Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-23 / 52. szám
Naponta 120 köbméter rönkfát dolgoz fel az ESTERER keretfűrészgép. Proksza László felvétele Cseri László felvétele Korszerű számvitel nélkül nincs korszerű vezetés Részletek dr. Trethon Ferenc, az SZVT elnökének előadásából vállalatvezetés korszerű módszereinek eredményes al- kalmazása, a változásokra való gyors és helyes reagálás feltételezi a belső adatszolgáltatás és -feldolgozás rendszerének megújítását Hogyan tovább a vállalati számvitellel? Ezzel kapcsolatosan, a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában tegnap kétnapos országos konferencia kezdődött, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezetei rendeztek. Óriási érdeklődés mellett, az aulában több mint ezren sereglettek össze, úgy, hogy a konferenciát márciusban megismétlik. A tegnapi együttes ülés nyitó előadását dr. Trethon Ferenc, az SZVT elnöke tartotta „Korszerű vezetés - korszerű számvitel" címmel, mintegy a konferencia alaphangját megadva. Néhány részlet a mé lyen szántó eszmefuttatásból A vállalati önállóság fokozódása nyomán kibontakozó és egyre inkább élénkebbé váló verseny közepette igen csak megnövekszik a számvi tel jelentősége, annak a gaz dálkodó egységeken belüli sú lya, ugyanakkor megnőnek a vele szemben támasztott igények is. A követelményeket azonban aligha képesek kielégíteni azok az előírások, amelyek évtizedekkel ezelőtt születtek, egy, a maitól lényegesen eltérő gazdasági környezet igényeinek megfelelően. A számvitel jelenleg azzal, illetve ténylegesen akkor válik a vállalatok működésének nélkülözhetetlen eszközévé, ha adatai — a termeléssel kapcsolatos elszámolásokon túlmenően — szervesen beépülnek a döntések folyamatába. Ehhez viszont az szükséges, hogy a számviteli adatok olyan információk alapjául szolgáljanak, melyek alkalmasak a vállalati elhatározások megalapozását biztosító végkövetkeztetések levonására, s hasznosításuk tudományosan megalapozott szabályozási és számítástechnikai módszerekkel történik. Egy másik adalék az előadásból: alapvető hiányossága jelenlegi pénzügyi-számviteli modellünknek, hogy alkalmat nyújt - szinte ösztönzi — a vezetőket arra, hogy csökkentsék a jövőt megalapozó pénzkiadásokat. Amikor a növekvő költségek, vagy az értékesítési gondok közepette nincs nyereség, azt rövid távon mégis biztosítani akarják, csökkentve a' kutatásra, fejlesztésre, a minőségjavításra, a marketingre, az emberi erőforrások növelésére fordított költségeket, melyek majd később kamatoznak ... A jelenlegi számviteli és pénzügyi rendszer problémája, hogy nem teszi lehetővé az egységes monetáris szemlélet érvényesülését. Végezetül még egy kiragadás dr. Trethon Ferenc előadásából: újra kell gondolni az elmúlt évtizedekben kialakult bizonylati rendet, módszereket, anélkül azonban, hogy a társadalmi tulajdon védelme háttérbe szoruljon. Észre kell venni, hogy a világ az irodai munkák automatizálásának irányába halad. Igaz, mindez a hazai fejlettségi viszonyaink között távlati feladatnak tűnik, ám a felkészülés mégsem mellőzhető. A konferencia délután négy szekcióban folytatott munkát, előadásokra - köztük baranyai szakemberek előadásaira — került sor, a résztvevők konzultálhattak. Ma újabb együttes ülésre, előadásra, összefoglalóra kerül sor. Miklósvári Zoltán Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a két kormányfő, illetve a küldöttségek igen szívélyes légkörű, beható tárgyalásain áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel az európai helyzet alakulására. A kétoldalú viszonyról folytatott megbeszélések előterében a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése állott. E dinamikus kapcsolatok jelenlegi szintjéről mindkét fél elégedetten nyilatkozott. A helyzet kedvező, jóllehet az Ausztriába irányuló magyar árukivitel összetétele még javítandó. E vonatkozásban tanácskoztak arról, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni áruinkat az osztrák piacon. Szóba került további termelési kooperációk lehetősége, valamint az, miként fejleszthetnék az együttműködést harmadik országok piacán. A gazdasági, vállalati vezetők, akik Lázár György kíséretében érkeztek Bécsbe, ugyancsak tárgyaltak partnereikkel. Részben már folyamatban lévő üzleteket tekintettek át a további együttműködés céljával, részben újabb kooperációs lehetőségeket kerestek. így lehetőségek volnának az együttműködésre az acél-, a textil-, (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület határozott a 75. nemzetközi nőnap alkalmából, a béke védelmében, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett munkásság, valamint a gyermekeiket példásan nevelő családanyák tevékenysége elismeréseként adományozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. export Minden mutató kedvező 13,5 százalékos nyereségráta - Az eredmény 82 millió forint — Piaci fellendüléssel kezdődött 1984., a VI. ötéves terv befejező szakaszában csökkenés helyett lényegi javulás következett be, és gazdaságunk minden mutatója kedvező — ezzel a magabiztos és perspektivikus megállapítással kezdte beszámolóját Csanádi Béla igazgató tegnap a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság mérlegbeszámoló értekezletén. S joggal! A termelési érték egy év alatt 16 százalékkal nőtt, a költségszintet 1,8 százalékkal csökkentették. Felgyorsult az értékesítés és 5,5 százalékkal csökkent a készlet. A munkabér 10 százalékkal magasabb, mint 1983-ban, és nagy jövedelmezőséggel 162 milliós exportot bonyolítottak le, 12 százalékkal nagyobbat, mint az előző évben. „Egyik legjövedelmezőbb erdőgazdasági vállalkozás most a fakitermelés". Bár nem egészen annyit termeltek ki, mint tervezték, — „a piac az év elején nem volt olyan rózsás, mint manapság” —, a szakmai színvonalat és a munka precizitását jelzi: a kitermelt meny- nyiség 52 százaléka ipari la. „1984 mindenekelőtt a fa feldolgozás éve volt" —, mondotta az igazgató. — Több faipari terméket állítottak elő, keresettebb és jövedelmezőbb termékeket és magasabb árat értek el. A Hosszúheténybe és Vajszlóba fektetett milliók most milliókat hoznak. Megnőtt a fűrészáru és talpfa iránti kereslet — ezek részarányát lényegesen megemelték, s mivel kevésbé jött be a kész parketta és bútorléc, termelésüket csökkentették. Felfutóban a parketta friz. Az importkiváltást szolgálta a bútorgyárak szá- márg készített díszléc és díszítő elemek. A vadgazdálkodás termelési értéke 30 százalékkal haladta meg a három évvel ezelőttit, az export 76 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági károk csökkentése érdekében fokozták a szarvaskilövést. Szarvasbika azonban kevesebb került terítékre, és a 192 bikából 11 volt aranyérmes. „A külföldiek is félnek már az aranyérmes bikától, vagy inkább az árétól." A kiesést vaddisznók és fácán- vadászatok kapcsolásával sikerült pótolni. „A több mint 100 tonna vadhús felveti annak a gondolatát — mondta az igazgató —, nem kellene-e azt feldolgozni és úgy exportálni." A vállalat 162 milliós exportjának kétharmada ipari fa és tűzifa. „A tűzifát jó lett volna itthon tartani, ez most hiányzik az ország energiamérlegéből, de az első negyedévben nem volt iránta kereslet." A fő exportcikk a fűrészáru és a léc. —- Exportjuk 10 százalékkal ugrott meg. — Hosz- szúhetényben és Vajszlón készterméket alig lehetett látni, vitték ahoqy elkészült. Faipari termékekből az export árbevétel négy év alatt 22 millióróí 52-re nőtt. A vállalat nyeresége 82 millió forint, 608 milliós árbevétel mellett — 62 százalékkal több, mint 1983-ban. A bevételarányos nyereségráta az előző évi 8,8 helyett 13,5 százalék. Az emelkedés 52 százalékos. S a nyereség 40 százaléka az exportban realizálódott. Nem- véletlen a nagyfokú exportorientáltság, ez hozza a legnagyobb eredményességet. Az exportban 20 százalékos a jövedelmezőség. Az eredményesség tette lehetővé, hogy a vállalat a nagy kintlévőségek ellenére mindvégig megtartotta fizetőképességét, 50 milliót fordítottak fejlesztésre, — „minden gépigényt kielégítettünk, amit az erdészetek bejelentettek", — s jobban tudták megfizetni munkásaikat. A 10 százalékos béremelés azt jelenti, hogy az átlagbér 51 000 rőt 56 400 forintra nőtt. Ennek köszönhető, hogy a vállalati munkáslétszám újra emelkedik. — Büszkék vagyunk az elmúlt év munkájára — mondotta Csanádi Béla igazgató. — Jó a költséggazdálkodásunk, nagy az exportteljesítmény, és a VI. ötéves tervidőszakot tisztességes eredménnyel tudjuk majd zárni. 1985-ben 100 milliót fordít a Mecseki Erdőgazdaság fejlesztésre, 12 százalékkal emeli a béreket, és ezen felül 8 százalékos részesedést kíván fizetni. Országos konferencia Pécsett Lázár György befejezte bécsi tárgyalásait Mérlegbeszámoló értekezlet az erdőgazdaságnál 162 milliós Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLII. évfolyam, 52. szám 1985. február 23., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Csernyenko választási beszéde * Szigetvár fejlesztési programja * Táppénzhelyzet Baranyában
