megköveteli a belső információs rend^ szer fejleszését. A vállalat három Commodore 64 személyi számítógépet szerzett be és helyezett üzembe. Tervezi a vállalat egy nagy teljesítméségvetési, képesített könyvelői (költségvetési szakon), valamint képesített árszakértői. Ugyanakkor az intézet megfelelő számú jelentkező esetén okleveles könyvvizsgáló szakon a II. és a III. szakvizsgára való felkészítésre intenzív, négy féléves előkészítő tanfolyamot is szervez Pécsett. Részletes felvilágosítással a nyomtatványboltokban áprilistól megvásárolható tájékoztató füzet szolgál. A tanfolyamokra május 30-ig a Baranya megyei Tanács pénzügyi osztályán, Rózsahegyiné Czink Erzsébetnél lehet. nyű számítógép beszerzését és átfogó számítástechnikai program megvalósítását. így megoldható lesz a Pécsi Bőrgyár teljes termelésirányításának, bérelszámolásának, személyi és munkaügyi nyilvántartásának gépre vitele. Folytatja a Pécsi Bőrgyár a marha-nyersbőr importárak és ser- tés-készbőr export-árak prognosztizálását, a stratégiai tervek megalapozása céljából. A nyersbőrgazdálkodás gépre vitelét is tervezik. A vállalat eddig is rendelkezett MERA és TEXAS számítógépekkel. A számítógépes információs rendszer, az adatbankrendszer kialakításánál fontos elv a fokozatosság, a számítástechnikai kultúra terjesztése. Ezt jól szolgálja a továbbképző tanfolyamokra való beiskolázás, a pécsi szakközgazdász-képzésben való részvétel stb. A Pécsi Bőrgyár az Ökonomist gmk javaslatait az érdekelt vezetőkkel együtt megvitatta, a szervezési szabályzatokat, az ügyrendeket szükség szerint módosította. A sertésbőr gyárrészlegben a bér- számfejtés már személyi számítógépen folyik. A bérregressziós vizsgálatok eredményeit a vállalat felhasználja a bérpolitika megalapozásához. A vállalat azt is ellenőrzi, milyen változások történnek évről évre, például hogyan alakul a nők keresete a férfiakéhoz képest, milyen az iskolai végzettség elismerése stb. Nem kampányszerűen Korszerűsítették o premizálást, a negyedévi értékelésről havi értékelésre tértek át a fizikai dolgozóknál, növelték a mozgóbér arányát, az éves tervfeladatoknak megfelelően módosítják az értékelési feltételeket. Megvalósították a termelő- és üzemfenntartó gyárrészlegek közös érdekeltségét. A művezetők és dolgozók közös érdekeltsége is erőteljesebben érvényesül, mivel az érdekeltség iránya azonos. A közép- és felsőbb vezetők ösztönzése egyéni feladatok kitűzése és a nyereség alakulása függvényében történik. Jelentős összeget ad a vállalat a nyereségnövelés ösztönzésére (pl. a piac befolyásolására, költségmegtakarításra, különösen importanyag- megtakarításra, kiváltására). A létszám- és bérmegtakarítást ösztönzik. A szocialista brigádoknál a gépek állagának megőrzése, az állásidő csökkentése a legfontosabb feladat. A vállalat a tervezési tevékenység korszerűsítését is tervezi,. a számitógépes lehetőségek felhasználósának biztosításával. A gyártmányösszetétel optimalizálását negyedévenként 1980 óta elvégzi a vállalat, a lineáris programozás felhasználásával. Fontos feladat a vállalat 200 munkakörének számítógépes értékelése, a vállalati követelményeknek megfelelően. Törekszik a vállalat arra, hogy a gyórrészlegek önállósága nőjön, legyen lehetőség arra, hogy a többletteljesítést anyagilag elismerjék. A jelenlegi szabályozók ezen a területen — korlátozott mértékben ugyan - lehetőséget adnak. Különösen a költségszintcsök- kentés területén lehetne jobban elismerni az eredményeket. összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Pécsi Bőrgyárban a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése folyamatosan, és nem kampányszerűen folyik. A szervezeti rendszert is változtatja a Bőrgyár, a folyamatok átszervezésének megfelelően. Két fontos elemet emeltünk ki, az információs rendszer korszerűsítését és az érdekeltségi rendszer fejlesztését. Hangsúlyozzuk a demokratikus, de következetes vezetés jelentőségét és az ellenőrzési funkció szerepét. Dr. Sípos Béla—Szabó Ernő Rovatszerkesztő: MIKLÓSVARI ZOLTÁN Pécsi utcák - híres emberek Steinmetz Miklós Nevét Pécsett nemcsak a Szliven Áruháznál levő tér és szülőházának, a Szabadság út 2. sz. alatti ház falán elhelyezett emléktábla jelzi, hanem a Mecseki Szénbányák munkásőr- zászlóalja éppúgy, mint a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-alapszervezete. avagy az ország több közintézménye. A Budapestre vezető mű út mellett Mikus Sándor hatalmas művészi alkotása, a pécsi Széchenyi Gimnáziumban pedig mellszobra emlékezik a hős parlamenterre, aki még ma is boldogan élhetne szülővárosában - 72 évesen. Steinmetz Miklós 1913. október 4-én született Pécsett. Édesapja, Steinmetz István MAV-mérnökként Kolozsvárott, Brassóban, majd Pécsett működött. Városunkban belépett a Szabadgondolkodók Ma- gyorországi Egyesületébe, és itt élénk kapcsolatot alakított ki Doktor Sándorral, Hajdú Gyulával, Jászi Oszkárral és másokkal. Amikor Pécs a szerb csapatok megszállása alá. került, Steinmetz István a pécsi MÁV- igazgatóság távírdáján tartotta fenn a kapcsolatot Budapesttel. Amidőn több jelből arra lehetett következtetni, hogy a szerb megszállók a város an- nektálására készülődnek, a munkások között a gyárakban, és a Pécs-környéki bányatelepeken általános sztrájk tört ki. Steinmetz István több jugoszláviai internáló tábor lakója. Mint „veszedelmes felforga- tó"-t nem vették vissza a pécsi MAV-igazgatóságra. Később Olaszországba, majd a jobb munkaalkalmat ígérő Argentínába vándorolt ki - gyermekeit eleinte egyik pécsi rokonára bízva. Másfél év múlva azonban az apa már Buenos Airesben viszontláthatta családját. Miklóst itt szülei a német nyelvű középiskolába Íratták be, ahol spanyolul, angolul és franciául is megtanult. Mivel az iskolában sztrájkra szólító röpiratokat terjesztett, rövidesen kicsapták. Egy darabig könyveket árult, majd vándorfényképész, szobafestő lett. Az apa az argentin KP vezetőségének javaslatára 1932- ben a SZU-ban vállalt villamosmérnöki munkát, Miklós pedig a moszkvai Nyugati Egyetem magyar fakultásán sí- * kérésén folytatta tanulmányait. Elvégezte a katonai tiszti tanfolyamot is, és önként jelentkezett a Francóék elleni spanyol frontra, ahol Malinovszkij ezredes mellett teljesített szolgá: latot. 1939 tavaszán visszatért Moszkvába . . . 1944. december 26-án a 2. és 3. Ukrán Front csapatai bezárták a gyűrűt Budapest körül. A szovjet főparancsnokság az ostrom elkerülése céljából elrendelte, hogy szólítsák fel a körülzárt ellenséges erők parancsnokságát a méltányos feltételek melletti fegyverletételre. Az ultimátumnak az ellenséghez való eljuttatására Steinmetz kapitány vállalkozott. December 28-ról 29-re virradó éjjel és 29-én reggel magyar és német nyelven többször is felolvasták az ultimátum szövegét az egész arcvonalon. Azt is közölték, hogy fehér zászlót vivő parlamentereket is küldenek gépkocsival. A gépkocsi december 29-én de. 11 órakor elindult. Pár pefc múlva hatalmas dörrenés rázkódtatta meg a környéket. Egy gépágyú lövedéke telibe találta az autó motorházát. A németek a fehér zászlóval közeledő Steinmetz Miklóst és társait Vecsés határában orvul meggyilkolták. A parlamenterek sérthetetlenségét az 1907-es' hágai egyezmény biztosítja. Biztosította? Tóth István II közgazdasági élet hírei
