Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-09 / 38. szám
12 Dunántúli napig 19S5. február 9., szombat A szocialista országok életéből Testvérlapjaink írják lUliisorajanl Rádió Ü stökösfelfedezés és a városvezető KISZ-es múltja Megújuló városok MOSZKVA LAKOSAIÉRT A szovjet főváros szociális fejlesztési tervében jelentős helyet foglalnak el a Moszkva lakosainak jobb életkörülményeit és kényelmét biztosító létesítmények. Tavaly a költség- vetés e részének mintegy 80 százalékát fordították ilyen célokra. Az összeg nagyobb részét lakásépítkezésre és a meglévő otthonok korszerűsítésére költötték. A főváros keretéből 25 iskola, 70 óvoda, 12 kórház, 14 szakorvosi rendelőintézet 1.10 különböző üzlet, valamint több szolgáltató, kulturális és sportlétesítmény megépítésére, átadására is jutott pénz. Több mint 1500 autóbusszal, 170 trolival, 100 villamossal és 4500 taxival gyaropodott a közlekedés gépparkja, a metróhálózat pedig 6,2 kilométerrel bővült. Csaknem 60 millió rubelt használtak föl környezetvédelmi beruházásokra. Főként új víztisztító berendezéseket létesítettek, s felújították a régebbieket. Folytatták a zöldövezetek kiépítését, a parkosítást is. FOLDRENGÉSALLÚ HÚSZEMELETESEK Kisinyov, Moldávia fővárosa jelenleg 500 ezer lakost számlál. A demográfusok előrejelzései szerint a város lakossága az ezredfordulóra megközelíti az egymilliót. Ezért a Kisinyovi Várostervezési Intézet munkatársai moszkvai épitészekkel közösen kidolgozták a moldáviai főváros fejlesztési tervét. A nagyszabású építészeti program szerint Kisinyov függőleges irányban fog terjeszkedni, mivel érintetlenül meg akarják őrizni a város határán kívül fekvő szőlő-, dió- és őszibarack-ültetvényeket. Nem nyúlnak hozzá a történelmi városmaahoz sem, sőt, felújítják a védett épületeket, műemlékeket. Tekintettel arra, hogy Kisinyov szeizmikus övezetben fekszik, az építészmérnökök olyan húsz- emeletes épületeket terveztek, amelyek a nyolcas erősségű földrengésnek is ellenállnak. TÁJ ÉS ÉPÍTÉSZET A faépítészet egyedülálló múzeumát hozzák létre Petro- zavodszkban, Karélia fővárosában. A Nyeglinka folyó torkolatánál, a város központjában, a karéi népi építészet jellegzetes épületeit állítják föl. Mindaz, ami itt látható majd — a szélmalmok, a díszes gabonahombárok, az apró kápolnák és a parasztházak — kizárólag fából épült. Készül már a főváros általános rendezési terve is. Az ebben illetékesek arra törekszenek, hogy a táji adottságoknak megrelelő városképet olakítianak ki. Petrozavodszk mellett Karélia leglátogatottabb települése Kizsi, a múzeumváros. A turistákat itt is újdonság várja: ezután légi- úton, helikopterrel is eljuthatnak Kizsibe. HARKOV — A MODERN METROPOLISZ Harkov, másfél millió lakosával Ukrajna második legnagyobb városa. A jelentős iparközpont az új évezred elején már kétmillió embernek fog otthont nyújtani. A harkovi tanács elfogadta és jóváhagyta a város két évtizedre szóló fejlesztési programját. Ennek első szakaszában megkezdik a régi, építészeti értéket nem képviselő kerületek rekonstrukcióját. A felújításra alkalmatlan épületedet, városrészeket lebontják. Különös gonddal tervezték meg az új lakótelepeket: olyan építőelemeket dolgoztak ki, amelyekből még körépületeket is kialakíthatnak. Az autóutak mentén kizárólag hangszigetelt épületeket létesítenek, az itt emelt házak lakószobáinak ablakai pedig a kertszerűen kialakított belső udvarokra nyílnak majd. Hol verték a pénzt? AbBOÍBCKaSI Yipaeaa Egy három évszázaddal ezelőtti bírósági ügy — ablaknyílások önhatolmú megépíttetése — az ősi Lvov történetének érdekes részleteivel ajándékozta meg a kutatókat. A jegyzőkönyv, amelyet az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Központi Állami Levéltárában találtak meg, lehetőséget adott az egykori Lvovi Pénzverde ezidáig ismeretlen helyének meghatározására. Eddig nem ismerték a korabeli pontos helyrajzi adatokkal alátámasztott elhelyezkedését ennek az intézménynek, amely pedig jelentős szerepet játszott Ukrajna, Lengyelország, Moldva pénzügyi kapcsolatainak fejlődésében. A pénzverde üzleti leveleiben szerepeltek ugyan a bevételek és a kiadások, azonban hiányoztak a feljegyzések a vállalkozás helyiségeinek bérleti viszonyairól. Most kiderült, hogy a pénzverde vezetője haszonbérbe vette a város főterén — a mai Piactéren — a 39. számú házat A megfelelő munkafeltételek megteremtése érdekében elhatározta, hogy átépítteti az épületet, és a helyiségeket is átalakíttatja. Az átalakítás során nemcsak a homlokfalat bontotr ták meg, hanem három ablakot vágtak az épület udvari része felé. A szomszédnak azonban nem nyerték meg a tetszését ezek az épületátalakítási megoldások, ezért panaszt tett a bíróságon. Az illetékes szerv ezután megállapította, hogy az ilyen önkényes építkezés ellentétes a törvénnyel, és kötelezővé tette a szomszéd felé vágott ablaknyílások befalazását. A Lvovi Pénzverde olyan zűrzavaros időszakban jött létre, amikor a környező városokat svéd csapatok szállták meg, és a pénzkibocsátás akadályokba ütközött. Ekkor határozták el, hogy sürgősen hozzá kelj látni olyan ezüst-, félezüst- és rézpénzek veréséhez, amelyen a A XII. VIT-re egész Moszkva készül, és nemcsak a szovjet főváros, hanem a maguk módján a legkülönfélébb szakmák is. A legfiatalabb moszkvai divatintézet, az Ifjúsági Divatház alig egy hónapja fogadja első vevőit és megrendelőit Ezen túl már dolgozik egy reprezentatív kollekció összeállításán, amelyet a fesztivál vendégeinek és résztvevőinek mutat majd be. A divatház Tusinóbon, Moszkva egyik új lakónegyedében nyílt meg ragyogó kirakattal, külön termekkel, ahol az új modelleket kiállítják, ahol a divatbemutatókat rendezik. Az lvovi címeralak, az oroszlán rajzolata látható. A vállalkozás ,,termelékenysége” jelentős méreteket öltött: hárommillió pénzegységnyi érmét készítettek el egy év alatt. Az újonnan felfedezett dokumentum lehetőséget biztosít a Lvovi Pénzverde szervezete és felszereltsége eddig ismeretlen részleteinek rekonstruálására. Ezért a régi okirat nemcsak a szakemberek érdeklődésére számíthat, hanem a numizmatika története iránt vonzódok kíváncsiságára is. Raktárházak nyereséggel CAI4BEHCKO flEAO A blateci „Georgi Avramov" agráripari komplexum Avro- movban n.űködö „Peter Niko- lov” ipari tevékenységet folytató üzemét 1973-ban állították be a termelésbe. Rövid időn belül ismertté vált országszerte az itt gyártott „hollond” típusú raktárházok gyártásával. Termékeik iránti nagy keresletet bizonyítja a megrendelők számának folytonos növekedése. Az üzemben a megrendeléseknek és a vevő terveinek megfelelően végzik a munkákat, készülnek a fémépitmény- kiegészítők, etetők, itatok, az állattenyésztésben hosznált boxok, kerítések és más hasonló termékek. Az üzemnek együttműködési megállapodása van a karnobati kommunával, a karnobati, szli- veni és Nova-Zagora-i gépgyárakkal, ez is bizonyítja oz üzem tekintélyét, hogy a nagyüzemek jó partnernek tekintik őket. Ezektől oz üzemektől kapják oz előmunkált részeket, majd elvégzik rajtuk a szükséges műveleteket, és mint a meghatározót: gép, vagy egyéb berendezés szétszerelt részét adják át készen a megrendelőnek- marógéphez, szedőgéphez és más típusokhoz —, melyeket a mezőgazdasági technikában használnak. Mivel legtöbbször nem szabványos onyagokkal dolgoznak, vigyáznak arra, hogy ne kapjanak nem megfelelően előmunkált részeket. Az épületben van a szabászat, a varroda, sőt, a ikalaposmű- hely is. A tervezők igyekeznek eleget tenni a fiatalok divatigényeinek: a különböző alkalmakra készült ruhák között vannak aerobik-öltözékek, sőt, könnyű táncruhák, amelyeket olyan alkalmakra ajánlanak a fiataloknak, amikor a diszkóba mennek. A képen: Már készül az ifjúsági kollekció, amit a moszkvai XII. VIT vendégeinek és résztvevőinek mutatnak be az Ifjúsági Divatház manekenjei. itteni kollektívában a munka minősége, mint kizárólagosan fontos tényező szerepel. A dolgozók fizetése a termékek gyártásában elért minőség fokának megfelelően történik. Az üzem kollektívája évről évre teljesíti a nyereségtervét, amely az agráripari komplexum tervének egyhormadát teszi ki. Porcelán Lübstorf faluból Q Schweriner ifc Volkszeitung Jutta Albert 1979 óta lakik Schwerin megyében, Lübstorf faluban. A művésznő egyike azoknak a használati tárgyakat készítő képzőművészeknek, akiknek az érdeklődése a porcelán felé fordult. Jutta Albert gondolatai az utóbbi években ebben az anyagban öltenek testet. így a Schwerini Múzeum egyedi darabok egész sorához jutott hozzá, örömmel mutatják meg a látogatóknak a formák és színek nagy változatosságát tükröző használati tárgyakat, amelyek a sorozatgyártásra berendezkedett porcelángyárak esetében nem valósíthatók meg. Szerény, gyakran szigorú formáihoz a barnás-zöldes színkomponenst választotta az ifjú alkotó. De megtaláljuk a kék legkülönbözőbb árnyalatait is, főleg azokon a munkáin, amelyek az állatvilág motívumaiból merítenek. Ipari gyártásra a reprezentatív kávéházak részére tervezett szervizeit szánta, amely egyben főiskolai diplomamunkája is volt. Ezeket a készleteket a Lichte-i Porcelánművek gyártotta le. A garnitúrához a kávés-, mokkós- és teáskészlet mellett tálak, gyertyatartó, váza és hamutartó tartozik. Érdekességük méa a félgömbalakú kanna- és cukortartófedél. Érdekességek a KNDK-ból Zongoraművész-apróság Szinuidzsu, az északi határváros óvodájában egész zenekar működik, kis hegedűsökből, harmonikásokból, csellistákból és dobosokból. A „sztár", a hatéves Pnag Csői Dzsin. A kisfiú mesterien zongorázik. Legutóbb a gyermekmuzsikusok phenjani vetélkedőjén a nála jóval idősebbek között is második helyezést vívott ki. A kisfiúhoz nagy reményeket fűznek óvónői és szülei, hiszen a hivatásos művészek is nagy sikereket jósolnak neki. Harkályrezervátum A harkály — más néven: fakopács — a KNDK védett madarai közé tartozik. Az ország négy természeti rezervátumában különös gonddal őrködnek életük felett az ornitológusok. A kedves madarak eredetileg Dél-Koreában és Japánban éltek, az északi vidékeken csak elvétve fordultak elő. Amióta azonban a déli erdőkben valóságos rablógazdálkodás folyik, s igen nagy fokú a levegő- szennyezés is, a harkályok — nem nézve országhatárokat — északabbra húzódtak. Mivel megszokták az északibb környezetet és időjárást, számuk meg kétszereződött. Mi a csongol? A csongol — ősidők óta a koreai ember nemzeti eledele. Az ízletes serpenyős pecsenye fő alkotóelemei: a hús, a hal és a különböző aromás zöldségek. Akárcsak a hagyományos magyar pörkölt, a csongol is többféle húsból készülhet, így egyes vidékeken a marha- csongolt, másutt a csirkecson- golt és megint másutt a kagyló- csongolt kedvelik. A szombat délelőtti JÓ PIHE- NESTI-magazin összeállítása mindig jóleső gondot jelent a szerkesztő számára, hiszen ez az egyik leghallgatottabb, legnépszerűbb adása a pécsi körzeti stúdiónak. A mai információs, szórakoztató műsor szerkesztője, Felső Pál is sok érdekes, időszerű témát ígér azok számára, akik 8 órakor bekapcsolják a készüléket: — üstököst fedezett fel egy pécsi amatőr csillagász, de mégsem lehetett róla elnevezni ezt az égi jelenséget, mert az említett üstököst két nappal előbb egy külföldi csillagász már észlelte. Persze a magyar- országi elsőség sem kis dolog egy amatőr számára — tájékoztatott Felső Pál, s arról, hogy a többi között erről is hallhatnak a ma délelőtti magazinban, számos más, színes témájú riport mellett, mint például: a break-táncról is szó lesz, továbbá a jógáról, a kapusedzővé lett egykori kosárlabda-trénerről és egy olyan készülékről, amely állítólag tájékoztatja az alkoholfogyasztót arról, mikor ülhet ismét volánhoz. A VASÁRNAPI MAGAZIN szerkesztő-műsorvezetője, Nógrádi Erzsébet a téllel foglalkozik összeállításában. Mint a műsor bevezetőjében elmondja: „sokan az évszázad telének emlegetik az ideit. És mivel még csak február elején tartunk, ahogy mondani szokás — a kutya még nem ette meg a telet!" Ezért időszerű szólni a megfázásos betegségekről, meghallgatni dr. Kollár Dezső docens tanácsait, melyek elsősorban a kisgyermekes szülőkhöz szólnak. Nem kevésbé közérdekű, amit Diófásy Lajos mond el a növényeket ért fagykárokról — elsősorban a szőlősgazdáknak. De hallható lesz a vasárnapi összeállításban beszélgetés egy galambtenyésztóvel, valamint mikrofon elé kérték dr. Mán- doki Lászlót, a Janus Pannonius Múzeum közművelődési osztályának vezetőjét, az ország egyetlen olyan diplomását, aki ezt a címet a találós kérdések témaköréből szerezte. A pécsi stúdió ifjúsági műsorának, a HANG-ADÓ-nak élére a szerkesztő Belénessy Budapest felszabadulásának negyvenedik évfordulójával több műsor is foglalkozik a jövő héten a televízióban: közülük a február 12-én, kedden 17.40-kor kezdődő, Négy évtized múltán című riportfilmet ajánljuk figyelmükbe: Nyikolaj Za- belkin, a felszabadító harcok résztvevője beszél az egykori háborús napokról. Szerdán 19.05-kor kezdődik az ünnepi gálaest közvetítése a Fővárosi Operett Színházból. Csütörtökön két pécsi vonatkozású műsor lesz a televízióban. Az első programban 17.50- kor kezdődik a „Nem úgy, mint a felnőttek manapság .. címmel és „tíz felejthetetlen nap krónikája” alcímmel útibeszámoló, amely a pécsi leöweisták és d*grazi diákok tavaly nyári csereutazásáról szól. A második csatornán 17.35-kor jelentkezik a Nas ekran, a pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. Riportfilmet láthatunk a pécsi kólótáborról, interjút Vidákovics Antallal a Baranya Táncegyüttes vezetőjével a tervezett délszláv folklórcentrumról, és Nikic Csaba azt az interjút tervezi, melyet Piti Zoltánnal, Pécs város tanácselnökével készített, és amelynek talán ezt a címet lehetne adni: „A városvezető KISZ-es múltja.” — S ha már a városnál tartunk: megjelentek az utcai énekesek, egy ilyen „szabadtéri koncertről” rögzítettünk riportot. Leforgatjuk a hónap slágerét és Hobó beszél arról, miként mondott csütörtököt az az elképzelés, hogy a december 26-i budapesti Vadászat című előadásuk teljes színpadi megvalósulásában érkezzék vidékre — mondotta Belénessy Csaba. A februári SPORTMAGAZIN szerdán este hallható. Szó lesz benne kisebb-nagyabb mértékben az adáskörzet mind a négy megyéjének sportéletéről. így például beszélgetés hangzik el Molnár Lászlóval, a keménységéről közismert egykori hátvéddel, aki most bekerült az NB l-es játékvezetői keretbe. Mi lett vele? Erre válaszol Karsai Ottó, a „Totya” néven jobban ismert pécsi gyúró. A „Vasárnap este" című szerb- horvát nyelvű magazinban többek között elhangzik Milutin Stevanovic „Két kongresszus között" című írása, továbbá egy hangulatos beszélgetés Sisko- vics Lyubicával, a hercegszántói nótafával. Hétfőn Géczi József- né gyermekfelügyelőt mutatják be, kedden az „Iskolarádió” adását hallhatják országszerte anyanyelvükön a szerb-horvát nemzetiségűek. Csütörtökön a pécsi délszláv klub asszonykórusa énekel, pénteken pedig a fertőző betegségekkel kapcsolatban ad orvosi tanácsokat dr. Harasztia Zoltán. A vasárnapi német nyelvű adásban felvételek, vélemények hangzanak el a „Reicht brüderlich die Hand"-vetélkedő dél-ma- ovarorszáai bemutatójáról. Gráf Vilmos a Somogy megyei svábbálról tudósít hétfőn, csütörtökön a nyúltenyésztőkről szól Geresdlakon készített riportjában. Reil József hétfői jegyzetének témája a nemzetiségi klubmozgalom, a pénteki kulturális magazin szerkesztője pedig Fata Márta. Drágán vajdasági szerb táncossal a jugosrláviai amatőr mozgalomról. Bemutatják a Na drugoj obali című irodalmi antológiát: ez magyar-jugoszláv közös kiadásban jelent meg a múlt év végén, és fiatal magyar- országi délszláv költők verseit tartalmazza: Milosevics Péter szerkesztővel és Szlobodan Zs. Markovics tanárral beszélget a Nas ekran riportere. Végül — más hírek mellett — a felsó- szentmártoni gyerekek zenekara mutatkozik be. Pénteken a moszkvai televízió népszerű külpolitikai vitaműsora jelentkezik 9-es stúdió címmel az egyes programban 17.20-kor: szovjet politikusok a Gromiko—Shultz-találkozó esélyeit latolgatják. Szombaton és vasárnap már „menetrend szerint” lesz ismét délelőtti gyermekműsor: a vasárnap délután 4 óra előtt öt perccel kezdődő francia kalandfilmsorozat — a Monte Cristo qrófiának ki tudja hányadik változata — bizonyára nemcsak gyerekeket, hanem felnőtteket is képernyő elé hív majd. G. T. Divatház a fiataloknak Televízió Nem úgy, mint a felnőttek
