Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-16 / 73. szám
Kongresszustól kongresszusig (V.) A közrend és közbiztonság helyzete Baranya megyében A közelmúltban tájékoztatta a sajtót dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész a bűnözés 1984. évi alakulásáról és a jogalkalmazás törvényességi tapasztalatairól. Most Baranyára figyelve beszéljünk a közrend és közbiztonság helyzetéről, éspedig a legfőbb ügyész ama megállapításának a tükrében, hogy a bűnözésben tavaly sem következett be kedvező váltoA megyék közötti összehasonlítást tanulmányozva az tűnik fel, hogy Baranya általában a középmezőnyben van. Ugyanakkor az is ismert, hogy Pécs bűnügyileg erősen fertőzött. Szerepelnek a megyei adatok között pécsiek is? — Baranya megye a bűnügyileg közepesen fertőzött megyék közé tartozik. Az 1980— 83-as években az országos irányzattal megegyezően, sőt azt meghaladó mértékben emelkedett az ismertté vált bűn- cselekmények száma. Fő célunknak tartottuk és tartjuk ma is a bűnelkövetések visszaszorítását, annak biztosítását, hogy megyénkben rend legyen, az emberek biztonságban érezzék magukat, a biztonságérzetüket veszélyeztető jogellenes cselekményeket gyors megelőző és felelősségrevonó intézkedések kövessék. Ezen évek óta tartó céltudatos munkánk eredményeként 1984-ben — a még most is tartó országos emelkedés ellenére — valamennyi bűncselekmény-kategóriában sikerült a bűnelkövetések számát csökkenteni. Visszakanyarodva Pécs helyzetéhez, bűnügyi fertőzöttségé- hez: ezen fogalom alatt azt kell érteni, hogy 10 000 lakosra hány bűnelkövetés jut. Közismert, hogy az országban, de megyénkben is a legtöbb bűn- cselekményt a városokban és azok vonzáskörzetében követik el. Szinte a település n'”-'vsó- gával arányosan nő a bűnügvi fertőzöttség is, így a megyében ismertté vált bűncselekmények több mint felét Pécsett követik el. Természetesen a pécsi adatok a megyeinek a részét képezik, és azt döntő mértékben mea is határozzák. Az itt folvó munkára mindiq meqkülönböztetett fiqyelmet fordítunk, így sikerült biztosítani. hogy a kiemelt nagyvárosokkal voló összehasonlításban kedvező helyet foglalunk el. — Mit támadnak elsősorban a bűnözők, melyek a jellemző bűncselekmények a megye különböző területein? — Az ismertté vált bűncselekmények 60 százalékát a vagyon elleni bűncselekmények alkotják. Ezen belül meghatározó a lopások és betöréses lopások alakulása. Különösen nyugtalanító a betöréses lopások — azon belül is q személyek javait károsító bűncselekmények — folyamatos emelkedése. E területen az utóbbi években nőtt a bűnözés szervezettsége, a kórérték, a sorozatelkövetések száma. Az elkövetők között pedig rendszeresen megtalálhatók a visszaeső. veszélyes bűnözők, valamint a munkakerülő, csavaraó életmódot folytató személyek. Támadásaik leggyakrabban kereskedelmi, vendéglátóipari egységek, hétvégi házak, oincék, magánlakások ellen irányulnak. Kialakult egy olyan bűnözői réteg, mely felismerte, hogv az állampolgárok tulajdonában egyre nagyobb, könnyen mobilziálható értékek halmozódtak fel, melyeknek őrzése, >■'-leime nem megoldott, így főként ezek megszerzésére törekednek Sok aondot okoznak — különösen Pécsett — a nagyszámú, gépjárművekkel kapcsolatos bűnelkövetések (jármű önkényes elvétele, gépkocsifeltörés, arról leszerelés stb.), alaasori lopások, zsebtolvajlások. ElköBeszélgetés Orbán István rendőr vezérőrnaggyal, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével Huszonnégy rendőrségi segélykérő állomás van Pécs különböző pontjain vetőik szinte kivétel nélkül ismeretlen személyek, akik között sok a gyermek és fiatalkorú, valamint munkakerülő, csavargó személy. A gazdasági bűncselekmények elkövetésében is élénkülés tapasztalható, főként az idegenforgalomhoz, spekulációhoz, fogyasztói érdekekhez és a közélet tisztaságához kapcsolódó korrupciós magatartásformákban. Megnőtt a bűnügyi fertőzöttség az új gazdasági szabályozók, vállalkozási formák adta lehetőségek kiskapuinak keresése, jogellenes kihasználására való törekvés gyakoribbá válása révén is. A munka nélküli, jelentős jövedelem- szerzések a becsületes állampolgárok jogos felháborodását váltiák ki. Megelőzésükre és felderítésükre megtettük a szük- séaes lépéseket, és az első félévben létrehozandó gazdasági rendészet működésével tevékenységünk tovább szélesedik. Állampolgáraink nagyon érzékenyen reagálnak az erőszakos, garázda jellegű bűncselekményekre. Ezek irritálják leginkább nyugalmukat, biztonságérzetüket. Visszaszorításuk érdekében a bűnügyileg fertőzött helyeken rendszeres, visszatérő ellenőrzéseket tartunk. Határozottan fellépünk a munkakerülő, csavargó, bűnözéssel gyanúsítható személyekkel szemben, akik nem tartják be a szocialista együttélés szabályait. Az utóbbi időszakban számottevő eredményeket értünk el a rablások, garázdaságok, zsebtolvajlások visszaszorításában is. Még mindig magas az emberölés és kísérlete, valamint a szándékos testi sértések száma. Csökkenést elsősorban az emberi kapcsolatok terén bekövetkező kedvező fordulattól várhatunk, hiszen e bűncselekmények többségét családi, baráti körben követik el, okaként pedig többnyire indulati tényezők — harag, bosszú, féltékenység — állapíthatók meg, de jelentős szerepe van az alkoholfogyasztásnak is. A közlekedési fegyelem és morál is további javításra szorul. A közlekedési bűncselekmények száma 1984-ben ugyan csökkent, de mintegy 80 százalékát változatlanul az ittas vezetések teszik ki. A közúti közlekedési balesetek okai között is gyakran szerepel az ittasság. Megelőzésére a rendőrség és a Közlekedésbiztonsági Tanács a jövőben is megteszi a szükséges intézkedéseket, elvárva a nagyobb állampolgári fegyelmet, mert a mi célunk nem a büntetések fokozása, hanem a minden közlekedő érdekét szolgáló közlekedési fegyelem biztosítása. — Ahol lazaság van, hanyagok az emberek, ahol megteremtődnek a hézagok a bűnelkövetésre, ott a társadalom rendjével szembehe- lyezkedők nem hagyják ki a lehetőségeket. Megtesznek-e mindent a személyi és a társadalmi javak őrzése érdekében? — A szilárd közrend, közbiztonság megteremtése elsősorban a rendőrség feladata, de látnunk kell, hogy ezt napjainkban a társadalom széles körű segítsége, támogatása nélkül nem lehet az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. A vagypn elleni bűncselekményeknél az esetek többségében a legelemibb védő, óvó intézkedéseket sem teszik meg a tulajdonosok, így vagyontárgyaikat szinte felkínálják a bűnözőknek. Itt hosszasan sorolhatnám az eseteket, de példaként csak a nyitva hagyott gépkocsikat, lakásokat, vagy a parkoló gépjárművekben hagyott jelentős értékeket, rácsok, megfelelő zárak nélküli hétvégi házakat, pincéket biztonsági berendezések alkalmazásának hiányát említeném. Nem érvényesül a tulajdonosi szemlélet, még mindig nem vált tudatossá a tulajdonosok és a társadalmi vagyon kezeliőben, hogy a vagyontárgyak védelméről elsősorban annak kell gondoskodnia, akié, vagy akire annak kezelését bízták. Enélkül pedig a rendőrség sem tudja azt a védelmet biztosítani, amelyet tőlünk elvárnak, és amelyre mi törekszünk. Általánossá kell válnia annak a szemléletnek, hogy mindenki a saját területén tegyen meg mindent a bűncselekmények csökkentése érdekében. Érdekeink közösek, alapvető feladatai a rendőrségnek vannak, de a várt eredményt csak az előbbiekben vázolt társadalmi összefogás hozhatja meg. Nagyobb öntevékenységre, hatékonyabb ellenőrzésre, a jogszabályok alóli kibúvók elrete- szelésére, a társadalmi normák megsértői ellen szigorúbb közösségi és egyéni fellépésre van szükség. — A magyarországi — és természetesesen a baranyai — bűnüldözés egyre nagyobb teret szán a megelőzésnek. Milyen bevált eszközök állnak rendelkezésre, milyen ezek hatékonysága, illetve milyen módon lehet eredményesebbé tenni új intézkedésekkel a prevenciót? — Mint arra már utaltam, a rendőrség munkájában kiemelt helyet foglal el a bűnmegelőzési munka. A lehető legszélesebb körben igyekszünk feltárni a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő okokat és körülményeket, melyeknek megelőzése érdekében intézkedéseket teszünk. Ilyen intézkedések többek között a felfedett hiányosságok felszámolása érdekében az illetékes szervek vezetőinek küldött figyelmeztető levelek, szignalizációk, a nagyobb vállalatok vezetőinek tájékoztatása a bűnügyi helyzetről, a végrehajtandó megelőzési feladatokról, a biztonság- technikai felszerelések alkalmazásának szorgalmazása. Propagandamunkánk fejlesztésével, a tömegkommunikációs eszközök segítségével a lakosság informáltságát növeltük, iayekeztünk megismertetni őket közös gondjainkkal, közreműködésük fontosságával, és ahol lehetett, kértük a segítségüket. Konkrét ügyekben számos segítséget is kaptunk, melyet ezúton is köszönök. Rendszeresen szervezünk razziákat, nyomozó portyaszolgálatokat és sorolhatnám méa tovább. De ennél mi tovább akarunk lépni, aminek a kulcsát a rendőri munka fejlesztésén kívül a társadalmi összefogásban látom. — Felkészültebb, „dörzsöltebb" a bűnelkövetés, ami esetenként már a szervezettszerűség jeleit mutatja. Nyilván a bűnüldözőknek — így a rendőrségnek is — igazodni kell ehhez. Milyen módon és mértékben sikerül ezt biztosítani? — Az utóbbi években valóban nőtt a bűnelkövetések szervezettsége, de nyugati stílusú, szervezett bűnözésről nem beszélhetünk. Ennek kialakulását már csírájában igyekszünk el- foitoni. A bűnözés szervezettségének fokozódása főként a betöréses lopásokra jellemző, melyről már. szóltam. A bűnelkövetések „dörzsöltebbé" válásával együtt természetesen a rendőrséq szervezetei és munkamódszerei is igazodnak a mindenkori bűnügyi helyzethez. Megelőzési, felderítési munkánk hatékonysága 1984. évi eredményeinek alapján elfogadhatónak mondható, de mi nem vagyunk vele megelégedve, azt mindenképpen tovább akarjuk fejleszteni. A hagyományos bűnüldözési módszerek alkalmazása, módosítása, kiegészítése mellett a megváltozott körülményekhez igazodó új módszerek kialakítására törekszünk, melyeket mindig a változó helyzethez kell igazítani, • mert különben könnyen lépéshátrányba kerülhetünk, ezt pedig nem engedhetjük meg. Mészáros Attila A szellem napvilága Jövőt vallató felkiáltás volt ez, a „Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán". Petőfi Sándor, A XIX. század költői. Idéztük, idézzük; koptatjuk. Már-már elkoptattuk. Miközben észre kellett vennünk, a szellem napvilága önmagától nem ragyog be minden ház ablakán. Ott végképp nem, ahol szorosra zárt rendőnyök rekesztik el útját. A szükségszerű megfogalmazása volt tehát az, amit az MSZMP XII. kongresszusának határozatában így olvashattunk: „Előrehaladásunknak elsőrangú feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább váljék társadalmi üggyé." Ez a fű beruházás Közkiadásainknak a műveltségre, a szocialista életmód seregnyi jellemzőjére költött forintjait némelyek hajlamosak úgy tekinteni — jobb esetben —, mint áldozatot, rosszabb esetben pedig úgy, mint kényszerűen lerótt luxusadót. A társadalom számára j nincsen fontosabb beruházás, mint az így befektetett pénz! Ennek a tőkének a kamatai a legbővebbek, ennek a tőkének a hiánya megbéníthatja az eqvéb tőkék haszonnal történő forgatását. Ennek tudatában már semmi furcsát nem találhatunk abban, hogy a megszigorodott gazdálkodási környezetben is folytatódott az oktatási kiadások részesedésének növekedése a költségvetésből.. Pusztán illusztrációként: 1981 és 1983 között 8822-ről 10 526 forintra nőttek az eqy általános iskolásra jutó költségvetési kiadások, márpedig míg 1980-ban 1 162 000, 1984-ben 1 286 000, azaz 124 ezerrel több gyermek oktatásáról kellett qon- doskodnia a tanácsoknak a képzés e kezdő lépcsőjén. Tavaly 1123 új általános iskolai osztályterem épült meg, a két kongresszus közötti időben 5700-zal gyarapodott ezeknek a helyiségeknek a száma. További adalékok e közös érdekű, közös terhű feladat megvalósulásához. Az általános iskola nyolcadik osztályát befejezők 93 százaléka tanult tovább 1984-ben, 1980-ban 15.5 ezer, 1984-ben 17,5 ezer pedagógus oktatott a középiskolákban, 1980-ban 43,1 ezer, 1984-ben 46,4 ezer ifjú tett sikeres érettségi vizsgát. A felsőfokú tanintézeteknek jelenleg 100 ezer hallgatója van, közülük 63,2 ezer a nappali tagozatos. Tekintsünk más terepre. A szellem napvilága ... A kutató-fejlesztő helyek összes kiadásai 1980 és 1984 között 2.5 milliárd forinttal növekedtek. Ugyanakkor nem csökkent a kutatási témák, fejlesztési feladatok mennyisége — holott ez, az ésszerű koncentráció jegyében kívánatos lenne —, változatlanul évi 30 ezer körül inqadozik. Hazánkban évente több mint ezer szabadalmat adnak meg a bejelentett találmányokra. Tetszés szerint Amíg az oktatás, a szakképzés tetemes része kötelességszerű feladatokat ró az egyénre, a családra is, nemcsak a társadalomra, addig a tágan értelmezett művelődésnek tetszés szerint választottak lehetnek a forrásai. Néhány kortynyi e források szellemet tápláló, látókört tágító nedűjéből. Hazánkfia 1980-ban 5,1 millió, 1984-ben 5,4 millió esetben lépte át az országhatárt, hogy ismerkedjék más népek, más tájak szokásaival, szépségével, élményeket szerezve hasonlítson itthonit és ottanit össze. Ehhez az összevetéshez a maga terepén lényeges elemeket kínál a tömegtájékoztatás. A napilapok ezer lakosra jutó átlagos megjelenési példónyszáma négy év alatt 265-ről 275-re nőtt, a televíziónak 120 ezer új előfizetője lett, a tíz évesnél idősebb lakosság kilencvenöt százaléka rendszeres rádióhallgató ma már, akik — például — az ország területének hetven százalékán vehetik a sztereó adást, míg ez az arány 1980- ban 52 százalék volt. Hatmillióval gyarapodott a két kongresszus közötti időszakban a tanácsi könyvtárakban föllelhető művek da- rabszóma, ugyanakkor — furcsa ellentmondás és jelzője annak, nem mindig egyformán süt az a bizonyos nap — a kikölcsönzött kötetek meny- nyisége némileg zsugorodott. Igaz, a lakosság könyvvásárlásainak értéke öt év alatt 1,1 milliárd forinttal nőtt, azaz meglehet, a könyvtárból kivett kevesebb művet az otthoni bibliotéka gyarapodása ellen- J súlyozza, magyarázza. Megle- 5 hét, hogy ez is magyarázza, = mert bizonyos, nem egyetlen j okban lelhető a miértekre a válasz, amint arra sem, visszaesés utón miért gyarapodik ismét azok csapata, akik eqy- egy szép este reményében beülnek a színházak nézőterére, közöttük az öt év alatt újonnan alakultak széksoraiba. S tovább menve, bár igaz, 1980 ilven értelemben a hullámvölgy legmélyebb pontjának számított, örvendetes, hogy 13—14 százalékkal nőtt a mozilátogatók tábora, amint kellemes jele az érdeklődés fokozódásának az is, hoqy a múzeumok évente kétezret meqhaladó kiállításait 2,5 millióval több látoqató kereste fel tavaly, mint amennyien 1980-ban. Amint lehetőségeink — és persze, anyagi kötelezettségeink — jelzője a szabad idő kellemes eltöltésének ayarapodó lehetőséaeiben az is, hoav a konrv-esszustóf konaresszusiq terjedő esztendőkben több mint 400 millió forinttal emelkedtek a testnevelési és sport célú költség- vetési kiadások. Megfelelő alap Fényt vet a szabad idő szokásokat formáló, életmódot befolyásoló szerepére az is, hoav 1980 óta 11 millióval nőtt meg a fürdők, strandok látogatóinak egy évi száma, azaz látszatra már messzire távolodva a szellem napvilágától, valójában sugárzásának körét érzékeltetve a példákkal, kimondhatiuk: megfelelő alapokra támaszkodhat itt is, a leafontosabb társadalmi beniházás terepén az úiabb nekiruaaszkodás. Ez, a megfelelő alapok léte az — s nemcsak a most, hanem a korábban tárgyalt témakörök esetében is —, ami eayrészt igazolja, hogy nehéz, némely esetben súlyos gazdasági gondjaink ellenére is újabb jelentős utat tett meg a magyar társadalom és gaz- dasáa, másrészt pediq annak bizonyítéka, hogy további, fel - ayorsuló tempójú haladásunk feltételei léteznek, illetve megteremthetők. Ez az, amit az MSZMP Központi Bizottságának a XIII, kongresszusra kibocsátott irányelvei ígv rögzítenek: „Nénünk munkájának eredményeként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján.” Mészáros Ottó (Vége) HÉTVÉGE 3.
