Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-02 / 59. szám

6z 0J3Z3A B ‘U0qi3J3|njS3J JJOJZSBJBA 5J3AJ3ZS lUIJEpBSJBJ ‘lUIB|[B ‘-JJEd y 'esnuiZIJEJ-qoiuap EqunuuapBq B jnABj ‘ElEqijijodjapeq jjbö b jnspjBAgauj uaqquaXSap^ -í •I3Xu3UIJ3J3AO>J S3J05JJ3 BJSIJBI30ZS B JJ3U -|nraXu3AJ3 UBqB(p9UH3|3 ‘uBqBfBqunui 5(3U3839qqoj puioXujnj^ ‘jasajisafpj ipuiaXu -3UIJ3J3A05J J3J3JJEd E ‘J3S3JIS3XU3AJ3 qq3S3J3Z35JJ3AOJJ EJJIJIJOd B IjXusSj SbsSbJ y •UBA UI3J3XS3J S3 pU3J U3033AdB]B UEqjJBÜ y 'JBAIbSoÍ |3 S3 3383SS3J3J05J 15JS3Í -J3J JUU3ZS JBZXjBqEZS IJ3Z3AJ3ZS B 380Sqq0J OJUOp JJBUIEJSlUnUIUIOJJ BXuBJBg 'V •5JBUUBA sí qaSssjjnzss-j uajajruaj XuBqau oisuajja jjauug -ajjaj -3AJ3J 3J3J[nJ35] 5JMB(U3p U3q83sXu33J3A3J lUIJBpBSJBJ E S3 UEqSEjnUEJ B ‘UBqEJJUnUI y ->J3U>13XU3lUpa3Aq5J E JJ3J3jS3UI 3J3ZSpoiU ‘EJBUOAUIZS B3JUIUU !J3J3aj3j8bj y •J3J3AJ3j8eJ UBA 8l[E U3q3J05J 5J3ZS3AI1UI B 3J3U3JJ3 5JUI39 -3A5J3JOJL 'BUIBZS JJpjBSjJBq IBJOÍJSIOJ ‘IUI3J3XS3 JJ3Apj B JJ3p35J]3Uig 'TpjB U3A3 9Z B3J3JBZEZS 09 JJOJBJBIJ JJ3AJ3J U3q>[3A3 iqqpjn zy -(S‘6) JU33JJJOS3 - 3J3U3JJ3 Xubjb IJ3J3AJ3J SOpEUJJBqjaq B - gipsd 3JJOJBJEIJ B ÍJJOU BJJJ3JEZEZS Lz bXuEJB JJOU y •juaqqoso jEJjjjajEZEZs i juiui qqoj sigsui qnXuBjy -pj jnjaq joq-3JOJJ >JOJZ9EJEd IJ3Z3JJ33AOZSOJ3UJJ3J S3 JJOSEJJUnUI B (qajEZBZS 69) sgssqqoj 5J3JJ3A -J3J B ‘Z3q3S3pOSOJ3 83JJ3Í SBqUnUI B jnjBlEZZOq ppApj B S3 S3JIZS3ÍJJ3J B ‘SBJZSB|BA -IJJ y -]3}3ApjgB4 I1J3ZSAJ3J B JJ0J05JEX8 JSBJEq OZ3Ap35] 3J3J3J3J3ZS90 SesSeJJJBÖ y •UEqjJBd B uspl JJBUUBA UBqUJBZS qqoXgBU JBUJjnXuEJB lUIJBpBSJBJ JJEnSEZOJJJEjSoj qaXSa S3 JJEJJOZBIUJEJJJB ZB ‘qpZOSjop U3J3JIU3J J3J3 IUJ3JJ3ZS y 'JJBÍpB JBJJ3JBZEZS 9t ‘338 -39qq04 SbsSbJ B JjqZOJJBJ ZOqSBSJZSEJEd IJ3Z35JJ3AOZSOJ3UIJ3J B S3 ZOqXjBJZSOSEJJUniU y -JB>[0XU0ZSIa83J3J S3 -XjBJZSO ZE IZOJJJIIJ U3q3gsXu3] J3J3J3ZSS0 SIJBpOZS y ‘ÍJ3JBZ -EZS 6 83SJJ3Z3AJ3ZS JJOJlXuOZSIA Z0q,B8ESS05JBJ JJ0UJ3J sXgsUI y 'OJ 6ÍÍ 6z U3S3ZS90 ‘JJOU J3AOJ Szil ‘JB3J5J3JBZEZS £ J3Z05J BUJBZSJ3j8eJ JJEd B USqsXgsUI BXuBJBg ‘í •jjb(jiXueji qoSBSjjoziqjJEd isojba b 3343p IBJJIJIJOd 5jnj3ZJOJJSBZUOA S3 5JOSOJBA B JOJ-I JEnUEf 'ZOqBSEinjJBJBiq sog-EZSJO >[3U3(pU3J S3gssXg3 SEJjXuBJI ISOJBA B JJBjpjElBZZOq 5|3AJ3Z93JBd ISBJeI-ISOJBA 330Z0q3JJ3J U3dd33]}3|J3SI>J U3J3]nj33 IJBAJsglZS S3 IS9]5]IS y ’33>]nd3J3ZS 3J33303]033q 3jOgBS330Ziq4JEd ISBJEl y -3S3JISnj3ZSJOJ{ SpjXUBjpJBd IJ3]nJ33 B 330p93EjX|0J ■JJBUdEJJ 33g3S3jg3S qq3S3A35J UBqUOZB JOJ5{3AJ3ZS3JBd lXpqlB>[UnUI B ‘qqo; 3iXg3 ]OJ3f3AJ3Z9 -3JBd 93lXuBJI zy ‘93pm 3JS3J3UISip 3gssXu3>(3A33 JJOJJOdoSDE^UnU! 3in>(EJB BJESBJBJp JjOJBpBpj I33JHJ33931B] SOJbIbS y 'JJBjpogBpZEg 3Jpj3ZSp9UI ‘330p0JÍ3J BUI[B3JB3 3[n!B3{ -unp^ ‘UBqBSBJOSBXppq nXuBJI Aljizod 3B|ngUBqZ03J B ‘UBqBSB3B3Z03plE3 gBSSOJ]BJ B ‘UBqBSEgopzSSO 5J3UPAJ3ZS TUIJBpBSJEJ 3jn33jnj33 IS3p03(nUJ ‘JinSESIAi;?!^ ‘JjnABf ]E3|jj093BUB3 B jjnjEjosodB^ -p jjbIjbj usqqsssXusujpsjs sj.ígs 33Jjnd3J3zs ozsXusuisp-Z3Jf S3 OA333B|SBAb( ‘OZp( B U3q3J3S3pJ35J IBJJIjqodsOJB^ pjBJtlUIBppd SSpOJOJ 9|BA JE5J3JIESJE4 ‘3S33jg3S SBUlXgs ‘>[n33|3 igsssozo^ -5|ng3sXu35J3A33 SIJBpOZS Op35(pUI3 -I^J '3pBJBUJ SOJEUIbXjOJ UEqBSBjfBqSjgsA S3 UBqB3BJBg[OZS E3(I3IJod B 3g3sXu33J3A33 3j3U3g3sqqo3 ojuop 3jogB33JBd SElipgnXu b Xgoq ‘UEqqB uba jjndsjszs UB[4B3Bq|039J *3B3jn3BpBpj 3JB(3BI|3 ‘q3jpOSOJ3g3UI >pj3Z3AJ3ZS3JEd I33ZJOJ(93[B| ‘lJ3inj349qB[ y nacionalizmus egysége. Ugyanakkor megyénkben is érzékelhetőek a nacionalizmus különböző megnyilvánulásai. A bonyolultabb és nehezebb körülmények, a közgondolkodás differenciálódása ellentmondásosan hatott az életmód fejlődésére is. Ennek ellenére erősödtek az élet­mód szocialista vonásai: a kollektivizmus, a munkafolyamatban megnyilvánuló együttműködési- és segítőkészség, a közéletiség, a politizálási hajlam. Fontos szo­cialista értékek és normák beépültek az emberek tudatába és életvitelébe. A szocia­lista vonások általánosabb érvényesülése és gazdagodása mellett léteznek - sőt fel­erősödtek - különböző, elveinktől, erkölcsi felfogásunktól eltérő, befelé forduló, protekciót hajszoló, korrupciós magatartásmódok és dzsentri jellegű, fogyasztói életstílusok. 2. A pártban, a tömegszervezetekben és a -mozgalmakban folyó propaganda tar­talmilag jobban igazodott a politikai szükségletekhez. Módszereiben sokat fejlődött, tervszerűbb lett, irányítása javult. Hozzájárult a párt általános politikai irányvona­lának elfogadásához. Sokat tett a kérdések elvi igényű megközelítése, a történeti szemléletmód erősítése érdekében. Figyelmet fordított a reálisabb, differenciáltabb társadalomkép formálására, a társadalmi folyamatok okainak, az új jelenségek ideo­lógiai vonatkozásainak magyarázatára, a szocialista hazafiság és proletár interna­cionalizmus erősítésére. Jól segítette a gazdaság- és társadalompolitikai feladatok megismertetését, a nemzetközi politika összefüggéseinek jobb felismerését. Nem volt mindig megfelelő a reagálása az aktuális kérdésekre, az elmélet és gyakorlat közti összhang megteremtésére. Csak részben tudott meggyőző válaszokat adni a gazdasági élet új jelenségeivel, a kulturális-művészeti életünk problémáival, a szocialista országok egymás közti kapcsolataival összefüggő, vitatott kérdésekre. Folytatódott a propagandamunka személyi feltételeinek javítása. Tervszerűbb, tudatosabb a propagandisták kiválasztása és képzése. Javult összetételük, gyara­podtak ismereteik, nőtt mozgalmi tapasztalatuk, fejlődött pedagógiai-módszertani felkészültségük. Többségük jól érti és átérzi felelősségét a marxista ismeretek ter­jesztésében, az eszméink védelmében, a pártpolitika elfogadtatásában, a tömeg­kapcsolatok fejlesztésében. Munkájuk minőségének, hatékonyságának fejlődése azon­ban a szükségesnél lassúbb. Sok helyütt nincs kellő elméleti igényesség, nehezen szakítanak a formalizmussal, lassan terjednek a korszerű pedagógiai módszerek. Nem eléggé tervszerű és rendszeres a továbbképzésük, tájékoztatásuk. 3. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága eredményesen, magas szinten képezte a vezetőket, a mozgalmi testületek tagjait. A pártiskolai hall­gatók összetétele kedvezően változott. Nőtt a fiatalok, a fizikai munkások és a köz­vetlen termelésirányítók aránya. A nők száma viszont folyamatosan csökkent. Ha­sonlóak a tendenciák az esti egyetemi képzésben, de ott csökkent a párttagok aránya. Az igazgatóság növekvő szerepet vállalt a propagandisták képzésében és tovább­képzésében. Ideológiai-politikai felkészítésük mellett általánossá vált pedagógiai­módszertani kultúrájuk fejlesztése, oktatástechnikai ismereteik gazdagítása. Az igazgatóság mindinkább a propagandamunka megyei központja, elméleti és mód­szertani bázisa. . P-sq uaqogosqqoj ‘uaqjoqSsj iBJjijijod jjozoXjnsuaXSaiq jjojbjbij b UBqBXuBJBg 'í •SB3}SBjpjB1 UBJ3BJO:SJOpUI ‘S3p3JJJ33S3UJ IlUpp33[S3J3}pUEJ ‘S3p33JS3XSn BSEJJOJ ijnmpp -3A0Í SBSbUI Bq ‘IJJ3S 4333ZJ38bsZBSi 3J3J3qtU3 Zy '3§3S033q3[ ?30JISOJZiq JEJJB UJBJJE ZB 3JBUUB ‘Bjppui S3ZJ3ZSUI3J3p3AOj B ‘E9B|n3JBJB 3J3U3UJJ3p3A0j 3J9Z03J[B|JBAUb8bUI B UBquozB 3JOJB41A uoqjojj S3|3Z§ ’jndBjB UBjjunui aäasqqoj JjauippaAoj iXpuiazs y •3J05J JJ0SBJEJJB8|0ZS E 330podBJBXS 3S3X|31UBJBA ‘jEJEUiq B 3jnABÍ U3Jf -3J3JIU3J ssXSa BJBSBjBq qazg ‘J]ip3qXu3>]3A3j oj ZBZSJOJ3Z3 uaqpSassozojjBjjunui 18 -BSBpzBS j[3Xj3uj3zsub8bui y -jbzezsdjoXu B íjjpzoqSsui Sajuopt ‘330p33jpui3 UBSnq -lUIBUip §IA3 3jnujp ZB BIUBZS 3(Op33JS3J3JJSl>j y 'J3Z33Bq |3Z03Ji ‘J30U BUIBZS 3]OSOJBdl -S13J y 'PJ3333PJ 3J3U3S3p03jnUI tU3pp33jS3J33JUBSBlU B S3 JBdlSDJ B 5JB3pABf (3 *3jnS3]3A3U IEqiJIJod 33UJJ3X8 -IJ 0]pq ÖB5J UI3U S3 qnS3S3inZS35jpj IBCU3JBZS ‘jjnS3jnS33q83UJ TUIJBpBSJEJ UBqXuBJB 33I)U3pUIUJ SDUIU S3UI pZZg 'qnSBJBq 9]BUIJ0jXU3UI3pAZ03J B sojuspf JBJJBZ3 ‘IZ3JUI jnuspsAZoq 3pXSn >j3J3qui3 zb 3jn§3sqqo3 XSoq ‘ipAou 3s83S03U3p( JjnSasXuaspAaj^ •UEqSBJBSzBSl S3 U3qS3pUIJ33 B 3q 3J3U33J03 33Ö3J3ZS S03U3|3( ‘330pO](3J qnlpjUnj^ •pussSssqnzs b qqBSBS-BÚJ U3J3JHJ3J XuBqSU qnUIBZg *330Z03|BA U30Z3Ap35] 3jnS3S3|nZS33Jpj IBUJ>[BZS ‘Jjnpj -333ZSSQ ‘I3J 5JIZS33 3Bq3]BZBZS hl 3JOS3J3JJ AIJ5JB ZB BXuBJB JJBJJOZBUJJB5J|B Zy (p •}pXu3UI3pA BJSIUJ-TZSS3Ö OjnS33q3| 33>jUpXU3UJp3J3 ‘>P33Z3U SOJBABZ ‘UBpBJJOJiq JjBUjnpj0J013 ‘8bs -UB|E3XuOZiq IBqiJIJod ‘puiz93 ZB 330p0S0J3pj pU3ZS3J X8a UBqUOZB BJBSBjBq qsSss -zaqsu S3 qaXusuiinJoq qqBj|n|oXuoq y "jBlBiSpiospi XjBjzsosBqunui b b(|Bijba uBq -qBsojEpnj 33X83 ‘jBAiBÍpD snujzi|Bi30zs b jnsouozy ‘BfiosodEq zoqiBXjEjzso ojaAdBjB tuoppBSJBj b qqBquipuiui pssAqsjoj ‘pqspjg -jjopojfaj BjEjnojB iBJjijijod-puJzsg qpjzcq tojnzs B 3sa88nj i8bXub jjou ‘jjba sqqszaqsu ssapzsqjap S3 -EXjBd Sssiuqsjjs jbj -bij y ‘33BIUJ jszsppui 1S3J3Z3A oppjSsuj ui3u B ‘BXuBiq JoqSaj pjoqjB iXpqBquntu b 93Bq|BjzsBdB3 SasusjjspsSajg 'sXusSi ijubji sspopAnuiuo zb opuóSsp uiau ‘assz -dsqqqBAOj iBuiqBzs b UBpEpjoSouj usjsjnjsj qqoj^ -3|nqB]B uBpiuosEq zaqsqaSsjsJ pzoSjop SBUi 3j3zXpq iSbXub ‘aXuauqnjojpap Pjszjszoq iBqpijod ‘iiu|BpB9JBjL 'uoqjspzoq iXpqpqE] b so iXpqBqunui b jzssj ZS3A UBqXuBJB OJlSapiJJ UI3U SsUI 3p ‘OA3J3AOfq -ZOqiBSB3;S9]BA83UI qBUIBJBpBpj SIJBJ -njjnq S3 i8BSBpzB8 ‘lUijBpESJBj 3X831u B 3]njB(Ezzoq uaqqsjjaui X8bu EjBpnjsBjBAiq ‘BlBJfUnUI IBUiqBZg "3d3J3ZS B JJSpSJpAOuSsui U3qS3pO|(3J lUqEpBSJBJ y 'OJlSappj UI3U UBquozB 3S3p3>JZ3Xpqp IJ3qJ33 3J3U3JP BXUBJB 0A3J3A0^J 'BljoqiB 3Bq3JBZBZS II pzoq Sasssdsu osojsjj aijjjb zb ‘sojuspl buibzs Sssiujjsjjs op uaqsXSaui y (d ■JjnABf BSESuojziq 93J3UIJ3J B -‘330p0S0J3 J3qqOUI3ZnX8BU B JjnjBJOSDdB^J 'UBqSBJBJJOnjB *U3qS3ZJ3ZSUI3[ -3p3A0Í B JJOU 3d3J3ZS >J3UX]3UJ ‘ZsSoA Sí J083SXU35J3A3J iSBSEpZBS OJlSsSiq S3 ifBJZBq- jnu3jj388nj jojssspozSajaj luijBpBSJBj - szssj X8bu Sbssojjbj ojs uBqqBAjEj y •sí J3A383JJ3(XU3pi BJJUniU l8BSBpZB8 -0Z3UI b 88npzsso iujb ‘qopuo8 jjbuuba usqsjsjuiqaj ojsBqunui iou uajjazdsqqBzs b A nagyobb differenciálódás, a hitelfeltételek szigorodása főként a termelő ágakban okozott zavarokat. Romlott a pénzügyi biztonság. A költségvetésből gazdálkodó szerveknél a működéshez szükséges pénz biztosított volt. 6. A szocialista szektorban foglalkoztatottak száma 1,0-1,5 százalékkal csökkent. Ez főként az iparban és építőiparban (részint szerkezeti munkaerőhiányt okozva) jelentkezett, a mezőgazdaság dolgozóinak száma állandó volt, a szolgáltató ágaza­tok pedig létszámot vonzottak. A munkaerőmozgás nagysága és okai, az aktív keresők képzettségi és foglalkoztatási összetétele alig változtak. A szervezett át­csoportosításban csak kezdeti lépések történtek. Az új vállalkozások működése sem okozott számottevő átrendeződést. Valamelyest nőtt a magánszektorban dolgozók száma. A munkaerő-gazdálkodás javulása csak a munkaidő-csökkentés hatását ellensú­lyozta. Nem sikerült előbbre lépni a bányászatban rehabilitált dolgozók munkaere­jének hatékonyabb hasznosításában. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak átlagkeresete 1984-ben 5300 Ft-ot tett ki. A teljesítményekre irányuló ösztönzés - a vállalati bérfejlesztések nagyobb szó­ródása ellenére - gyenge, amit a szabályozás mellett szemléleti okok, a belső érde­keltség lassú fejlesztése és több helyütt a teljesítménymérés hiányai okoznak. A ve­zetési és egyes foglalkozási csoportok közti keresetarányok kismértékben közeled­tek egymáshoz, a keresetekben azonban nem tükröződnek kellően a teljesítmények. Az ágazati kereseti arányok módosulása során az ipar megtartotta vezető helyét, az építőipar és a kereskedelem lemaradása nőtt. A nagyobb egyéni jövedelmek ösz­tönző erejét bizonyítják a vállalati gazdasági munkaközösségek is. 7. A beruházások várhatóan a megelőző öt évvel azonos nagyságrendben való­sulnak meg. A folyóáras ráfordítás emelkedő. Az állami nagyberuházások aránya - a kitermelőipar fejlesztéséhez kapcsolódóan - nőtt, a célcsoportos és a vállalati­szövetkezeti beruházások mérséklődtek. A fejlesztési források mérséklése központi elhatározáson alapul, ez a lakás- és közműépítésben a magánerő nagyobb arányú bevonására, a termelő területeken pedig a szelektív fejlesztési célokhoz való csatla­kozásra késztetett. Az exportfejlesztő és az energiaracionalizáló beruházások iránti érdeklődés és megvalósításuk főként az élelmiszergazdaságban volt eredményes, míg számos kedvezményezett cél (hulladék- és másodnyersanyag-hasznosítás, hát­téripar-bővítés) nem talált kellő fogadtatásra. A gépberuházások aránya alacsony, lassú az új eljárások bevezetése, a találmá­nyok, újítások hasznosítása, a számítástechnika, az informatika és a mikroelektro­nika eredményeinek hasznosítása. A beruházási folyamat tervszerűsége javult, de még mindig gyakori a megvaló­sítási késedelem és a költségnövekedés. A beruházási döntéseket megalapozó mű­szaki-gazdasági számításoknál és a beruházások előkészítésénél van némi fejlődés. 8. A vállalati szervezeti rendszer főként központi kezdeményezésre módosult. Trösztök megszűnése, gyáregységek elkülönülése, kisvállalatok és kisszövetkezetek létrehozása útján és egyéb módon 30 önálló szervezet jött létre. Áttekinthetőbb és 20 13

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom