Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-01 / 30. szám

1985. február 1., péntek Dunántúli napló 5 Újabb természeti értékeket nyilvánítottak védetté Tovább szépül a mozsgói park Dr. Álló Miklós, a Boranya megyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője — akit annak okán kerestünk meg, hogy teg­nap tartotta ülését a tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága — úgy véli: jólle­het, a megyében már szinte va­lamennyi védettségre szoruló természeti értéket felmértek, vagyis nehezen képzelhető el, hogv valaki - mert bárki meg­teheti — újabb ritka növények­re, fákra, bokrokra, növénytár­sulásokra hívná fel a figyel­müket, ha több pénz lenne erre a célra Baronyóban, azt is el lehetne költeni, — Mennyi yan? — Mint a múlt évben: 400 ezer forint a természetvédelmi célokra biztositott keretösszeg. Ezt 1984-ben — csak a nagyobb tételeket említem — a bólyi, a görcsönyi, a mozsgói parkokra fordítottuk, a rendelkezésre álló összegből több mint 300 ezer forintot. A megyei tanács ebben az évben is 400 ezer forintot szán természetvédelmi célokra, ennek felét a mozsgói parkra keltjük majd. — Fontosabban? — A tó helyreállítási munkáira — három évenként iszoptolaní- tani kell —, kerítést kell épí­tenünk, mert a kertben sétál­gatnak az itt élő idős emberek, rájuk vigyáznunk kell, s halasít- juk is, pecázhassanak egy ki- c:it. A bólyi parkra újobb 100 ezer forintot költünk. — Tegnao számos helyi je­lentőségű természeti érték vé­detté nyilvánítására hangzott el javaslat. — Különböző fákról, facso­portokról van szó, mint például a zalátoi kocsányos tölgyek, a maoyarmecskei bokrétafák, o szilágyi nagylevelű hársak.. me- cseknódasdi platánok. A helyi tanácsok közigazgatási terüle­tért található fák, facsoportok védelem alá helyezését kultúr­történeti és növénytani értékük indokoljo. Számos idős fához kötődnek legendák, mesék, va­lós történetek, de ha csak azt nézzük, hogy több tucat ember­öltő: átvészeltek már, ez is dik­tálja, hogy igyekezzünk ezeket megőrizni az utókornak. I M. A. Tudományos tanácskozás az Oktatási Igazgatóságon Dr. Tahin Tamás előadását tartja Fotá: Cseri László Vasárnap Bóbita­bemutató A száz éve született Ba­lázs Béla mesejátékát, A hét királyfit láthatják vasár­nap délelőtt 10 órakor a Bóbita Bábszínházba láto­gató gyerekek. Balázs Bé­la meséjét Híves László ír­ta át bábszínpadra, a pé­csi bemutató díszleteit és bábjait Kós László tervez­te, s az előadáshoz Sáry László Erkel-díjas zeneszer­ző komponált kísérőzenét. Az előadást vendégként Lengyel Pál, az Állami Bábszínház rendezője állí­totta színpadra. A hét ki­rályfi című mesejátékot a hat éven felüli gyerekek­nek ajánlja a Bóbita Báb­színház. Az ifjúság egészsége Életmódunk, életvitelünk gyökeres változtatására van szükség A technika megannyi áldá­sával felruházott, felgyorsult élettempójú világunk örömöket is, gondokat is oszt. Gyakran elfeledkezünk arról, hogy a közlekedés, a munkastroktúra, a családi és emberi viszonyok területén végbement átrende­ződések az életmódot is meg­változtatták, sokszor terheket is téve az emberek vállára, s ezek kihatnak az egészségi ál­lapotra. Egyre gyakoribbak a szív- és érrendszeri, a daganatos be­tegségek, és a pszichés zava­rok, a már szinte népbeteg­ségnek számító alkoholizmus mellett. Mindezeket bevezető előadásában mondotta tegnap dr. Tahin Tamás, aki a Magyar Tudományos Akadémia ehhez kapcsolódó kutatási főirányból a „Fiatalok testi-fizikai és mentális egészségének társa­dalmi tényezői" címmel össze­foglalható tudományos terüle­tet tartja kézben, megannyi pécsi - és az ország külön­böző területein élő — kutató segítségével. A kétnapos kon­ferencia, mélyet az MSZMP Oktatási Igazgatóságán tarta­nak, tegnap kezdődött, s a té­makörben eddig elért kutatási eredmények megvitatására, közkinccsé tételére szolgál: Dr. Békés Zoltán, az „Ifjú­ságpolitika tudományos meg­alapozását szolgáló kutatások" című MTA kutatási főirány programtitkárságának vezetője hasonló gondolatokkal kérte a közel száz kutató aktív részvé­telét a vitában, miután dr. Antal Gyula, az Oktatási Igazgatóság vezetője a házi­gazda tisztében jó munkát kí­vánt a jelenlévőknek. A két napra szánt sok-sok előadás, referátum és hozzá­szólás helyett mi is tegyünk közkinccsé néhány — már többnyire érzékelt - megálla­pítást, mely a programnyilat­kozatban elhangzott. Az utób­bi évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatalok egészségügyi állapota, bioló­giai fejlődése népességünkön belül korántsem megnyugtató. Ezért fogalmazódott meg az e réteg életmódját befolyásoló társadalmi tényezők tudomá­nyos vizsgálata néhány eszten­deje. Tanúi lehetünk a társa­dalmi beilleszkedési zavarok terjedésének, növekedett az al­koholizálok és az öngyilkosok aránya a fiatal generációban, megjelent a drogélvezet, a szi- pózás. A felnőttek életvitelének negatívumai ragadós példák. Végül egy - a kutatók által feltárt - megállapítás: az is­kolákban folyó oktató-nevelő munkának a testnevelés és a sport nem szerves része, hiába is mondjuk, vagy szeretnénk. A heti óraszám és a tananyag kevés, nem szolgálja kellően a tanulók felfrissülését, regene­rálódását. K. F. A szigetelőhabot nagy nyomással préselik a farostlemezek közé Fotó: Proksza László Hazai hőszigetelő anyag - családi házakhoz Újfajta hazai hőszigetelő anyagot mutatott be az Oros­házi Állami Gazdaság csütörtö­kön a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Nagy volt az érdeklődés, több mint szá­zan jöttek el a rendezvényre, főleg építőipari cégek szakem­berei. A hőszigetelő hab a gya­korlatban jól vizsgázik Baranya megyében is, így az ócsárdi baromfitelepen, a Szigetvári A. G. egyik sertéstelepén, az üszögpusztai kastélyfogadóban és néhány pécsi családi ház­ban. Az ócsárdiak az Orosházi A. G.-nak írt levelükben azt emelték ki, hogy az újdonság alkalmazásával 6—8 fokot nőtt a benti hőmérséklet. Nagy Andrásnak, a gyártó cég ágazatvezetőjének a beve­zetője után élénk vita bontako­zott ki. A résztvevőket főként a kivitelezés foglalkoztatta. Egy köbméter hab bevitele a spe­ciális szigetelő üregekbe körül­belül 1500—2000 forintba ke­rül. Ebbe már beleszámít a 6—8 féle alkotórészből állá alap­anyag, a tartószerkezetek ára is. Egy 60 négyzetméteres csg- ládi ház tetőterének szigetelé­séért 15—20 000 forintot kell fi­zetni. Az Aminohabot, vagy Aminocellt — még nem dőlt el, melyik legyen a fantázianév —, jelenleg mezőgazdasági és pa­nelépületek, valamint családi házak hőszigetelésére használ­ják. Csak az Orosházi A. G. le­het a kivitelező, ugyanis szigo­rú technológiai előírások szerint kell dolgozni. Másképp a leg­kevesebb tíz éves garancia alig­ha biztosítható. Az A. G. és a Budapesti Egyesült Vegyiművek vállalkozása sikeresnek ígérke­zik. Cs. J. iWM^közelef hírei Faluvégi Lajosnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnö­kének vezetésével csütörtökön küldöttség utazott Berlinbe Ger­hard Schürernek, az NDK Mi­nisztertanácsa elnökhelyettesé­nek, az Állami Tervbizottság elnökének meghívására. Tár­gyalásokat folytatnak a két or­szág közötti gazdasági és mű­szaki együttműködés kérdései­ről, valamint az 1986—90. évek­re szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről. * Budapesten, január 29-30- án tartotta idei első ülését az arab népekkel vállalt szolidari­tás Nemzetközi Titkársága. A tanácskozás házigazdája a DÍVSZ volt. A küldöttek és megfigyelők véleményt cserél­tek a Közel-Kelet politikai helyzetéről, és megállapították, hogy annak alakulása szorosan összefügg a világbéke és az emberiség biztonsága ügyével. Megvitatták az arab népekkel vállalt szolidaritás időszerű feladatait, s a Nemzetközi Tit­kárság tevékenységét. A Titkár­ság 1985-ös munkatervében szereplő programok célja, hogy támogassák a palesztin nép, és egyetlen jogos képviselője, a PFSZ harcát. Az ülésen részt vett küldött­ségek vezetőit fogadta Harma­ti Sándor, a Magyar Szolidari­tási Bizottság elnöke. Jégzajlás a Dunán A Duna jugoszláv szakaszán, Apatin és Vukovár között a jégzajlás megindult. A Jugo­szláviában dolgozó négy ma­gyar jégtörőhajó Apatin térsé­gében az álló, helyenként tor­lódott jeget bontja. A magyar Duna-szakaszon, Baja és Mohács között meg­szakításokkal áll a jég. Három jégtörő-hajó az országhatár térségében állomásozik ké­szenlétben, hogy a jugoszláv Duna-szakasz megtisztítása után magyar területen is a jég levonulását biztosítsák. A Paks-Baja közötti Duna-, szakaszon szórványos zajlás, és a part mentén álló jég ta­lálható. Dunaföldvár és Paks között a jéq megszakításokkal áll, az emelkedő vízállás és az eny­hébb időjárás miatt az álló jégmező helyenként megcsú­szott. Paks térségében négy jég­törő-hajó áll készenlétben, hogy szükség esetén a felső szakaszról meginduló jég meg­felelő levezetését biztosítsák. A Dunán helyenként kisebb torlódások előfordulnak, de ezek hatására lényeges víz- szintemelkedések eddig nem következtek be. A települési környezet kultúrája Ülést tartott a HNF Baranya megyei Bizottsága „Környezetünk kulturáltsága jelentősen alatta marad annak a szintnek, amit ezeken a te­rületeken lévő adottságok le­hetőségként adnának. Javíta­ni kellene és lehetne települé­seink építészeti arculatát, az épületek építészeti gazdagsá­gát, egymáshoz és a környező tájhoz való illeszkedésüket, a közterületek berendezettségét, a játszóterek, utcabútorok esz­tétikai és használati minősé­gét, a közterületek fásítottsá- gát, a burkolatok esztétikai mi­nőségét, a portálok, kirakatok, feliratok minőségét és környe­zetükhöz való kapcsolatuk szín­vonalát, kulturáltságukat, a közcélú helyiségek berendezé­sének belsőépítészeti minősé­gét." — így fogalmazott a cé­lokról, teendőkről „A telepü­lési környezet kultúrája Bara­nya megyében" című előter­jesztés, amelyet dr. Ádám Antal elnökletével szerdai ülésén vi­tatott meg a Hazafias Nép­front megyei bizottsága. A téma előterjesztője Tóth Zoltán megyei főépítész vita­indítójában hangsúlyozta, hogy az előterjesztés tervezet, amely végső formájában néhány hó­nap múlva a Baranya megyei Tanács ülése elé kerül. Addig azonban a tervezetet több fó­rumon is vitára bocsátják és a véleményeket igyekeznek hasz­nosítani, beépíteni a tanács­ülés elé kerülő javaslatba. A megyei főépítész a népfrontbi­zottság tagjai által feltett kér­désekre válaszolva elmondot­ta a készülő, illetve a már kész településfejlesztési, -rendezési tervekről, hogy azok a jelenle­gi és jövőbeli igényeknek csak úgy felelhetnek meg, ha fo­lyamatosan karbantartják, korszerűsítik őket, illetőleg szólt arról, hogy Pécs nem fog tovább terjeszkedni a Mecsek oldalán. Mészáros Jázsel a települé­sek fásítását szorgalmazta, Rajnai Rudolf a települési­környezeti kultúra • fejlesztésé­nek szakemberhiányát említet­te, Kiss Valérné a dunaújvá­rosi városgazdarendszerről szólt, amellyel sikerül ráncba szedni — ha kell, büntetések­kel — a közterület, és város­kép rongálóit, elcsúfítóit, a szabálytalankodókat, hanyago­kat, magánszemélyeket és közületeket egyaránt. Güth Já­nos sombereki példákat emlí­tett: a környezetvédő úttörő- rajt, s az iskolások számára kiírt rajzpályázatot abban a témában, hogy a kisdiákok ho­gyan képzelik falujuk képét a jövőben. Erhardt Imre a kör­nyezeti kultúrára való nevelés iskolai hiányosságait tette szó­vá, példaként említve a ma­darak és fák napját, amellyel való foglalkozás miniszteri rendelet ellenére hovatovább elsikkad. Kitért arra is, hogy néhány éve a Pécs városi KISZ- bizottság akciót hirdetett a pécsi parkok feletti védnökség vállalására, ám a kezdemé­nyezés gyakorlati megvalósítá­sát azóta sem értékelték, azt sem lehet tudni, létezik-e ilyen védnökség, vagy sem. Ja­vasolta, hogy a környezeti kul­túrára való nevelés kapjon szerepet a pedagógusok to­vábbképzésében, s a tanárkép­ző kar hallgatóinak is adja­nak ebben a feladatkörben társadalmi megbízatásokat. Dr. Ádám Antal többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Pé­csett, a belvárosi rekonstrukció során az olyan területekre is gondot kellene fordítani — legalább az elfogadható álla­pot szintjéig, — amelyek felújí­tására csak később kerül sor, s városkép szempontjából fon­tosnak tartotta annak megkö­vetelését, hogy az intézmények, vállalatok ne csak időszako­san, hanem folyamatosan gon­doskodjanak székházuk épüle­tének fenntartásáról. Kádár Né­meth Béláné ezt a gondolat­sort folytatva szólt a kirakatok, portálok, neonfeliratok hibái­ról, hiányosságairól, a járdák, parkok, útburkolatok állapotá­ról, s a koordináció csődjének minősítette, hogy a Kossuth Lajos utcában, a díszburkolat lerakása után kezdik felújítani a környező házakat. A vitát követően a megyei népfrontbizottság állásfogla­lásában a településkörnyezeti kultúra fejlesztését szolgáló program támogatását fogadta el. Második napirendi pontként megvitatta és elfogadta az 1984, évi munka értékeléséről szóló beszámolót, amelyet Krasznai Antal megyei titkár terjesztett elő; elfogadta a bi­zottság 1985. évi munkaprog­ramját és az elnökség első fél­évi üléstervét. D. I. i b Brssbázi á. 6. bemtiJatóia

Next

/
Oldalképek
Tartalom