Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-04 / 33. szám

1985. február 4., hétfő Dunántúli napló 5 A hét királyfi Új bábjáték a Bóbita műsorán Premier a bábszínházban Új bábelőadást láthatnak a gyermekek e hónap vasárnap délelőttjein és más napokon is a Bóbita Bábszínházban, ahol tegnap délelőtt volt A hét királyfi című darab premier­je. Hives László ültette át báb­színpadra a 100 éve született Balázs Béla mesejátékát, és Lengyel Pál, az Állami Bábszín­ház rendezője állította a Bóbita Bábszínház színpadára. A bábjáték főszereplője egy kedves, nagy család, a király, a királyné és a hét királyfi, akik szeretetben és boldogságban élnek. Ám a rút boszorkány és vásott leánya megirigyli bol­dogságukat és bajt kever, mondván, hogy „mi sem köny- nyebb, mint az embereket egymásnak uszítani, viszályt szí­tani”. Valljuk be, ez sajnos nemcsak a mesében van így... Értelmetlen, ostoba háborút robbant ki a gonosz boszorka, megbetegíti a királyfiak édes­anyját, viszályt kavar a testvé­rek között, és veszélybe kerül minden, ami széppé tette a napfényszínű palota lakóinak életét. A szeretet, a józan ész és a találékonyság azonban úr­rá lesz az ármányon. Bízzunk benne, hogy nemcsak a mesé­ben! Kedvesen megformált textil bábokat mozgatnak a Bóbita bábszínészei. Felsorakozván a bábok a szivárvány színeit ra- gyogtatják fel a színpadon (Kós Lajos tervei). Remek poénokat tesz lehetővé a darab kísérőze­néje (Sáry László Erkel-díjas zeneszerző műve). Az egész mese úgy játszódik le a közön­ség szeme előtt, hogy a bábok mozgatói sokszor előlépnek a paravánok mögül, sőt a legfor­róbb pillanatokban nemcsak bábjaik, hanem maguk is hojba kapnak. Lengyel Pál láthatólag arra törekszik rendezésében, hogy ne legyen titok mindaz, ami a színpadon történik, hiszen a szünetben a közönség is fel­mehet a színpadra, és megis­merheti a no'wánok, a díszle­tek mögötti világot. G. O. Újjászületnek a társastáncok Szabad egy tangóra? Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke szombaton a főváros XVI. kerületébe láto­gatott és felkereste az Elektro­nikus Mérőkészülékek Gyárát. A vendéget az EMG-ben Dar­vas Dániel, a kerületi pártbi­zottság első titkára, Tódika László, a helyi tanács elnöke, illetve az üzem pártszervezeté­nek, társadalmi szerveinek ve­zetői és gazdasági vezetői fo­gadták. Gáspár Sándort tájékoztat­ták a kerület politikai, gazda­sági és társadalmi életéről. Kiss Jovák József vezérigazga­tó, illetve Rónai Gyula, a párt- bizottság titkára beszámolt az EMG gazdasági munkájáról, eredményeiről és feladatairól. Egyebek közt elmondották: a vállalat legkiemelkedőbb fel­adata napiainkban és a VII. ötéves tervben is az elektroni­kai ipar méréstechnikai eszkö­zökkel való ellátása, valamint a magyar szerszámgépipar NC- vezérlők iránti igényeinek ma­radéktalan kielégítése. Gáspár Sándor részt vett és felszólalt az Elektronikus Mé­rőkészülékek Gyára kommunis­táinak a kongresszusi irányel­veket tárgyaló, pártbizottság, illetve a XVI. kerületi pártér­tekezletre küldötteket választó küldöttértekezletén. * Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke ja­nuár 31.—február 2. között Berlinben tárgyalásokat folyta­tott a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködésről. Partnerével, Gerhard Schü- rerrel, az NDK Minisztertaná­csa elnökhelyettesével, az Álla­mi Tervbizottság elnökével át­tekintették és értékelték aiz 1986—90. évi népgazdasági tervek egyeztetése keretében eddig elért eredményeket. A felek megállapodtak a terv- koordináció befejezéséhez szükséges feladatokban és ki­jelölték a kölcsönös áruszállí­tások bővítésével, az ipari ko­operáció kiszélesítésével, és közös érdekű műszaki fejlesz­téssel kapcsolatos tennivalókat. A magyar miniszterelnök-he-' lyettest fogadta Werner Kroli- kowski, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Faluvégi Lajos és az általa vezetett küldöttség szombaton visszaérkezett Budapestre. A vacsora késett, s az ifjú pár a helyzetet mentve elsőként állt fel táncolni. Egyet sem lép­hettek, mer: a násznépből ki­tört a nevetés: a fiatalember fordítva fogta meg a felesé­gét. A derültség csők fokozó­dott, mert az újdonsült férj mentsége; keresve így szólt: pe­dig mennyit gyakoroltuk, és tegnap még ment! Nem ők az egyedüli olyan huszonévesek, akik zavarba jönnek, ha a külön-külön moz­gás lehetőségét nyújtó diszkó­zene helyett a harmonikus együttlépegetést követelő tánc­zene szólói meg. De egyre töb­ben vannak olyanok, akik igen­is táncolni akarnak, még olyan áron is, hogy meg kell tanul­niuk. A televízió „Én táncolnék veled" című sorozata óta ez az igény tovább növekedett. — Tényleg érezhető ennek o sorozatnak a hatása — mondja Gill Imre tánctanár, — ám a fiatalok tánctanulási kedve a 7C-es évek közepétől felerősö­dött. Velük együtt jelentkeztek a harmincon túliak, azok, akik a beatkorszak idején voltak ti­zenévesek, s most szeretnék megtanulni ci társastáncokat. Valóban van mit megtanulni. Kezdve a bemutatkozás, a le- és felkérés íratlan szabályaitól a tánctermi kötelező jobbra Akkora tortaforma nem is akadt a Nádor cukrászműhelyé­ben, amekkora dobostortát Ru­dolf Nándor mestercukrász sü­tött a tegnap délutáni sorsolás­ra. Ahogy tegnapi lapunkban már jeleztük, a Vasárnapi Du­nántúli Napló és a Nádor Szál­ló közös akciójaként a dobos­torta föltalálásának 100. évfor­dulójára a kávéház délutáni vendégei között sorsoltuk ki az említett óriás dobostortát — és mellette még négy másik ki­sebbet. Szóval, minthogy nem volt ilyen hatalmas forma, a mes­tercukrász sütött egy óriási szögletest, s ezt kerekítették le. Ez az egy — már látványra is mozgáson át az egyes táncok alapléoéseiig. S akkor még hol vannak a variációk, a figu­rák? A társastáncot többnyire kö­zépiskolások tanulják Pécsett a hét minden napján hétfőtől lenyűgöző - cukrász'költe- mény körülbelül hat tortának felelt meg, legalább hat kiló volt, s hatvan ember is jóllak­hatna tőle. Harmincöt tojást, s csak a tésztához hetven deka cukrot használtak föl. De ezen­kívül még szükség volt cukorra a krémhez és a mázhoz is . .. Legalább százhúszon ültek a Nádor kávéházban tegnap dél­után, nagyon sokan gyerekek­kel, akik mind nyerni szerettek volna. Teltház volt, tehát, pe­dig egyébként ezek a délutáni órák holtidőnek számítanak. A vendégeket Tóth Sándor üzlet- igazgató köszöntötte, aztán el­kezdtük a sorsolást. Természe­tesen először a kisebb torták péntekig a KPVDSZ és a Vas­utas Művelődési Otthonban. De Bolyban, Pécsvárodon, Szentlő- rincen, Hímesházán is szinte fo­lyamatosak a tánctanfolyamok. találtak gazdára. A tombola­jegyeket gyerekek húzták ki, mindegyik tortáét más és más. A fénypont, az „óriás dobos" kisorsolása maradt utoljára, amihez megkértük a kávéház­ban tartózkodó legkisebb gye­reket, pontosabban az egyez­kedés a papával zajlott, hiszen a 16 hónapos Szilágyi Virgil nem is igen tudta, miről van szó, csak érezte, hogy hirtelen fontos szereplő lett. Kedvéért a szerencsekerék a földre került, ő némi segítséggel félig bele­mászott, s máris megvolt a nyertes szám — igaz, egy ki­csit később derült ki, kié lesz a torta, mert Virgil sehogyan sem akarta odaadni a cédulát. Mikor valahogy kiszedtük ökölbe szorított kezéből, előke­rültek a nyertesek is: a hatal­mas torta két diáklányé lett: Jankó Ágotáé, aki a Leőwey Gimnázium német nemzetiségi tagozatán most harmadikos és unokatestvéréé, Pethő Anikóé, T. É. Kisorsoltuk a dobostortákat Két diáklányé lett az óriástorta Halált okozott a vihar (Folytatás az 1. oldalról.) hőket, s velük együtt a mele­gebb levegőt. Bár a déli órák­ban még 6-7 Celsius fok me­leget mértek a pogányi meteo­rológiai állomáson, a levegő hőmérséklete fokozatosan csökkent, az esti órákban pe­dig lehűlt. Nem tudni, mekkora volt az a széllökés, amely Kakasd és Szekszárd közötti útszakaszon döntötte ki a 40 cm átmérőjű, 12 méter magas fát. A nagy erővel az úttestre zuhanó fa­törzs ráesett az épp arra ha­ladó Forster József paksi lakos gépkocsijára. Forster József az összenyomott autóban a hely­színen azonnal meghalt. Tamási térségéből ugyan­csak úttestre dőlt fákról tettek jelentést a Közúti Igazgatóság ügyeletére. Az útellenőrző szolgálat 5 URH-val felszerelt gépkocsija járta egész nap a nagyobb forgalmú utakat. A szántódi ügyeletről is több fakidőlésről számoltak be. Délutánra már járhatóvá tették az eltorlaszolt utakat. A Bala­ton térségében az egyes szél­lökések a 110-120 km-es se­bességet is elérték. Az ilyen erejű lökések az autók úttar­tását rendkívül nehezítették. A baranyai tűzoltók segítsé­gét kétszer kérték. Tékesen egy régi tűzfalat a gázcseretelepre döntött a szél. Személyi sérü­lés nem történt. A komlói tűz­oltók mentek segíteni a hely­belieknek. Ugyancsak a déli órákban egy taxisofőr értesí­tette az ügyeletet, hogy a 6-os főúton, Vasas közelében egy nyárfát döntött ki a szél - aka­dályozza a forgalmat. A pécsi tűzoltók eltávolították. A DÉDÁSZ ügyeletétől ka­pott tájékoztatás szerint az áramszolgáltatásban nem volt zavar. Kisebb helyi hibákat, ki­maradásokat Lvov-Kertváros- ból és Pécsszabolcsról jeleztek, de ezeket nem az erős szél okozta. T. É.-S. Zs. A Kisalföldön a széllökések több helyütt elérték a 100 kilo­méteres sebességet. A nagy- feszültségű villamosvezetékek­ben szerencsére nem keletkez­tek nagyobb hibák, mindössze egyJkét órás áramkiesések vol­tak. Győrött és környékén azonban meghibásodtak a kis­feszültségű vezetékek. Sok bonyodalmat okozott Komárom megye energiaellátá­sában is a szombaton és va­sárnap változatlan hevességgel tomboló szélvihar. Számos ipa­ri település és lakóhely egy ideig áram nélkül maradt. A széllökések sok helyen elszakí­tották a vezetékeket, összetör­ték a tartóoszlop szigetelőcsi­gáit, a szél összelengette a nagyfeszültségű vezetékek hu­zalait, s a rövidzárlatok követ­keztében sorra olvadtak ki a biztosítékok. Tata térségében például két alkalommal is hosszabb időre áram nélkül maradt a Téglagyár, a Hűtő- technika Ipari Szövetkezet és a helyi tsz telephelye. Komá­romban az egész várost érin­tette az áramkimaradás. Tata­bányán, Kisbéren, Nagyigmán- don. Ászáron, Tárkányon és még számos községben is meg­szűnt átmeneti időre az áram­szolgáltatás. Valóságos ítéletidő tombolt vasárnap Fejér megyében. A széllökések Székesfehérvár kertvárosában, az öreghegyen tetőcserepeket sodortak le, másutt letördelték a fák ágait. A késő délelőtti órákban az egész megyére szinte alkonya­ti sötétség borult, s heves hó­zápor zúdult le. A vihar közép­pontjában — Mór és Magyar­almás környékén — lelassult a közlekedés, a látótávolság 50— 60 méterre csökkent. A Közúti Igazgatóság őrjáratokat kül­dött ki a megye útjaira, hogy szükség esetén azonnal intéz­kedhessenek az esetleges aka­dályok, útra dőlt fák eltávolí­tásáról. A heves szél a Ve­lencei-tó megvékonyodott jég­páncélját is feltördelte, partra parancsolta a nádaratókat. Német nemzetiségi kulturális szemle (Folytatás az 1. oldalról.) lány, Hímesháza, Szűr, Szé- kelyszabar, Görcsönydoboka, Palotabozsok, Ófalu, Nagynyá- ród, Somberek, Mohács és Komló német nemzetiségű la­kóiból tevődik össze. Érdekes, hogy a szereplők fele iskolás­korú fiatal. A szövetség képvi­selői szerint Baranyában volt a legszínesebb a kínálat, és mintegy 80 produkcióból vá­laszthatták ki a megyei döntő résztvevőit, akik közül a leg­jobbak mennek el március 10- én a szekszárdi területi döntő­re. Énekes, prózai és kiszene- kari produkciók szerepelnek ezen a szemlén, amelynek or­szágos gála előadását a párt- kongresszus és a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére március 31-én Budapesten az Egyetemi Színpadon rendezik meg. Az extra dobostorta egyik boldog nyertese. Fotó: Läufer László aki földrajz—testnevelés szakos harmadéves hallgató, a JPTE Tanárképző Karán. S minthogy A közélet hírei ketten nyertek egy tortát, — hát elfelezték. D. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom