Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-26 / 55. szám

1985. február 26., kedd Dunántúli napló 3 Állami cég, szövetkezeti önkormányzat Á dolgozók közgyűlése Új szervezeti és működési szabályzat a Pécsi Agrokernél Beszámoló a fii. magyar jövőkutatási konferenciáról Magyarország 2020-ban Pécsi előadások, elismerés a kutatásokért Pécsnek Az új vállalatvezetési formák közül kétségkívül a legnagyobb érdeklődés a dolgozók közgyű­lése által irányított formát öve­zi, ami lényegében azt jelenti, hogy egyes állami vállalatok­nak is a szövetkezetekhez ha­sonló demokratikus játékszabá­lyokat kell követniük belső gyakorlatukban. A közelmúlt­ban a kétszáz fő alatti Pécsi Agrokernél - az ország me­zőgazdasági termelőeszköz-ke­reskedelmi vállalatai közül, de Baranya vállalatai közül is el­sőként — a dolgozók közgyű­lése titkos szavazással igazga­tót és vezetőséget választott, egyúttal megszavazta a vállalat új szervezeti és működési sza­bályzatát. Ismerkedjünk meg ezzel az új szereposztással! I közgyűlés Mielőtt szemelvényeket ad­nánk a dokumentumból, rövi­den az előzményekről. Az ala­pító nevében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter még a múlt évben bízta meg az Agroker igazgatóját, hogy két munkatársával egyetemben ké­szítse el a vállalat új szerve­zeti és működési szabályzatát, amit — merítve a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek gya­korlatából is — elkészítettek. Ezt véleményeztették a párt-, a szakszervezet és a KISZ-ve- zetőséggel, majd a bizalmi­akkal és a dolgozókkal, végül a minisztériummal. Az így fino­mított, javaslatokkal kiegészí­tett szabályzatot vitték az ala­kuló közgyűlés elé, s az áldá­sát adta rá. A szabályzat számos feje­zete közül az első a közgyűlés működését és hatáskörét rög­zíti. A vállalat általános irá­nyítását a közgyűlés látja el, melynek tagja a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó. A közgyűlést évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha tagjainak egynegyede az ok megjelölésével írásban kéri. A közgyűlésre a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet is meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha a dolgozók legalább kétharmada jelen van. A közgyűlésen felvetett és mea nem válaszolt kérdé­sekre 15 napon belül a dolgo­zónak írásban kell válaszolni, s ezt megfelelő módon a nyil­vánosságra hozni. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a vállalat középtávú ‘'•'vének meahatározása: te­vékenységi körének jelentős módosítása; a munkaerő fog­lalkoztatására vonatkozó je­lentős döntések meghozatala. Jelentős döntés, ha az a •dolgozók legalább húsz száza­lékát közvetlenül, személyesen érinti. Ugyancsak a közgyűlés hatáskörébe tartozik a válla­lat szervezeti egységei önálló vállalattá alakulásának, leány­vállalat létesítésének, to­vábbá a vállalat szétválásá­nak, más vállalattal való egye­sülésének elhatározása. A köz­gyűlés hatásköre az igazgató és a vezetőség megválasztá­sa, beszámoltatása, felmenté­se. Az igazgató megválasztásá­hoz és felmentéséhez az ala­pító szerv előzetes egyetérté­se szükséges. B vezetőség hatásköre Mi a szerepe a vezetőség­nek? A 7 fős vezetőséget — melynek tagja az igazgató is — 5 évi időtartamra, a vállalat közgyűlése választja. A vezető­ség tagjává az a dolgozó vá­lasztható, aki legalább egy­éves vállalati munkaviszony­nyal rendelkezik. A vezetőség összetételének tükröznie kell a vállalat összetételét, szervezeti felépítését. Tagjai között fizi­kai munkakörben dolgozók is legyenek. A dolgozó megvá­lasztására tett javaslatot a pártvezetőséggel és a szakszer­vezeti bizottsággal előzetesen egyeztetni kell. A vezetőség üléseit az igazgató vezeti, és egyúttal elnöke. A vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik, az ülések napirendjét munkatervben kell meghatá­rozni. A vezetőség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazat­egyezőség esetén az igazgató szavazata dönt. A vezetőség üléséin tanácskozási joggal — mint állandó meghívott — részt vehet a vállalati pórt- alapszervezet, a szakszervezet és a KISZ képviselője, valamint az ellenőrző bizottság vezető­je és a vállalat jogtanácsosa. A vezetőség a jog- és mű­ködési szabályzatban megha­tározott esetekben, valamint a közgyűlés határozatainak meg­felelően jogosult dönteni a vállalat szervezeti életével, mű­ködésével és gazdálkodásával kapcsolatos minden ügyben. Az igazgató felett a vezetőség gyakorolja azon munkáltatói jogokat, amelyek nem a köz­gyűlés hatáskörébe tartoznak, így például meghatározza feladatait, értékeli végzett munkáját, beszámoltatja, meg­állapítja alapbérét, prémium- és iutolomfeltételeit. A veze­tőség hatásköre a vállalat rö­vid távú, illetve éves terveinek meahatározása, a vállalat mór- lenének és eredménykimutatá­sának ióváhaayása, a felhasz­nálható jövedelem elosztása, elveinek meghatározása. A ve- 7etőséa hivatott dönteni olyan horderejű kérdésekben, mint a 10 millió forint feletti beruhá­zás. vagy az afeletti beruházá­si hitelfelvétel, a tervtől eltérő, 25 millió forintot meahaladó, rövid lejáratú hitelfelvétel, vaay a 3 millió forintot meg­haladó forrásátadás más szer­vezeteknek. Ezen értékhatárok alatt a döntés joga az igaz­gatóé. űz igazgató és a szakszervezet Bár nem volt kötelező, az Agrokernél öt évre háromfős ellenőrző bizottságot is vá­lasztottak. Feladata a közgyű­lés és a vezetőség határozatai időarányos teljesítésének és végrehajtásának ellenőrzése. Javaslati, illetve véleményezé­si joga van minden gazdálko- dásr érintő kérdésben, felelős- séarevonóst kezdeményezhet olyan esetekben, amikor az ellenőrzés eredménye hibás döntést, hibás teljesítést, vagy hűtlen, hanvao hozzáállást bi­zonyít. Lássuk végezetül röviden a vállalat igazgatójának iog- és hatáskörét. A vállalatot a dolgozók közgyűlése által funkcióiában öt évre megerősí­tett, illetve öt évre választott igazgató vezeti. Az iaazgatói munkakör pályázat útián is betölthető. At iaazaatónak a közgyűlés, valamint a vezető- séa döntési hatáskörébe tar­tozó kérdésekben az e testüle­tek határozatainak meafelelő- en kell eljárnia, eavébként a vállalat üaveit önállóan és fe- lelősséaael intézi. A közovűlés a választáskor meahatározza az iaazgató tekintetében a vállalat aoTdálkodásával kap­csolatos. több évre szóló lea- fontosabb követelményeket. Az igazgató munkájának értéke­lésekor, újjáválasztásánál vizs­gálni kell, a követelményeknek mennyiben tett eleget. Az igaz­gatót a közgyűlés évente egy­szer beszámoltatja a vele szemben támasztott követelmé­nyek teljesítéséről. A szervezeti és működési szabályzat a munkahelyi de­mokrácia fórumrendszeréről is intézkedik. A Pécsi Agrokernél az eddigi gyakorlathoz képest érdekes és alapvető változás, hogy a szakszervezeti taggyű­lés véleményezési hatáskörét átruházta az szb-re, miután a szervezettség csaknem 100 szá­zalékos. A dolgozók közgyűlé­se így tulajdonképpen megfe­lel a szakszervezeti taggyűlés összetételének is. A Hídépítő Vállalat komlói üzemének dolgozói igazán nem panaszkodhatnak, hogy unalmas, egyhelyben topogó munkát kell végezniük. Az el­múlt évben szinte mindig úton voltak, Debrecentől Győrig, Budapesttől Békéscsabáig. Dolgoztak az Árpád-híd fel­újításánál,» állványblokkokat készítettek, korlátot állítot­tak fel, és a híd vízelvezető rendszerét is ők építették. Te­vékenykedtek a metró aluljá­róiban. ívhidakat újítottak fel Debrecenben, Tiszavasváron és Hajdúszoboszlón. Egyik leglátványosabb és legsikere­sebb munkájuk a békési Ket- tős-Körös-híd megépítése volt, mely rekord idő alatt, egy év során fejeződött be. Győrúj- barátban egy tízezer köbmé­teres víztárolót építettek fel, feszítéses módszerrel. Dolgoz­tak Béta-aknán is, a távfűtő- vezeték építésénél, a pécsi szénmosónál különböző acél- szerkezeteket állítottak fel. Csongrádon az új vasúti Ti- sza-híd is az ő kezük munká­ját dicséri. Részt vettek a Fe­rihegyi új fogadóépület építé­sében, ahol a vízelvezető- rendszer kiépítése volt a fel­adatuk. Múlt évi termelési ér­Művelődési egyesületek fóruma A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa szervezésében művelődési egyesületi fórumot tartottak hétfőn Budapesten. Az összejövetelre elsősorban azoknak az egyesületeknek, kluboknak és művelődő közös­ségeknek a képviselőit hívták meg, amelyek munkáját eddig is segítették a helyi népfront­szervek, de képviseltették ma­gukat más, önállóan tevékeny­kedő közösségek is. Pozsgay Imre, a HNF OT fő­titkára bevezető előadásában elemezte az egyesületeknek társadalmunkban betöltött szerepét. Megállapította, hogy fontos, hasznos munkát vé­geznek, és ezért a különböző népfront-szervek segítik tevé­kenységüket. Utalt arra is, hogy a jövőben ez a segítség még sokoldalúbbá válik. tékük 25 millió forint, ennyit az idén is el szeretnének érni. Jelentős az üzem importki­váltó tevékenysége. Úgyneve­zett dilatációs berendezése­ket gyártanak, amelyeket ed­dig az NSZK-ból importál­tunk. Ez egy gumibetétes acél- szerkezet, mely a hidakon be­épített acélszerkezetek és vá­zak hőtágufását, illetve össze­húzódását egyenlíti ki. Az itt gyártott dilatációs szerkezetek a már beépített import szerke­zetek javítására is alkalmasak. Elsődleges céljuk, hogy a beépítendő különböző acél- szerkezeteket saját műhely- csarnokukban gyárthassák le, illetve állíthassák össze. Eb­ben az évben egy csaknem háromszáz négyzetméter alap- területű csarnok bővítési mun­kálatait kezdik el. Idén sem lesz kevésbé moz­galmas a munkájuk. Egyik ki­emelkedő feladatuk a gab- csikovó-nagymarosi vízilép­csőnél lesz. Májusra el kell készülnie egy 25 méter hosz- szúságú acélhídnak, amelynek érdekessége, hogy kilencven fokban el tud majd fordulni, s mindezt kézi erővel hajtják végre, épp úgy, mintha egy sorompót emelnének fel. Právicz L. A különböző időtávú tervek megalapozásához ma már el­engedhetetlen a jövőbeni fej­lődés lehetőségeinek tudomá­nyos feltárása. A gazdasági tervezés például akkor válik igazán hatékonnyá, ha kellően alapos, elemző prognózisokra támaszkodhat, s számolhat egyebek között a nyersanya­gok, az energiaforrások, a munkaerő és a népesség jövő­beni alakulásával. Az ezzel kapcsolatos eredményekkel a nemrég Budapesten lezajlott III. magyar jövőkutatási konfe­rencia vetett számot, egy­szersmind bizonyítva, a jövő­kutatás Magyarországon önálló tudománnyá vált és nemzet­közi elismerést nyert. Az aláb­biakban beszámolunk a konfe­rencia pécsi vonatkozásairól. A résztvevők három szekció­ban folytattak munkát: 1. Ma­gyarország 2020. 2. A 80-as, 90-es évek társadalmi gazda­sági fejlődése kritikus elága­zási pontjainak prognosztizá­lása. 3. A vállalati stratégiák prognosztikai alapozása. A ikonferencia pécsi előadói: dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója, aki az 1. szekcióban A magyar tele­püléshálózat 2020-ban címmel; és dr. Sipos Béla kandidátus, a Pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem docense, aki a 2. szekcióban tartott előadást A gazdasági fejlődés hosszú hullámainak felhasználása a prognosztizálásban címmel. Néhány gondolat Enyedi György előadásából: A tele­püléshálózat nagy távlatú elő­rejelzése valamelyest könnyebb feladat, mint a gazdasági-tár­sadalmi fejlődésé. A település- hálózat épített környezet jel­legéből fakad, hogy viszonylag lassan változik, érdemi módo­sulást csak hosszabb távú fo­lyamatok okoznak. Feltételez­hetjük, hogy a településháló­zatnak 35 év múlva várható új elemei csírájukban már többé- kevésbé jelen vannak. Az alapkérdés: a magyar telepü­léshálózatban koncentrációs vagy ezzel ellentétes folyama­tok fognak-e lejátszódni? Enyedi György ennek hat ele­mét mérlegelte, megállapítva. A belföldi szállítási igények mérséklődése arra kényszeríti a fuvarozó vállalatokat — köztük az ország legnagyobb közúti áruszállítóját, a mint­egy négyezerötszáz gépkocsi­val rendelkező Volán Tefut —, hogy az eddigieknél intenzí­vebben kapcsolódjanak be a nemzetközi áruforgalomba. A Volán Tefu 12 üzemigazgató­ságának már korábban ki­alakultak a nemzetközi fuva­rozási és szállítmányozási kap­csolatai, ám ezirányú munká­jukat nem hangolták össze, tevékenységüket egymástól el­szigetelten végezték. A vállalat most megalakítot­ta nemzetközi irodáját, amely koordinálja, szervezet­tebbé és gazdaságosabbá teszi üzemigazgatóságainak külföldi fuvarozásait, s napra­készen nyilvántartja az ex-1 port—import szállításokra al­kalmas eszközparkot. Ugyan­csak az iroda irányításával nemzetközi fuvarozási ismere­teket oktatnak a gépkocsive­zetőknek. Többféle módszerrel — egyebek között a pontos­ezek többnyire a települési de­koncentrációt erősítik, de nem zárják ki a koncentráció lehe­tőségét sem. A konferencia előadásairól tanulmánykötet jelent meg, melyben részletesen szó esik a három szekció módszertani kérdéseiről is. A helyzetképnek számos pécsi vonatkozása van, kiemeli a pécsi kutatók ered­ményeit a jövőkutatás terüle­tén. Idézzük: a hosszú hullá­mok módszerét, számítástech­nikával egybekötve a PJPTE jö­vőkutatási műhelyében műve­lik. Eddig a szén-, a nyersvas-, az acél- és a bauxittermelés- ben igazolták a nagy hullá­mok létezését 1921—1980 kö­zött. Vizsgálataikban a para­bolikus trendektől való eltéré­seket elemezték. A módszer ígéretes. Kutatásukat serkenti az „árciklusok” okozati felde­rítésének igénye is. A Pécsi Bőrgyárban a PJPTE vállalat- gazdaságtani tanszékével együttműködve a versenyárak bevezetése óta folyamatosan foglalkoznak a tőkés import- és exportárak előrejelzésével. A III. magyar jövőkutatási konferencia ajánlásaiban egyebek között megállapította, megérett a feltétele annak, hogy önálló jövőkutatási társa­ság alakuljon meg. Fokozni- kell a prognosztikai képzést az egyetemeken és főiskolákon, 1980 óta felsőbbszintű jogsza­bályok és módszertani irányel­vek írják elő a prognosztizálást adott területeken a vállalati és ágazati, valamint népgazdasá­gi szférákban. A szabályozók gyors változása viszont válla­lati szinten nem kedvez a táv­latokban való gondolkodás­nak. 1978-ban a II. magyar jövő- kutatási konferencián SzalaT Sándor akadémikus vitaindító előadásában még azt a szóno­ki kérdést tette fel, hogy van-e jövője a jövőkutatásnak? Az elmúlt hét év - mondhatnánk hét sovány esztendő — azt bi­zonyította, hogy a jövőkutatás­nak van jelene és jövője. Eb­ben szerepet játszott az 1973- as olajválság, a tudományos technikai forradalom, melynek következtében az események felgyorsultak és a jövő egyre inkább jelenné válik. ság és a jármüvek jó műszaki állapotának garantálásával — igyekeznek emelni a szolgál­tatások színvonalát. Az üzem- igazgatóságokkal közösen folytatnak piackutatást, s egyeztetik az egy-egy megbí­zással kapcsolatos műszaki, forgalmi és órkérdéseket. A Volán Tefu Vállalatnak 200—250 járműve vesz részt a nemzetközi szállításokban, va­lamennyi európai szocialista és tizenhárom tőkés országba fuvaroznak árut. Főként a ma­gyar külkereskedelmi vállala­tok megbízásából szállítanak külföldre, ám gyakran gondot okoz, hogy visszaútban nem tudnak árut szerezni az üres járművekre. Az új iroda — külföldi kapcsolatainak segít­ségével — visszfuvarok szer­zésével igyekszik növelni a te­herautók kihasználtságát. Megszervezte például, hogy az Ausztriába exportárut szál­lító Volán Tefu-járművek auszt­riai megbízás alapján vegyi anyagot és gépeket fuvaroz­zanak Törökországba. M. Z. Györújbarát-Csongrád-Gabcsikovo pp A metró új szakaszán beépítésre kerülő acélszerkezet hegesztési varratait csiszolják az üzem udvarán Fotó: Cseri László Áthidalják az importhiányt a komlói hídépítők Rotációs szerkezetek javítása is Nem egymástól elszigetelve Nemzetközi fuvarozási iroda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom