Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-26 / 55. szám
e Dunántúli napló 1985. február 28., kedd Mit mond a jogszabály? Az építésrendészeti bírságról A Minisztertanács 2011/1981. (V. 16.) Mt. h. sz. határozatában megállapította, hogy a többszöri szabályozás ellenére sem kielégítő az építési rend és fegyelem, s még ma is nagy számban kerül sor olyan építkezésekre, amelyek figyelmen kivül hagyják — megsértik — az építésügyi jogszabályokat és a területrendezési terveket. Erre figyelemmel az építkezések rendjének megszilárdítása és az építési engedély nélküli, illetőleg az engedélytől eltérő építkezések megelőzése érdekben az építési és városfejlesztési miniszter a 17/1981. (VI. 19.) ÉVM sz. rendeletében újra szabályozta az építésrendészeti bírsággal kapcsolatos szabályokat. A hivatkozott rendelet értelmében az építésügyi hatóságnak éaítésrendészeti birsaggal kell sújtani azt az építtetőt, aki — építési engedé'vhez kötött építési munkát engedély nélkül, — építési engedélyhez kötött építési munkát az építési engedélytől jelentősen eltérő (az engedélyezett helyszín- rajzi elhelyezést vagy alaprajzi elrendezést, rendeltetést, nagyságot, szerkezeti megoldást vaqy külső megjelenést érintő) módon, — építési engedélyhez nem kötött építési munkát a város- rendezési terv, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és a műemlékvédelmi előírások megsértésével végeztet, illetőleg végez. Nem szabható ki építésrendészeti bírság, ha — az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépített építmény (építményrész) lebontását elrendelte, illetőleg — a szabálytalan állapot kezdete óta tíz év már eltelt, vagy a szabálytalan állapot — e határidőn belül — legalább egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott. Az építésrendészeti bírság új szabályozásának legfőbb jellemzője, hogy az építésrendészeti bírság korábbi mértékét — mely 10% volt — jelentősen felemelte. Az új rendelet értelmében az építésrendészeti bírság a szabálytalanul végzett építési munka folytán keletkezett építmény (építményrész) értékének — lakóépület esetében 10— 20%-a, — melléképület esetében 20 —30%-a, — üdülőépület, továbbá állampolgár által külterületen létesített bármilyen rendeltetésű építmény esetében 30—40%-a, — országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező településeken (így Pécs város területén), továbbá műemléki, városképi, természet- és tájvédelmi szempontból védett területeken a fent említett esetekben 20- 30, 30—40, illetőleg 40—50%-a, — az előbbiekben nem említett építmények esetében 30— 50%-a. Az építésrendészeti bírság alapjául az építménynek (építményrésznek) nem állampolgár építtető esetében az építési munka igazolt költsége, illetőleg ennek arányos része, állampolgár építtető esetében pedig a rendelet mellékletének figyelembevételével kiszámított értéke szolgál. Itt hívnám fel az építtetők figyelmét arra, hogy ezen érték nem azonos az építmény (építményrész) kiviteli költségével, ezen érték csak a bírság kiszámítására szolgál. így pl. Pécs városában lakóépület esetében (a lakóépület anyagát, nagyságát, szerkezetét, közművesítését figyelembe véve) 4000—8800 Ft/m2, üdülőépület esetében 8000—10 000 Ft/m2, melléképü'et esetében 3000—4200 Ft/m2 a bírság alapjául szolgáló érték összege. Az építésrendészeti bírság mértékének jelentős emelése mellett a rendelet lehetőséget nyújt az építésügyi hatóságnak, hogy — a tál—ig határok között — tovább differenciáljon, s az adott ügy összes körülményeinek gondos mérlegelésével — a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveit is figyelembe véve - egyéniesitetten döntsön a bírság mértékéről. A fentiek figyelembevételével — valamint a bírság nagyságára tekintettel is — kerül sor a bírság befizetésére előírt határidő megállapítására is. A bírságot az előírt határidőre kell befizetni, nem fizetés esetén behajtását kell elrendelni. A rendelet szerint a kiszabott építésrendészeti bírságot elengedni, vagy mérsékelni nem lehet. Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt (építményrészt) a kiszabott építésrendésezti bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt önként lebontja, kérelme alapján az építésügyi hatóság a bírságfizetési kötelezettségét megszünteti. Az építésrendészeti bírsággal kapcsolatos új rendelet 1981. július 1. napján lépett hatályba. A megemelt összegű építésrendészeti bírságot tehát az 1981. július 1. napja után szabálytalanul megépített építmények (építményrészek) esetében kell alkalmazni. Az új rendelet hatályba lépése előtt szabálytalanul — és tíz éven belül — megépített építmények esetében az építés- rendészeti bírság mértéke to- vábra is 10%, illetőleg ezen esetekben a korábbi jogszabályok szerint kell eljárni. Építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő építkezés esetén éoíttető a 14/1979. (Vili. 30.) ÉVM sz. rendelettel módosított 3/1977. (I. 18.) ÉVM sz. rendelet alapján fennmaradási engedélyt köteles kérni az építési hatóságtól. A kérelemhez az építési jogosultság igazolásának kivételével az építési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket (zsűrizett terv, műszaki leírás, tervezői nyilatkozat stb.) kell csatolni. Az építésrendészeti bírságot a fennmaradási engedély megadásával egyidejűleg kell kiszabni. Abban az esetben, ha az építési eengedélvtől való eltérés nem minősül jelentős eltérésnek, vagyis — az engedélyezett helyszín- rajzi elhelyezés megváltoztatásával csak az oldalkertek mérete változott, — az engedélyezett alaprajzi elrendezésben olyan változtatás történt csak, amely önmagában nem engedélyköteles, — az épület nagysága az engedélyezett tervtől — alaprajzi elrendezés és külső megjelenés megtartásával — legfeljebb 10%-iq tér el, — az engedélyezett terv szerinti szerkezeti elemek helyett mást építettek be, de az a tervezett szerkezettel legalább egyenértékű, — továbbá az épület külső megjelenése csak a fentiek következtében változott, a fennmaradási engedélyezéssel egy- időben építtető ellen szabálysértési felelősségrevonást kell kezdeményezni. A szabálytalan építkezésekkel kapcsolatban a felelős tervezőt és a kivitelezőt is felelősségre kell vonni. Urban Tibor, Pécs m. Város Tanács V. B. Hivatal műszaki osztály csoportvezetője Általános iskolás KRESZ-szakértők Alapos edzésekkel készülnek a nemzetközi versenyre a pécsi belvárosi általános iskola tanulói Proksza László felvétele Készülődés a Nemzetközi Iskola Kupa versenyekre STOP Újabb autópályával bővül 1985 őszétől az ország úthálózata, akkorra készül el az M 5-ös pálya első negyven kilométeres szakasza. Ezzel egyidő- ben ikészül el a fővárosba vezető szakasz, a Nagykőrösi út rekonstrukciója is. A Naponta 30 személygépkocsit javítanak a Magyar Autóklub Baranya megyei Szervezetének pécsi bázisán, a klubtagok elsősorban közlekedésbiztonsági felülvizsgálatra viszik autójukat. A klub hidegindító szolgálata változatlanul működik: a klub tagjai a 12-738-as telefonszámon hívhatják az ,,inditó an- 8,011”. * Az elmúlt héten Baranya útjain összesen 10 személyi sérü- léses baleset történt, egy halott és 9 könnyű. Autók a járdán Egyre többen észrevételezik, hogy a városokban — elsősorban Pécsett — sok helyütt lehetetlen a járdákon közlekedni, mert a felálló járművek ezt megakadályozzák. Azt hiszem felesleges hangoztatni, hogy milyen balesetveszélyt rejtenek a járdáról leszorult gyalogosok. De hát ezekben az utcákban hol iközlekedjenek, ha az autók szinte a házfalig állnak? Az kétségtelen tény, hogy Pécsett, a belvárosban nagyon nehéz parkírozóhelyet találni, de ez sem jogosít fel bennünket, autósokat, hogy szabálytalanul a járdára álljunk. A KRESZ egyértelműen rendelkezik, hogy ezt milyen módon tehetjük meg: járdán, ha útburkolati jellel nem jelölték a várakozásra igénybe vehető területet, a megállás akkor nem akadályozza a gyalogosokat, ha a szabadon maradt részen egymás mellett legalább két felnőtt gyalogos zavartalan iközleke- déséhez elegendő hely marad. Tehát hagyjuk a gyalogosokat azon a területen közlekedni, mely számukra biztonságot jelent, azaz a járdán. A járművek szabálytalan parkolásával ne késztessük őket is szabálytalanságra. Valamennyiünk érdekében ... R. N. A szőke kislány látszik első ránézésre a legügyesebbnek. Időnként több másodpercre megáll a kerékpárról, mojd centimétereket gurul, újra megáll, öreg kerékpár-zsonglőröktől látni ilyen produkciót. Pedig Baán Valéria nem mondható öregnek és akrobatának sem. A Mátyás király úti Általános Iskola hetedik osztályos tanulója és egyszerűen csak szeret kerékpározni. A kislány az elmúlt év őszén a Nemzetközi Iskola Kupa kerékpáros verseny Pécs városi döntőjének második helyezettje volt. — Hol tanultál meg ilyen ügyesen kerékpározni? — Szeretek kerékpározni és a verseny előtt is sokat gyakoroltam az iskolában és közlekedési parkban is. Azóta pedig minden héten itt gyakorolunk a Belvárosi Iskola tornatermében. — Nagyon sok, ügyességet igénylő feladatot kell megcsinálnunk kerékpárral — kapcsolódnak a fiúk is a beszélgetésbe. — Kerülgetünk egy méterenkénti távolságra elhelyezett bójákat, van lassúsági verseny, kerékpáros foci. — A KRESZ-órákra is járunk rendszeresen a Mátyás király úti iskolába, — mondja Gerencsér Ferenc. - Legutóbb a KRESZ 31. paragrafusáról tanultunk. Ez a kanyarodás szabályait tárgyalja — szól a szakszerű magyarázat. — A múltkor szüleimmel mentünk személygépkocsival és aput kellett figyelmeztetnem arra, hogy szabálytalanul kanyarodott - mondja az egyik gyerek. A Pécs városi KBT a városi döntőn részt vevők közül 20— 20 kerékpáros és segédmotoros helyezettnek KRESZ-elmé- leti, valamint -gyakorlati továbbképzést szervezett, amit pedagógusok, a Volán, az MHSZ szakemberei tartanak, akik az őszi versenytől március közepéig, a megyei döntőig, hetente foglalkoznak a gyerekekkel. A segédmotorosok heti egy alkalommal az MHSZ pécsi gépjárműiskolájára járnak továbbképzésre. A fiúk a Janus, a Széchenyi, a Kodály, a Komarov gimnázium tanulói és az őszi versenyen a segédmotoros kategória helyezettjei voltak. Most ők is a megyei versenyre készülnek.- Milyen új dolgokat tanultok itt?- Az előadók nemcsak a KRESZ-szabályok tételes tudását, hanem azok helyes értelmezését is elmondják és számon is kérik tőlük — mondja Németh József. Amióta ide járok, nagyon figyelek arra, hogy a szabályokat betartsam, sőt még az ismerőseimet, barátaimat is próbálom oktatni.- Még a buszvezetők vezetését is kritikus szemmel nézzük - mondja Marosi Károly.- Szerintetek miért érdemes ezzel ennyit loglalkozni?- Ezt mi magunk között már megtárgyaltuk - mondja,1 Kása Zoli. — Megtanuljuk a közlekedési szabályokat és az ügyességi feladatok gyakorlásával reflexeink, vezetés- technikánk fejlődik. A Nemzetközi Balesetmegelőzési Szervezet, melynek hazánk is tagja, minden évben megrendezi kerékpáros és segédmotoros fiatalok részére az IKK és IK közlekedésbiztonsági versenyeket. Ebben az évben Lisszabon lesz a nemzetközi döntő helyszíne. A gyerekek nagyon készülnek és nagyon akarnak. Reméljük pécsi fiatalok is képviselik majd hazánkat a nemzetközi közlekedésbiztonsági verseny döntőjén . . . Bércesi György Fiatalok a helyes közlekedésért Az elmúlt héten rendkívüli ülést tartott Pécsett a Baranya megyei KBT mellett működő Ifjúságnevelési Szakbizottság. Fischer János, a Baranya megyei Tanács művelődési osztályának vezetője, a szakbizottság elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az elmúlt esztendőben bekövetkezett gyermekbalesetek magas száma fi* gyelmeztető. Fokozni kell a balesetmegelőző tevékenységet, a felvilágosító munkát, ehhez kell mozgósítani az erőket. Ennek érdekében közlekedési szakembereknek, szülőknek, pedagógusoknak közös nyelvet kell beszélni. Keresni kell annak a; lehetőségét, hogyan lehetne még többet tenni a fiatalkorúak közlekedésre nevelése érdekében. Gyimesi János r. alezredes, az MKBT ügyvezető elnöke a KBT-titká- rok kiemelt feladatává tette az ifjúság közlekedésre nevelését. Szólt a szülők felelősségéről és arról, hogy a nevelők a szülők segítségével és együttműködésével igyekezzenek fegyelmezett magatartásformákat kialakítani a fiatalokban. Végezetül a tanácskozás résztvevői javaslatokat tettek az iskolai közlekedési oktató-, nevelőmunka hatékonyabbá tételére.--------------- » ---------------Á pécsi KBT új kezdeményezése Magnetofonkazettán a KRESZ A KRESZ népszerűsítésének, a közlekedési szabályok megismertetésének új formájával kísérletezik a Pécs városi Közlekedésbiztonsági Tanács. Magnetofonkazettára párbeszédes formában feldolgozzák a. KRESZ-szabályokat, ezeket sokszorosítják, majd a város általános iskoláiban, középfokú intézményeiben a nagyszünetben lejátsszák. Eddig elkészült a gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályokat tartalmazó kazetta, s kísérletképpen a múlt héten már lejátszották az Egyetem utcai iskolában. Amennyiben a kísérlet eredményesnek bizonyul, úgy az iskolákon kívül munkahelyeken munkaközi szünetekben is lejátsz- szák a szabálymagyarázó kazettákat. A városi KBT nem titkolt célja, hegy ezzel az indirekt módszerrel azokhoz a rétegekhez szeretnének eljutni, akiket szervezett oktatás keretében - úrvezetők, gyalogosok, kerékpárosok - nem tudnak felkészíteni a helyes közúti közlekedésre. Az elképzelések között szerepel, hegy bizonyos időre a kazettákon túl magnetofont is kölcsönöznek. Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Fotósarok Mióta az üzletekben is megjelentek a videokészülékek, sokan kaptak kedvet, hogy a csodás lehetőségeket kínáló masinákat maguk is kipróbálják, használják. Aztán, amikor az árcédulákat is meglátták, rögtön rá kellett jönniük, hogy nem éppen olcsó szórakozás ez. Hiszen a legolcsóbb képmagnók ára is 60 000 Ft körül van, egy kazetta ára pedig 700—900 Ft. És ezzel még csak a televízióműsort lehet rögzíteni, illetve kész műsoros kazettákat lehet lejátszani. Aki saját felvételeket is szeretne készíteni, annak kamerát is kell vennie, ami újabb 60—80 000 Ft-ba kerül. Az OFOTÉRT pécsi üzlete elsők között kezdett foglalkozni a videoberendezések bizományi árusításával. Dr. Németh Ernőné üzletvezető szerint jelenleg egy átmeneti időszakban vagyunk, hiszen a jövő mindenképpen g készülékek széles körű elterjedését fogja hozni. A közületeken kívül tavaly 15 magánvásárlójuk volt, de jóval többet is el tudtak volna adni, ha nagyobb kínálatuk lenne. Úgy látszik a jelenlegi vámszabályok nem kedveznek a behozatalnak, illetve a legtöbben megtartják a behozott felszereléseket. Dr. Németh Ernőné a megoldást a hazai gyártásban1 vagy (és) az olcsó importban látná. Az előbbi téren történő próbálkozás eddig nem sok sikert hozott, mivel csak licencvásárlással sikerült megoldani, így a magyar készülék is ugyanany- nyiba kerül mint a nyugatiak. Az importról Magyar Lajos, a pécsi Konzum Áruház műszaki osztályának vezetője elmondta, hogy eddig három nyugati típust árultak, ők is ugyanabban az árkategóriában, amiről már szóltunk, s a behozott készülékek száma is igen alacsony. Napjainkban még nem könnyű, és főleg nem olcsó mulatság tehát ennek oz új szenvedélynek hódolni, így jelenleg csak szűk réteg rendelkezik videoberen- dezéssel. Annál dicséretesebb az illetékesek gyors és előrelátó intézkedése, mely szerint a fővárosban nemrég megnyílt videokölcsönző után - az országban másodikként — tavasszal Pécsett is nyílik egy ilyen üzlet Videotéka néven. Ez a Pécs városi Könyvtár és a Baranya megvei Moziüzemi Vállalat közös kezelésében a Bajcsy-Zsilinszky u. 10. alatti qyermekkönyvtárban fog működni, kezdetben közel 500 darab kazettával, melyeket napi 100—170 forintért lehet majd kölcsön venni. Maletics L.
