Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-17 / 74. szám

Harmincéves a pécsi Mecsek Táncegyüttes Jubileumi találkozó az együttes volt táncosai részére Ritka esemény, ritka jubi­leum színhelye volt tegnap es­te az építők Rákóczi úti klub­ja Pécsett.’ A Mecsek Tánc­együttes egykori táncosai ta­lálkoztak egymással ünnepi összejövetelen, abból az al­kalomból, hogy az ismert ne­vű, élvonalbeli amatőr tánc- együttes 30 évvel ezelőtt, 1955 februárjában alakult meg. Őszülő hajú, de fiatalos höl­gyek és urak, vagy éppen har­mincas-negyvenes fiatalok kö­szöntötték egymást a régi sze­retettel. Valamennyien más­fél-két évtizeden át jártak a próbákra, szereplésekre, „tájo­lásokra”, külföldi vendégsze­replésekre, fesztiválokra. Amíg gyülekeztek, néhány alapító taggal beszélgettem. Az együttes városi amatőrcso­portként, a Doktor Sándor Művelődési Ház keretében alakult meg, és Simon Antal, a Budapest Táncegyüttes je­lenlegi művészeti igazgatója volt a vezetőjük a hetvenes évek elejéig. Kezdetben a Mecsek cukrászda jelenlegi helyén, az egykori Vörös Me­teor sportegyesület termében próbáltak. Hazai szerepléseik mellett számos külföldi úton is lészt vettek. Egyebek közt Jugoszláviában, Franciaor­szágban, Svédországban, Finn­országban, a Szovjetunióban, Olaszországban, Vietnamban, Görögországban és hosszan sorolhatnánk. Akárcsak kitün­tetéseiket, dijaikat. A jubileumi találkozón ezek­ről is sok szó esett. Vacsora után pedig a lányok rákezd- ték a hajdan-volt-szép „Hó- romugróst". . , A táncok fölidé­zéséből azután az egykori dél­ceg néptáncos fiúk sem ma­radhattak ki a 30. jubileu­mon .. . Felcsillannak a szemek a rég nem látott barátok érkeztekor Fotó: Lauer Györgyi Az elmúlt év legnagyobb szabadtéri sikere Szegeden az István, a király című darab volt. Läufer László felvétele Látogatók a szociális otthonban Dél már elmúlt, de a látoga­tók többsége még itt van. Igaz, itt nem is veszik oly szigorúan a_ kiírt időt, mint a kórházak­ban. Bár a pécsi, Alkotmány utcai szakosított szociális ott­hon fekvőbetea intézmény lakói és a dolgozók is annak örül­nek, hai minél többen jönnek és sokéig maradnak. T. B. nyugdíjkorhatár közelé­ben járó, de még aktív dol­gozó, tegnap is a feleségéhez jött, aki egy hónappal ezelőtt agyvérzést kopott és fél olda­lára lebénult. Teljes ellátást igénylő beteg. — Gyerekeink nincsenek, én otthon nem tudtam volna így meggondozni — mondja a férj. — Mindennap itt vagyok, s emit tehetek megteszem érte. özv. D. l.-né a három éve itt fekvő 47 éves fiát látogatja. — A nevelt fiam hozott el, innét hozzájuk megyek — mu­tat az őt kísérő középkorú fér­fira, a 67 éves, mór szintén gyakran betegeskedő édes­anya. — A fiam érszűkületes, egyik lábát amputálták, a má­sikat is le kellene venni, de nem hajlandó beleegyezni a műtétbe. A 86 éves nagypapa a folyo­són sétálgotva várta unokáját, Sz. Gy.-nét. — A papa nyugdíj után még hosszú ideig dolgozott egy szó. ciclis otthonban, s azt hiszi, hogy most is ott van, — sóhajt­ja a fiatalasszony. — Sajnos, súlyos agyérelmeszesedésben szenved. Jó egy évvel ezelőtt méój otthon volt velünk: édes­apámmal, vagyis a fiával, velem és a kisfiámmal. Édesapám sajnos meghalt, s egyedül nem tudtam a papát kellően gon­dozni. Napközben mindig ma­gára marodt. Így megnyugta­tóbb a helyzetünk. A 60 személyes otthonban mindössze 6—8 olyan idős em­ber él, akiknek nincs hozzátar­tozójuk, — A többiekhez rendszeresen járnak a rokonok — mond­ja az igazgatónő, Pernecker Tiborné. —■ Egy bácsi Budapes­ten élő, már nyugdíjas fia két­hetenként itt van. De gyakran előfordul, hogy nem tudja ki­várni a két hetet. . . T. É. Éles anyanyelvűnk A köntörfalazásnak is van alapja. Térlátás híján kifutott az időből is. A csavaros gondolatmenet sem kap mindig észbe. A hosszabb cím jobban takar. Nem minden elnéző ember kancsal. _ • Sokan a divathullámot is meglovagolják. _ • Csak azért harangozták be, hogy eltemethessék. Egy vonalasnak is van pontos mása. • A kritika az, amikor magunkról megfeledkezünk, de másokról nem. Kerekes László A XIII. pártkongresszus tiszteletére Mongol diákok kommunista műszakja Nyári színházak • Magyarországon Hol működnek ma nyári színházak Magyarországon? Milyen igények, elvárások, hagyományok alapján; milyen összegekből, s mennyi lehet a társadalmi hasznuk? E kérdések áttekintéséhez Bőgel Józsefnek, a Művelődési Minisztérium főelőadójának a se­gítségét kértük. i ■* Mönhbat D. aliq egy hónap­ja van Magyarországon: a komlói Csizmazia szakmunkás- képző tanulója. Néha testvérei­ről, az otthoniakról álmodik, de a honvágyat tompítja a tudat, kiváló közösségbe került, igoz barátok közé. Tegnap délelőtt éppen a leendő komlói sport- . csarnok építkezésén beszélget­tünk: társaival együtt a XIII. pártkongresszus tiszteletére kommunista műszakokat vállal­nak, hogy minél előbb nyitásra készen várhassa a csarnok a sportrajongókat. — Le o kalappal a mongol diákok előtt — mondja Pod- pácz Zoltán, aki maga is tár­sadalmi munkában az építkezés* egyik koordinátora. — Markos, erős gyerekek, s hihetetlen fe­gyelmezetten, ambiciózusan dolgoznak. Rengeteget segítet­tek eddig is. Ragcsa Radna mongol inst­ruktor és Domonkos Albert, a fiúk osztályfőnöke elmondotta, hogy jelenleg négy osztály mongol diák tanulja a vájár­szakmát Komlón — Mönhbat D. édesapja otthon is bányász —. 16—22 évesek, tettrekészek. Ed­dig már hat szabadnapjukat áldozták társadalmi munkával a bányaüzemben, s további na­pokéi itt, a sportcsarnoknál, így szeretnének részt vállalni a hazánkban kibontakozott kong­resszusi munkaversenyben. K. F. A fővárost nem számítva nyolc—tízre „saccoltam", el­lenben összeszámolva: 13 vagy 14 a várható játszási helyek száma vidéken. Közülük telje­sen önálló nyári színház léte­zik Szegeden, Gyulán és Pé­csett; „intézményesített" — azaz önálló jogi személyként, de valamilyen kulturális in­tézményhez kapcsolódva y — pedig Széntendrén (Teátrum), Kisvárdán és Egerben (Agria Játékszín) működik. önálló arculatú, helyi színezetű, s többé-kevésbé állandó elő­adógárdával ismert játszási helyek: Boglár, Székesfehér­vár és Szolnok. Ún. befogadó nyári színházként funkcionál Sopron (Fertőrákos); a diós­győri vár, s az eddig önálló játékhelyként ismert Zalaeger­szeg (Egervári esték). A minisztérium szerint szé­les körű társadalmi igényt tel­jesítenek, különösen az ön­álló színházzal el nem látott területeken. (Pl. . Kisvárda, Fehérvár). És tagadhatatlan bizonyos nyári színházak tár­sadalmi haszna a művészet oldaláról is. Új magyar drá­mák, történelmi drámák, hazai ősbemutatók sora születik egy-egy nyáron. Van azonban egy másik kérdés: milyen forrásokból tá­mogatják a nyári színházakat, hiszen az eladott jegyek ál­talában a költségek alig 30— 40 százalékát „hozzák be"? Mint megtudom, elsősorbán helyi: tanácsi és idegenfor­galmi, illetve országos ide­genforgalmi támogatást kap­nak. És a minisztérium is — eddig legalábbis — évente 3—5 milliós keretből tudta segíteni bizonyos , produkciók színre- állítását. (Tavaly például csak Boglár, Gyula, és Pécs kapott ebből a keretből.) A jövőben azonban a miniszté­rium már nem tudja támogat­ni a nyári színházakat; mű­ködésüket a továbbiakban he­lyi erőkből kell megoldani. . . A nyári színházak, kultúr­politikai célok vállalása mel­lett, biztonsági programokat terveznek. Azaz közönségsikerű műsorpolitikára törekszenek. Ami érthető, és valóban jogos társadalmi igényt elégít ki. így sem lesz könnyű dolguk. Az állampolgár eddig is ala­posan megnézte, ezután még jobban meggondolja, mire vásároljon jegyet, esetleg családostól. . . Hiszen a ren­delkezés szerinti mintegy 15 százalékos áremelés az idei nyárra is vonatkozik. Ebben a vonatkozásban fölmerül: kell-e ennyi nyári színház? A minisztérium sze­rint igen, ámbár — mint be­szélgetőtársam utólag meg­jegyezte — szerintük is helyes lenne, ha a szabadtéri szín­padok jobban együttműköd­nének egymással. Lehetséges. Am az is igaz, hogy ha — alkalmas helyeken — koncent­ráltabb is lenne a műsor- programok kialakítása, a tá­mogatások összegei sem ap- rózódnának szét ennyire. ' W. E. Kezdődik a Budapesti Tavaszi Fesztivál Nem jön a,Jethro Tull” együttes Gazdag program,vasúti kedvezmény Március 22-én ’IWft este, a Buda- Wl pesti Zeneaka- v * démián felcsen- r É dűlnek Berlioz: " Római karne­vál című nyitá­nyának hangjai és megkezdő­dik a Budapesti Tavaszi Fesz­tivál másfél hetes rendezvény- sorozata. Berlioz nyitánya után Bartók: Scherzo-ját játszó majd el március 22-én a fesz­tiválzenekar. A nyitó zenemű­vek jól kifejezik a fesztivál egyik alapgondolatát: a ma­gyar és európai jelleg együt­tes jelenlétét a programban. A rendezvénysorozat elsősor­ban a magyar művészet sereg­szemléje, a folklórtól a klasz- szikus művekig, a dzsessztől a rockzenéig, a színháztól, ope­rától, operettől, a balettől a képzőművészetig. Az európai­ságot inkább a külföldön élő magyar származású hírességek képviselik Budapesten. A március 22-i megnyitó, amikor a fesztiválzenekar élén Fischer Iván felemeli karmesteri pálcáját, egyben a világ idei legelső fesztiváljá­nak nyitánya is lesz. Hisz Bu­dapest is belépett a fesztivál- városok szervezetébe, s így született az egyezség, hogy a világpremier kezdődjék a ma­gyar fővárosban. Az egyeztetés haszna, hogy tavasszal, távol a turistaidénytől már ötödik éve megpróbálják elhozni a ma­gyar fővárosba a környező or­szágok művészetkedvelő kö­zönségét is. Eddig eredménye­sen. A közöség száma évről év­re nő. Az idén is a közönség­nek mindössze 10 százalékát várják külföldről, a többi az ország különböző részeiből ér­kezik, illetve fővárosi. A vidék­ről Budapestre utazóknak eb­ben az évben is féláru kedvez­ményt biztosít a MÁV. A program gerince: a klasz- szikus zene. Külön programfü­zetet adtak ki a balettműso­rokról. Eszerint leningrádi, pá­rizsi, berlini, kubai együttesek, illetve szólisták lépnek fel Festen. Szereplési lehetőséget kap a Pécsi Balett is: egy al­kalommal a Vígszínházban. A Győri Balett háromszor lép a közönség elé, a nagy befoga­dóképességű Budapest Sport- csarnokban. Kiss Imre, a fesztivál igazga­tója külön a Dunántúli Napló számára nyilatkozta: — A,Jethro Tull" együttes saj­nos nem jön a fesztiválra. Szerződést kötöttünk ugyan velük, egy hatvan előadásból álló hangversenykörutet úgy állítottak össze, hogy illeszked­jék a Budapesti Tavaszi Fesz­tiválhoz. A zenekar szólistája azonban olyan súlyos gégebe­tegséget kapott, hogy meg kellett operálni, ezért mind a hatvan előadást lemondták. Máskülönben fontos tudnivaló, hogy a Budapesti Tavaszi Fesz­tivál könnyűzenei hangverse-, nyeit nem az Országos Ren­dező Iroda, hanem a fesztivál maga szervezi. Az elmaradt, vi­lághírű együttes helyett a vi- lóc,ranglista élére kerüli an­gol Kajagoogoo együttes lép fel két alkalommal. Földessy D. vasárnapi 5 Mindig Hárfák őket

Next

/
Oldalképek
Tartalom