Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-28 / 57. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Gromiko szerdai programja Rómában (2. oldal) Kollégiumi riport (3. oldal) Hogyan állnak a megyében az előszállítások? (Tudósításunk az 5. oldalon.) Baranyában is csökken a tehénállomány Nyereségcentrikus termelés Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. február 27-i üléséről Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII.. évfolyam, 57. szám 1985. február 28., csütörtök Ara: 1,80 Ft Jelenleg 817 szarvasmarhát tartanak a szederkényi tsz-ben. Felvételűnk a tehenészeti telepen készült Fokozott figyelmet a szarvasmarha- te n y észtés re! A megye támogatni kívánja az ágazatot - Tizenkét nagy- üzemben várható technikai előrehaladás - Csökkenő tejfelvásárlás 1990-ig? T íz évi fellendülés után Baranyában is egyre több válságtünettől terhes az agrártermelés „nehézipara”, a szarvasmarha-tenyésztés. Ez a megyében nagy tradíciókkal rendelkező, egykor domináns ágazat, a megváltozott közgazdasági környezetben versenyképtelenné vált. A háztáji után a nagyüzemekben is megkezdődött a tehénlétszám csökkentése. Ma még nincs tejellátási gond, de ha ez a folyamat nem áll meg, félő, hogy két—három év múlva komoly zavarok keletkezhetnek a lakosság tej- és tejtermék-ellátásában. Hogy ez ne következzék be, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte és tagnapi ülésén megtárgyalta a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A vb egyfelől elismerte azt a dinamikus fejlődést, amely az 1972-es kormányhatározatot követően a megye szarvasmarha-tenyésztésében bekövetkezett. A megye nagyüzemeiben 35 szakosított telep éoült fel, javult a qenetikai háttér, megtörtént a hasznosítási irányok szétválasztása. A fajlagos tejtermelés az 1960. évi 2320 literről 4800 literre emelkedett, s ez 300 literrel haladja meg az országos átlagot. A jelenlegi helyzet azonban aqqodalomra ad okot — állapította meq a végrehajtó bizottság. A létszámkiesések miatt hosszú idő után most első Ízben csökkent a tejiparnak felkíná't tej mennyisége. Ez év január-februárban 13 százalékkal kevesebb tejet értékesítettek a termelők, mint az előző év hasonló időszakában. Az alacsony nyereséghányad és a húsmarhatenyésztés szakosodásának lassú üteme miatt csökkent a vágómarha-termelés is. A hetedik ötéves tervben a fajlagos tejtermelés évi 2—3 százalékos emelkedése mellett a tehénlétszám további évi 1 — 2 százalékos csökkenésére és 1990-ig csökkenő tejfelvásárlásra lehet számítani. A kiöregedett technikai-tech- nolóqiai háttér — a férőhelyek mindössze 20 százaléka korszerű —, az urbanizáció, a krónikus szakmunkáshiány miatt — a pécsváradi szakiskola évek óta 20—30 százalékos beiskolázással működik — tovább romlik a tejtermelés gazdasá- qossáaa. A legfőbb gond, hogy az 1985-ben bevezetett szerény — tejnél plusz 40 fillér, húsnál 1 forint — támogatások ellenére, a szarvasmarha-ágazat közgazdasági pozíciója kedvezőtlenebb, mint a többi ágazaté. A negatív tendencia csak a tartási körülmények javításával á'lítható meg. Az ágazat fejlesztését Baranyában az állományban rejlő biológiai potenciál szakszerű feltárása, az olcsó tömegtakarmány, gyepek hasznosítása, a meglévő létesítmények kihasználása, a piaci helyzet alakulása és a fejlesztésre fordítható anyagi eszközök mértéke határozza meg. A nagy tehenészetekre érdemes koncentrálni. A felmérések szerint 12 nagyüzemben várható technikai előrehaladás. A világbanki hitelt két tsz — Gödre és Kémes pályázta meg. Hitelt többen is kaphatnának, de a magas kamat riasztó hatású. A megye támogatni kívánja az ágazatot, az anyagi források terén azonban csekély a lehetősége. A gyenge adottságú tsz-ek fejlesztési támogatását a jövőben nem a gabonára, hanem a szarvasmar'ha- ágazat támogatósára ítélik majd oda.- Rné — Mérlegbeszámoló küldöttgyűlés a Pécsi ÉPSZÖV-nél Nem a megszokott eredményességét nyújtotta 1984-ben a Pécsi Építőipari Szövetkezet. Ezt állapították meg a résztvevők a tegnap megtartott mérlegbeszámoló küldöttgyűlésen. A csaknem 450 fős közösség a 117 milliós árbevételből hétmillió forintos nyereséget állított elő. Az 1973-as esztendő jobb volt, akkor 12,5 milliós nyereséget könyvelhettek el. Idén nagyot kell lépni, hogy megvalósítsák a tervezett 130 milliós árbevételt, valamint a 12 milliós nyereséget. Szó sem lehet arról, hogy akkora ráfordítással gazdálkodjanak, mint tavaly. Nem szabad, hogy megismétlődjenek a múlt évi anyaghiány okozta termeléscsúszások, foglalkoztatási zavaron. Ezek hatása, hogy a komoly béremelés ellenére sem állt meg a fizikai dolgozók elvándorlása. Idén a legfontosabb terv, hogy az építés, az építésszere lés, az építészeti üvegforgal mazás nyereségessé váljon hatékonyságában közelítse meg a húzó ágazatnak számi tó ipari tevékenységet. Az épí tési, lakásfelújítási munka eredményességében is bizonyí tani akar a szövetkezet. A kül döttek úgy döntöttek, hogy de cember 1-e után nem kerülhet sor műszaki átadásra. Ezért nagy hangsúlyt fektetnek a műszaki előkészítésre, a zavartalan anyagellátásra. A kiutat döntő mértékben a hatékony, a nyereségcentrikus termelés hozza meg. De a számlázási, a bizonylati fegyelem szigorításával is törekednék a pénzügyi egyensúly helyreállítására. László Imre elnök szerint a kivezető úton a kollektíva csak önmagára számíthat. Tartalékai elég gazdagok ahhoz, hogy ismét bizonyítson. Csuti J. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. február 27-én ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára is. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának jelentését a kongresz- szusi előkészítő munkáról. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párt XIII. kongresszusának előkészületei a szervezeti szabályzatnak megfelelően rendben haladnak. A párt alapszervezeteiben idejében megtartották a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűléseket. Befejeződtek az üzemi, hivatali, intézményi, ágazati, községi, valamint a városi, a városi jogú, a budapesti kerületi és a kerületi jogú pártértekezletek. A taggyűlések és a pártértekezletek beszámolói, felelősségteljes vitái és javaslatai jól szolgálják a kongresszus előkészítését. A választások a szervezeti szabályzatnak megfelelően folynak. A kongresszusi felkészülés menetében a politika fontos kérdéseiben megnyilvánul pártunk eszmei, politikai egysége. A Központi Bizottság nagyra értékeli népünk helytállását és cselekvő támogatását, ami kifejeződik a XIII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére indított országos munkaversenyben is. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a XMI. kongresszus elé terjesztendő beszámolójának és határozati javaslatának tervezetét, valamint a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatokat. Megtárgyalta a kongresszusi felkészülés további tennivalóit és úgy határozott, hogy az 1985. március 25-én összeülő kongresszus napirendjére az alábbiakat javasolja: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a pórt feladatairól. Javaslat a szervezeti szabályzat módosítására. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése. Előadó: Gyenes András elvtárs. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: a Fellebbviteli Bizottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak magválasztása. Választási eredmények a Szovjetunióban A Szovjetunió 15 szövetséges köztársaságában a választási bizottságok szerdán közzétették a február 24-én megtartott köz- társasági legfelsőbb tanácsi választások eredményeit. Országszerte a szavazásra jogosultak több mint 99,9 százaléka, összesen 185 289 464 ember vett részt a választásokon. A leadott szavazatok több mint 99,9 százalékát minden köztársaságban a választási qyűléseken korábban elfogadott képviselőjelöltek kapták. Az új köztársasági legfelsőbb tanácsokba beválasztott küldötteknek több mint a fele minden köztársaságban munkás, vagy kolhozparaszt. Legalacsonyabb, 28 százalékos a munkások részaránya a Tadzsik Legfelsőbb Tanács küldötteinek körében, a legmagasabb pedig, 43,5 százalék, Kazahsztánban. A párttagok és a tagjelöltek aránya az egyes köztársaságok legfelsőbb tanácsaiban 63 és 69 százalék között mozog. A képviselők 35—39 százaléka nő. Minden köztársaságban 17 százalék fölött van a 30 évesnél fiatalabb képviselők részaránya. sőt Tádzsikisztánban még a 25 százalékot is felülmúlja. A köztársaságok kétharmadában a legfelsőbb tanácsi kéoviselők több mint 60 százaléka először kapott ilyen megbízatást: a Belorusz Leafelsőbb Tanácsban arányuk 78,6 százalék. Különféle acélszerkezeteket, élelmiszeripari és vágóhídi berendezéseket gyártanak — évente 100 millió forint értékben — a Cserkúti Me zőgép szigetvári gyáregy ségében. Termékeik 10 szó zaléka tőkés exportra ke rül. Képünkön egy 25 köb méteres tartályt szerelne! a Peremartoni Vegyipar Vólalat megrendelésére. Proksza László felvétele
