Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-06 / 63. szám

1985. március 6., szerda Dunántúli napló 5 ÁFOR-tervek, újdonságok Laurer Györgyi felvétele Vállalati tanács alakult Szentegáton Baranyában harmadikként a Szigetvári Állami Gazdaság­nál alakult meg a vállalati tanács. Az állami gazdaság központjában, Szentegáton tegnap délelőtt tartotta ala­kuló ülését az új vállalati ta­nács, aminek tagjává har­mincnyolc főt választottak. Első napirendi pontként Tóth István, a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára, az előkészítő bizottság elnöke ja­vaslatot tett Kasó József igaz­gató beosztásában való meg­erősítésére. A szavazatszedő bizottság megválasztása után került sor a titkos szavazásra, s ennek során az akkor még harminctagú vállalati tanács egyhangúlag megerősítette hivatalában Kasó Józsefet, aki egyébként már 1969 óta igaz­gatója a Szigetvári Állami Gazdaságnak. Megerősítésé­vel egyidejűleg ismertették, megvitatták, s megszavazták a számára meghatározott fel­adatokat is. Ezután Kasó Jó­zsef, akit 1990. március 31-ig választottak újra, ismertette a vállalati tanácsba általa de­legáltak névsorát. Következő napirendi pontként a vállalati tanács tisztségviselőit — elnö­két és elnökhelyettesét — vá­lasztották meg. Az elnök Szeghy Sándor igazgatóhe­lyettes lett, elnökhelyettessé pedig Merk János főépítésve­zetőt választották. Ezt köve­tően ismertették, majd a ta­nács tagjai elfogadták a szer­vezeti és működési szabályza­tot. Végül az alakuló ülésen a vállalati tanács is elfogadta az idei gazdasági tervet. Meg­választották a jelölő bizottsá­got is, mint a vállalati tanács állandó bizottságát; e bizott­ság tagjai az időközi és soros választások előkészítéséért lesznek felelősek. Kereskedő benzinkutak Éjjel-nappal nyitva tartanak „Rendkíuülí hetek a totóban1 Megismételték a nyereménysorsolást A hazai totójáték történeté­ben példátlan eset, tegnap Pécsett megismételtek egy 1983-ban megtartott nyere­ménysorsolást. A történet maga szintén rendkívüli: 1983-ban, az 52. és az 53. játékhéten „Rendkívüli hetek a totóban" mottóval a 12 találatos szelvények között egy-egy Skoda 120 GL gépko­csit sorsoltak ki, ekkor szervez­ték meg először ezt a nyere­ményakciót a totóban. A nyereménysorsolásba baki csúszott, pontosabban egy szelvény kimaradt. Bäcker Ru­dolf pécsi lakos nem találta 12 találatosát a sorsolási lis­tán. Kiderült, a szelvények ér­tékelésénél nézték el, 11-re minősítették. A totózó felesége adott be óvást, a 12-es nyere­ményösszegét átértékelték és meg is kapta a 403 000 forin­tot, ám éppen azon a napon, amikor az óvást beadták, Bu­dapesten megtartották a nye­reménysorsolást. Fortuna Pécs­re kacsintott, mert egy pécsi totózó nyerte a Skodát. Ám Bäcker Rudolft ezt a félre- kacsintást igen sérelmezte, mert ő viszont kimaradt a sor­solásból. Az OTP-nél hiába kért kárpótlást, a bírósághoz fordult, döntsön az igazság a szerencse ügyében. A Pécsi Városi Bíróság 1984. október 5-én hozott ítéletet: meg kell ismételni a nyereménysorso­lást, esélyt adni a tizenharma­dik 12 találatos szelvénytulaj­donosnak is a nyereményre. Az első fokú bíróság elma­rasztalta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságot azért is, amiért az óvási határidőn belül rendezte meg a nyereménysor­solást. Az igazgatóság felleb­bezett, mondván, nem lehet megismételni ugyanazt a sor­A Pécsi Egyetemi Színpad bemutatója Csehov: Három nővér solási helyzetet. A tét sem volt kevés, hiszen, ha nyer a fel­peres, egy újabb gépkocsit kell áldozniuk. A Baranya megyei Bíróság idén, január 4-én ho­zott döntése: ismételni kell. Az állásfoglalás már nem ma­rasztalta el az igazgatóságot. Ismételni pedig lehet. A pé­csi Alkotmány utcai körzeti to tózóban tegnap 1 órakor ösz- szeült a sorsolási bizottság: Nagy Elemér, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság osztály­igazgató-helyettese, dr. Heinek Katalin közjegyző, Tóth József, az OTP Baranya megyei Igaz­gatóságának osztályvezetője, Végső Miklósné, az 5-ös ABC első eladója és dr. Kisbán Ta­más ügyvéd, a felperes jogi képviselője. A jegyzőkönyvet Kosaras Anna vezette. Nagy Elemér 13 szelvényt tett a kerékbe, 12 üres, a 13.- on a felperes neve volt. A bi­zottság gondosan ellenőrizte a szelvényeket, majd Radnai Ri­ta, úttörő egyenruhában — a Hal József úti iskola 5. b. osz­tályos tanulója — kihúzta a szelvényt. Az igazság nyert, de felperesünk ezúttal nem - a papírszeletke üres volt. Bäcker Rudolf nem kesereg, végül is Zsigulin közlekedik, mondja, úgy jött el, hogy nem nyer,, de hozzáteszi, biztos benne, nagyobb esélye lett volna az eredeti sorsoláson . .. Vajon milyen tanulságot vont le a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság? Nagy Ele­mér osztályigazgató-helyettes elmondta, hogy a továbbiak­ban is terveznek nyeremény- sorsolást, a kiírásban azonban könnyít a pécsi eset kapcsán kidolgozott pontosabb szabá­lyozás. Az óvási idő? Vállalják a rizikót, igyekeznek mielőbb sorsolni, és bíznak abban, hogy nem fordul elő hasonló tévedés. Legyen szerencséjük. G. M. Az idő­járásról Mi az időjárás? A különbö­ző hőmérsékletű, ritka vagy sűrű, nedves, vagy száraz lég­tömegek keveredése és ki­egyenlítődése a szelek szár­nyán. A régi öregek, akik sokat tartózkodtak kinn a szabad természetben — éjjel és nap­pal — különböző jelekből kö­vetkeztettek az időjárás meg­változására. Ha éjjel a csil­lagok fényét pislogni látták szokatlanul erősen, akkor biz­tosak voltak, hogy másnap a szél feltámad. Ha derült me­leg nyári napok után az égen északnyugat felől fátyolfelhők jelentek meg, akkor másfél nap múlva nagy bizonyosság­gal eső lett. Ha a völgyben épült kis családi házban a kö­vezetre a pára kicsapódott — magas volt a levegő páratar­talma, a cementlap, vagy kő meg hideg volt — esőre kö­vetkeztettek. — Mostanában a tévé meteorológiai mester­séges holdak fényképei alap­ján következtet a várható idő­járásra. — Régen a csillagos ég volt esténként a tévékép­ernyő, és a szarvasok lába alatt a száraz ágak reccsené- se adta a hangot — távol az erdők mélyéből: vagy a vad­libák gágogása, vagy a vad­récék szárnyainak a suhanása volt a „hangadó". 1984. év nyarán nagyon gyakran áramlott hideg leve­gő északról délre. Akkor a Ju­piter és a Szaturnusz bolygó volt egymás mellett az égen. Most télen meg a Vénusz és a Mars található egymás „kö­zelében” — és rendkívüli hi­deg uralkodik. Ismeretes a bolygók pálya­módosító zavarása más boly­gók pályáján és a Hold ár­apálykeltő hatása a tengere­ken. Ezek alapján feltételez­hetjük, hogy a bolygók a Föl­dön a légköri egyensúly meg­bomlását is előidézhetik. A levegő 80 km magasan levő rétegét ionoszférának ne­vezzük: a 850—1000 km ma­gasan kezdődő réteg pedig az exoszféra. Az első réteget a rövidhullámú rádiózás „tük­rének”, az exoszférát pedig „második hőtükörnek” is tart­hatjuk. (Az első hőtükör a fel­hőzet.) A levegő különböző rétegeiben beálló változások „ablakok" miatt az ionoszfé- rában időlegesen szünetel a rádióhullámok visszaverődése, akárcsak a napfolttevékenység idején, az exoszférában kép­ződő „ablakok” miatt pedig nagyon erős lesz a kisugárzás, sok hőt veszít a Föld, s a de­rült éjszaka ezt még fokozza. A légkör állapotában beál­ló változásokat csak részben okozza az emberi tevékeny­ség. (Szénmonoxid, szén­dioxid, sprék töltőanyaga, me­legházhatás.) De az igazi okokat a Napban, a Holdban és a bolygókon kell keres­nünk. — Az „űr" tele van olyan hatásmechanizmusok­kal, erőterekkel és sugarak­kal, ami miatt az „űr” —mint olyan — nem létezik! „Csak" tér van és benne az égitestek előidézik a különböző válto­zásokat, hatnak a térre. A Nap hösugárzó-képessé- ge és a Föld, valamint a vi­lágtér (bolygóközi-tér) hidege és a Föld melege között óriási a különbség, az ellentét. Ha a Holdnak ár-apálykeltő ere­je van, mennyivel inkább tud­ja a víznél könnyebb levegőre kifejteni a hatását. Ezek alap­ján valószínűnek tarthatjuk a Holdnak az időjárásra gya­korolt képességét. Hamarosan elérkezik az az időpont, ami­kor bizonyíthat a Hold. (Ha­csak a közeli Vénusszal nem „kacérkodik" egy újabb szél­vihar előidézésében.) Ez az előrejelzés feltehe­tően csak Közép-Európában válhat be. Az Atlanti-óceán keleti partvidéke az időjárás szempontjából más helyzetben van, két okból: az egyik ok: az óceán ott nem fagy be, a másik ok: a Golf-áramlat, amely úgy működik a Mexi­kói-öbölből kiindulva, mint egy örökös távfűtő-berendezés: meleg folyam a hideg óceán­ban. Végh Attila helyen ideiglenesen hiány ke­letkezett. A dunántúli töltőállomások múl: évj forgalmának jelentős százalékát alkotják azok o ki­egészítő áruféleségek, amelyek most már végérvényesen meg­honosodtak. Autóápolási cik­kekből például 3,7 millió, a különféle gumiárukból pedig 1,8 millió forint értékű készlet talált vevőre a baranyai Áfor- kutaknál. (Az utóbbi szómhoz azonban az is hozzátartozik, hogy megfelelő árualappal akár tízszer akkora igényt is ki tud­tak volna elégíteni.) A nem kőolajtermékek közül sláger volt a virágföld és a műtrágya, melyekből a dunán­túli kistermelők 6 millió forint értékben vásároltak. Amint azt Sági Dezsőtől, az Áfor dunán­túli területi központjának ke­reskedelmi vezetőjétől hallottuk, az idén mintegy 30—40 szá­zalékkal szeretnék növelni a töltőállomások forgalmát. Ahol megfelelő raktár és eladótér áll rendelkezésre, ott a választékot is bővítik, sőt néhány helyen új szolgáltatást is bevezetnek. Tervezik vetőmag árusítását és a múlt év végén megindított gczpclcckcsere lehetőségének kiterjesztését. Tavaly közel két­millió forint bevételt könyvelhet­tek el ezért a szolgáltatásért, így az idén Dunántúlon 10 új cseretelepet létesítenek a ku­taknál. Megkezdődik az ólom­mentes benzin forgalmazásá­nak előkészítése is, országosan tíz töltőállomást tesznek alkal­massá erre a feladatra. Pécsett a Fürst Sándor úti Áfor-kútnál egy 25 köbméteres tartályt épí­tenek az év végéig. F. D. Néhány éve, amikor vésze­sen csökkenni kezdett az Áfor forgalma, kútjaik mellett megjelentek a különféle ipar­cikkek, a mezőgazdasági áruk és az ajándéktárgyak. Az au­tósok szívesen fogadták a vál­tozást, hiszen a tankolással egy füst alatt jó néhány hasznos holmi kerülhetett a csomagtar­tóba. Sőt legtöbben azt is fel­fedezték, hogy a töltőállomá­sokat akkor is érdemes felke­resni, amikor az állami, vagy a szövetkezeti kereskedelem boltjci zárva tartanak. Nyilván a hagyományostól el­térő kínálatnak is szerepe van abban, hogy a dunántúli ben­zinkutak forgalma tavaly dup­lájára emelkedett. Megállapo­dott az évek óta tartó kereslet- csökkenés a kőolajtermékek iránt, mi több az igények dif­ferenciálódtak. A szuperbenzint például 20 százalékkal többen vették, az extra szuper eladá­sára pedig az idegenforgalom fejlődése volt kedvező hatás­sal. A nyolcvanhatos oktán­számú benzin; viszont lényege­sen kevesebben vásárolták mint korábban. Emelkedett a gáz és a fűtő­olaj-vásárlás is az elmúlt év­ben. Ez elsősorban a mező­gazdasági nagyüzemek foko­zottabb igényeinek volt kö­szönhető. Baranyában a me­zőgazdaság a tervezettnél jó­val több kőolajterméket hasz­nált tel a termények szárítá­sára. Ugyanakkor a lakosság fűtőolajigénye szinte az egész Dunántúlon tovább csökkent. A kemény tél azonban még így is nehéz feladat felé állította az Áfor dolgozóit. A csúszós, haves utakon nehezebben ju­tottak célba a tartályautók és az is megtörtént, hogy néhány A Pécsi Egyetemi Színpad hétfőn este mutatta be a Nyári Színház Anna utcai székházá­nak második emeleti klubter­mében Csehov: Három nővér című drámáját. Az előadást Tasnádi Márton rendezte. Dramaturgiai szem­pontból semmilyen lényeges változtatást nem eszközölt, és ai javarészt fiatalokból álló kö­zönség sem fáradt bele a há­romórás előadásba. Az előadá­son érződik a rendező olvasott­sága, fölkészültsége. Merít a hazai és külföldi előadások, koncepciók szakirodalmából, néha túl sokat is markolva. De egyéni ötleteivel is gazdagítja az előadást. A Három nővér ugyanúgy vibrál a látható és a felszín alatti feszültségektől, mint Cse­hov többi műve. A komikus, a tragikomikus, a groteszk és a bohózat villanásai azonban erőteljesebben bontakoznak ki a Három nővérben, mint a szer­ző többi alkotásában. Jellem­ző, hogy maga Csehov is, no­ha drámának nevezte ezt a mű­vét, igazi vaudeville-ként is be­szélt róla. Az Egyetemi Szín­pad előadásában erre a vonu­latra támaszkodnak a legin­kább. A három nővérben Na- talja Ivanovnának az alakja jól példázza a fölfogás eme oldalát. Dőlünk a kacagástól, miközben Natalja szépen szö­vögeti terjeszkedő, a gonosz­ságtól sem visszariadó kis ter­veit. Aztán kicsit elcsöndesü- lünk, és azon töprengünk, hol is az a határ, amikor a jóízű nevetés és a bohóckodás ön­célúvá válik, elszakadva az eredeti darabtól. Csehov műve napjaink né­zőinek is tartogat izgalmas mondanivalót. A cselekvőké­pesség, cselekvőkészség, az ér­vényesülés, az önkifejezés, a boldogság összetett kérdéskö­reiben mozog. A hétfő esti be­mutatóból sem maradnak el szerencsére ezek a gondolatok, csak újszerű megvilágításba kerülnek. Sok kicsit viszont a hisztéria, a hangos szó, az ok­talan nevettetés; kevesebb ha­tásosabb lenne. Olgát Dávid Marianna alakít­ja, Mását Nagy Éva, Irinát Szi­lágyi Eszter Anna, Natalja Iva­novnát Lang Györgyi (a PNS tagja), Andrejt Güth Jáno Versinyint Kulka János (PNSZ Tuzenbachot Horváth Jáno Szoljonijt Besenczi Árpád, Cse butikint Juhász László. Fedő nyik Galcsik László, Rode Bá Zsolt, Anfisza Fialta Mariannt Fiokla (Ferapont női változaté Petrovics - Etelka. Az alakítása általában egy-egy jelenetbe forrnak ki, merevebb, szintek nebb részekkel váltakozvi Jobb megformálásuk még te vábbi munkát kíván. Találóa a díszletek. A jelmezek nei törekednek korhűségre, inkáb a jellemek árnyalásához nyú tanak segítséget. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom