Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-05 / 34. szám
2 Dunántúlt napló 1985. február 5., kedd Negyven éve történt A nép bíróságai A szövetséges hatalmak már a II. világháború fo- lyamán megállapodtak a háborús és népellenes bűncselekmények tetteseinek megbüntetéséről. Az 1943 októberi moszkvai deklarációt követte az 1945. augusztus 8-i londoni egyezmény, amely felállította a Nürnbergi Nemzetközi Bíróságot. Ez a szervezet ítélkezett — 1945. november 20-a és 1946. október 1-e között tortott tárgyalásai után - a háborús főbűnösök perében, ítélte halálra Göringet, Keitelt, Rib- bentropoí és másokat, és nyilvánította bűnös szervezeteknek az SS-t. az SD-t, az SA-t és a Gestapót. Ezzel az ítélettel vált valósággá először, hogy a béke, az emberiség és az emberiesség ellen elkövetett bűnöket a népek megtorolják. A szándék nem volt új; már 1916-ban felvetődött egy nemzetközi büntetőbíróság létesítésének gondolata a háborús felelősség megállapítására. Végül azonban nem került sor ilyen szerkezet létrehozására, jóllehet a versailles-i békeszerződés és a hágai egyezmények, s több más nemzetközi egyezmény is, tartalmaztak erre vonatkozó előírásokat. A háborús és népellenes bűnök elkövetőinek megbüntetésére a moszkvai fegyverszüneti egyezmény is kötelezte hazánkat (c később a békeszerződés). A felszabadult országrészeken népi kezdeményezésre már a népbíróságok felállítását elrendelő döntés előtt alakultak népbíróságok (pl. Szegeden 1945. január 4-én), de jogi kereteket, törvényes alapot mindehhez az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-i rendelete teremtett. ami február 5-én lépett érvénybe. A néobíróságokról szóló rendelet megfogalmazta célját is: „, . . . mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltok, mielőbb elnyerjék büntetésüket”. Szokatlan elv érvényesülése volt ez a rendelet abból a szempontból is. hogy ezeknek a bűncselekményeknek sértettjéül a magyar népet nevezte meg. A legkomolyabb jogi és elvi problémát a jogszabály ha- táKánok visszaható érvénye jelentette, s természetesen nemcsak hazánkban, hanem más országokban, így a Nürnbergi Nemzetközi Bírásán gyakorlatában is. A visszaható hatály kimondást! áttörte a klasszikus nullum crime sine lege elvét, azt tehát, hogy csak olyan cselekmény büntethető, ami az elkövetés időpontjában is bűncselekménynek számított. A hitleri ryilkosok és magyar követőik a tömegmészárlásokat és más bűncselekményeket ugyanis az akkori államhatalmak által törvényesnek tekintve, nvílt. eset- lea hurkolt biztatást élvezve követték el. A népek szenvedései, a mérhetetlen áldozatok, a béke ügyének szentsége azonban nem tűrhette, hogy a tettesek büntetlenek maradjanak. A népbíróságok hatásköre kiterjedt polgári és katonai személyekre egyaránt, tekintet nélkül a vádlottak állampolgárságára. A jogszabály elévülhetetlennek mondta ki a háborús bűncselekményeket, s ez az elv ma is érvényesül büntetőjogunkban. Időről időre — Nyugaton — történnek kísérletek ennek a szabálynak az érvénytelenítésére, ezeket a szándékokat azonban o haladó e.ck eddiq rendre meghiúsították. A népbíróságok — az akkor működött öt párt által delegált tagok részvételével - öttagú tanácsokban jártak el, kiegészítve egy szakképzett vezető bíróval. Működésüket a jogszabály érvénybe lépését követően egy hónappal kezdték meg, és 1945 március végére megalakult a Népbíróságok Országos Tanácsa is, mint fellebbezési bíróság. Ez utóbbin kívül a halálos ítéletek jóváhagyását a Nemzetközi Katonai Törvényszéktől is kérni kellett. A népbíróságok működése évekig a politikai harc középpontjában is állott. A parlamentben a koalíciós pártok között éles összecsapásokra került sor amit ozután a sajtóorgánumok — pártállásuknak megfelelően — tálaltak a nagykö- zönséa elé. A jobboldal támadta a rendőrséget, javasolta o halálbüntetés eltörlését, g népbíróságok helyett indítványozta az esküdtbíráskodás rendszerét, mondván, hogy a népbíróságok voltaképpen nem elfogulatlanok, mivel osztálybíróságok. Természetesen felvetődött a népbírósági jogszabály visszaható érvényének kérdése is, holott a magyar történelemben is volt már példa ennek a klasszikus jogelvnek az áttörésére. Például az 1849. február 13-i úgynevezett Vésztörvény is visszaható érvénnyel rendelte büntetni a hazaárulást és más főbenjáró bűncselekményeket, vagv az 1919-es XXIII. Néptörvény, amely a Károlyi kormány működése idején lépett érvénybe, és a háborúért felelős sze- mélyek elleni eljárásról szólt. 1949. január 31 -iq a népbíróságok 45 687 ügyet tárgyaltak. és 20 380 ügyben hoztak marasztaló ítéletet, 22 642 személy ellen. 414 vádlottat sújtottak halálbüntetéssel, ebből az említett dátumig 180-at végrehajtottak. A népbíróságok — mint különbíróságok — 1950-ig működtek ezt követően a rendes bíróságok elé kerültek a háborús és népellenes bűntettesek ügyei is. A népbíróságok létrejötte és működése történelmi jelentőségű esemény volt a magyar demokrácia fejlődésének útján. Eqyértelműen eloszlatta azt az illúziót, hogy a béke és az emberisén ellen elkövetett bűnök megtorlatlanok maradhatnak. Gy. A. Lsvagivacsorák 450 n! irodaterület a Bástya sörözőben (közös irodaház egy szintje) FEBRUAR 11—18-ig eladó • 17 órától 21 óráig és • 21 órától 24 óráig „VAROSKOZPONTBAN" RÉSZVÉTELI DÍJ 200,— Ft jeligére a Sallai utcai Asztalfoglalás személyesen. hirdetőbe. EGHIlfO! A KONZUM ÉTTEREM február 9-én hajnalig tartó álarcosbált rendez A felső étteremben cigányzene, az alsó étteremben tánczene szórakoztatja a vendégeket V A menü ára: 150,— Ft ASZTALFOGLALAS AZ ÜZLETVEZETŐNÉL, A 24-422/89 m. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Fegyverkezési vita a japán parlamentben Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök némelyest engedett az ellenzék nyomásának, s ennek következtében hétfőn — négynapos szünet után — felújította munkáját a japán parlament. A kormányfő ugyanis reményét fejezte ki, hogy a szigetországi katonai kiadásokat sikerül a brutto nemzeti termék 1 százaléka alatt tartani. Az ellenzéki pártok a múlt hét közepe óta bojkottálták a törvényhozás jelenlegi ülésszakát, mivel Nakaszone egyértelműen jelezte: érvényteleníteni kívánja a fegyverkezési ráfordítások nagyságával kapcsolatos — 1976-ból származó — korlátozást. Ezzel összefüggésben azt hangoztatta, hogy az 1 százalékos korlát már az 1985 áprilisától kezdődő pénzügyi évben rendkívül nehezen tartható be. A bojkott közvetlen oka az volt, hn-v határozottan elutasította az ellenzék vezető erejének számító Jaoán Szocialista Párt azon követelését: kormánya minden körülmények között tartsa tiszteletben a csaknem kilenc évvel ezelőtt elhatározott korlátozást. A parlament munkájának hétfői felújítása kapcsán a miniszterelnök még mindig nem tett nyilvános ígéretet az 1 százalékos katonai kiadási korlát tiszteletben tartására, de most mór nem a korlátozás érvénytelenítésének, hanem betartásának híveként mutatkozott. Mindezzel — mutatnak rá megfigyelők — a kérdés távolról sem dőlt el, Nakaszone ugyanis csak korábbi'jelentését változtatta meg, viszont a szóban for- qó küszöb túlléoését magában hordozó katonai költségvetési előirányzat napirenden maradt. A japán szocialisták és kommunisták a katonai kiadások befaqyasztása, sőt csökkentése mellett vannak, míg az úgynevezett középutas pártok — a Koméi és a demokratikus szocialista párt — bizonyos körül- ménvek között hailandók a konzervatívokkal való kompromisz- szumokra. •4- AMMAN: A jordániai látogatáson tartózkodó Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő hétfői sajtóértekezletén síkraszállt amellett, hogy a közel-keleti rendezésről folyó tárgyalásokon minden érdekelt fél vegyen részt. Elmondta: vendéglátójával, Husszein királlyal egyetértett abban is, hogy Egyiptomnak párbeszédet kell kezdenie szomszédaival. 4- SAUSAUTO: Kaliforniában vasárnap 72 éves korában elhunyt Frank Oppenheimer amerikai fizikus. A tudós közreműködött az első amerikai atombomba előállításában. Ezt a programot 1967-ben elhunyt testvére, Robert Oppenheimer irányította. Később az atomfegyverek ellenzőjévé vált, s békés kutatásokkal, egyebek között csillagászati fizikával és a nagy energiájú részecskék tanulmányozásával foglalkozott. Svájci teherautósok hétfő reggel megbénították a forgalmat az ország határátkelőhelyeinek többségénél. így tiltakoztak az ellen, hogy külföldön magas útadókat vetnek ki a svájci kamionosokra — a hasonló korábbi svájci lépés viszonzásaként. Svájc ez év elején magas útadót rótt ki a nyugat-európai államokból Svájcba érkező teherautókra. Annak idején a svájci rendelkezés bejelentésekor a határ túloldalán bénult meg a forgalom a kamionosok felháborodása miatt.-f TEHERÁN: Közepes erősségű földrengés rázta meg vasárnap Irán déli részét. A Richter-skála szerint 5,6 erősségű földmozgásokat a Siráz- tól délnyugatra lévő Fathábád városban észlelték. Itt egy személy életét vesz-tette, százan megsebesültek. A több mint fél napon át tartó, csaknem félórás időközökben egymást követő földlökések jelentős anyagi károkat okoztak. Ezer ház rombadőlt, 500 épület súlyosan megrongálódott. 4- ÚJ-DELHI: Hétfőn az indiai fővárosban megkezdődött az ázsiai és óceániai országok szakszervezeteinek tanácskozása. Több mint húsz ország szak- szervezeti tömörülésének képviselői, valamint a Szakszervezeti Világszövetség és más nemzetközi szervezetek küldöttei a gazdasági fejlődésről és egy új világgazdasági rend megteremtésének kérdéseiről tárgyalnak. + BUKAREST: Veszelin Gyu- ranovics jugoszláv államfő hétfőn baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. Gyuranovi- csot Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő hívta meg. A délutáni órákban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. 4- MOSZKVA: A szovjet kormány meghívására hétfőn este hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Isidor Mal- mierca Peoli, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Kubai Köztársaság külügyminisztere. Malmier- cát a repülőtéren Georgij Kor- nyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese fogadta. 4- TEL AVIV: Ellenállók pokolgépes akciókat hajtottak végre hétfőn Dél-Libanoaban a megszálló izraeli hadsereg katonái ellen. Három izraeli katona megsebesült. Feszültség a vietnami— kínai határon A vietnami—kínai határon egymást követő fegyveres provokációkkal egyidőben, Kínában Vietnam ellen irányuló fenyegetések hangzanak el — mutatott rá a vietnami külügyminisztérium szóvivője Hanoiban. A kínai külügyminisztérium képviselője Peking sajtóértekezletén például a minap kijelentette: a határ kínai oldalán az egységet harckészültségbe helyezték. Figyelemre méltó a kínai külügyminiszter Szingapúrban elhangzott nyilatkozata is. Eszerint Kína fenntartja magának azt a jogot, hogy másodszor is „megleckértesse Vietnamot”. A vietnami külügyminisztérium szóvivője rámutatott: a kínai fél fenti szavai ellentétesek Délkelet-Ázsia és a világ népei, köztük a kínai nép békevágyával. A szóvivő hangsúlyozta: a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya elítéli a fegyveres provokációkat és a kínai fél kardcsörtető kijelentéseit. Vietnam népe és kormánya erőfeszítéseket tesz a feszültség megszüntetéséért a két ország határai mentén, a normális kapcsolatok helyreállításáért Kína és Vietnam között. Vietnam népe ugyanakkor kész megvédeni szuverenitását, területi sérthetetlenségét és hazája biztonságát — fejeződik be a vietnami külügyi szóvivő nyilatkozata. NDK—Japán A különböző társadalmi rendszerű országok jó együttműködésének iskolapéldáját látják Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság és Japán gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatainak fejlődésében. A két ország tíz esztendeje, 1975 februárjában kötötte meg első kormányszintű kereskedelmi egyezményét. Azóta — 1983-ig bezárólag — tizenegyszeresére növekedett a kétoldalú árucsereforgalom, és értékben elérte az évi 2,5 milliárd valutamárkát. Ezen belül az NDK Japánba irányuló kivitele megnyolcszorozódott. E tíz esztendő folyamán, kivált a nyolcvanas évek elején mindkét irányban erősen megváltozott az áruk összetétele. Japán mindenekelőtt nagy mennyiségben vásárolt vegyipari termékeket az NDK-tól, az NDK pedig vegyipari berendezéseket Japántól. Emellett jelentős a speciális elektronikai. elektrotechnikai termékek és műszerek cseréje, élénk a licenszkereskedelem, és sokoldalú a műszaki-tudományos együttműködés. Mindkét fél kívánatosnak ítéli meg a közös fellépést harmadik piacokon. A tudományos-műszaki együttműködés serkentésére 1977 novemberében kormányközi egyezményt kötöttek. Egy másik — 1981-ben kötött egyezmény — a közös mező- gazdasági kutatásra vonatkozik. 4- JERUZSÁLEM: Jacques At- tali, a francia államfő különleges tanácsadója .háromnapos - hivatalosan be nem jelentett - látogatást tett Izraelben. A francia politikus Simon Peresz kormányfővel és a külügyminisztérium vezetőivel tárgyalt. A Davar című izraeli újság szerint a tárgyalásokon szó volt arról az ügyletről is, amelynek keretében IzraeL atomreaktorokat vásárol Franciaországtól. LAPZÁRTA Hétfőn délután tűz keletkezett Budapesten a Füszért nyugati pályaudvari élelmiszerraktárában, ahol főként lisztet, cukrot és palackozott italokat tároltak. A mintegy 300 négyzetméter alapterületű, gyúlékony anyagokat tartalmazó raktár szinte teljes egészében tüzet foqott. Az oltást röviddel a tűz észlelése után kezdte meg a nagy erőkkel kivonuló tűzoltóság. Több órás megfeszített küzdelemmel sikerült a tüzet eloltani. Különösen naqv értékű kár keletkezett az árukészletben és a raktár épületében. A tűznél személyi sérülés nem történt. A tűz okát a tűzoltóság és a rendőrség együttesen vizsgálja. Kommentar Az összeg kimondva és leírva egyaránt döbbenetét kelt: ezermilliárd dollár. Ennyit költött fegyverekre a Pentagon Ronald Reagan hatalomra jutása, 1980 óta. Ennek a meghökkentő ténynek a felidézését az teszi időszerűvé, hogy hétfőn terjesztette a törvényhozás elé Ronald Reagan az Egyesült Államok új, az 1986-os pénzügyi évre szóló költségvetésének tervezetét, amelynek világpolitikai hatású, fontos része a katona: kiadások programja. Szakértők szerint két nagyon egyértelmű tendencia bontakozik ki a költséqveté- si tervezet előirányzataiból: a Egy terv margójára tisztében újraválasztott elnök gyakorlatilag minden olyan szociális programot megnyirbál, amelynek fenntartására nem kötelezik törvényes rendelkezései^ a kormányzatot. A szociális kiadások csökkentése szinje minden területre kiterjed, a farmereknek nyújtott ártámogatástól kezdve az öregkori betegbiztosításig. Ezzel szemben a katonai kiadások terén nemhogy csökkenésre nem lehet számítani, de még az ütemnövekedés lassulása is ki van zárva. Az október 1-én kezdődő új pénzügyi évben az ideinél tíz százalékkal többet, összesen 313,7 milliárd dollárt szánnak a „jó étvágyú” Pentagonnak. Ezek az irányzatok — a küszöbönálló genfi tárgyalások tükrében — meglehetősen elgondolkodtatóak. Annál inkább, mivel Washington tudatosan terjeszti azokat az állításokat, miszerint szovjet részről megsértik a fegyverzet-ellenőrzésben vállalt kötelezettségeket. Voltaképp ezzel próbálják magyarázni a rendkívül magas katonai kiadás-tervezetet. Megalapozatlan vádak egyfelől, rekord katonai kiadás-tervezet másfelől — mindez jócskán megzavarja a tárgyalások előtti hetek és napok légkörét. Változatlannak tűnik az amerikai alapállás, mely a Szovjetunióval való tárgyalásokat az erő pozíciójára kívánja építeni. Ma- quk a washingtoni vezetők úgy fogalmaznak, hogy a stratégiai erők fejlesztése erősíti az amerikai pozíciót azokon a megbeszéléseken, amelyeken a nukleáris fegyverek csökkentésének reális útjait kutatják. De vajon miért kellenek úiabb és úiabb elsőcsa- pósmérő eszközök ahhoz az útkereséshez, amelytől végső soron az egész világ békéje fügq? Győri Sándor
