Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-25 / 82. szám

Ma kezdődik az MSZMP XIII. kongresszusa A Központi Bizottság beszámolója 3-7. oldalon Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 82. szám 1985. március 25., hétfő Ara: 1,80 Ft mmmmmmmmmmanmmamm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az a I koto munka kongresszusa Nagyjelentőségű, mind­nyájunk életét befolyásoló esemény előtt állunk. Ma kezdi meg tanácskozását pártunk XIII. kongresszusa. Nemcsak a 870 ezer párttag, hanem az egész nép érdek­lődéssel várja: hogyan érté­keli a kongresszus az el­múlt öt év munkáját, tapasz­talatait, és miképpen jelöli meg a szocialista építés to­vábbi feladatait. A mérlegkészítést meg­könnyíti az irányelvekről ki­bontakozott országos vita. A véleményekből plasztikusan rajzolódtak ki a párttagokat, a magyar közvéleményt leg­jobban foglalkoztató témák, amelyekben az eligazítást, a megoldást a kongresszus­tól várják. A párttagokkal folytatott párbeszéd meg­erősítette, kiegészítette, ár­nyalta, vagy némiképp mó­dosította az irányelvekben még vázlatosan megfogalma­zott megállapításokat, fenn­tartotta a lehetőséget a kongresszus számára, hogy a valóság még teljesebb isme­retében hozza meg dönté­seit. Nagyon sok és sokféle vé­lemény, helyeslő és bíráló észrevétel hangzott el az irányelvek vitájában. Két kér­désben azonban egyértel­műen általánosítható igény nyilvánult meg. Az egyik: erősítse meg a kongresszus az eddig követett politikai fő irányvonalat, összpontosítsa továbbra is a társadalom erőfeszítéseit a szocializmus felépítésének feladataira. Ezt kiegészítette a másik általá­nos óhaj, mely bírálati ele­met is tartalmaz: következe­tesebben követelje meg a kongresszus mindenekelőtt az állami, párt- és tömeg­szervezeti tisztségekben dol­gozó kommunistáktól azok­nak a határozatoknak a vég­rehajtását, amelyek a fő irányvonal érvényesítését szolgálják. A közvélemény érdeklődé­se elsősorban a gazdasági kérdések felé fordul. Ez ért­hető, hiszen a termelés, a gazdálkodás mind nehezebb belső és külső feltételek közt folyik, s ennek hatása a mindennapok gyakorlatában érzékelhető. Az extenzív nö­vekedés már kimerült tarta­lékai helyett az intenzív fej­lődés, a minőségi munka új módszereit, lehetőségeit kell feltárnunk, hogy ellensú­lyozni tudjuk a kedvezőtlen világgazdasági változásokat. Ennek ellenére a számadás az elmúlt öt évről nem cse­kély eredményeket könyvelhet­nek el. A XII. pártkongresszus határozatának eleget téve megőriztük népgazdaságunk stabilitását, az ország nem­zetközi fizetőképességét, és a belső egyensúly javításához is tettünk, ha nem is elég következetes és kielégítő lépéseket. Az életszínvonal megőrzésére tett erőfeszíté­seink sem voltak hiábavalóak, jóllehet a XII. pártkongresz- szus határozatának ezt a kö­vetelményét nem minden ré­tegre kiterjedően, hanem tár­sadalmi méretekben tudtuk teljesíteni. Éppen ezekre az eredmé­nyekre építve most, a párt úgy értékeli országunk, tár­sadalmunk helyzetét — tanú­sítják a kongresszusi irány­elvek —, hogy az öt év előt­tinél valamivel többet tűz­hetünk ki célul: a gazdasá­gi növekedés olyan élénkíté­sét, amely erőteljesebben ja­vítja a népgazdaság külső és belső egyensúlyát, gyorsít­ja a termelés- és termék­szerkezeti változásokat, meg­alapozza a nemzeti jövede­lem növelését, az életszínvo­nal érzékelhető emelését. Megvannak a reális felté­telei egy ilyen nem kis hord­erejű elhatározásnak? Az irányelvekről folytatott or­szágos vita, felelősségteljes elemzés alapján a kong­resszus minden bizonnyal po­zitív választ ad a kérdésre, és egyben meg is határozza a gyorsabb növekedéshez szükséges tennivalókat. Tö­mören összegezve az irány­elvekben ez így szól: fokozni kell a gazdaság jövedelem- termelő képességét, ki kell terjeszteni az intenzív fejlő­dés követelményeit a gaz­dálkodás minden területére. Ez mindenekelőtt az ipar­tól iaényel az eddiginél na­gyobb erőfeszítéseket, hiszen a népgazdaságban betöltött szerepéhez képest eddig vi­szonylag kevesebb ered­ménnyel járult hozzá a gaz­dasági egyensúly megterem­téséhez. Konkrétabb, hatá­rozottabb intézkedésekre van szükség a korszerű, mi­nőségben a világpiacon is helytálló termékek gyártásá­hoz. Köztudott, hogy ipari termékeink túlzottan magas anyag- és energiafelhaszná­lással készülnek, ezért nem is lehetnek versenyképesek. E tekintetben — jóllehet a fel­ismerés többéves keletű — vajmi kevés előremutató kezdeményezés született. Ter­melékenység tekintetében is számottevő az ipar elmara­dása a fejlett ipari országo­kétól. A kongresszus várha­tóan erőteljes ösztönzést ad majd, kemény követelmé­nyekkel párosítva, a terme­lékenység növelését szolgáló műszaki fejlesztés objektív és szubiektív akadályainak el­hárítására. nem utolsósorban a beruházások költséaeinek leszorítására, megvalósítási idejük csökkentésére. Sok kezdeményezéssel és nemzetközi viszonylatban is számottevő eredményekkel bizonyította mezőgazdasá­gunk, élelmiszergazdaságunk már eddig is készségét és képességét a hatékony gaz­dálkodásra, a versenyképes termelésre és gazdálkodásra — állapították meg a kong­resszusi irányelvek. Kiegészül ez az elismerő értékelés az­zal a fontos kritikai elemzés­sel és útmutatással, hogy mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk világpiaci pozí­ciói megőrzéséhez nélkülöz­hetetlen a műszaki fejlesztés gyorsítása, a magas termelési költségek leszorítása. Minden bizonnyal a terme­lés és gazdálkodás eredmé­nyeinek függvényében szól majd a kongresszus az élet- színvonal emelésének szüksé­gességéről, lehetőségeiről, feltételeiről. Az irányelvekkel egyetértve helyesli a párt­tagság, de mondhatjuk az egész közvélemény a munka szerinti elosztás fokozott ér­vényesülését, vagyis azt, hogy a bérek és jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítmények közti kü­lönbségeket. Választ ad majd a kong­resszus arra a széles körben kinyilvánított erőteljes óhaj­ra, hogy a jövedelemszerzés­ben a fő munkaidő teljesít­ménye legyen a döntő. A munka szerinti elosztás he­lyeslésében pedig az a kö­vetelmény is benne van, hogy megfelelő gazdasági, törvé­nyességi, pénzügyi szabályo­zásra késztetve az állami szerveket, a kongresszus szabjon gátat az ügyeske­désnek, a csalással, veszte­getéssel, üzérkedéssel való jövedelemszerzésnek. A szociálpolitikával szem­ben az a követelmény, hogy fokozottan vegye figye­lembe a társadalmi igaz­ságosság elvét és a rászo­rultságot, Mivel a szocialista ellátás céljára fordítható ösz- szegek gyors növelésére nincs lehetőség, a rendelkezésre álló anyagiakat a legfonto­sabb területekre szükséges koncentrálni. Az országos vi­ta ilyen területként emel­te ki a gyermeknevelés ter­heinek könnyítését, a csa­ládalapító fiatalok lakáshoz juttatásának feladatait és a nyugdíjasok helyzetének ér­zékelhető javítását. Hathatós lépéseket várnak a párttagok a közgondolka- zással, a szocialista tudat és erkölcs formálásával össze­függő teendők kialakításá­ban. Elsősorban az ideoló­giai munka erőteljes kibon­takoztatására van szükség, hogy az eddiginél jobban segítse a világban végbeme­nő változások megértését, Csupán néhány gondola­tot emeltünk ki a kongresz- szusnak a társadalom, a gazdaság, a tudomány, a művészet, s nem utolsósor­ban a pártélet, a mozqalmi munka kérdéseit átfogó té­maköréből. Csak egy kis részletét villantottuk fel an­nak az alkotómunkának, amely a következő napok­ban a konaresszus küldöttei­re vár. Köszöntjük pártunk, népünk e nagvfontosságú eseményét és kívánjuk, hogy a tanácskozás eredményesen véqezze felelősségteljes mun­káját mindnyájunk javára. Baranya megye küldöttei megérkeztek Budapestre Vasárnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottságán gyülekeztek azok a küldöttek és állandó meghívottak, akik részt vesznek a párt XIII. kongresz- szusán. A küldöttcsoport tagjai, akik tegnap a déli órákban indul­tak el Budapestre a Volán kü- lö-'Suszávol: Baranyai Sándor, Borsos János, Brun József, Csá­szár Jánosné, Dallos Attilóné, dr. Dányi Pál, Deák Péter, dr. Gábor János, Gaszler József, Győrvári Márk, Hágenthurn Jó­zsef, Horváth Gyuláné, Horváth Lajos, Horváth Lászlóné, Illés István, dr. Jerszj István, Kardos Istvánná, Kovács Dezső, Krasz- nai Antal, Kuzma Józsefné, Lu­kács János, Mitzki Ervin, Molnár Zoltán, Nagy Rozália, Neu­bauer József, Oláh János, Pal­kó Sándor, Rajnai József, Si- monovics Ferenc, Somogyi Fe­renc, Somssich Lászlóné, Szó­lói Ferencné, Szántó Árpád, Szeifer Ákos, Szentirányi Jó­zsef, Szécsi Zoltán, Srikszai Ti- borné, Szűcs István, Tettinger József, Tóka Jenő. A küldöttcsoporthoz Buda­pesten csatlakozik Aczél György, Ballai László, Deák László, dr. Ormos Mária, Szeg­vári Menyhért, Szentistványi Gyuláné és dr. Tímár Mátyás. (Munkatársunk telelonje- lentése.) Tegnap kora délután megér­keztek Budapestre az MSZMP XIII. kongresszusára Baranya megye küldöttei és meghívott­jai. Szálláshelyük, a nemrég megnyílt Flamenco Szálloda. Küldötteinket Szentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja és dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa fogad­ta. Az első küldöttcsoport-ülésen megismerkedtek q kongresszus napirendjével, q napirendek előadóival és a tanácskozás ügyrendjével. Állást foglaltak a kongresszus elnökségének és munkabizottságainak összetéte­lében. Küldöttcsoportunk esti programjában részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, dr. Tímár Mátyás, a KB tagja, az MNB elnöke és Bállai László, a KB osztályvezetője, (M. E.) G. Romanov vezeti a szovjet delegációt A Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációját Grigo- rij Romanov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára veze­ti. A küldöttség tagja: Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Alekszandr Homjakov, az SZKP KB tagja, az SZKP tambovi területi bizottságának első titkára, Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. A küldöttség kíséretében érkezett: Valerij Muszatov, az SZKP KB alosz­tályvezetője és Vagyim Zubor- jev, Grigorij Romanov tanács­adója. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Szűrös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkárai, valamint Raj- noi Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Németh Károly üdvözli Grigorij Romanovot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom