Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-06 / 35. szám
6 Dunántúlt napló 1985. február 6., szerda Minden idők legnagyobb exportja Az új mézárak Exportfelárat fizet a Hungaronektár Az akác utáni termeltetésre is ösztönöznek Megcsappant a kereslet a propolisz iránt Az áfészek közös vállalatának igazgatója előadásában elmondotta, hogy azoknak a problémáknak a jelentős részét — fizetési gondok, átvételi késések — amelyek 1983-ban megkeserítették a méhészek életét, tavaly felszámolták. A mézkészletek tetemesen megcsappantak. Oka kettős: tavaly gyenge volt a termés — a szerződéses 17 000 helyett csak 11 000 tonna mézet tudtak felvásárolni —, ugyanakkor minden idők legnagyobb exportját bonyolították le, 16 500 tonna mézet szállítottak külföldre. Az ár is kedvezőbben alakult, a világpiaci átlagár a vári 930 helyett 960 dollár volt tonnánként. S nőtt a dollárszorzó is. Mindezek eredményeképp a vállalat 62 helyett 80 millió forintos nyereséget ért el. A többletnyereségen 50—50 százalékban osztozik a termelőkkel, ezért 1 forint exportfelárat fizet visszamenőleg minden kilogramm mézért. S minthogy megcsappantak a készletek, február 1-től 2 forintos felárral vásárolják fel a akác- és vegyesmézet. Az persze tévhit, hogy a magyar akácméz piaca korlátlan, illetve csak 5000 tonnáig, vagyis a megtermelhető méz feléig igaz. — Mi várható? A termelés költségei a cukorár emelésével megnőttek, a feldolgozásé is, — tavaly egy kilogramm méz szállítása, feldolgozása és a göngyöleg 10 forintjába került a Hungaro- nektárnak —, de a megnöve- kedeti költségeket a vállalat nem hárítja át. Romlik a világpiaci ár — várhatóan 850 dollár körül alakul, — akácnál 980, napraforgónál 600 dollárra lehet számítani. Mindezek alapján a következő árakat kínálja a Hungaronektár: akácméz 40 forint, fajtamézek 42, a napraforgóméi ára 29-ről 31 forintra nőtt, s a vegyesmézé 33-ról 38-ra. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a méhcsaládok száma csökken, s ha több mézet akarunk, akkor az akác utáni termeltetésre is kell ösztönözni. De külföldön is jobban megnézik a háziasszonyok, mire költenek, a kereslet az olcsóbb mézek felé tolódott. Száz tonna táblásmézet kívánnak termeltetni — 90 Ft/kg. A virágpor és viasz ára nem változik, a propoliszé sem, bár az értékesítési lehetősége csökkent. Ami a másik oldalt illeti: a varescens-csík 1,50-ért kapható a szakcsoportoknál, a boltokban nagykereskedelmi áron. Az invertcukor változatlanul 10,50- be kerül, s nem változik az eszközök ára sem. De az alkatrészeknél 20—50 forintos emelés lesz. A vándoroltatásnál mézfajtára való tekintet nélkül — tehát napraforgóra és vegyes virágra is — 2 forint/kg térítést fizetnek. A termelőknek felajánlott fel- vásárlási árból, le kell számítani az áfészeknek járó 8 százalékot. Azért határoztak így, hogy a szövetkezeteket a keményebb áruk — akác- és fajtamézek — termeltetésében tegyék érdekeltté. Az áfész-juta- lék tehát napraforgónál 2,50, akácnál 3,20 fajtamézeknél 3,40. — Magasabb árat nem tudunk biztosítani. Hiába beszélünk a magyar méhészet költségeiről, a nyugat ennyit ismer el társadalmilag. Drágán termelünk. A Hungaronektár mindent akar, ami a magyar méhészet ügyét előre viszi. A szerződéseket sem tekintjük szent- írásnak — lazítunk, szorítunk, ha kell. A minősítésben szigorítunk, de objektivitást biztosítunk. S ha jobb évet zárunk, ismét visszaadjuk pluszban. Közel 200 méhész jött el a MÉSZÖV tanácstermébe, s parázs vita alakult ki. Szóvá tették, hogy 40 forint körüli áron nem lehet termelni. A minőségi átvételnél rengeteg a bonyodalom. Választott vezetőséget sürgettek megyei és országos szinten. Helyesnek tartanák, ha a 3 forint jutalékot a Hungaronektár adná az áfészeknek, s nem a méhészektől vonnák le. S végül kiszerelni kellene és úgy exportálni. A Hungaronektár igazgatója pesszimistábbnak ítélte a hangulatot, mint amilyen a valóságban. ,,Azt mindenkinek magának kell eldöntenie — mondotta — mi éri meg neki, s mi nem." üveges export — 40 százalékos vámot vet ki a Közös Piac, ha üvegben exportálunk. Ezért van az, hogy Nyugaton kiszerelt magyar mézet árusítanak Kuvaitban háromszoros áron. Minőségi reklamációk — csúcsidőben naponta 200 tonna méz érkezik Albertfalvára. Hatszázezer tasak vetőmag Egységcsomag kezdő kiskerttulajdonosoknak Közel 600 000 tasakolt vetőmagot hoz forgalomba a Pannónia ÁFÉSZ Kertbarátok Boltja Pécsett. Bőséges a választék konyhakerti növényekből, takarmánynövényekből, fűfélékből, virágmagvakból. A Vetőmagértékesítő Vállalat újdonságként kezdő kiskerttulajdonosoknak 12 tasakos egység- csomagot állított össze. A drazsírozott magvakat a kertészkedők már megkedvelték, mutatja ezt a fokozódó kereslet. Az áruk nem drágább, mint a hagyományos magvaké, s óriási előnyük, hogy a munka kevesebb. Sárgarépa, petrezselyem, retek mellett idén nagyobb mennyiségben van fejessaláta is. Paprikából, paradicsomból — a hagyományos mellett — kaphatók a számozott kecskeméti hajtató fajták. Van tasak, melynek ára háromszáz forint fölött van. Hollandiából, Dániából is megérkezett a rendelt vetőmagmennyiség egy része. De még várnak fűszernövény-különlegességeket, kertizsázsát, citromfüvet, tárkonyt, izsópot, turbolyát, ánizst. Van dán dinnyemag, de emellett sokféle magyar sárga- zcldbéiű qcrögdinnyemag kapható. Lehet összehasonlítani. Nagy a választék virágmagvakból. Különlegesen szép virág lesz a holland árvácskamagból. A gumósok, a rózsatövek várhatóan még e héten megérkeznek. Tízezer anya három év alatt Ot nyúlfarm két1/átATor /inu/íunl Rozmer Bálint törzstenyészete Kővágószölösön Kei ezer anyavai Fotó. proksio László Törzstenyésztő és árutermelő gazdák Idei indítással öt kétezres nyúlfarmot szervez a boksái termelőszövetkezet. Egy-egy larmhoz ötven istálló tartozik, s minden istállóban 40 anyanyúl lesz. A teljes létszámot, a 10 000 anyát, három év alatt kívánják elérni. Minden kétezres farmegységben öt olyan istálló van, ohol a törzsállományt tenyésztik. Ezekből látják el a formegység, de csak a farmegység összes tenyésznövendék-igényét. Egy- egy törzstenyészethez tehát tíz árutermelő tenyészet tartozik. Végeredményben a tenyésztést tartja a legszigorúbban a kezében a tsz. A szakmai irányítás innen történik. A háztáji főágezat tudni fogja, mikor és hol milyen apai és anyai vér- vonol alkalmazása szükséges. A törzsistállók nem helyezhetnek ki sehová tenyésznövendé- ket a háztáji főágazat rendelkezése nélkül. Lesz-e pénz a nyúlintegráció- ban? Az árunyúl tartóknál a jövedelem három év alatt 30 anyára 101 000 Ft, vagyis évi 33 000 Ft, anyánként 1000 Ft. A törzstenyésztőknél ugyancsak 30 anyánál egy évre 63 000 Ft jelentkezik, A boksái nyúlintegráció lényeges pontja, hogy nincs ingyen nyúl, A termelő megveszi a nyulat is, a takarmányt is, illetve a termelőnek hitelképesnek kell lennie ahhoz, hogy számára tenyészállományt, ketrecet és takarmányt hitelben adjon a tsz. Tápról, gazdasági abrakról a tsz gondoskodik, a kész nyúl átvételéi megszervezi és garantálja. A hústermelő nyulászok minden kilogramm leadott húsnyúl után egy forintot térítenek a tsz-nek a szervezésért és a tenyészállat-ellátásért. A törzstenyésztők 8 Ft-ot fizetnek a tsz- nek az általuk leadott tenyész- nyúl után. Az árutermelő nyulászatoktól anyánként évente 30 húsnyulat várnak. Ha a gazda ezt leadjo, akkor a tsz az általa vásárolt tenyészállatot három év alatt visszatéríti, A törzstenyésztők minden te- nyésznövendék után 90 Ft-ot kapnak kilogrammonként. Ezért a növendékért az árutermelő 250 Ft-ot fizet. A két ár közötti különbséget a vaskúti vágóhíd fedezi. Az integráció megszervezése már megindult. Az első törzsistállóba az import tenyésznö- vendékeket december 10-én már kihelyezték. Ez a törzstenyésztő 40 törzsanyával 9 hónap alatt tudja tíz árutermelő gazda nyulászatát ellátni te- nyészanyaggal. Az első telepítések január utolsó hetében történtek, amikor is 50 anya kerül} ki. Ezt követően négy—hat hetes ismétlődésben történik 50—70 anya kihelyezése. Várhatóan a 25, héten már kihelyezik az első friss vérvonalból származó bakokat is, s így lehetővé válik, hogy oz árutermelő, ha kis részarányban is, a saját tenyészetéből származó legszebb anyákat is tenyésztésbe állíthatja. Gyümölcstermesztés — korszerűen A birs A birs termesztésének szerény jelentőségét sokkal inkább a konzervipari igény határozza meg, mintsem a lakossági fogyasztás. S bár mindkét szükséglet a házikertekből kielégíthető, inkább az utóbbi felhasználási formája miatt szólunk termesztésének körülményeiről Páratlan, jellegzetes ízű gyümölcskocsonyát, gyümölcssajtot és minden más gyümölcstől eltérő zamatú befőttet lehet készíteni belőle. Kevesen tudják, — talán csak a faipari szakemberek. — hogy fája jól esztergálható, asztalos munkára is alkalmas. Kialakult termőtája hazánkban nincs, de kiskerti termesztésével az országban mindenhol foglalkoznak. Meleg, laza, esetleg középkötött talajt kedvel, jó, ha kissé nyirkos és meszes, ezeken a talajokon terem a legjobban. A száraz és erősen kötött talajokon termesztésével ne kísérletezzünk, mert gyümölcse apró és gyakran élvezhetetlenül kősejtes lesz. Mivel későn virágzik — túl a tavaszi fagyokon — így azt nem károsítják, a mélyebb fekvésű területeken is eredményesen foglalkozhatunk termelésével. Tenyészterületét ne állapítsuk meg 6x3 m-nél kisebb sor- és tőtávolságban, mivel fényigényes. Alacsony törzsű fává nevelhetjük, de természetesebb és ezért jobb alakja a közvetlenül a talaj felett elágaztatott bokor. Kuszáit növekedése miatt szabályos koronává nem nevelhetjük, de azért az alakítómetszést ne mulasszuk el, mint ahogy tanácsos évente a koronát átvizsgálni, és a beteg, befelé növő és fattyúvesszőket eltávolítani. A termését az egyéves vesszők csúcsán lévő vegyes rügyből hozza, ezért rendszeres metszésben nem részesíthetjük, és nem metszhetjük vissza a vesszők végeit. A növényvédelmét kivéve egyéb termeléstechnikai igényei — tápanyag, öntözés stb. — azonosak az almáéval. A termés betakarítását általában október végétől november közepéig végezhetjük. Pontos időpontját az határozza meg, hogy meg kell várnunk az első deres napot és ezután szedjük le a gyümölcsöt. Addigra a gyümölcs tökéletesen besárgul és illatanyagai kifejlődnek. Jól szállítható és tárolható, de hasznos tanács, hogy külön helyiségben tároljuk, mert a többi gyümölcs átveszi a birs átható, erős, jellegzetes illatát. Leginkább elterjedt fajtája a Bereczki birs, mely nevében a nagy magyar pomologus Bereczki Máté nevét őrzi. Bőtermő, de porzófajtát igényel. Gyümölcse nagy, széles, körte alakú, néha bordás, kö- vecsesedésre hajlamos. Húsa a befőzés során rózsaszínes árnyalatot vesz fel. Egészséges, edzett fajta, az egész világon ismert, elterjedt, akárcsak a Konstantinápolyi birs, melynek gyümölcse nagy, bordázott, változó alakú, széles körte-, vagy megnyúlt almaformájú. Sötét lombozata van, virágzáskor, terméséréskor roppant dekoratív. A Leskováci birs jugoszláviai eredetű, megnyúlt gyümölcsű, a húsa befőzéskor fehér marad. Buzássy Lajos Verselemzőknek való Vannak versek, amelyeknek nincs címe vagy töredékek, de hogy valamelyik versnek két címe is legyen, ritka jelenség. Ilyen Balassi Bálint közismert költeménye, amelynek két címe van: A végek dicséretére (Ad laudem continiorum) és Egy katonaének. így kezdődik: Vitézek, mi lehet e széles föld felett szebb dolog a végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól... Az idézetben a holott szót rendszerint ,,ahol" szóval magyarázzák, holott A magyar nyelv történeti — etimológiai szótára tudtunkra adja: a holott — a hol és az ott határozószók kapcsolatából létrejött összetett szó. A hol még az uráli korból ránk maradt örökség, s a reggelt, a hajnalt jelentette. Az idézett verssort tehát ekként is értelmezhetjük: reggel kikeletkor ott a sok szép madár szól. Balassi gyakran használja az ápol szót is, amely az ő idejében, de még a későbbi századokban is a csókol, csókolgat, dédelget igének felelt meg. Később azonban az ápol-bál ápol lesz, gondoz, rendben tart jelentéssel. Ekként értelmezhető a Szózatban is. Sokan félreértik a Balassi által gyakran használt „ráró" szót- Egyik versében így ír: „Ti is rárószárnyon járó hamar lovak". Igaz, néha a lónak is van szárnya, de csak a mitológiában, ahol a Pegazus (helyesen: Pégaszosz) olyan szárnyas paripa volt, amelyet a költők gyakran megnyergeltek, hogy magúkat a Parnasszosz hegyére a Múzsákhoz vitessék. Balassinak erre nem volt szüksége, márcsak azért sem, mert az ő rárója nem ló volt, hanem madár. Milyen madár? Sólyomféle, kerecsen, vadász- ölyv, vagy talán halászsas. Ma már nehéz eldönteni. És ha már a madaraknál tartunk, hadd említsük meg a mái szavunkat is, amelyeknek egyik jelentése: madárbegy. Finnugor korból való örökség ez is, s eredetileg mellett, mellrészt, a bordák alatti hasrészt jelentette. A sármány madárnév még őrzi ebbéli jelentését. Ez ugyanis összetett szó, amely a sár~sárga és a mály ~mány = madármell szavakból keletkezett. Régi nevén még sármái, sármály volt e sárga mellrészű madár neve. A mái szó másik jelentése: hegyo'dal. Helyneveinkben — gyakran más szóval összeforrottan — megtalálható a mól, mai szó. így például a Borsod-, Abaúj-, Zemplén megyében lévő Mályi község avagy a Bu- dai-heqységben lévő Zöldmái, Rézmál nevében. De megvan a Pécs kü'területén levő Mólodéban is, ha részeire bontjukr Mái -f- ódó = mál-hegyoldal, ódó-oldal. Uqyancsak ide sorolhatjuk a Melegmány-völgyet, ame'wnek u:óton:a a mál'"v,mán ~mány hegyoldalt jelent. A Mecsek e természeti szépségekben bővelkedő része napsütötte heqyoldala miatt érdemelte ki e nevet. (Az 1542. évi összeírásban Melegmái néven itt középkori falu volt. amelynek neve csak később változik Me- legmánnyá.) De megtalálható e szó a pad- maly köznévben is, amely eredetileg partoldalt, árokpartot jelentett. A későbbiek során főleg sírban levő üreg, oldalüreg megnevezésére használták. Maid szótévesztéssel kialakult belőle a padlás, Ormánságban pedig a kemencepadka fogalma. Amikor Vörösmarty Petikéjé- nek jó édesanyja fölajánlja búslakodó kisfiának sok minden utón a róka mólját is, e ravaszdinak nem a máját, hanem hasi bundabőrét, prémjét kínálja. Petikének azonban nem kell a róka mólja, sem a biblia, sem a galuska, csupán a hamiska Juliska. Tóth István dr. Átlagosan 2 forinttal emelik a méz felvásárlási árát, mézfajtára való tekintet nélkül adnak 2 Ft kg vándorlási fuvartérítést, most pedig exportfelárat fizetnek minden kilogramm méz után, amely szerződés alapján ez év január 31-ig beérkezik, — közölte a január 25-i méhésztanácskozáson Pécsett dr. Szakmar János, a Hungaronektár igazgatója. Tíz kannából két mintát vesznek, — ez az előírás. S így előfordulhat, hogy van, aki jobban jár, más meg rosszabbul. Az akácméznél tévedni nem lehet, a pollentartalmat mérik. Kaposváron úgy csinálják, hogy minden kannából mintát vesznek, s három hónapig megőrzik. Ha az áfész nem fogadja el a minősítést, akkor az Élelmiszeripari Kutató Intézet dönt. Ny útprogramot indítBaksa Háztáji
