Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-03 / 60. szám
„Engem a jövő érdekel, szenvedélyesen” Mozaikkockák a Baranya megyei pártértekezletről Nem kell mászkálnia a termelőnek Postán küldik az alkatrészt Hatvanmilliós készlet a Hondák, Robik javításához Találkozások Orvostudományi Egyetem, reggel hét óra. A szervezők a helyükön, már túl a nagy izgalmakon, most már csak az lehet: nem feledkeztek-e el valami apróságról. Negyed nyolc, érkeznek az első küldöttek, még egy kávé, még egy gyors átfutása a már megkapott dokumentumoknak, felszólalási beszédtervezetnek. — Fölszedtél pár kilót. .. Na, hallod, hosszú, hideg volt a tél . . . Jöhetnétek többször is felénk... A család jól van? — sok a régi ismerős a küldöttek között. — Nálatok sincs még tavasz? Ránk férne már egy kis napsütés. A legfiatalabb Van abban valami jelképes, hogy a küldöttek legfiatalabb- ja, aki ráadásul március 1-én tartotta születésnapját, a legfiatalabb szakma művelője: számítástechnikával foglalkozik a KSH—SZüV-nél. — A fizetések nálunk elég jók, az alapbér is, és nagy a mozgóbér aránya. Munkánk pedig van bőven, s mivel Baranyában nagy a konkurrencia a számítástechnikában, sok tanulással kell a szakmai színvonalat állandóan emelnünk. De a tanulás nem jelent nehézséget, fiatal a szakmánk, fiatalok a dolgozók — mondja Horváth Erika. Biológia és társadalom A pártértekezleti meghívottak között vannak pártonkívüli- ek is, mint például dr. Flerkó Béla, a POTE rektora: — A hozzászólásokat hallgatva jutott eszembe, milyen szerencsés, hogy az MSZMP gyakorlatában ugyanazok az alapelvek érvényesülnek, mint az emberi szervezetben. Mindkét irányítási rendszer lényege, hogy a ..fentről1' jövő utasítás gyorsabban vagy lassabban, de visszajelentődik, mégpedig oly módon, hogy az adott utasítás milyen változást eredményezett a szervezetben. Ez azért fontos, mert a visszajelentés hatással van a következő utasítás megfogalmazására is. Úgy látom, hogy a pártértekezlet ilyen jó visszacsatolási lehetőség — egy biológusnak meanvugtató ezt látni: jól működik a szervezet. A legidősebb Virágot kapott, puszit mellé a legidősebb 'küldött: a 75 éves Kása Gyula, aki 1944. november 14. óta a párt tagja. — Hogy mikor volt a legnehezebb? Most. Mindig most a legnehezebb, mert akkor kell állást foglalni, akkor kell dönteni. S most tényleg nehéz. Pécsett, az I. számú lakóterületi szervezet titkára vagyok, s a lakóterületi pártmunka nagyon nehéz. Gondunk kell legyen arra, milyen a járda, van-e kenyér elég, s hogy hogyan élnek kisnyugdíjasaink. Párttagok és pártonkívülíek. Mindig most a nehéz. Statisztika A megyei pártértekezletre a városi és a városi jogú pártértekezletek 350 küldöttet választottak meg, kik közül hatan maradtak távol — igazoltan, sajnos legtöbbjük betegség miatt. A pártértekezlet munkájában részt vevők 29 százaléka nő, 17 százaléka pedig 30 éven aluli, az idősek, a nyugdíjasok aránya pedig 27 százalékos. A jelenlévő küldöttek 44 százaléka egyetemet, főiskolát, 33 százaléka középiskolát, 23 százaléka pedig általános iskolát és szakmunkásképzőt végzett. Felsőfokú pártiskolai végzettsége egyharmadának van, ugyancsak egyharmad a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet végzettek aránya. A küldöttek 17 százaléka 1944 és 1956 között lett a párt tagja, közülük Aczél György, Du- nainé Veres Erzsébet, Lakatos József, Nagy Sándor, Palkó Sándor és dr. Tímár Mihály a felszabadulás előtt kötelezték el magukat a párttal .. . A küldöttek 45 százaléka munkás és képviselteti magát a megye társadalmának minden rétege. Jelölés A jelölő bizottság visszavonul. Dr. Vida József, a bizottság elnöke: — Tavaly októberben kezdtük el a munkát, több százan vannak, akiket megkérdeztünk: így alakult ki az a névsor, melyet a küldöttek elé terjesztettünk. Elsődleges szempontunk Üzenet „ . . . — Az iskolások kétharmada nem napközis, mert nincs konyha, nincs hely. — Én tudom. A Bozsó étteremben ebédel, de ugyanolyan hideg meg kevés húst kap, mint én a napköziben ..." — Izgultok? — A kérdés teljesen fölösleges: Légrádi Attila nyolcadikoson és Potorsz- ki Éva harmadikoson igazán látszik, jaj-csak-bele-ne-sül- jünk . . . Ez az utolsó próba, mielőtt az úttörők köszöntik a pártértekezletet, és a köszöntőbe üzenetként elmondják saját gondjaikat és örömeiket. Békevágyukat. Amikor belépnek az aulába, mosolyog az értekezlet, és nevet a frappáns párbeszéden. Aztán elkomolyodik, — gyerekek, idősek gondjára, mindenkiére kell figyelni. Ötven év A pártértekezleten is köszöntötték Aczél György elvtársat abból az alkalomból, hogy ötven éve tagja a pártnak. Arra kértük, mondja el, e fél évszázad mit jelent számára :- Nem mondhatnám, hogy tudatos marxistaként léptem annak idején a pártba, de azt igen, hogy azért, mert egy igazságosabb társadalmat szerettem volna. Amit nem hittem volna az első tíz évben, hogy élve meaérem ha-> zánk felszabadulását. (Tréfásan: bár lenne fordítva: akkor ma hazánk szabad 68 évéről szólhatnánk, s én 40 éves lennék.) A következő tíz év azt hozta számomra, hogy Baranya megyei első titkár lettem, ez az időszak életem legszebb évei közé tartozik. A legkeservesebb élményem, hogy innen vittek el 1949 júniusában, de azt is megérhettem, hogy nyolc esztendő után, 1957 májusában ismét itt lehettem Pécsett. Akkor olyan folyamat kezdődött meg, amely már nem fér bele egy rövid interjúba, s talán nem szerénytelenség, ha nagyon sok baranyaival, pécsivel együtt elmondhatjuk, mi is tettünk morzsákat a nagyszerű eredményekhez. Ennyi elég a múltból, mert a jövő érdekel, szenvedélyesen; az mindig izgalmasabb, mint a múlt. B. L. Alkatrész — ez a szó már évtizedek óta alkalmas arra nálunk, hogy magasba szökkentse a javításra szoruló gépek, járművek tulajdonosainak, a szervizállomások szerelőinek és az anyagbeszerzőknek a vérnyomását. Csakis azért, mert „alkatrészhiány" összetételben majdnem többször hallhatjuk, mint önállóan. A hobbi-kertészek, kistermelők a megmondhatói, hogy mennyi bosszúságot okoz az alkatrészhiány a lassan már telítődő mezőgazdasági kisgéppark üzemben tartásánál is. Jóval több, mint százezer ilyen mezőgazdasági kisgép működik — ha működik — országszerte. Az egyes szakboltok alkatrészválasztéka szegényes, általában pont az nincs, ami kellene. Igaz, az ilyen üzleteknek alig van arra lehetőségük, hogy egy-egy géphez szükséges valamennyi — 600—700 darabnyi — alkatrészt raktáron tartsanak, de az is igaz, hogy nem is nagyon csipkedik magukat a választék bővítésére. Ezen az áldatlan helyzeten enyhít nem kis mértékben a Baranya megyei AGROKER vállalkozása: két mezőgazda- sági kisgépcsalád alkatrészeinek országos forgalmazását vállalták magukra. A TSZKER országos központjával együttműködve a Honda kisgépek, a veszprémi MESZÖV-vel kialakított kapcsolat révén pedig a Veszprémi Mezőgép által gyártott ROBI gépcsalád alkatrészeinek országos bázisát hozták létre Pécsett. Az alkatrészekkel nemcsak nagykereskedelmi tevékenységet folytatnak a társvállalatok és a szervizüzemek részére, hanem magánszemélyek számára is. A kistermelőnek nem kell utazgatnia, keresgélnie: levélben vagy telexen feladhatja a megrendelését, s postai utánvétellel megkapja a kért alkatrészt. A Baranya megyei AGROKER szolgáltatás jellegű kereskedelmi vállalkozási formája józan üzleti előrelátáson alapul: a mezőgazdasági kisgépekből lassan már telítődik a piac. A ROBI gépcsaládból legalább 70 000 darab, a HONDA-ból mintegy 15 000 darab működik a kistermelők gazdaságaiban. Jobbára két- három éves gépekről van szó, amelyek javításához évente átlagosan 500 forint értékű alkatrész szükséges. A tavaly még csak kísérletként bevezetett forgalmazási forma iránti nagy érdeklődés igazolta az előzetes számításokat: az ország minden részéről jelentkeztek megrendeléssel a kistermelők, a forgalom mintegy 4 millió forint értékű volt — Időközben egy raktárrész leválasztásával megteremtettük nemcsak a postai szállítás feltételeit, hanem azt is, hogy a kistermelők készpénzért itt helyben is vásárolhassanak — mondja dr. Kelemen László, a Baranya megyei AGROKER igazgatója1. — Az idei évben már 16 millió forintos forgalom szerepel a tervünkben. A ROBI gépcsaládhoz 11,2 millió forint, a HONDÁ-hoz 50 millió forint értékű alkatrész- készlettel rendelkezünk. Azt tervezzük, hogy — bár nem országos gazdaként — minden olyan kisgépre kiterjesztjük a szolgáltatást, amely csak kistermelői használatra forgalomba kerül nálunk. Például az MPM olasz kapálógépekre, a szovjet kistraktorokra, motoros permetezőgépekre. Boltunk más nagykereskedelmi vállalatoktól is vásárolhat alkatrészeket s ezeknél is lehetséges a postai szállítás. Robi és Honda-alkatrészek az Agroker boltjában Munkában a lakáselosztó bizottság a pécsi Városi Tanácson Erb János felvétele Negyven dühös ember Akik a lakások sorsáról döntenek A negyven dühös ember — mór sejtheti az olvasó — a lakáselosztó társadalmi bizottság. A pécsi, amely a héten döntött 1190 — illetve ennél valamivel kevesebb — lakás sorsáról. Szmhely a városháza vb-ter- me. A máskor oly hűvösen higgadt üléseknek, értekezleteknek helyet adó „kék szalon” asztalait most szorosan körbeülik, jópáran az asztaloktól távolabb szorulnak, a dühös emberek előtt dosszié-hegyek, üdítősüvegek, kávéscsészék. A hangnem emelkedetten vitatkozó, amit időnként az elnök — Pernecker Imre — hangja szárnyal túl. Az egész olyan, mint valami árverés. Az elnök „feldob" egy nevet, amibe — néha egyszerre — többen is belekapaszkodnak és egymást „túllicitálva” mondják az ismereteiket, amelyek bizony esetenként egymásnak ellentmondók. így aztán van, amikor a nevet nem kapják el, az le- - pontosabban ki- — esik a mostani sorból. Itt a szavazás nem „lefutott” dolog, egyszerűen elképzelhetetlen ellenszavazat nélkül, sőt egy szavazás után bedobott újabb érv nyomán még tovább birkóznak és újból szavaznak. Amikor belehallgattam a háromnapos csatározás üdítően heves vitatkozásába, éppen a lakhatatlan lakásokban lakók elhelyezése volt a terítéken. Elhangzik a név, a helyszínelő páros egyik tagja előterjeszti az észleleteit, amelyek alapján és egyből oda lehetne adni a lakást, de valaki közbekiabál: a szomszédok egész télen át nem is látják őket, másutt laknak ... A dühös embereket máris megingatja az új információ, ám nyomban visszabillen minden egy újabb megjegyzés nyomán: éppen azért laknak rokonoknál, mert télen kibírhatatlan az a lakás . . . Ellentmondó információk, dönteni nem lehet, újabb helyszínelés . . Aztán a másik név, hivatkozás a valamikori szanálási határozatra, majd közlés arról, hogy a szóban- forgó lakás nem is szerepel a szanálási tervben, utána előkerül egy másik dokumentum, ami mindent a helyére tesz, és az illető név felkerül a névjegyzékre. Újabb név: bányatelep, sorház, középső, lakhatatlanná nyilvánított lakása, a mellette lévőkkel semmi. Értetlenség. Magyarázat: hátha bányakár. .. Újabb magyarázat: mi a lakhatatlanság és mi az életveszély. Megszólal a helyszínen járt bizottsági tag: a lakást önkényesen foglalták el, két hónap alatt „varázsolták" lakhatatlanná, a gyerekek meztelenül szaladgáltak, az asszony is szinte félmeztelen volt... Megmerevedik a bizottság: magukat hozták ilyen helyzetbe, ugyanezt tennék az új lakással is . . . Dtven lakhatatlan lakásban lakó közül húszat tudtak névjegyzékre venni. * Az 59 tagú bizottsáa november óta párokban járta az esélves igénylőket, most volt a számadás. Jól Höntöttek? Az ideiglenes névjegyzéket a héten függesztik ki a Kossuth téri vb-hivatalban, s egy hónapig lesz megtekinthető. És — hogyan is mondják? — felszólamlásnak helye van. Minden kategóriában tartalékoltak valamennyi lakást erre. Hársfai István vasárnapi 3
