Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-15 / 72. szám

1985. március 15-, péntek Dunflntüii napló 5 Társadalmi összefogással épül Feszített víztükrű uszoda ki " I B I" "B I I r a Műszaki Főiskolán Nyáron már üzemel A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán a megalakulás­tól napjainkig tizenegy sport­pályát építettek társadalmi munkában a diákok és taná­raik. Felvetődött, hogy jó lenne egy uszoda is. Az akkori fő­igazgató, Juhász Jenő ígéretet tett: amint sikerül a megfelelő pénzeszközöket megteremteni, belekezdhetnek az építésbe. Az évek jöttek-mentek, de a tervezett „víziparadicsom" csak nem valósult meg. A nyugdíjba készülődő Juhász Jenő főigazgató-helyettest nyomasztotta meg nem valósí­tott ígérete. Ezért múlt év ta­vaszán hozzálátott a szervezés­hez. A Műszaki Főiskola kollé­giuma mellett lévő tizenhárom magántulajdonú telket a vá­ros segítségével már korábban kisajátította az intézmény. így itt egy óriási szabad terület volt. Az iskolához tartozó kö­zeli területen néhány felesleges épület állt. Ezeket elbontották- anyagukat pedig az orfűi vi­torlástelep építésére használ­ták fel. E két felszabadított te­rületre tervezték a majdani uszodát. Megkezdődött a társadalmi munkára szervezés. A tanárok társadalmi munkában vállalták a tervezést, az alkatrészek legyártását, és a munkálatok irányítását A diákok társadal­mi munkára vállalkoztak. Ez azonban még kevés lett volna a megvalósításhoz, ezért a fő­igazgató-helyettes megszerezte a Művelődési Minisztérium tá­mogatását — kétmillió forintot — a Honvédelmi Miniszté­rium technikai és munkaerő segítségét és az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium szó­Mától március végéig 12 ba­ranyai étterem verseng, hogy ételkülönlegességeivel visszahó­dítsa az utóbbi időben kissé el­szokott vendégeket. A meghir­detett prograrn során Pécsett, Komlón, Szigetváron, Siklóson és Harkányban főleg helyi étel- specialitásokat mutatnak be. Az értékelésnél — a szakmai zsűri véleménye mellett — szi­gorúan figyelembe veszik a fo­gyasztók pontszámait is. A versenyt meghirdető Baranya megyei Vendéglátó Vállalat szakemberei pedig a forgalom alakulásából igyekszenek kö­vetkeztetést levonni. Amíg a vendégek az ételek minőséqét értékelik, a szaká­csokból, felszolgálókból és nagy gyakorlattal rendelkező üzletvezetőkből álló bíráló bi­beli ígéretét is a felmerülő problémák megoldására. Múlt év májusában nekilát­tak a munkának. Több mint tízezer köbméter földet moz­gattak meg. Találtak a terüle­ten három forróst — ezek vizét a későbbiekben hasznosítani fogják. Október közepére meg­történt a 33 1 3-os, 21 méter széles (hatpályás), két méter mély medence betonozása. A medence dupla falú lett — eső­csatorna épült körülötte. A zsaluzáshoz a Tolna megyei ÁÉV önköltségi áron anyagot és hozzáértő szakembergárdát adott. Egy somogyi vállalat pe­dig szintén önköltségi áron adta a medence-dilatációt (gumi tömítőket). A fagyok miatt télen leálltak a munkák­kal. Most, az idő enyhültével ismét megindul az építkezés. A medencére felkerül a mű­anyag védőréteg és elkezdődik a gépház kialakítása is; már megvan a tisztító, vízforgató berendezés. A Kertészeti és Parképítő Vállalat segítségével pedig el­kezdődik a parkosítás. Az uszoda idén nyáron már üze­melni fog - a kollégiumban üdülő vendégek, a diákok és. a környékbeli lakosság nagy örö­mére. Tervezik a teljesítését. Lehet, hogy ebben az évben, lehet, hogy jövő év elején kezdik el a Dunaújvárosi Vasműtől kapott váz felállítását. Arra pedig üveg kerülne — szintén az in­tézmény diákjainak és tanárai­nak a kezemunkája nyomán. Ezzel egyidejűleg öltözőket és egy gyermek-kismedencét is építenek a feszített víztükrű uszoda közelében. Adóm Erika zottság a konyhai előkészítő munkát, a tálalást és a felszol­gálást veszi nagyító alá. De fontos szempont lesz az értéke­lésnél a helyes árkalkuláció készítése is. Március 15-én az Elefánt és a Szliven, 20-án a Dömörkapu, 21-én a komlói Béke, 22-én a szigetvári Oroszlán étteremben rendeznek melegkonyhás étel­bemutatót. Március 25-én a Diana, 26-án a siklósi Vár, 27-én a Fenyves, 28-án az Olimpia, 29-én az Aranykacsa és a Csarnok, végül 30-án a harkányi Napsugár étterem várja a vendégeket. A helyi gasztronómia fejlődését és eredményeit reprezentáló be­mutatók este 7 órakor kezdőd­nek. F. D. Interjú úr. leplén Istvánnal, az MTA természettudományi főosztályának vezetőjével A Pécsi Akadémiai Bizottság klubjának vendége volt szer­dán este dr. Teplán István egyetemi tanár, az MTA termé­szettudományi főosztályának ve­zetője. Az egyetemi kutatások jelenlegi helyzetéről és jövőbe­ni feladatairól kérdeztük meg a véleményét. — A következő ötéves terv prioritást élvező kutatási fel­adatai; jelenleq alakítják ki. Ezek között kilenc gazdasági célorientált feladat szerepel, de két olyan alapkutatási prog­ram is —• az anyagtudomány és a biológiai alapkutatások — omelyekből az egyetemek is je­lentős részt vállalhatnak. A gazdasági indíttatású progra­mok között is vannak olyanok, cmelyekben helyet kaphatnak az egyetemi kutatások. Megem­lítem például a gyógyszer, nö­vényvédőszer országos középtá­vú kutatásfejlesztési progra­mot, amelyből a POTE már részt is vállalt. Szerepel a kö­zéptávú kutatási tervben négy társadalomtudományi téma is, melyek az egyetemek humán­tudományi tanszékei számára jelentenek fontos kutatási terü­letet. — Az egyetemek az elmúlt időszakokban megfelelő mér­tékben vállalkoztak a számukra kínálkozó kutatási leiadatok el­végzésére? — Sajnos nem. Bár az egye­temeken meglévő szellemi ka- pccitás lehetővé, sőt kötelező­vé tehetné a kutatómunkát. — Milyen okokkal magyaráz­ható a nem megfelelő részvé­tel? — Az egyik ok feltehetően, hogy az állami megbízások anyagilag kevésbé teszik ér­dekeltté o kutatókat, mint az egyébként hasznos, úgynevezett kk. kutatások, vagyis a külső vállalatoktól, intézményektől ka­pót; szerződéses kutatási fel­adatok. Ezen kívül gyakran az egyetemek nincsenek is a meg­felelő információk birtokában, kevésbé ismerik az országos programokat, s nem elsősorban a saját hibájukból. Harmad­szor: jobb lenne, ha több tan­szék, intézet közösen jelent­kezne egy-egy feladatra, így azok teljesebb megoldását is el tudnák vállalni, nemcsak rész­feladatokat. Verseny a vendégekért Falugyűlés Belvárdgyulán rfEgészséges vitakészség" A sivár, koszlott kultúrterem­ben várakozunk, közben a ta­nácselnök kifejti a demokrácia mibenlétét: a demokrácia az, ha az emberek nemcsak köve­telnek, hanem társadalmi mun­kában tesznek is a közös gon­dok enyhítéséért. Aztán a meg­hirdetett időpontra átmegyünk a szomszédos kocsmába, ahol képek is vannak a falon, me­legebb is van, s hangulatos félhomály, s ahol a vastag füstben az asszonyok üdítőt, a férfiak sört és fröccsöt isz­nak, míg meg nem kezdődik a falugyűlés. A kezdeti leegyszerűsített demokráciakép azután valame­lyest gazdagodik a falugyűlés folyamán, például ilyen mon­— ön is említette a klub­esten, hogy nagyon kevesen vannak a Hatol kutatók. Ez azt is jelenti, hogy csökkent a ku­tatói pálya vonzása? — Igen, ma kevésbé népsze­rű ez a pálya, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Ennek van anyagi oka is, de azonkívül lassú a mobilizáció, kevés ál­láshely kínálkozik a fiatalok­nak. Az egyetemek, főiskolák íelelőssége itt is óriási, hiszen a tanévek alat; kiválaszthalják, kik alkalmasak a kutatói mun­kára és kik nem. Az arra alkal­masaknak pedig feladatot kel­lene adni. Mindenképpen azt :zeretném befejezésül hangsú­lyozni, hogy szükség vem az egyetemi kutatásokra, a fejlő­dés alcpfeltételei is ez; diktál­ják, másrészről a kutatási ered­mények, az oktatás színvonalát is igen jelentősen emelik, és nagymértékben segítik az egyetemeknek a kívánatos vi­lágszínvonalon való maradásu­kat. datokat jegyezhetek fel, hogy „egészséges vitakészség alakult ki", meg, hogy „ne várjanak most tőlem arra választ, ami­nek eldöntése testületre tarto­zik", azután: „vo/t felsőbb igény, hogy megcélozzák a fal­vak megtartóképességét, re­méljük ez azt jelenti, hogy föntről több pénzt is kapunk", továbbá: „az én kertem is te- lelolyt, de mégsem szóltam senkinek, mert kell egy kis be­látás is", s végül: „ez a hang­vétel zömében egészséges volt, de értsék ' meg, hogy a köz te­herbírása véges". Amihez másnak is „belátás­sal" kellett volna lennie, noha „zömében egészséges" volt a „hangvétel" az például az, hogy ugyan nagy örömmel vet­ték a belvárdgyulaiak, hogy úgy-ahogy elkészültek az utak, de mivel az útépítés egyrészt nem volt kellően .előkészítve (pl. becslés alapján rendelték meg, mennyi utat kellene épí­teni) és megtervezve, ezért az utak több gondot okoznak, míg nem voltak: mivel nem készültek átereszek, a kerteket elönti a víz, helyenként lesza­kad, mert nem tömedékelték alatta a pincéket, a tsz jármű­vei telehordják sárral a meg­lévőket, ahol meg meg sem épült a saccolt tervezés követ­kezményeként. ott azért kifogás 3 tárgya. Aztán, jó, hogy korszerűsö­dött a közviláqítás, és a pince­soron sem kell sötétben botor­kálni — nem úgy, mint a falu­ban, ahová meglehetősen ön­kényesen kerültek az armatú­rák: van, ahol egy csokorban három is van, aztán meq utcák mindenféle világítás nélkül — ezért a felelősség természete­sen éppen úgy a DÉDÁSZ-t illeti, mint az utakért a KPM- et; de azért „jelezzék csak a problémákat”, vagy „legyünk egy kis belátással". Ahhoz aztán megint csak be­látással kell lenni, hogy az óvodához készült emésztőgödör teljesen elszennyezi a környező kutakat, s igaz, hogy Belvárd­gyulán amúgy is egészségtelen a kutak vize, s igaz, hogy a kútját féltő amúgy sem iszik vizet, de az állattartáshoz, a főzéshez, no meg a mosáshoz mégiscsak kellene tisztának mondható víz, s az is igaz, hogy évek óta ígéri a tanács a gond megoldását, de hát nem tehet semmiről, mert az emésztő az előírásoknak meg­felelően épült, csak a kivitele­ző kisiparos végzett rossz mun­kát. Lám, újabb vonása a bel- várdgyulai demokráciának: hi­bás a DÉDASZ, hibás a KPM, hibás a kisiparos, s hibás a „fönt" is, hogy eddig nem adott elég pénzt, s hibás a tsz is, hogy sározza az utakat — következésképpen minden jó lesz a világnak ezen a tá­ján, ha a környező világ meg­javul. Nem ártana eqv kicsit kör­benézni abban a környező vi­lágban. Bányamentők a tűz ellen Változatlan a sérültek állapota Tegnapi lapunkban hírt ad­tunk arról, hogy halálos, súlyos sérülésekkel járó sújtólégrob­banás történt március 13-án 18 óra 45 perckor a Mecseki Szén­bányák Komló Bányaüzem, Zo- bók-okna III. szint 10-es telepi fejtésében. Ketten meghaltak, 9 fő életveszélyes sérülést, 10 fő súlyos sérülést szenvedett. Négy bányászt az orvosi vizsgálat utón hazaengedtek, A Mecseki Szénbányák bá­nyamentői a riasztás után azonnal megkezdték a mentést, nekik, a megyei mentőszolgálat gyors segítségének köszönhe­tően az első sérültek már 20 óra 20 perckor, rníg az utolsó a sújtélégrobbanósí követően ólig több, mint két óra múltán a pécsi Honvéd Kórház előké­szített intenzív és égési osztá­lyára szállították, ahol vala­mennyien a leggondosabb or­vosi ellátásban részesültek. Röviddel március 13-án éjfél élőt; a szerencsétlenség színhe­lyére érkezett dr, Kapolyi Lász­ló ipari miniszter, Czipper Gyu­la miniszterhelyettes, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének vezetői, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség ve­zetői is, akik a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság szakértői­nek bevonásával megkezdték a szerencsétlenség okának kivizs­gálását. Az éjszaka folyamán dr, Ka­polyi László látogatást tett a pécsi Honvéd Kórházban, dr. Koronczai József orvosezredes, parancsnok tájékoztatása után o szerencsétlenül járt bányá­szokat is meglátogatta. Tegnap este kértünk tájékoz­tatást a sérültek állapotáról: a nagyon óvatos és körültekintő orvosi vélemény szerin* a súlyos, életveszélyes sérültek állapota változatlan. Közben egész éjszaka, tegnap egész nap a Pécsi Központi Bá­nyamentő Állomás, a zobáki és Kossuth-aknai bányamentők megfeszített munkával dolgoz­tak a tűz lokalizálásán, amely­nek tervét a bányavállalat ve­zetői még március 13. este, közvetlenül a sérültek kiszállí­tása után megkezdték. A Mecseki Szénbányák 1985. január 1-én szervezte meg a komlói szénmedencében Komló- Bányaüzemet. Zobák-aknán a mentéssel nem összefüggő mun­kát végző bányászokat még 13- ár 19 óra 30 perckor kivonták a bányából. Az új szervezeti in­tézkedés nyomán az üzem más aknáiban minden bányásznak munkalehetőséget biztosítottak. Hétfőtől, remélhetően a lezárt bányatérség kivételével Zobák- aknán is megindul <j termelés. L. J. Bodó L. Bemutató az üszögpusztai kastélyban Mit lehet egy csomag bur- gonyapehellyel kezdeni? Mi­előtt hosszas találgatásba, ne­tán ételreceptek felkutatásába kezdenének olvasóink, elmond­juk: például egy üzletláncot alapítani, amelynek mi más le­hetne a neve, mint a Krump­lis Fáni. A szentlőrinci Állami Gaz­daság szövetkezve hat buda­pesti kereskedelmi vendéglátó vállalattal a vajszlói burgonya- pehely üzemre alapozva szol­gálati szabadalomként hozta létre az üzletláncot. Sajátossá­ga, hogy az ország bármely táján belép valaki egy ilyen üz­letbe, ugyanazt találja: azo­nos berendezést, tálalást, s ugyanazt a menüválasztékot. Természetes a több, mint száz ételrecept mindegyikében a fő­szerep a burgonyáé, zöldségek­kel, natúr húsokkal, amelyek összeállítása kifejezetten kímé­lő étel. A Krumplis Fáni üzletekben az étterem mellett mini-shop lesz, amelyben ételek alap­anyagát vásárolhatják meg a vendégek, és az itt kapott re­ceptek alapján otthon készít­hetik el az ételeket. Az üzlet utcára nyitott ablakán pedig burgonyás lángost, forró és hideg leveseket árusítanak. Az üzletek berendezése az Alkotó Ifjúság Egyesülés fiatal művészeinek munkájo, a meg­határozó színek, a barna és a narancssárga. Az első bolt Bu­dapesten, a Muskétás étterem átalakításával április elején nyílik meg, s az ország más tájain is már meglévő házak átépítésével szeretnék megva­lósítani, Budapesten ez évben ö; bolt átadását tervezik, re­méljük Pécsett is az elsők kö­zött csatlakoznak a vendég­látók az üzletlánchoz. Az ala­pítók szeretnék külföldön is meghonosítani a Krumplis Fáni vendéglőket, mint a magyar gasztronómia újdonságait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom