Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-09 / 66. szám

lfasarosdombonäl a uillamosuezeték fl sínek fölött November 29-től Pécsig jönnek a villamos mozdonyok Néhány kilométerre a pécsi állomásitól a villamosvezeték tartóoszlopait állítják az épí­tők. A budapest—pécsi vasút­vonal villamosításának utolsó szakaszát november 29-én sze­retnék átadni. ▼ A pécsi vasútigazgatóság erősáramú csoportjának irodá­jában egy vaskos, kormos por­celánszigetelő hever, rajta egy ugyancsak kormos faág. — Gyakran vágnak fát a vá­gányok mellett, s ez sok gon­dot okoz. Ez a kis ág ráesett a szigetelőre, áthúzott 25 000 Volt, ami azt jelentette, hogy harminc kilométeres szakaszon üzemzavar keletkezett — mond­ja Palatinszky János mérnök- főintéző. Palatinszky János a műegye­tem elvégzése után azért jött a vasúthoz, hogy villamosítási kérdésekkel foglalkozzon. Szek­rényéből ütemterveket vesz elő, melyeken vonalakkal jelölték, hogy az úgynevezett járulékos beruházások — állomások, kar­bantartási létesítmények — mi­korra készülnek el. — A villamosítás drága do­log, de ez a jövő útja — vallja. T Tavaly a dombóvári ünnep­ségen jegyezte meg valaki mel­lettem, hogy a villamos vonta­tásra való áttérés olyan minő­ségi változást jelent, mint ami­kor korábban a gőzösöket a dízelmozdonyok követték. A jó öreg 424-eseket sok mozdonyvezető búcsúztatta fá­jó szívvel. Ismerősöm, aki ugyan még jódarabig vezetett Nohab- ot, nyugdíjba vonulásakor mégis azt mondta: Igaz, hogy a dízelen nem fújt be a szél, ülve lehetett dolgozni, számá­ra a mozdony mégis az a „fe­kete” volt. A villamosított vasút azt je­lenti, hogy sok-sok embernek majd mást kell csinálnia, mint eddig. ­— A képzésre, illetve az át­képzésre mi is folyamatosan felkészülünk — mondja Regele Károly, a pécsi oktatási főnök­ség vontatási tagozatának ve­zetője. — A vontatási vonat- vezető-képzést már úgy csinál­juk, hogy a hallgatók villamos mozdonyon is tudjanak dolgoz­ni. A mozdonyvezetőket olyan helyeken képezzük át, ahol vil­lamosított a vonal. A pécsi sze­mélyzet közül például már 34- en szerezték meg a villamos szakvizsgát, kilencen pedig most tanulnak. A villamos moz­donyvezető-képzés Pécsett jö? vőre indul, s várhatóan évente hatvanon végeznek nálunk. Az oktatáshoz szükséges eszközö­ket most szerezzük be, a sze­mélyi feltételek megvannak. Természetesen nem csupán az oktatási főnökség foglalko­zik a képzéssel, átképzéssel, a személyzetet az adott főnöksé­geknél is oktatják, sőt négy éve Pécsett egy szakmunkás- képzőben vasútvillamossági- szerelő szak is indult. Az első osztály tavaly végzett. ▼ Ócsai István, a dombóvári villamos főnökség vezetője mondja, hogy a pécsi igazga­tóság területén három részle­get hoznak létre a vasútvonal villamos berendezéseinek kar­bantartására, az egyiket Pé­csett ez év végén. Az elmúlt hetek időjárása alaposan pró­bára tette a főnökség dolgo­zóit a már villamosított sza­kaszon. — Sokszor éjszaka is dolgoz­tunk, hogy minél gyorsabban elhárítsuk a szél és a fagy okozta üzemzavart. Szakembe­reink zöme csupán egyéves ta­pasztalattal rendelkezik, de rendkívüli körülmények között is jól vizsgáztak. Nem ritkán úgy szereltek, hogy kikötötték magukat a kosárhoz, hogy a szélvihar ne sodorja le őket. Ezekben a napokban voltak az első igazi erőpróbák . .. ▼ Ha egy év múlva beszélget­nék Gerber Lajos mozdonyve­zetővel, egészen biztosan nem egy dízelmozdony fülkéjében találkozunk. — Valószínű, hogy jövőre már villamos mozdonyt vezetek, leg­alábbis nagyon szeretném. Azért jelentkeztem a tanfo­lyamra, mert közel áll az ér­deklődési körömhöz, az alap­szakmám villanyszerelő, más­részt azt hiszem, *a jövő a vil­lamosításé. Gerber Lajos két éve tette le a villamos mozdonyvezetői szakvizsgát. — Más a villamos mozdony, mint a dízel. Jobban gyorsul. a menetideje is kevesebb, meg­bízhatóbb, egyenletesebb a ki­szolgálása. Egyszóval: korsze­rűbb. T A villamos-felsővezetők épí­tő főnökség 2-es építésvezető­ségének szerelői Vásárosdom- bó vasútállomás közelében dol­goznak. A szerelőkocsi „létrá­ja” alaphelyzetben van, a szakemberek a vágányzárat várják, hogy a mostani előké­születek után megkezdhessék a felsővezeték kihúzását. Erre csak akkor van mód, ha nem közlekednek szerelvények. Az alkatrészekkel, szerszámokkal zsúfolt zárt fülkében a kintihez képest kellemes az idő. — Most még istenes a mun­ka, de amikor -27 fok volt, s a szél is járt... - mondja Tó- torján Antal csoportvezető. — S dolgozni kellett, mert az idő nálunk nagyon drága, hiszen szünetel a forgalom. Amióta ennél a cégnél vagyok, majd harminc éve, mindössze három napot nem dolgoztunk munka­időben, de akkor rettenetes cu­dar volt az idő. Tátorján Antal Hajdúdorog- ról jár ide, a családjával csak hétvégén találkozik. — Megszokták már. De ha őszinte akarok lenni, fiatalon nem csinálnám, mert ez na­gyon nehéz élet így.- Az én gyerekeim, mikor ki­csik voltak, szombat reggel a cipőmet meglátva lelkendeztek „Hurrá, itthon van apu!” Er­re ébredtem, — teszi hozzá Joó Ferenc, aki szintén évtizedek óta a felsővezeték-építésben dolgozik. Akárcsak Tátorján Antal, a felszabadulás utáni hazai villamosítás valamennyi helyszínén dolgozott. Szombati, vasárnapi munkával 8000-9000 forintot is lehet keresni. Meg­éri? A kérdést már régen nem teszik fel maguknak, erre a munkára az életüket tették fel. T A vasoszlopok árván maga­sodnak a sínek fölött, még egy két óra, s gémjükre rákerülnek a bilincsek, szigetelők, vezeté­kékek . .. Roszprim Nándor A godisai állomás mellett készül majd el az egyik közbülső fejállomás a trafóival Erb János felvétele Hány hetes a terhesség? Magyar gyártmányú ultrahangkészülék Az ultrahang-készülék előtt ülő orvosnak már gyakorlott a szeme. Az észlelő készülék­kel lassan halad a kismama hasán és megállapodik, ami­kor egy kör alakú, isötétebb szürke folt jelenik meg a kép­ernyőn. „Ez a fej" - mondja. A koponya nagyságát beméri és az ultrahang-vizsgáló ké­szülékhez kapcsolódó program­tároló segítségével máris kive- títődik a képernyőre: pontosan hány hetes terhességről van szó. Alig néhány hete működik Pécsett a Megyei Kórház szü­lészeti osztályán az ultrahang- készülék. Pécsett ugyan már több egészségügyi intézmény­nek van ilyen modern diag­nosztikai berendezése, de a megyei szülészeté az első ma­gyar gyártmányú készülék. Hol­land licenc alapján a MEDI­COR készítette. Az ára össze­hasonlíthatatlanul alacso­nyabb, mint a külföldi gyárt­mányoké, arról nem is beszél­ve, hogy nem devizáért kell megvenni. Igaz, hogy teljesít­ménye, felbontóképessége gyengébb, de terhesvizsgálat céljára tökéletesen megfelel. A terv az, hogy lehetőség szerint a megye nagyobb szülészeti és terhesgondozó intézményért ellássák ilyen készülékkel. — Az ultrahang-diagnasziti ka az elmúlt évtizedekben a; egyik legkiterjedtebben alkal­mazott szülészeti vizsgáló el­járássá vált — mondja dr. Sze- reday Zoltán főorvos. — Segít­ségével a magzatról és közvet­len környezetéről eddig nem is remélt információkat nyerhe­tünk. A módszer térhódításál viszonylagos egyszerűsége és sokoldalúsága magyarázza. Ugyanakkor alapvető jelentő­ségű, hogy ez a frekvenciájú és energiájú ultrahang telje­sen ártalmatlan, így a vizsgá­lat szükség esetén tetszés sze­rinti alkalommal ismételhető. Felhasználható a vizsgáló el­járás természetesen a nőgyó­gyászatban is, bár ott'jelentő­sége kisebb. — Jól használható eljárás a terhesség kimutatásában, iker­diagnosztikában, a magzat élő voltának megállapításában, fejlődési rendellenességek, a magzatvíz mennyiségének ki­mutatásában. A pete és mag­zat különböző méreteinek meg­határozása a terhesség korá­nak megállapításában és a magzat növekedési ütemének megítélésében nyújt értékes fel­világításokat. Sarok Zsuzsa Vizsgázik a robot Ipari robotokat vizsgáló la­boratóriumot és oktatóbázist alakítanak ki a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műrzaki Főiskolán. A laboratórium jövőre kezdi meg a robotok vizsgáztatását, amelynek során minden típus tulajdonságait feltérképezik, számítógépbe táplálják. Így a jelenleginél jóval gyorsabban, megbízhatóbban válaszolni tudnak a gyártók és a felhasz­nálók kérdéseire. Egyidejűleg megkezdik a főiskolán a robot­tervezés és -programozás ok­tatását, a korábban végzettek számára pedig utóképzéssel nyújtanak lehetőséget az új ismeretek megszerzéséhez. Az üzemeltetőkre is gondolva, jö­vőre megkezdik a technikusok, szakmunkások képzését is. Öt idős ember ebedfe Házi főzőhely Orfün 4. HÉTVÉGE Kisütött a nap, szikrázóan fe­hér a <táj. A falu főutcáján fe­ketébe burkolózott idős asz- szony topog a bolt felé. — Bien néni is 'háztól kapja az ebédet — mondja a tanács­elnök, Erdősi Antal. — Őt is megkérdezhetjük, hogy van megelégedve. Nem kell ismételni a kérdést, Bien Józsefné hallotta.- Nagyon jó az ebéd és bőséges. El is hozzák, nem kell félnem, hogy elesek az úton. öt orfűi idős ember decem­ber közepe óta családi főző­helyről kapja a napi egyszeri meleg ételt. A családi főző­helyek létrehozását lehetővé te­vő rendelet tavaly látott nap­világot. Baranya az országban az elsők között kezdte szervez­ni ezeket a házi főzőhelyeket. Elsősorban azokban a közsé­gekben, ahol vendéglő, illetve egyéb étkeztetési lehetőség hí­ján másként nem tudnak gon­doskodni az idős, nehezen moz­gó és kevés nyugdíjból élő em­berekről. Orfű nyitotta a sort. — Az igazgatási előadónk, Bujtor Zoltánná szorgalmazta, hogy vágjunk bele. A megva­lósítás részleteit is ő szervezte. A tanácsház szomszédságá­ban egy idős házaspár lakik, házhoz viszik nekik az ebédet. Csak a férjet, Kovács Sándort találjuk itthon. Felesége kór­házban van. Csont-tbc-vel mű­tötték, azóta mankóval jár, ér­szűkület tetőzi az állapotát. A régi házban petróleum lámpa lóg a falon. Az egykori kubi­kos megpróbálja rendben tar­tani a lakást. El lehet képzel­ni, milyen erőfeszítéssel teszi ezt, ha tudjuk, hogy béna lá­bára két harapófogóval húzza fel a zoknit. — Ez most már két napja raj­tam van. Nem tudom naponta cserélni. Pedig ma mosok és holnap tiszta holmit viszek a feleségemnek a kórházba. Amíg az ebédeltetésről beszél­getünk, a Megyei Tanács egészségügyi osztályának két munkatársa — akikkel együtt járjuk Orfűt — lesegítik a régit, aztán felhúzzák a tiszta zok­nit és a csizmát. — Nekünk nagyon nagy se­gítség az ebéd — mondja Ko­vács Sándor. - Egy hónapra ketten'240 forintot fizetünk ér­te. Finom és elég. Hétfőtől péntekig nincs gondunk. Sze­gény feleségem is örült neki. Csak már itthon lenne. — De akkor is elkel a se­gítség, ha a felesége hazajön - mondja a tanácselnök. A megyei tanács szociálpolitikai csoportvezetőjéhez. Lukácsi Já- nosnéhoz fordulva. — Szükségünk lenne egy fő­foglalkozású szociális gondozó­nőre. Aki hétközben eljárna a beteges, nehezen mozgó idő­seinkhez. Mert hiába jönnek hétvégén a gyerekek, hétköz­ben is kellene a segítség. 'Nem kell sokáig sorolni az érveket: keressenek egy ráter­mett asszonyt, aiki ezt a mun­kát szívesen vállalja, és igyek­szünk rövid időn belül megad­ni az állást - válaszolja a cso­portvezető. Bodai Józsefék néhány évvel ezelőtt költöztek Pécsről Orfű- re. Itt építettek. Bodainé még dolgozik, "de csak nyáron. Ő főz az öt idős embernek. A tiszta, rendszeretetet bizo­nyító konyhában már fő az ebéd: zöldbableves, rántott szelet tört krumplival és hozzá savanyúság. — Mennyit keres ezzel ha­vonta? — Ezer forint tiszteletdíjat kapok a mankóért. Személyen­ként 25 forint az ebédnorma, egy főre ennyiből kell kihoz­nom a napi ételt. — Ki lehet? — Igen. A tanáccsal kötött megállapodás szerint hetente kétszer kell húsos ételt adnom, a többi lehet egy gazdagabb leves és tészta, illetve főzelék. De ha az ember egy kicsit odafigyel, akkor azt is meg tudja oldani, hogy a kelká­poszta, vagy a burgonyafőze­lékhez jusson egy kis pörkölt. — Hol vásárol? — Részben itt, Orfűn, rész­ben Pécsett. — Nem bánta meg, hogy el­vállalta? — Nem. Akkor is tudtam, hogy mibe kezdek, amikor megkértek. Szeretem az időse­ket, örülök, hogy segíthetek. T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom