Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-04 / 33. szám

1985. február 4., hétfő Dunántúli napló 3 Bútorparádé Kölnben Fordul adivat Világosabb, színesebb, kisebb bútorok következnek Vált a Pécsi Faipari Szövetkezet is? Két új szekrénysor idén kerül a vásárlók elé Oj lakótelep Szentlőrincen Fotó: Läufer L. Parierte kézietekről jelentjük Befejezéshez közelednek a középfokú tanácskozások K ét hete megyénkben is megkezdődtek a nagyüzemek­ben, intézményekben, nagyközségekben a pártérte­kezletek, ahol megvonják az elmúlt öt év pártmunká­jának mérlegét, megválasztják a vezető testületeket, azok tisztségviselőit, a különböző munkabizottságokat és a fel­sőbb pártértekezletek küldötteit. A hét végén három párt­értekezleten vettünk részt. Összeállításunkban erről számo­lunk be. Ezen a héten folytatódnak a középfokú pártértekezletek, de szombaton és vasárnap már megkezdődnek a városi és városi jogú pártbizottságok által összehivott tanácskozások. A középfokú pártértekezletek befejezése után lapunkban kö­zöljük majd valamennyiről a tisztségújitások eredményeit, tu­dósítunk a sorra kerülő városi és városi jogú pártértekezletek­ről. A BNV-díjat nyert, a holland piacot meghódító BASEL ebédlő- garnitúra Ipari szövetkezetek A pécsi ipari és szolgáltató szövetkezetek pártértekezletére szombaton került sor a KISZÖV Megye utcai székházában. A pártértekezlet munkájában részt vett Kovács Dezső, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának el­ső titkára, a megyei pártbizott­ság tagja és Kereszti László, a Pécs városi Pártbizottság osz­tályvezetője, aki a városi párt­végrehajtó bizottság értékelését ismertette. A pártértekezlet Ká­dár Német Bélánénak, a szö­vetkezeti pártbizottság titkárá­nak a szóbeli kiegészítőjével megvitatta a szövetkezeti párt­bizottság ötéves tevékenységé­ről szóló jelentést, valamint a pá rté rtekez let á 11 áisf og I a Iá ster- vezetét a XIII. kongresszus irányelveiről. Az írásos beszámoló, a szó­beli kiegészítő, valamint a vi­tában felszólalók — Ferenczi György, Pecsenke Józsefné, Botykai László, Csóka Éva, Csá­szár László, Magyariné Rostás Emilia, Haász József, Bene Já­nos, Siklósi József, Földiné Ma- csó Rózsa és Fischer Gábor — megállapították, hogy a pécsi ipari és szolgáltató szövetkeze­tek, noha jelentős fejlődésről számolhatnak be, még sokat tehetnek a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásában. Kü­lönösen javítani kell a termelés szerkezetét, szervezettségét az exportkéoes árualap megterem­téséért. Ebben a munkában a pártszervezetekre is újabb fel­adatok hárulnak. Az Irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás megállapítja, hogy a szövetkezeti ágazatban do'gozó kommunisták alapve­tően egyetértenek a XII. kong­resszus óta véazétt munka ér­tékelésével, a következő öt év­re iavasolt célokkal feladatok­kal. A pártértekezlet a dokumen­tumokat elfogadta, majd meg­választotta az MSZMP Ipari és Szolgáltató Szövetkezetek 35 fős új bizottságát, valamint a Pécs városi pártértekezletre a küldötteket. Az új pártbizottság első ülé­sén megválasztotta végrehajtó bizottságát, munkabizottsága­it. A pártbizottság titkára is­mét Kádár Német Béláné lett. Pécsi Bőrgyár A patinás Pécsi Bőrgyárban, könnyűiparunk egyik hazai fel­legvárában az egyik legégetőbb kérdés az exportképes termékek skálájának bővítése, és az ön­költség csökkentése. A szomba­ton megtartott, öt év eredmé­nyeit és a jövő feladatait ösz- szegző pártértekezleten a kom­munisták ebben látták a gaz­dálkodás fő feladatát. Csiga István, a bőrgyári párt- bizottság első titkára szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy a gyári célkitűzések megvaló­sításának záloga a párttagok helytállása, példamutatása. Szekeres Istvánná gyárigazgató, a pártbizottság jelentése fölöt­ti vitában utalt azokra az erő­feszítésekre, melyek nyomán az elmúlt öt esztendőben sikerült a gyár külpiaci pozícióit erősí­teni, nyereséges maradni. Nagy szó, a bérekkel is sikerült lé­pést tartani: öt év alatt 27 százalékos bérfejlesztésről ad­hatnak ma számot. Ritecz László a minőség és a határ­idők betartását szorgalmazta, Földes Andrásné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja pedig az elismerő szavak mellett felhívta a párttagok fi­gyelmét a napi politika szolgá­latára, pártos magyarázatára. Novák Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kára a városi pártbizottság ér­tékelését tolmácsolva köszönetét mondott a bőrgyár kommunis­táinak munkáiuké't, a nvílt, őszinte, tenniakarást sugárzó légkörért, me'y a gyárat jellem­zi. A vitában több felszólaló a munkafegyelem további javítá­sáért, a brigádmozgalom erősí­téséért állt ki. Barna Lajos kér­te: a pártdemokrácia azt is te­gye lehetővé, hogy a nyugdíjba vonulók maguk dönthessenek arról, hogy maradnak-e a bőr­gyári pártalapszervezetükben vagy átigazolnak az illetékes területi alapszervezetbe. A pártértekezlet a bőrgyári pártbizottság jelentését a szó­beli kiegészítésekkel elfogadta. A pártbizottság titkára ismét Csiga István lett. Szentlőrinc A pártélet ötéves számvetése, a térségben működő ipari és mezőgazdasági üzemek munká­jának értékelése mellett, a te­rületfejlesztés eredményeiről és a jövő feladatairól adott rész­letes áttekintést a szentlőrinci pártértekezlet beszámolója és vitája. A felszólalók közül ezzel kap­csolatban Árki Zoltán, a költ­ségvetési üzem vezetője azt hangsúlyozta, hogy a térség te­rületfejlesztési programja talál­kozott a lakosság igényeivel. Gajdus Istvánná, a királyegyházi általános iskola igazgatója a társadalmi összefogásban je­lölte meg a sikerek forrását. Orosz József, a szentlőrinci nagyközségi pártszervezet tit­kára, a községfejlesztés tükré­ben a lakosságmegtartó képes­ség eredményeire hívta fel a figyelmet. Hoffman Ádám, a MECSEKTEJ igazgatója az elő­rehaladás mellett a kistelepülé­sek áruellátásának, további ja­vításának szükségességéről szólt. Tettinger István, a Sziget­vár városi pártbizottság első titkára is elismerően szólt arról a munkáról, mely a térségben a területfejlesztés érdekében történt. Nagyon nehéz bármit is ki­emelni a pártbizottság beszá­molójából, mely a településfej­lesztés eddigi eredményeit iga­zolja. Szentlőrincen többek kö­zött a vízellátást javította a tortyogó-szentlőrinci vezeték megépítése, a regionális vízmű megépítése, de nagy jelentősé­ge volt a szennyvíztelep bővíté­sének, a csapadékelvezetés­nek, a távhőellátás fejlesztésé­nek, a tereprendezésnek. Elké­szült a nagyközség általános rendezési terve is. A körzetre tekintve említést érdemel a he- lesfai szociális otthon rekonst­rukciója, a bükkösdi „Jóléti-tó” építése, a kistelepülések be­kapcsolása a tömegközleke­désbe, a királyegyházi általá­nos iskola felújítása, a kereske­delmi ellátás zavartalanságá­nak biztosítása. A pártértekezlet megválasz­totta a 31 tagú pártbizottságot, melynek titkára ismét Muzslay Jenő lett, a társadalmi titkár­helyettese Unti Lajos. Huszon­kilenc főt választottak meg kül­döttnek a Szigetvár városi párt­értekezletre. M. E. Világosabb, színesebb, ki­sebb bútorokat! — ez a jel­legzetes vonása a közelmúltban Kölnben rendezett bútorkiállí­tásnak. A nemzetközi bútorpa­rádét minden évben megrende­zik. A mostani alapján még egyértelműbbnek tűnik, hogy fordul a divat a bútorpiacon. Ritter Mátyás, a Pécsi Fa­ipari Szövetkezet elnöke ott volt a kiállításon. A szövetke­zet a matt felületű, tágas te­ret igénylő, tömör fából készülő koloniállal, rusztikus kiegészí­tőkkel szerzett hírnevet itthon és külföldön. Ezért kézenfekvő a kérdés: milyen érzés épp az ellenkezőjét látni? — Szépek azok a bútorok — mondja Ritter Mátyás. Kis szü­netet tart, s már várom, hogy a kiállítás megtekintőjének véle­ménye után, a pécsi szövetkezet elnökeként folytatja, s így már a magas előállítási költségek­ről, a rövid élettartamukról, sa­ját technikai hátrányaikról be­szél, de rosszul számítok. — A rózsaszíntől a hollófeketéig, szinte minden szín minden ár­nyalatában láttam szekrénye­ket, ülőgarnitúrákat. Egyszerű vonalvezetésű bútorok. A gyár­tók a fémtől az üvegig mindent felhasználtak, s amint hallot­tam, gyors átfutással, nagy szé­riában készítik őket. S nem el­érhetetlen áron. Jelentős részü­ket a fejlődő országok mutat­ták be. — Az önök által qyártott bú­toroknak hol a helyük a világ­piacon? — A stílbútornak most is megvan a piaca. Itthon és kül­földön egyaránt keresettek a termékeink. Osztrák és a hol­land partnereink mellett úi pi­acokra is számítunk. Elkép­zelhető, hoqy a közeljövőben eqy ieruzsálemi szállódé beren­dezésére kapunk megrende­lést. — Vaqyis úay látja, hogy nem kell változtatniuk? — Nem erről van szó. Iga­zodnunk kell, s a tavalyi BNV-n bemutatott új termékeink már ennek jeqyében készültek. A P 11 és a P 12 új szekrénysor idén kerül a vásárlók elé a pécsi, Felsőmalom utcai min­taboltunkba. Ezek közepes ár­fekvésű, simább vonalú szekré­nyek. Viláqosabb és sötétebb színárnyalatban készülnek. Eb­ben az évben 1200 darabot gyártunk. — Szabad egy személyes jellegű kérdést: milyen bútorok­kal van berendezve a lakása? — Tízéves bútoraink vannak. Akkor költöztünk a kertvárosi lakásunkba. Bútorgyári szekré­nyek és garnitúrák. Pénztárca, kor és ízlés szerint Arany és ezüst Van miből válogatni — Briliánsért Budapestre kell menni Kilencen vagyunk az üzletben. Az elöl állók már forgatják, méricskélik a gyűrűket, nyakláncokat. A halk vé­leménycsere a hátsó sorig suttogássá csitul, csak szavakat lehet elkapni... elegánsabb ..., drága ..., jobban tetszik. Többször és több óra-ékszerüzlet­ben megfordulva még a csendes szemlélődő is észrevesz egyet s mást. Mindenekelőtt azt, hogy van miből válogatni. Arany és ezüst ék­szerekből egyaránt. És azt is, hogy ki mit keres. Kora, pénztárcája és íz­lése szerint. Ez a három, úgy tűnik, együtt diktálja az ékszerdivatot. A fiatalok az ezüstöt vásárolják jobban, az idősebbek az oronyat, A fiatalok az egyszerűbbet, vékonyab­bat. a tisztes korúak és tehetősebbek a súlyosabb, szélesebb, díszesebb láncokat, karkötőket, gyűrűket. Sokan kedvelik a drágaköves, féldrágakö- ves gyűrűket, mások a mívesen meg­munkált, kő nélküliekre esküsznek. Briliánsgyűrűért, nyakékért Buda­pestre kell utazni, Pécsett nem lát- tcm. Sokan vitt anyagból csináltatnak ékszert. Megkopott, megunt, vagy éppen javíthatatlan láncokból, me­dálokból. így csak a fazont és a munkadíjat kell megfizetni. A pécsi Szabadsáq utcai üzlet­ben állandó a sorbanállás. Az ellen­őrzött, gondosan mért. tört aranyat a beadó szeme előtt csomagolják, leragasztják, aláíratják és elmagya­rázzák, hogy miből, milyen hosszú, széles, vastag, díszes ékesség ké­szülhet, miközben a megrendelő a prospektusokból eldönti, hogy mi mellett marad. Egy fiatalember jegygyűrűkért jött, a jól felöltözött középkorú nő hozott anyagból barokk gyűrűt akar csinál­tatni, két serdülőlány pedig ezüst fülbevalókat nézeget. Van, aki 100 forintért, van, akj 2—3000 forintért vásárol, rendel. S ez igazán nem sok. Már jóval karácsony és újév után, szóval nemrég együtt nézeget­tük a Kossuth Lajos utcai ékszerbolt kirakatát egy jólszituált házaspárral, ök bementek, s hogy mit nézegettek, az hamarosan kiderült: a kirakatból az eladó kivett egy mutatós arany nyakéket - a 19 000 forintos árcé­dulával együtt. T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom