Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-24 / 53. szám

Ljubisa Samardzic belgrádi lakását hívom telefonon, és a ésöngetésre könnyed, de Surdának kitűnő a vérnyomása VDN-interjú Jugoszlávia legnépszerűbb férfiszínészével — Találkozunk Pécsett? a hírre, hogy Pécsett már árusítják azt a kalapot, amit Borivoje Surdilovicként viselt a Forró szélben, majd ked­vesen rááll az interjúra: — Halljuk a kérdéseket! — Milyen a vérnyomása, kedves Samardzic úr? — Köszönöm, az enyém ki­tűnő, de tudja, mindig van­nak emberek, akik nem sze­retnek dolgozni, és akiknél a vérnyomás jó ürügyet szol­gáltat egy kis lazításra, ká- vézgatásra. — Legalább húsz éve lát­juk önt filmen, képernyőn. Mióta filmezik? — Huszonöt éve játszom filmen, kizárólag film-, illet­ve televíziós színész vagyok, 67—70 filmben játszottam eddig. — És a színházi szerepek? — Csak a pályám elején játszottam színházban. Szent­nek tartom a színházat, min­dig ott vagyok az előadáso­kon, de csak nézőként. Kicsit bizonytalanul indult' a pá­lyám, 18 éves korom után rögtön elvégeztem a főisko­lát, majd játszottam Shakes- peare-t, Mrozekot, és már jól benne jártam a húszas éve­imben) amikor először hív­tak filmezni. — Hogyan formálta meg színészi személyiségét? — Mint mindenki, én is a korom, a környezetem része vagyok. Szülőföldem, a mai Jugoszlávia gyermeke, és ez­ért a mai, mindennapi em­bert akarom megformálni szerepeimben. Azt, akivel na­ponta találkozhatunk az ut­cán, vagy bárhol, őszinteség, meggyőződés, realizmus vezet a szerepeim megformálásá­ban. Az egyszerűség a leg­főbb vezérlő elvem, és úgy látom, ezt mindenütt szíve­sen fogadják az emberek. Az elmúlt hónapban Kínában jártam, új filmemet mutatták be, és a kínaiak pont úgy azonosulni tudtak velem, mint a hazai közönség. De ugyan-' ezt tapasztaltam a bolgár, a román, a lengyel vagy a ma­gyar nézők esetében is. — Ugyanakkor mindig jel­legzetesen jugoszláviai figu­rákat játszik ... — Igen, de szerintem mindegy, honnan fakad ez a figura, mivel népi alakról, az egyszerű emberről van szó. — Jugoszlávia mely részén született? — Niska Banja a szülő­helyem, Belgrádtól 240 kilo­méterre, Dél-Szerbiában. Ott, az ottani emberek között ját­szódott a Forró szél is. — Hallhatnánk a magán­életéről? — A családommal élek, van egy fiam és egy lányom. Jó férj akarok lenni és jó apa, hisz minél nagyobb biz­tonság övez a magánéletben, annál nagyobb bennem is a stabilitás, annál nagyobb biz­tonsággal tudom a munkám is elvégezni. — A legújabb szerepei? — Egy bolond kávéházi pincért játszom az Erőszak cimű filmben, ami olyan em­berekről szól, akik korántsem angyalok. Február 24-én, kezdem meg Zágrábban az Anticasanova című, ugyan­csak mai témájú film felvéte­leit. Ebben én játszom Casa­novát. — Mikor járt Magyarorszá­gon, és eljönne-e hozzánk a pécsi bányásznapra? — Az Ahol a vaddisznók járnak című tv-sorozat ma­gyarországi sugárzása után, 1972-ben hívtak meg Buda­pestre. Nagyon emlékezetes út volt, hiszen az év színé­szének választottak, és ját­szottam a SZUR-on. Való­színű, hogy az idén is sor ke­rül egy magyarországi lóto- aatásrn. és akkor szívesen el­jövök Pécsre is ... Gállos Orsolya Panoráma HASZNOS DIDERGÉS Múlt héten a rendkívüli londoni hidegben rendez­ték meq az Ifjú Európa el­nevezésű francia fürdőru­ha-divatbemutatót. Nicole Samad-nak, a képen di­dergő lánynok megérte a didergés, mert — miután kiderült, hogy remek vers­mondó is — egy angol té­véfilmre kapott szerződést. A LEGJOBB DENEVÉR Sokan az 1954-ben el­huny; Clemens Krausst tartják a legjobb Strauss- dirigensnek. Egykori Dene­vér-vezénylését most leme­zen is . kiadták Bécsben. Gerhard Mayer operakri­tikus szerint Clemens Kraussnak ez a Denevér­lemeze a legjobb, ami ed­dig a műről megjelent, mer; a karmester nem tisz­teli a karmesteri techni­kát, mégis — ízig-vérig szórakoztató zenét vezé­nyel és ízig-véria Strauss. BERLINI „HORIZONT" Idén, június 7-től 30-ig harmadízben rendezik meg Berlinben a Horizont nevű kelet, és dél-ázsiai színhá­zi fesztivált. A „Horizont" 85” műsorán több mint há­romszáz éves kínai operát, továbbá jcpán kobukit, va­lamint az indonéziai arja nevű zenés színházi műfaj egy alkotását mutatják be. FREMINGER ANYJA A cigány és én címmel az amerikai Little Brown kiadó megjelentette Otto Preminger életrajzát. A könyv kulcsmondata: „Anyámmal való kapcsola­tom mindig válságos volt!" Az alkotó és alkotás viszo­nyát elemezve az alap­mondat jelentős magyará­zat lehet Preminger film­világéhoz. (Földessy) Az égi vándor újabb látogatása A berlini Simlicissimus címlapja 1910-ben: Félelem a gáztól. S most: Szia öreg, megint itt va­gyok. Erb János rajza Közeledik a Halley- üstökös Szüzet akartak áldozni félelmükben Az idei év végén és jövő tavasszal földközelben lesz a JHalley-üstökös. Legutóbb 1910-ben volt látható egünkön ez a különös égi tünemény. Megjelenését évezredeken ke­resztül baljóslatú jelnek tekin­tették. Yue Tsung kínai csá­szár i. u. 712-ben lemondott trónjáról, amikor csillagászok jelentették neki az üstökös megjelenését. II. Harold angol király 1066-ban ugyanezért re­megve ült nyeregbe, amikor a hastingi csatába indult (Ott is veszett.) Legutóbbi, 76 évvel ezelőtti látogatásakor elterjedt, hogy a csillag csóvája gázzal fer­tőzi majd meg a Földet, ezért sokan gázmaszkot vásároltak. Az amerikai Oklahoma babo­nás polgárai — régi indián szokás szerint — szüzet akar­tak áldozni az ismeretlennek. Az üstökös küszöbönálló újabb látogatására alaposan felkészül a tudomány: megfi­gyelő készülékek tömege fi­gyeli majd naprendszerünk fáradhatatlan vándorát. A múlt év december 15-én és 21-én elsőként a szovjet űr­szondák, a Vega 1 és Vega 2 startoltak, hogy jövő év már­ciusában keresztezzék a Hal­ley útját. Ezeket követte a ja­pán MS—T5 égi megfigyelő, amelyet augusztus 14-én a ha­sonló Planet—A szonda követ. A tervek szerint 1985. július 2-án a Francia-Guayanából lövik fel a nyugat-európai or­szágok megfigyelő állomását, a Giottot. 1986 márciusában amerikai automata megfigyelő hold indul útjára. Természetesen földi megfi­gyelésben sem lesz hiány. Bal­lonok, rakéták mérőkészüléke­ket visznek a magasba, óriás teleszkópok fordulnak majd az üstökös felé, és a világ sok­ezer csillagászati megfigyelője kutatja majd az eget. Mi is ez a különös égi tü­nemény, amely a naprendszer torzszülötteként, változatlan ellipszis-pályán száguld a vi­lágmindenségben? A tudósok szerint megfagyott gázok és víz, melyhez porrészecskék csapódtak. Magjának átmérő­je mintegy öt kilométer, vilá­gító csóvája viszont kétmillió kilométer hosszan nyúlik el a világűrben. A tudósok azért tulajdonítanak olyan nagy je­lentőséget a Halley kutatásá­nak, mert az üstökös összeté­teléből következtethetnek a naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésére. Az első matematikus, aki az üstökös törvényszerűségeit le­jegyezte, Edmond Halley an­gol királyi csillagász volt. Há­rom korábbi, az (1531-i, 1607-i és 1682-i) üstökös megfigye­lése alapján arra a következ­tetésre jutott, hogy azonos jelenségről van szó. S amikor újabb 76 év múltán, 1759-ben — Halley jövendölésének meg­felelően — újra megjelent az égi tünemény, igazolódott az angol tudós tétele. Azóta ne­vezik Halley-üstökösnek. A csóva keletkezésére vo­natkozólag Fred L. Whipple amerikai asztrofizikus 1951­ben tette közzé elméletét. E szerint az üstökös felülete napközeiben gőzzé változik, s az így keletkezett gáz több ezer kilométeres burokkal ve­szi körül a magot. A „nap­szél" hatására azután ebből nő ki a több millió kilométer hosszú csóva. A japánok MS—T5 nevű szondájukkal 4—5 millió kilo­méterre akarják megközelíteni az üstököst, a Planet—A 200 ezer kilométerre közelítene. A szovjet Vega 1 és Vega 2 tíz­ezer kilométer közelségbe kell hogy kerüljön. A megfi­gyelések kiértékelésében egyébként amerikai tudósok együttműködnek szovjet kollé­gáikkal. A két Vega megfi­gyeléseire támaszkodva a nyu­gat-európaiak által felbocsá­tandó Giotto 500 kedvező esetben akár 100 kilométerre közelíti majd meg az üstököst. Gáti István Éles anyanyelvűnk 1. Azért sötét a tekinte­te, hogy ne lehessen ben­ne olvasni, * 2. Környezetvédő az is, aki szeretne tisztán látni. * 3. Mutatós növényünk a füge. * 4. Nemcsak ízlés dolga a legutolsó divatot leg­elsőként követni. * 5. A kezére pályázott, de a lábáról vette le. * 6. Egyesek hajlamaikkal, mások hajlataikkal tűnnek föl. * 7. Balgából bölcset fa­ragni ... fából vaskarika. 8. Parázs vitáknál a per­nyéi is el kell viselni. * 9. Ahol az érték hiány­zik, ott a hiány az érték. * 10. A tépelődő folyton magával szakít. Kerekes László Zsuzsannák és a kmk Hogy a lényeget tegyem az elejére: a kmk-ból — azaz a közveszélyes munkakerülésből -könnyen lehet ük-ami üzlet­szerű kéjelgést jelent. Kérde­zem is az egyik Zsuzsannát: kit nevez annak: — Hát, aki pénzért csinál­ja... A két Zsuzsa — a fiatalabb a B. Zs., két évvel idősebb — de ő is csak 22 éves lesz — T. Zs. — Budapestről jött Pécsre. A napokban. Csak úgy ... — Mondta a Zsuzsa, hogy menjünk el pár napra valaho­va vidékre — meséli B. Zs. — Pécsre gondoltunk, mert ő élt itt pár évet. Január 24‘én le­jöttünk. Február 5-én előzetes letar­tóztatásba kerültek a Pécsi Rendőrkapitányságon. A nyo­mozó asztalán egy jegyző­könyv, lényege: nem tudta a két lány kifizetni a Hunyor Szállóban a számlát. Három éjszaka aludtak itt. A többi éjjel? Itt is, ott is, munkásszál­láson, hirtelen felszedett pin­cérismerősöknél, az utcán meg­ismert egyetemi hallgatóknál. Mindkét lány a vendéglátó- ipar oldalvizein lavírozgatott, néha-néha dolgoztak is, rend­szerint úgy jutva munkához, hogy a szórakozóhelyek veze­tőit, személyzetét megismerve tőlük kaptak — s ez elsősor­ban B. Zsuzsára igaz — al­kalmi megbízásokat. T. Zsuzsa ugyanis egy időben egészen kitűnő helyen dolgozott, ami­kor megszaladt neki, összejött 20 000—30 000 forint egy hó­napban. — Ezt könnyű megszokni — mondja a csinos, a rendőrsé­gen a megszeppentség legki­sebb jelét sem mutató, jó ala­kú lány —, de leszokni róla annál nehezebb ... Meséli: volt egy barátja, há­rom évig éltek együtt, maszek volt az illető, nem engedte Zsuzsát dolgozni, s amikor ösz- szevesztek, ki kellett valamit találnia, hogy megszokott szín­vonalát tarthassa. Nem tudom, ezt a kmk-ban vélte-e felfe­dezni — a kérdésre ugyanis: mit talált ki, bölcsen hallga­tott —, de mindenesetre egy­szer már ez miatt elítélték há­rom hónapra. Csakúgy, mint a másik Zsuzsát, aki 20 napi el­zárást kapott. — Az a baj — panaszkodik most T. Zsuzsa —, hogy Pécsett nagyon kevés a szórakozóhely. Kocsma az bőven akad, de ahol egy átlagember jól érez­hetőé magát, olyan nincsen . .. Erre panaszkodik, keresztbe tett lábakkal ülve a nyomozó szobájában, tudva azt, hogy az előzmények ismeretében a kmk — ismét — az ő esetében már „nem semmi". B. Zs.-nek is volt jó helye — napi 800 forintot kapott —, „de a főnök már az első na­pokban célozgatott..Végül azért, ha csak pár napra is, de a barátnője lett. Kettőjük közül T. Zs. az oko­sabb. ő volt a meghatározó, a „forgatókönyvíró", ötleteit B. készséggel követte, s bár csú­nya dolgok elkövetése miatt nem lehet a szemükre hányni semmit, sejthető: ha a kmk ilyen biztosan tapad hozzájuk, hát nem messze a következő lépés sem. B. Zs. a nagy mesélő, egy digó gyerekről, akivel augusz­tus 20-án találkozott a nagy forgatagban, s azóta is szereti — mármint ő. a fiút —, az el­ső arab barátjáról, diszkókról, az újpalotai betonrengetegről. T. Zs.-nek viszont éles a nyel­ve: — Ha választhatnék, újság­író lennék, vagy néprajzkuta­tó ... Mert éppen arról kérdeztem: lát-e törvényszerűségeket törté­nete és a rendőrségi szoba között. Azután ő is mesélni kezdeti: hogyan kezdődött. El­vált szülők, 16 éves korától ön­álló albérlet, „akkor még nem voltam elzüllött". — Most az? — Találjon ki valamilyen ki­fejezést ... — mondja és elkö­szön. Mészáros Attila vasamapi határozott férfihang jelentke­zik. Jugoszlávia legnépsze­rűbb férfiszinésze jót kacag Ml & következő lépés?

Next

/
Oldalképek
Tartalom