Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-25 / 82. szám
1985. március 25., hétfő punon tüli napló Kutatás, fejlesztés, felhasználás Színképelemzés lézerrel Biztató kísérletek a pécsi tanárképző karon A sötét teremben színes fények vilióznak, gépek és műszerek zümmögnek. A fal melletti gázpalackokból vékony csövek indulnak a munkaasztalokhoz. A háttérben számítógép, képernyőjén zölden világítanak a betűsorok. A helyszín a pécsi tanárképző kar fizika tanszékének laboratóriuma. — Tanszékünk lézerek kutatásával, fejlesztésével és az elért eredemények gyakorlati alkalmazásával is foglalkozik — tájékoztat dr. Kozma László tanszékvezető egyetemi tanár. —■ Olyan lézereket állítunk elő, amelyek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók. A nálunk elkészített berendezések segítségével elsősorban lézerspektroszkópiai méréseket végzünk, az anyag szerkezetének kutatását, a fény és az anyag kölcsönhatását vizsgáljuk. A terem egyik szegletében szétszedett berendezés. Belsejében különféle tekercsek, kondenzátorok és huzalok. Külső felén felirat: TEA nitrogénlézer. Az elnevezésre dr. Sánta Imre adjunktus, a laboratórium vezetője ad magyarázatot: — Ennek a lézernek az aktív közege' nitrogén, amelyben nagyon gyors elektromos kisüléseket hozunk létre. Ez a fény igen nagy teljesítménnyel, ultraibolya tartományban világit. Sokféle célra használható, de mi főleg a spektroszkópiai alkalmazást — a színkép vizsgálatot — részesítjük előnyben. — A lézer bizonyos tekintetben forradalmi változást hozott a fizikában. Amit ma az atomokról, az anyag szerkezetéről, a molekulákról tudunk, az nagyrészt ennek köszönhető. Ugyanis amikor a fény behatol a közegbe, ott valamilyen átalakulást szenved. A visszavert, szórt, vagy kisugárzott fény tulajdonságait megvizsgálva következtethetünk az anyag tulajdonságára. — A lézer segítségével még jobban megismerhetjük az atomok, molekulák szerkezetét, összetételét és szelektálni tudunk anyagok és anyagok között. Természetesen ez sok olyan problémát is felvet, amit a fizikusnak feltétlen meg kell vizsgálni. Például, amikor nagyteljesítményű fény éri az anyagot, akkor az nem közönséges módon viselekedik: egy atom egyszerre két-három fotonnal kerül kölcsönhatásba. A pécsi laboratóriumban jelenleg rendelkezésre állanak <3 szükséges eszközök, berendezések. Ezek egy részét saját maguk készítették, a többit kölcsön kapták, vagy vásárolták. A mérőberendezéseket számítógép vezérli és a nagyon rövid fényjelek érzékelésére a legmodernebb technikát állították csatasorba. A lényeg, hogy a mérési eredmények mindig megbízhatóak legyenek, mert enélkül nem számíthatnak komoly sikerre. Azt tervezik, hogy az így kialakított berendezések segítségével főképp a gázok, a víz és a vizes oldatok vizsgálatát végzik. Az eddig ismert módszerek ezt korábban nem tették lehetővé. A lézer segítségével azonban feltételezhetően sok minden kiderülhet még a vízről. Egyes feltételezések alapján bizonyos betegségek szerepet játszhatnak a víz belső szerkezetének megváltoztatásában. Vannak olyan gondolatok, amelyek szerint egészen más a víz struktúrája az élő sejtben, mint például egy pohárban. A fizikusokat érdekli a dolog, szeretnék megtudni, hogy az élő szervezetekkel a lézer milyen kölcsönhatásba kerülhet. Talán nem elképzelhetetlen, hogy a lézerfény, mint afféle nagyon szabályos, rendezett energiaközlés bizonyos körülmények között megváltoztathatja a víz belső szerkezetét. Ez az elképzelés egyelőre mégcsak hipotézisnek sem tekinthető, a gondolattal mégis érdemes eljátszadozni, hiszen a pécsi fizikusok több hasonló kérdéssel találkoznak munkájuk során. Nem lehetetlen, hogy előbb-utóbb megtalálják a módszert,' amely megadja a megfelelő választ. Az egyik ilyen módszer a CARS. Ebben a kísérletben kimutatták, hogy egyszerre 3 foton kerül kölcsönhatásba egy molekulával. Ami teljesen új a dologban, hogy ilyenfajta vizsgálat a lézerek megjelenése előtt nem volt, nem létezhetett. Ezt az ezerarcú mesterséges fényt világszerte kutatják. De mind többet hallani a gyakorlati alkalmazásáról is. Felhasználják a gyógyításban, a mezőgazdaságban, az ipar, a bányászat területén. A pécsiek éppen ezért számos hazai és külföldi partnerrel működnek együtt, köztük a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel, a Budapesti Műszaki Egyetem fizikai—kémiai tanszékével és a Szovjet Tudományos Akadémia Általános Fizikai Intézetével. Ferenci Demeter Fluoreszcencia vizsgálat nitrogén lézerrel Tiszta, rendezett házak, udvarok és utcák jellemzik Szalántát Ápolt, kulturált települések A Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság kezdeményezésére mozgalom indult a megye településein, amelynek célja a környezet kulturáltságának fejlesztése. Az akciót a közelmúltban értékelték és egyben el is búcsúztatták. Helyette az idén olyan verseny indul, amely jobban megfelel az egyre szigorúbb követelményeknek. Az 1982-ben útjára indított virágosítási versenyben azt vizsgálták, hogy rendszeresen gondoskodnak-e az érintett helyeken a közterületek, az árkok, a nyilvános illemhelyek tisztaságáról, törődnek-e megfelelően a terek és utcák fásításával, virágosításával. Az idei évtől már jóval szélesebb körűek a versenyfeladatok. A pályázaton csak azoknak a településeknek érdemes részt venniök, amelyek valóban arra törekszenek, hogy külsejükkel, rendezettségükkel kedvező képet alakítsanak ki. A bírálók nemcsak azt vizsgálják majd, hogy a kedvelt üdülő- és kiránduló- helyek tisztasága úgy általában megfelelő-e, hanem például azt is, milyenek a szemétlerakóhelyek és milyen a szennyvizek kezelése. Új vonása a környezetkultúra fejlesztését célzó versenynek, hogy azt is elemzik, milyen a műemlékek, a múzeumok, a kiállítások, az autó- buszmegállók környéke. A kirándulóhelyeken, a kilátóknál gondoskodnak-e szemétgyűjtő edényekről, megfelelően szervezik-e azok folyamatos ürítését. Az • idegenforgalmi szemlélet. kiterjed a kereskedelmi és a vendéglátóhelyek külső és belső rendezettségének vizsgálatára is. A tisztaság mellett komolyan esnek latba olyan kérdések, mint az esztétikai színvonal, vagy a dolgozók ápolt megjelenése, kulturált magatartása. A Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság valamennyi, az idegenforgalomban érdekelt településre eljuttatta a pályázati felhívást. A múlt évi verseny szép sikert hozott. A városok közül Komló, a nagyközségek közül Sásd és Mázaszászvár, a harmadik kategóriábon pedig Bór, Sátorhely, Szalánta és Me- cseknádosd kapott elismerést. F. D. Amit jókedvvel csinál az ember, az meghosszabbítja az életét Rlyolcuanhet evesen az üllő mellett Épületes lehetett, amikor az öreg kovács és a főigazgató egymásnak „válaszolgatva” verték a vasat az üllőn a főiskola kovácsműhelyáben. Úgy kezdődött, hogy a főigazgató nekiállt valami óriás csavar- húzót csinálni, az öreg mester meg csők nézte egy darabig, majd megkérdezte:- Aztán ráverni tud-e a főigazgató úr? — Hát persze ... — A ráverés az, amikor az egyik kovács tartja a vasat és üti szépen muzsikálva, a másik meg- ráver. ütemesen. A mesternél a kovácsolás az élethivatás, a főigazgatónál a valamikori pályakezdés szakmája volt. Mondanom sem kell: a mester igen elégedett volt a főigazgató „segéddel”. A „segéd” Juhász Jenő, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola akkori főigazgatója volt, a mester pedig Mihály Ferenc, aki nyugdíjasként már a tizenhatodik esztendeje „üti a vasat" a főiskola Rókus utcai műhelyében. 1897-ben született, pontosan 75 éve szabadult Mozs- gón uradalmi gépészkovácsként, 60 esztendeje — 1924- ben — váltotta ki az iparengedélyt, 1960-ig gyakorolta az ipart — 28 tanuló szabadult ez alatt a keze alól —, a műhelye a Rákóczi út 16-ban volt, ott, ahonnan most a kür- tőskalács csábító illata száll. Volt közben - az ötvenes évek elején — néhány esztendeje az Autójavító Vállalatnál, ahová a „két tüze” közül egyet bevitt, két inasával együtt. — Akkor voltam először szabadságon - emlékezik arra az időre, de a normáról, meg a keresetről nem szívesen beszél. 1955-ben visszakapta a műhelyét és az iparát, 1960- ig dolgozott kovácsmesterként, attól kezdve 1966-ig — nyugdíjazásáig —, az Autó- és Motorjavító Szövetkezet volt a munkahelye. 1969 óta van a főiskolánál.- Ez szanatórium nekem, és minden itt töltött nap ajándék - hajtogatja. Itt is „két tűz” van, a műhely közepén öt üllő - Juhász Jenő szerint csodálatosan csengő dallamokat kalapál ki belőlük a mester —, kovácsszerszámok garmadája és egy gépkalapács. - Itt alkotni tud az ember, fiatalokkal foglalkozhat . . . Ha nem ide kerülök, talán már nem is élek, de legalábbis nem vagyok ilyen aktív. Mert Feri bácsi korát meg- hazudtolóan tevékeny. Mindennap négy órát dolgozik. — A kovácsműhely az enyém, itt örökösen van mit csinálni. Ami vasból van, csak mondják meg mit, azt én elkészítem. Esztergakés, hajóhorgony, dísztárgy . . . — Lovat mikor patkóit utoljára? — 1958-ban. Azóta csak díszpatkót csináltam.- És az erő? Kell a kovácsoláshoz . . .- Szerencsére itt a gépkalapács, a munkám nagyobb részét ezen végzem, kézzel- nem bírnám végig a műszakom crt. Magányosan él Atléta utcai kis kertes házában, ha az idő engedi, kertészkedik. Tévét nem néz, a rádió, ha otthon van, állandóan szól, így legalább nincs annyira egyedül. A motorját két éve adta el. addig azzal járt, ide a munkahelyére is. Ha 87 éves emberrel készül riport, elmaradhatatlan a kérdés: mi a hosszú élet titka? Feri bácsi azzal kezdi, hogy nem dohányzik, hogy megiszik egy-egy pohár vörösbort. Aztán eltűnődik:- A kötelesség nagy úr. . . Amit jó kedvvel, örömmel csinál az ember, az meghosszabbítja az életét. Én most is örömmel csinálom a dolgom ... Hársfai István
