Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-12 / 69. szám
1985. március 12., kedd Dunántúli napló 5 konferencia Nemzetközi szövegelméleti konferencio kezdődött tegnap az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága székhazában. A háromnapos tudományos tanácskozást a JPTE tanárképző kara, a Mo- gyar Tudofnányos Akadémia és a szegedi József Attila Tudományegyetem szövegkutató munkccsoportja rendezte. Huszonöt angol nyelvű előadás hangzik el, magyar és külföldi előadók beszámolójaként. A külföldi szakemberek Finnországból, Hollandiából, Dániából és az NSZK egyetemeiről érkeztek. Pécsett már rendeztek néhány évvek ezelőtt szövegelméleti konferenciát, akkor magyar és lengyel résztvevőkkel. A szövegelméleti kutatások interdiszciplinárisak, több tudományággal állnak kapcsolatban. A mostani nemzetközi konferencián nyelvfilozófiával, irodalomelmélettel, nyelvészettel, pszicholingvisztikával foglalkozó szakemberek találkoznak. A tervek szerint a konferencia anyagá': Hollandiában jelentetik majd meg. A szövegkutatás jelentőségéről és az eredmények alkalmazásáról a konferencia főszervezőjét. a JPTE tanárképző kar angol tanszékének adjunktusát, Komlósi Lászlót kérdeztük meg: —• A szövegkutatás az emberi kommunikáció írott és beszél; formáit, lehetőségeit különböző megközelítésekből elemzi. Az érdekel minket, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy sikeres legyen a gondolatok, tudattortalmak kicserélése. Kutatásaink egyik gyakorlati célja: fejleszteni a felső- oktatásban résztvevők retorikai képességeit, elsajátíttatni a kifejezéskultúrát, Második célunk: legyenek jártasabbak a stilisztikában a különböző nyelvekkel szakmai szinten foglalkozók, rendelkezzenek egy alapkifeje- zckészréggel. Mindez természetesen a viselkedéskultúra, a gondolkodási rendszer fejlesztését is feltételezi, ezért is dolgoznak együtt különböző tudományágak képviselői. A mostani konferencia azért is jelentős, mert ez az első kapcsolatfelvételi alkalom a finn kutatókkal. Saját egyetemi munkánk eredményeit a JPTE-n a közeljövőben induló „Working Papers"- ekben (,,Munkalapokéban) kívánjuk majd közreadni. Mesefigurákkal disiitett gyermekdzsekiket varrnak bérmunkában a mohácsi Ruházati Szövetkezet tegnap avatott új üzemében. - Fotó: Erb János Hetvenezer dzseki Mohácsról Minőségi premizálás Lekötve a teljes kapacitás A korábbi évekhez képest késve ugyan, de megérkeztek az első költöző madarak a kis-ba- latoni természetvédelmi területre. Elsőként a kormoránok tértek vissza dél-európai telelésükről. Máskor rendszerint már január- ban elfoglalják magyarországi költőhelyüket, az idei hosszú és kemény tél azonban visszatartotta őket. A természetvédelmi felügyelők már szürkegémet, bölömbikát, bíbicet, kendermagos récé; is észleltek. A megfigyelt 226 madárfaj közül mintegy negyven tartozik a költözők közé, s körülbelül 80—90 a kis- balatoni nádrengetegben költ. A madarak érkezésével egy- időben szálláscsere is történik: az északi récék kezdik elhagyni itteni helyüket. A kemény tél egyébként sok kárt tett a Kis- Balaton élővilágában, megtizedelte a madárállományt. A fagyot; vízben pedig a lápi pác és réti csík — e két védett hal- fajta — nagyobb része is elpusztult. Központi varrodoi üzemcsarnokkal bővült a Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet. A több, mint hétmillióért készült létesítményben hétfőn kezdetét vette a termelés. A beruházás révén lehetőség nyílott a minőségi munka javítására. A szétszórt varrodai üzemrészek egy helyre kerültek, kialakították a szcilagrendszert. Nyártól a hetven munkást, akik eqy műszakban dolgoznak — minőségi teljesítés alapján is premizálják. Jelenleg még a darabbérezés van érvényben. — Új embereket nem vettünk fel, a régieket nem képeztük át. A pénzt elsősorban a technológia módosítására és gépesítésre fordítottuk. A szerelésben mi is részt vettünk, — mondja Koszorú Imre műszaki vezető. — Új híradók a MAFILM-nél Új produkciókat forgatnak a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában. Jubileumi híradót állítanak össze abból az alkalomból, hogy negyven éve — május 1-én — készítették a leiszabadulás utáni első Magyar Filmhíradót. Akkori nevén MA- FIRT KRÓNIKA címmel számolt be az első szabad május elseje eseményeiről. A jubileumi szám visszatekint a korabeli történelem nagy napjára, megszólaltéivá még közöttünk lévő meg- örökítőit, így Illés György Kos- suth-díjas operatőrt. A felszabadulás 40. évfordulója alkalmából híradó-különkiadás szól majd azokról a harci eseményekről, amelyek a legutóbb felfedezett gyűjtemények és archívumok anyagainak fel- használásával „beszélik el" a béke megszületését hazánkban. Hasonló híradók készülnek az idén a Magyar—Szovjet Baráti Társaság létrejöttéről, tevékenységéről az állam- és pártközi kapcsolatok tükrében, valamint néhány, nálunk eddig nem ismert szovjet tájegységről, illetve azokról a még ismeretlen hajdani magyar antifasiszta harcosokról, akik Nyugat-Euró- pa különböző csataterein és ellenállási mozgalmaiban küzdöttek. Maradunk a régi profilnál, gyermek-dzsekiket készítünk bérmunkában o nyugat-európai megrendelőknek. A hagyományos termék gyártásába jól belejöttünk, de ha nem fejlesztünk műszakilag, partnereket veszíthetünk el. A csaknem négyszáz négyzet- • méteres termelőhelyen kedvezőek a körülmények. A varrónők most már jól betarthatják a szabványelőírásokat, a határidőket. Várható, hogy a megrendelő nem fog exportcikkeke; leértékelni, tehát elutasítani. A varroda korszerűsítése is közrejátszott abban, hogy idén sikerült a kapacitást százszázalékosan lekötni. A régi vásárlók maradtak, egyebek között Belgiumból és NSZK-ból is. Újabb partnert is szereztek ezúttal Franciaországból. A mohácsi Ruhaszöv bérmunkában idén már 70 000 dzsekit gyárt, 8000-rel többet, mint tavaly. A tervezett nyereség félmillióval haladja meg a tavalyit, 3,8 millió forint várható. Az árbevétel 27—28 millió forint között alakul majd. Nagy Jenő párttitkár szerint kemény munkára van szükség, másképp aligha tudnak pénzt gyűjteni a további műszaki fejlesztéshez. Új célgépek kellenek egyebek között a vasaláshoz, a szabászat pedig technológiai korszerűsítésre szorul. Csuti J. Súlyos fagykár a dél-dunántúli szőlőkben Megalakult a megyei munkavédelmi bizuttság A munkavédelem tavaly nyáron került állami irányítás alá. Ekkor alakult meg az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek. A minisztertanácsi határozat értelmében mind az országos főfelügyelőség, mind a megyei felügyelőségek mellett társadalmi testületként országos, illetőleg megyei munkavédelmi bizottságok működnek. A Baranya megyei Munka- védelmi Bizottság tegnap délután alakult meg az SZMT székházéban. A testület elnöke dr. Koncsag Károly, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség nyugalmazott hivatal- vezetője, titkára Kápolnai Árpád, a Baranya megyei Munkavédelmi Felügyelőség vezetője. A testület tagjai révén képviselve van a bizottság munkájában a megyei tanács, a megyei rendőr-főkapitányság és a tűzoltóporancs- nokság, az SZMT, a KÖJÁL, a megyei főügyészség, a Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége, a KISZÖV megyei szervezete, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet pécsi körzete, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség és Baranya néhány jelentős üzeme is. A bizottság feladata, hogy összehangolja a munkavédelem irányításában és ellenőrzésében érdekelt megyei szervek tevékenységét, figyelemmel kísérje a megye munka- védelmi helyzetének alakulását, s állásfoglalásokat hozzon a szükséges teendőkre, koordinálja az ellenőrző tevékenységet. A Baranya megyei Munka- védelmi Bizottság alakuló ülésén elfogadta az első félévre vonatkozó munkatervét, amely szerint a következő ülésén három témával foglalkozik: Baranya 1984. évi üzemi baleseteinek és azok jellemzőinek alakulásával, a foglalkozási megbetegedések és a megye bányabiztonságának 1984. évi helyzetével. Dr. Diófási Lajos ismerteti a metszési módokat Fotó: Proksza László Szőlőnielszési bemutató kistermelőknek Az ismét téliesre fordult időjárás ellenére több száz kistermelő érkezett egész Dél-Du- nántúlról tegnap Pécsre a Pannonvin Borgazdasági Kombinát Kutató Állomásának hagyományos szőlőmetszési bemutatójára. A megszokottnál jóval nagyobb érdeklődés a szőlősgazdák aggodalmát fejezte ki és bizalmukat a kutatókban, akik tudományosan megalapozott szaktanácsaikkal esetleg jobbra fordíthatják az 1985. évi szőlőtermesztés kedvezőtlen kilátásait. A nagy sár és hóesés miatt az eredetileg szabadtérre tervezett bemutatót kényszermegoldásként a máriatelepi pincében tartották meg. Dr. Diófási Lajos vezérigazgató-helyettes, a Kutató Állomás vezetője bevezetőjében rámutatott: amióta a magasművelésű szőlők elterjedtek Magyarországon — 1963—64 óta — még nem volt ilyen kemény tél, tehát próbatevő esztendő az idei. A szőlő köztudottan mínusz 19 Celsius fokig tűri a fagyot. Eddig 25 000 rügyet vizsgáltak meg, ami támpontot ad a fagykárokról. A téli fagy mértéke a tengerszint feletti magasságtól, a terület kitettségétől függően változó, 10 és 100 százalék között van. Szekszár- don, a Mecseken, a villányi és a mohácsi szőlőhegy oldalában 10—40, a hatos út mellett 50, a hegyek lábánál 50 százaléknál nagyobb s a völgyekben 80—100 százalékos a főrügyek károsodása. A legsúlyosabb a helyzet a jégvert szőlőkben. A mit lehet tenni? — kérdésre a válasz differenciált, Szerencsére a szőlő nem olyan, mint a kajszi, mely ha elfogynak a rügyei, abban az évben nem hoz termést. A szőlő a sok rejtett és mellékrügyből is képes teremni. Ahol az idős tőkerészek nem szenvedtek fagykárt, ott megfelelő metszéssel még javíthatók a kilátások. Például ahol 50 százalékos volt a fagykár, ott a szokásos 8— 10 rügy helyett metszéskor négyzetméterenként 15 rügyet ajánlatos meghagyni. Súlyosabb fagykár esetén szólvesz- szőzést és a hónaljvesszők meghagyását javasolják a kutatók. Tekintve, hogy az ónos eső ráfagyása miatt februárban 10 napig jégpáncélban volt a szőlő, a metszést nem szabad elsietni. Noha a rügy- fakadás utáni metszést általában szakszerűtlennek tartják, a kutatók most mégis azt javasolják, hogy a tavaly jégvert és téli fagykárt is szenvedett szőlők metszésével az idén a gazdák várják meg a fakadást. Legbiztosabban a nedvkeringés megindulása után állapítható merg, melyik rügy életképes. A legszorultabb helyzetben — a Saszla kivételével — a csemegeszőlők vannak. Az amúgy is termékenyebb borszőlő fajták, mint az oportó, a kadarka, az olaszrizling, a hárslevelű hónaljhajtásból, kacsból is képesek teremni. A kései metszés óhatatlanul több zöldmunkát igényel majd a szőlősgazdáktól. A télnek haszna is volt, ia- nuár-februárban 50 százalékkal több csapadék hullott le a sokéves átlagnál s végre jól feltöltődött a talaj vízkészlete. A nagy fagy jót is tett, elpusztította a károkozókat, elsősorban a lisztharmatot, de megtizedelte az állati kártevőket is. — Rné — Szövegelméleti Új üzemcsarnok a mohácsi Ruhaszövnél Érkeznek a költöző madarak A liözéfel \vX\v!vX\iíé‘. mmmirm ■ Kállai Gyula elnökletével hétfőn ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Az elnökség meghallgatta Molnár Béla országos titkár tájékoztatóját a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlési képviselők és a tanácstagok 1985. évi választásáról szóló határozatáról, majd állást foglalt az általános választások előkészítéséről és népfrontfeladatairól. Az elnökség ezt követően javaslatot fogadott el a Hazafias Népfront választási felhívásának kidolgozására, valamint az országos listán jelölendő népfront tisztségviselőkre. * Az Elnöki Tanács Fejes Tóth László akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézete nyugalmazott igazgatójának, címzetes egyetemi tanárnak, 70. születésnapja alkalmából, iskolateremtő tudományos munkásságáért, amelyet a diszkrét geometria területén fejtett ki, továbbá jelentős tudományos közéleti tevékenységéért a Szocialista Magyar- országért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Szentágothai János, az MTA elnöke hétfőn, az Akadémia székházában adta át. * Nemzetközi újságíró-találkozót rendezett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége március 4—11. között. Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Vietnam 19 újságírója látogatott hazánkba, ismerkedett a felszabadulás óta eltelt négy évtized eredményeivel, felkeresett több fővárosi és vidéki nagyüzemet, illetve állami gazdaságot. A vendégeket fogadta Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztály- vezetője, és Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnök- helyettese. A nemzetközi újságíró-találkozó résztvevői hétfőn hazautaztak. * A Magyar írók Szövetsége Dél-dunántúli Csoportja tegnap a pécsi köztemetőben megkoszorúzta Várkonyi Nándor sírját az író halálának tizedik évfordulója alkalmából. Öntözési tanácskozás Az öntözéses gazdálkodás elmúlt évi eredményeiről és további feladatairól tanácskoztak hétfőn az MÉM és a* OVH szervezésében a szakemberek Budapesten. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes bevezető előadásában elmondta: megfelelő érdekesség híján, és a műszaki feltételek fogyatékosságai miatt az öntözési terület öí év alatt összesen százezer - hektárral csökkent. Ily módon 1984-ben már csupán 292 ezer hektáron permetezték a növényeket mesterséges csapadékkal. Tavaly központi intézkedéseket is hoz- . tak az öntözés feltételeinek javítására, a berendezések kapacitásának jobb kihasználására. Ennek eredményeként az öntözött terület csökkenése megállt, s az öntöző kapacitások kihasználása javult. Az idén az öntözött terület nagyságának megőrzése, sőt szerény mértékű növelése a feladat. A feltételek — állapította meg a miniszterhelyettes — ehhez többségében adottak. Az öntözés fejlesztésére összesen 180 millió forint áll rendelkezésre. Ebből 90 millió forint állami támogatás jut az építés jellegű beruházásokra, 30 millió forini pedig gépek, berendezések vásárlására. Az Állami Terv- bizottsáq döntésének értelmében, az aszálysújtotta megyék: Csongrád, Békés. Szolnok, Hajdú ér. Bócs-Kiskun üzemei ez évben is mentesülnek a vízdíj fizetési kötelezettség alól, amennyiben megfelelő módon használják ki berendezéseiket.
