Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-10 / 67. szám

Szakmunkás- tanulók äaranya megyei versenye > Több mint 7700 harmadéves szakmunkástanuló vett részt a Szakma Kiváló Tanulója verse­nyek, illetve a Tantárgyi tanul­mányi versenyek 1984—1985. évi vetélkedőjén Baranyában. A tcvasz második felében sorra kerülő országos versenyeket megelőzően lezajlottak a me­gyei döntők. Az ünnepélyes eredményhirdetést tegnap dél­előtt 9 órakor tartották meg Pécsett az Ifjúsági Házban. Egy-egy szakmában első lett Moczcg György vájár, Metzing Ferenc esztergályos, _Pelle Já­nos korosszérialokatos, Szolga Zoltán autószerelő, Becker Zol­tán ko. fűtésszerelő, ‘Zsuberácz Gábor vízvezeték- és készülék- szerelő, Sípos Csaba géplaka­tos, Erb Zoltán mezőgép, sze­relő. Weichardl János vili. sze­relő, Nagy Róbert vili. hálózat- szerelő, Schulteisz Ernő bútor- asztalos, Varga Szilvia könyvkö­tő, Brumán Beatrix bőrdíszmű­ves, Palkovics Magdolna női ru­ha-készítő, Sári Ferenc ács-all- ványozó, Sipos János szobafes­tő és mázoló, Selmeczi László kőműves, Gölöncsér Csaba pad­lóburkoló, Beck Zsuzsanna élel­miszer eladó, Barabás Csaba felszolgáló. Fetter Anita koz­metikai és vegyiiparcikk eladó. Vincze Judit ruházati eladó, Orbán Mária vegyesbolti eladó, Barna Róbert műszakiáru el­adó, Csehó Csilla cukrász, Bör­ze// Attila felszolgáló, Rózsa Sándor szokács, Heincz Erika ver.déglátóiparj eladó, Sandó Anikó általános ápoló és asz- szisztens, Jekl Judit gyorsíró, Greges Mária gépíró, Bicsérdi Ervin húsfeldolgozó, Fábiánosics Judit szőlő- és gyümölcster­mesztő. A tantárgyi verseny első he­lyezettjei, tantárgyanként o kö­vetkezek: Mészáros Vilmos fém­ipari, anyag, és gyártásismeret, Kiss Gizella kerámiaipori anyeg- és gyártásismeret, Petz Csilla művészettörténet, Ginter lomás vasipari szakrajz, Kiss Kornél épitőipari szakrajz, Schöner Éva üzemgazdaságion, Kieler Józsel munka- és kör­nyezetvédelem, Bogda Zsuzsan­na magyar nyelv, Makk Attila magyar irodclom. Lovas László történelem, Kertész László ma­tematika és Gazda István fizika. Felszarvazottak balladája és Dadogós break Tinisztárnak lenni nem akár­milyen dicsőség, főként egy olyan verseny után, ahova többszázan jelentkeztek. A Pesti Műsor poprovata és a Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalat Start márkája által ta­valy indított versenyen fiatal, jóhangú, mutatós fiúkat és lányokat kerestek, a jövendő énekeseit. A mások mellett Dolly zsűrizésével kísért „Tini- sztár"-verseny hat legjobbja most járja az ország nagyvá­rosait. Egyikük, Mischl Róbert (18 éves) pécsi. A rokonszen­ves fiatalember monológja: — Véletlenül bukkantam rá a pályázatra. Korábban is ze­néltem, a pécsi The Pertő együttesben. Azért vagyok kü­lönösen büszke — és egy ki­csit meglepett — mert engem a versenyen nem protezsált senki. Igaz mostani együtte­Pécsi ..Tinisztár” }} semhez, az S. K.-hoz a pécsi Nevelési Központ minden tá­mogatást (próbalehetőséget, néhány hangszert, propagan­dát) megad, de az országos menedzselésünk nem megol­dott. Iskolába járok még. Állan­dóan utazgatunk. Próbákra járok, hogy mutassam ma­gam. Megpróbálom az értel­meset, a szakmabelit játszani. Mindenütt ott kell lenni, hogy megismerjenek. Nagyon kevés esélyt adok arra, hogy sikerül befutnom mostanában. Na- gyon-nagyon zárt szakma ez. Néha arra gondolok: értel­metlen ez az egész, de mit csináljak, ha valami belső késztetés arra sarkall, hogy szerepeljek, valamit csináljak, tetsszek! Mindenképp igazi sztár akarok lenni! Mischl Róbert a Dadogós break (I. emelet) és a Fel­szarvazottak balladája (De­ák Bili) című számokat éne­kelte a Tinisztárok műsorában, legutóbb péntek este Pécsett, a Nevelési Központban. El­mondta, hogy jelenlegi tervek szerint egy Presser—Sztevano- vity Dusán számmal kislemezt készít velük nyáron az MHV. Szintén az S. K. együttessel készülnek egy show-műsorra, több balett és táncegyüttes bevonásával, amelyet a Ne­velési Központ megpróbál or­szágosan is terjeszteni. Bozsik L. A showmüsor egy pillanata a Nevelési Központban Fotó: Cseri László Küzdelem a koraszülöttek életéért i Siombot délelőtt a csecsemőosztályon A z ügyelet az orvosnőnek reggel 8-kor kezdődött, a két nővérnek 6 óra­kor a pécsi Szülészeti Klinika intenzív csecsemőosztályán. Délelőtt 11 óráig még egy percnyi pihenőjük sem volt. — Pedig most még nincsenek is olyan sokan — mondja Mihó- ka Jánosné, csecsemőápoló nővér — tegnap jött volna, 18 gyerekünk volt. A vizit itt különös qonddol történik. Mindegyik babát ki­bontják a pólyából, dr. Fekete Zsuzsanna, a szombati ügyele­tes gyerekgyóqyósz orvos ap­rólékosan átnézi, megvizsgálja őket tetőtől talpig, ellenőrzi az életfunkciójukat. A nővérek pe­dig, Cseri Judit és Mihókáné, Zsófi néni, gyakorlott mozdula­tokkal teszik, amit kell, hol káliszappanos fürdetést, hol alkoholos ledörzsölést, és köz­ben a tegnap este születettek után érdeklődőknek is informá­ciót adnak, és arra is van gondjuk, hogy az egyik picinek megszüntessék a csuklását. (Zsófi néni 21 éve van az osz­tályon, visszerekkel hálózott lá­ba is mutatja, itt nincs meg­állás. Szakmai tudása nagy, a fiatal, még gyakornok orvos­nő többször is kikéri tanácsát.) Minden csecsemő megszüle­tése után először az intenzív osztályra kerül. Ha megfelelő súlyú és nem beteg, 24 óra letelte után átkerül a „na­gyok" közé, a csecsemőosztály­ra, ahol az 1—6 napos' korúak vannak. A koraszülöttek, a kis testsúlyúak és azok, akikkel valamilyen probléma van, itt­maradnak az intenzív osztá­lyon. Ezen a napon négy inku­bátornak van lakója. Kettő az céacsony testsúlyt leszámítva már jól van, nincs más dolguk, mint felhízni legalább 2200 grammra — ekkor kaphatják meg csak a szülők — kettő állapota azonban válságos. Hihetetlen kicsi testek, pará­nyi végtagok, a még fejletlen tüdő miatt a gyenge kis mell­kasok, mint verdeső madarak küszködnek a légszomjjal. A kis orrnyílásokból csövek áll­nak ki, ugyanúgy egy a száj­ból. A törékeny kis karok, lá­bak lekötve, infúziós tűkön ke­resztül kapják a táplálékot. Rajtuk állandóan ott kell lenni a szemnek, a legapróbb mu­lasztás náluk már katasztrófát jelent. A kicsiknél az intenzív osztá­lyon az etetés szondával tör­ténik, naponta tizenkétszer. A másik teremben a nagyok — huszonhármán vannak — épp most érkeztek vissza a szopta­tásból. Katonás sorba támaszt­ják fel őket a csecsemős nővé­rek, — Tompa Hédi .és Horváth Ágnes — a büfiztetéshez. Már megtörtént a mérlegelés és aki nem szopott eleget, az pótlásra most teát kap, a következő etetéskor pedig tápszert. Ezen az osztályon naponta 200 pe­lenka fogy. Most nyugalom van, mindegyik baba elége­dett, kisimult arccal alszik. Nem így az etetési idő előtt — egyszerre zenditett rá mind a huszonhárom I 11 óra. Az intenzív osztály fiatalabb ápolónőjének szeme alatt keletkezett karikák mu­tatják, bizony elfáradt, és az eddig megállós nélkül dolgozó orvosnő hiába éhes, ezen a napon eddig még nem volt ideje enni — menni kell ta­nácsadásra'. Ilyenkor mondja el azoknak a szülőknek, akik ezen a napon hazamehetnek, hogy mi az otthoni teendő a babával, és ilyenkor 11 órakor engedik be az intenzív osztá­lyon inkubátorban fekvő picik­hez az édesanyákat, hogy nap­jában legalább egyszer meg­láthassák a korán világra igye­kezett csecsemőiket. (Az egyik, a legválságosabb helyzetben lévő fölé hajoló anyukától megkérdem: dohányzott a ter­hesség alatt? — Sajnos, igen — mondja. — Ha tudtam vol­na ... Többet nem bír monda­ni, elfényesedett szemekkel for­dul el tőlem.) S. Zs. Éles anyanyelvűnk 1. Egészet is szoktak félre­érteni. 2. A dadogónak biceg a szava járása. 3. A jó televíziónak nem­csak adással, de oda­adással kell szolgálnia. 4. Ne a védekezésre össz­pontosítsunk, ha gondo­latunk támad. 5. Attól, hogy bármire szert tesz, maradhat szertelen. 6. Az aratnak eszperente változata az eretnek. 7. Két papagáj közt rikol­tó az ellentét. 8. Az árnyalatok közül a leiszint kedveli. 9. Van, aki a sekély gon­dolatokban is elmerül. 10. Mielőtt az ár végképp elragadná, a bér vissza­húzza. Kerekes László Hétfőn városi televízió A Városi Televízió március 11-én ismét jelentkezik. A mű­sor fő témája a Baranya me­gyei pártértekezleten elhang­zottak ismertetése. A pártér­tekezleten a megyei pártbi­zottság jelentést tett az ötéves munkáról, megyénk politikai, gazdasági, ideológiai, kultu­rális életének fejlődéséről, gondjairól. Meghatározták a következő ciklus fő feladatait, állást foglaltak a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veivel kapcsolatban és meg­választották a következő öt év­re a megyei pártbizottságot és a kongresszusi küldötteket. A hétfői műsorban több ér­dekes filmhírrel is megismer­kedhetnek. Például bemutatjuk a Pécsett működő gyermekho­telt, tudósítunk a horgászok báljáról, futóversenyre hívjuk a pécsieket és könyveket aján­lunk figyelmükbe. A műsor es- I te hét órakor kezdődik. Pandur József doktori munkája Fénleken bölcsészdoktori dip­lomát szerzett Pandur József, a Janus Fannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Karo rajz- tenszékének docense. A Buda­pesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen sikeresen véd­te meg doktori disszertációját, melynek címe: Rónai Ödön. Al­imé: Adalékok Rippl-Rónaí izsef munkásságához. — Munkám a két testvér kö- jl nem a nagy festőről, hanem ónai Ödönről szól, — mondta sikeres védés után — ő is fes- :tt, de igazi eredményt a lúzeumszervező munkájával ért I. Kaposvárott ma van egy agyszerű múzeum, komoly ér- ikű, jelentős képtárral. Rónai fdön, —■ aki ugyancsak Rippl- 5I magyarosított, de új neve tellett nem tartotta meg a ré- ' it is, mint testvére, — 1911- en hagyto ott o vasutat. Ad- ig ugyanis Fiumében és sok Hit éra Rippl-Rónai Múzeum? más kisebb Somogyi állomáson teljesítet; vasúti szolgálatot. Szándékosan kérte magát ki­sebb forgalmú helyekre, hogy közben gyűjtő szenvedélyének áldozhasson. így aztán a szá­zadforduló például minden je­lentősebb trancia festészeti irányzatának képeiből szerzett néhányat, s 1920. augusztus 30- ón végrendelkezett: 1335 képet hacjy Somogy megyére és Ka- por.vc: városre múzeumalapítás céljából. Jó ösztönnel érezte, hogy* mikor kellvéqrendelkeznie, mer; rá fél évre meghalt. — így jött létre a mai Rippl Rónai Múzeum. A képanyag magvát Rippl-Rónai József 130 festménye alkotta, amit a mű­vész maga ajándékozott testvé­rének. Doktori munkám tulaj­donképpen ennak az adósság­nak a törlesztése, amivel a ma­gyar művészettörténet és mú­zeumi élet tartozik a múzeum­szervező Rónai Ödönnek. — Mi a jelentősége ma a kaposvári Rippl-Rónai Mú­zeumnak? — A Nemzeti Galéria után az ország második képtára, ahol c művészettörténészek Rippl Ró­nai józsef munkásságát tanul­mányozhatják. De egyébként is kiváló, gazdag kutatóhely. Hi- szén már a század elején Ma­gyarországon föl nem lelhető francic anyag volt Kaposvárott: c francia szecesszió és a Nabis- csoport, vagyis a „próféták” alkotásaiból. De egyáltalán Rónai Ödön munkássága révén mór akkor Kaposvárott volt az európai festészet keresztmet­szete. Igaz, időközben az anyag egy részé; selejtezték, a hábo­rúban is tűntek el képek, újakat ■ is vásároltak. De a Rippl-Ró­nai kutatók számára ma is az ország második helye a kapos­vári múzeum. Földessy Dénes A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat felvételre hirdet az alábbi munkakörökben: • FÖKONYVEÍÖ Közgazdaságtudományi Egyetem, szakirányú gyakorlat • SZERVEZÉSI- ÉS ELLENŐRZÉSI OSZTALYVEZETO-HELYETTES • SZÁMVITELI OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES «•Étféujé »nWirt r«9f fMkdsi eégeettség. «tokrraftfu gyakorlat. JELENTKEZES BENYÚJTHATÓ: PÉCS, RÁKÓCZI UT 55., SZEMÉLYZETI OSZTÁLY vasárnapi 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom