Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-25 / 82. szám
1985. március 25., hétfő Dunántúlt napló 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól (Rövidített változat) Ismertetjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Írásos beszámolóját. A beszámoló teljes szövegét a kongresszus küldöttei előzetesen kézhez kapták és a párt központi lapja is közli. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa abban az időszakban végzi felelős munkáját, amikor népünk hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunió, amely a második világháború fő terhét viselte, a szövetséges hatalmakkal együtt győzelmet aratott a német fasizmus és a japán mili- tarizmus fölött. Tisztelettel őrizzük a népek szabadságáért életüket áldozó hősök emlékét, közöttük azokét a magyar kommunistákét, demokratákét, antifasiszta hazafiakét, akik itthon és sok más országban részt vettek a harcban, és életüket adták a fasizmus elleni küzdelemben. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán felszabadult Magyarország ismét függetlenné vált; népünk történetében új korszak kezdődött, megnyílt nemzetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A negyven év korszakos jelentőségű vívmányai a párt és a nép, a kommunisták és szövetségeseik együttműködése révén valósultak meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt leküzdötte a szocialista építés kezdeti szakaszának torzulásait és hibáit, levonta a tanulságokat, hasznosította a tapasztalatokat. Pártunk a marxizmus—leninizmus eszméit követve, a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekeinek hű szolgálatára törekedve nyerte el és élvezi népünk bizalmát, vált társadalmunk vezető erejévé. A Központi Bizottság 1984 december elején közzétette irányelveit, a kongresszusi felkészülés alapokmányát, Ebből is kitűnik, úgy ítéli meg, hogy a szocializmus építése a XII. kongresszuson megjelölt fő irányban haladt előre. A kedvezőtlen nemzetközi viszonyok ellenére megőriztük vívmányainkat, s előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban szilárd o munkás- osztály, a dolgozó nép hatalma, a szocialista társadalmi rend; népünk támogatja a párt politikáját. Eredményeink forrósa a kommunistáknak és szövetségeseiknek, a munkásoknak, a parasztoknak, az értelmiségieknek, valamennyi dolgozó embernek az áldozatos munkája, népünk helytállása. A kongresszusi irányelveket a párttagság megvitatta, az alapszervezetekben közvetlenül, a pártértekezleteken küldöttei útján. A párt- és az irányelvek megtárgyalására felkért társadalmi szervezetek javaslatai sokat segítettek a kongresszus előkészítésében. A kongresszus a kommunisták és a pártonkivüliek véleményének ismeretében dolgozhat, és határozhat a társadalom életének legfontosabb ügyeiben. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzetközi feszültség növekedésének alapvető oka az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges imperialista köreinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között kialakult katonai erő- egyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési verseny minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. A katonai és a politikai feszültséget növelte az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat-európai telepítésének megkezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek, amelyek a fegyverkezési versenyt a kozmikus térségekre is kiterjesztenék. A katonai szembenállást fokozó lépések következtében meggyengült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhetetlen a különböző társadalmi rendszerű államok közötti normális kapcsolatokhoz. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság kiéleződése, az, hogy egyes tőkés hatalmak katonai erőszakkal, fenyegetéssel, nyomással beavatkoznak más országok népeinek ügyeibe. ^ Az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei ellenére nem alakult ki közvetlen világ- háborús veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Eavesült Államok, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között. A nemzetközi helyzet további romlásának ' megakadályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialista országok békepolitikája. A szocialista közösség országainak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világbéke megvédését. A Varsói Szerződés Szervezete jelentős nemzetközi poli-* tikai és katonai tényező, a történelmileg kialakult katonai erőeavensúly megőrzésének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés Szervezete^ az elmúlt években is átfogó kezdeményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására, a nukleáris és hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdítására, á katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintre való csökkentésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. Sajnálatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Észak-atlanti Szövetség mind ez ideig nem adott pozitív választ ezekre a javaslatokra, és továbbra is a katonai erő- egyensúly megbontására törekszik. Változatlanul fennáll, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok népei kölcsönösen érdekeltek a világbéke megőrzésében, az emberiség fennmaradását fenyegető veszélyek elhárításában. Az enyhülési politika folytatását segíti, hogy továbbra is érvényben vannak a szocialista és tőkés államok közötti két- és többoldalú megállapodások, és működnek az európai biztonság és együttműködés fórumai. A nemzetközi erőviszonyok alakulását jelentősen befolyásolja a fejlődő országok küzdelme, amelyet a politikaigazdasági függetlenségért, ennek megszilárdításáért, valamint a társadalmi felemelkedésért folytatna. A nemzetközi élet pozitív irányzatait erősítették az el nem kötelezett országok mozgalmának imperialistaellenes fellépései. A világbéke megőrzésében növekedett a szerepe a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és aolitikai erőket tömörítő háborúellenes mozgalmaknak. A világpolitikai helyzet további alakulása s különösképpen a fegyverkezési hajsza megfékezése szerripontjából nagy fontosságú fejleményt jelentenek az átfogó szovjet— amerikai tárgyalások az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A jelenlegi helvzetben a szocializmus nemzetközi vonzóerejét a következetes békepolitika, a néoek szabadságtörekvéseinek támogatása és a belső építőmunka társadalmi, aazdasági eredményei növelik. A szocialista orszóaok 6 nehezebbé vált nemzetközi ooli- tikai és világgazdasági viszonyok ellenére eredményesen folvtntiák az úi társadalom építését. A KGST-tagállamok páti- és állami vezetőinek 1984 júniusi moszkvai találkozóián született elhatározások ki jelölik a szocialista gazdasáai integrációban reüő előnvök teliesebb kihasználásának útjait. A Maavar Népköztársaság külpolitikáiában a feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is érvényesült a párt XII. kongresszusán meghatározott irányvonal. A szocialista közösség országaival összehangolt, aktív nemzetközi tevékenységünk középpontjában az a törekvés áll, hogy kedvezőbbé tegyük szocialista építőmunkánk külső feltételeit, s egyben hozzájáruljunk a társadalmi haladás előmozdításához és a béke megőrzéséhez. Erősítettük szövetségünket és együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Bővültek a fejlődő, különösen a szocialista orientációjú országokhoz fűződő kapcsolataink. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlati követelményei alapján fejlesztettük kapcsolatainkat az eltérő társadalmi rendszerű államokkal. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye a beszámolási időszakban tovább nőtt. A világ haladó és reálisan gondolkodó közvéleménye ismeri és elismeri eredményeinket, becsüli politikánk elvszerűségét, kiszámíthatóságát, megbízhatóságát. Tudja, hogy szövetségeseinknek szilárd szövetségesei, más országoknak pedig korrekt partnerei vagyunk. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk és államunk eddigi külpolitikai irányvonalát, amely népünk alapvető nemzeti érdekeit, a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szolgálja. Hazánk számára meghatározó jelentősége van o Szovjetunióval folytatott sokoldalú, baráti és gyümölcsöző együttműködésnek. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. A magyar—szovjet barátság további erősítése, a két ország és a két nép együttműködésének gazdagítása elsőrangú nemzeti érdekünk. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés erősítését, hatékonyságának javítását, formáinak, módszereinek folyamatos tökéletesítését. Fejlődtek kapcsolataink, bővült együttműködésünk a szocialista országokkal; nagyra értékeliük és hasznosítjuk építőmunkájuk tapasztalatait. A beszámolási időszakban — hasonlóan más szocialista országokhoz — feilődtek hazánk és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rendszerű országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására, a politikai, gazdasági, kulturális és más kapcsolatok szélesítésére törekszünk. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is szolidáris volt a függetlenségük megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus elnyomó rendszerek ellen harcoló mozgalmakkal. A kölcsönös előnyök és érdekeltség elve alapján törekedett a kapcsolatok fejlesztésére valamennyi, erre készséget mutató fejlődő országgal. A beszámolás időszakában a siklósi városrész volt Pécsett a tömeges lakásépítkezések színhelye A Magyar ' Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja^ hogy népünk szocialista építőmun- kójához minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalommal és fórumon a béke, az enyhülés, -a társadalmi haladás érdekében. A párt és a kormány külpolitikájának legfontosabb eredménye, hogy népünk békében, biztonságban él. Külpolitikánk eredményes folytatásának legfőbb hazai biztosítéka továbbra! is népünk bizalma és támogatása, nemzeti összefogása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. Belpolitikai helyzetünk,társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése A beszámolási időszakban a korábbihoz képest nehezebb feltételek közt folytattuk a szo- szocialista társadalom építését. A nemzetközi feszültség növekedése és a gazdasági nehézségek miatt, szocialista társadalmunk nagy teherpróbának volt kitéve. Népünk — pártja vezetésével — fokozta erőfeszítéseit, nagy és eredményes munkát végzett. Megőriztük szocialista vívmányainkat: a népi hatalom szilárdságát, a nemzeti összefogást a szocialista célok jegyében, a lét- biztonságot. A megváltozott helyzetben élesebb megvilágításba kerülnek munkánk gyengeségei, s társadalmunkban növekvő ellenérzést váltanak ki az eszméinkkel ellentétes és a közerkölcsöt sértő jelenségek. Szocialista fejlődésünk fontos feltétele, hogy teljesebben bontakozzanak ki társadalmi rendünkben a dolgozók alkotó képességében meglevő lehetőségek, nagyobb követelményeket támasszunk az irányításban és a végrehajtásban egyaránt, s határozottan lépjünk fel az eszméinkkel és céljainkkal ösz- szeegyeztethetetlen megnyilvánulásokkal szemben. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelő- eszközök csaknem egésze szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdonban van. Döntő fontosságú feladatunk, hogy a tervgazdálkodás révén minél teljesebb mértékben kihasználjuk a szocialista tu la i - donviszonvokban rejlő lehetőségeket. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelni érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, és fokozottan be kell vonni őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont, amely szocialista fejlődésünk során jelentősen gyarapodott. A munka nélkül szerzett jövedelmekből eredő vagyoni különbségek kialakulását gazdasági és jogi szabályozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulajdonviszonyok alapján, a társadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és céljainak azonossága révén épül és fejlődik a szocialista nemzeti egység. Rendszerünk stabilitása és fejlődése szempontjából meghatározó jelentősége van a munkásosztály szocialista elkötelezettségének, aktivitásának, helytállásának. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szakmai műveltségének emelése és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban közvetlenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A szövetkezeti parasztság — az aktív keresők 14 százaléka — o munkásosztály szilárd szövetségese. A mezőgazdaság magas szintre emelésével nagy mértékben hozzájárul a paraszti életmód gyökeres átalakulásához. Az értelmiség munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásunk részese, ösztönözni és segíteni kell alkotóképességének és közéleti aktivitásának további kibontakozását. A keresők 18 százaléka alkalmazott. Munkájuk minősége jelentősen befolyásolja az igazgatás és a gazdálkodás színvonalát, hatással van az egész társadalom közérzetére. A dolgozóknak mintegy 4 százaléka kisárutermelő, kisiparos, kiskereskedő. Hosszabb távon is szükség van tevékenységükre a szocialista társadalom életében. A szocializmus építésének fő kérdéseiben változatlanul megvan népünk túlnyomó többségének egyetértése, de helyzetünk megítélésében, további fejlődésünk útjait és módjait illetően a korábbinál jobban megoszlanak a vélemények. Ilyen körülmények között még inkább megnőtt a jelentősége, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az egység megerősítéséért. A nemzeti egység alapja, hogy egész népünk érdekelt a szocializmus építésében. A szövetségi politika folytatásának, a haladásunkért tömörülő erők összefogásának ösztönzést ad, hogy pártunk figyelembe veszi a valóságos viszonyokat, nyíltan feltárja a fejlődés menetében keletkező ellentmondásokat és a tömegek véleményének számbavételével reálisan jelöli ki a tennivalókat. A szocialista nemzeti összefogásban fontos szerepet töltenek be az önállóan működő társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak, amelyek a dolqozók millióit tömörítik és eqész társadalmunkat átfogják. Pártunk támaszkodik a szak- szervezetekre, igényli részvételüket a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. (Folytatás a 4. oldalon)
