Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-18 / 47. szám
1985. február 18., hétfő Dunántúlt napló 5 Egészséges türelmetlenség, tenni akarás A küldöttek a felszólalásokat hallgatják Mecseki Szénbányák: Nem elég megőrizni az eredményeket (Folytatás az 4. oldalról.) jut o Hazafias Népfrontnak. A szövetségi politika gyakorlatában a párt épít a HNF adta lehetőségekre, s nemcsak a végrehajtás, hanem a tervezés időszakában is. így lehet egyre több résztvevője a várospolitika alakításának, végrehajtásának. Szekeres Istvánná, a Pécsi Bőrgyár igozgatója elmondta, hogy c Bőrgyár az átlagosnál is rosz- szabb külpiaci helyzetben teljesítette terveit. A termelési rugalmasság megteremtése sok emberi konfliktussal is jár, de ezeket vállalni kell nagyobb konfliktusok elkerülése végett. Hiszen éppen e rugalmasság eredményezte, hogy a tervidőszakban a bőrgyáriok jövedelme 25 százalékkal nőtt, s ezzel a szakágazatban az élen állnak. A pártértekezlet elnöke bejelentette, hogy 34 küldött kért szót, s eddig 19-en szólaltak fel. Indítványozta, hogy a felszólalásra várók az időre való tekintettel írásban juttassák el az elnökséghez felszólalásukat. Egységet a végrehajtásban is! Szentirányi József foglalta össze a vita tanulságait: a felszólalók kiegészítették a beszámolót, megerősítették azt a szemléletet, hogy Pécs város kommunistái, pártszervezetei jó úton jártak az elmúlt öt év alatt. Fontosnak tartotta, hogy ez az egység nyilvánuljon meg a pártértekezleten, s majdan a kongresszusi határozatok végrehajtása során is. A pártegységről szólva Szentirányi József hangsúlyozta: elviselhetetlen, ha valahol is „illegalitásban" vannak a kommunisták, ha nem kezdeményezők, ha elhallgatják a véleményüket, ha helyet adnak idegen nézeteknek. Kommunistának lenni ma nem más, mint egységesnek lenni a munkában; legyen a jól végzett munka a párttagok, a kommunisták legfőbb erénye. A pártértekezlet ezután egyhangúan elfogadta az MSZMP pécsi Városi Bizottságának írásos és szóbeli beszámolóját, a vitában elhangzottakat, valamint a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről szóló állás- foglalását, s a pártértekezlet határozati javaslatát. Á választás eredményei A vita lezárása után a pártértekezlet zárt ülésen folytatta munkáját. Wieder Béla, a jelölőbizottság elnöke terjesztette elő a bizottság javaslatait a városi pártbizottság tagjaira és a megyei pártértekezlet küldötteire. A titkos szavazás eredményeit Szabó Nándor, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette: a pórtértekezlet megválasztotta a 61 tagú városi pártbizottságot és 160 küldöttet a megyei pártértekezletre. Ezt követően az új pártbizottság megtartotta első ülését, melyen megválasztották a végrehajtó bizottságot, a testület új tisztségviselőit, munkabizottságait, kinevezték a pártbizottság osztályvezetőit. A pártértekezlet plenáris ülésén Novák Szilveszter ismertette a pártbizottság ülésének hatá- zatait. A pártbizottság első titkárának Szentirányi Józsefet választották meg, titkárai: Kovács József, Novák Szilveszter és Rákos János. A végrehajtó bizottság tagjai: Brun József, a B. m.-i Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, Csóka Éva, a B. m.-i Fényképész Szövetkezet fényképész szakmunkása, Főkéné Walter Mária, a Művészeti Szakközépiskola tanára, Fűzi Árpád, a Volán 12. sz. Vállalat igazgatója, Kovács József, a pártbizottság titkára, Novák Szilveszter, a pártbizottság titkára, Pallós Péterné, a Zsolnay Porcelángyár porcelánfestője. Piti Zoltán, a városi tanács elnöke, Rákos János, a városi pártbizottság titkára, dr. Rúzsa Csaba, a Pécsi Orvostudományi Egyetem adjunktusa, Somogyi Ferenc, a Sopiana Gépgyár géplakatosa, Szentirányi József, a városi pártbizottság első titkára, dr. Takács Béla, a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem egyetemi tanára. A fegyelmi bizottság elnöke Kovács Béla, a Hőerőmű igazgatója, a gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság elnöke Novák Szilveszter, a propaganda és művelődési munkabizottságé Rákos János, pz ifjúságpolitikai és pártépítési munkabizottságoknak pedig Kovács József az elnöke. A pártbizottság osztályvezetői: párt- és töm eg szervezeti Tószegi Rezsöné, gazdaságpolitikai: Kereszti László, propaganda és művelődési: dr. Csa- nálosi Sándorné, pártgazdasági és ügykezelési: Szaván Lászlóné. A megválasztott pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjai nevében Szentirányi József első titkár köszönte meg a bizalmat, majd a pórtértekezlet az Internacionálé eléneklésével fejezte be munkáját. A pórtértekezletröl tudósítottak: Bodó László, Kozma Ferenc, Mitzlá Ervin. Szenvedélyes, de mértéktartó, főként a mecseki szénbányászat, a Mecseki Szénbányáknál dolgozó csaknem 13 000 ember gondjainak megoldását kereső, sürgető hangulatban tanácskozott tegnap Pécsett, a József Attila Művelődési Központban a Mecseki Szénbányák pártértekezlete. Az értekezleten részt vett Deák László, az MSZMP KB tagja, dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára is. Tóth Tibor elnöki megnyitója után dr. Gábor János, a vállalati pártbizottság titkára mondott szóbeli kiegészítőt a pártértekezlet elé terjesztett írásos beszámolóhoz, valamint a XIII. kongresszusra kiadott irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalástervezethez. Dr. Gábor János elemzést adott a vállalat nehéz helyzetéről, de beszédében főként a jövőről, a gondok megoldási lehetőségeiről szólt. Bizonyítani kell a Mecseki Szénbányák életképességét, hogy az olyannyira szükséges anyagi és erkölcsi támogatást megkapják. A vállalati stratégiát egy szóval lehet megfogalmazni: korszerűsítés. Ez vonatkozik a széntermelésre, a szénelőkészítésre, ügyviteli munkára, műszaki-gazdasági irányításra, a vállalat szervezeti felépítésére csakúgy, mint az érdekeltségi rendszerre. A korszerű technika, technológiák alkalmazásához megfelelő képzettségű emberek is kellenek. Ezek képzése ugyancsak a vállalati stratégia szerves részét kell hogy alkossa. A saját tennivalók közül hangsúllyal szólt a munka, különösen a munkahelyi szervezésben rejlő jelentős tartalékokról, melyek hasznosítása immár elodázhatatlan feladat. Kiemelte a vállalat Tudományos Központjának tevékenységét. A korszerű bányászkodáshoz eddig is nagy segítséget adtak, a jövőben azonban a bányaművelés és a bányaveszélyek leküzdéséhez kell segítséget nyújtaniuk az eddigieknél is jobban. A vállalat az elmúlt években 1000 csalód új otthon teremtéséhez adott támogatást. Nagy mértékben javult az üzemegészségügyi szolgálat ellátása is. Végezetül dr. Gábor János megfogalmazta, hogy a jövőben sem passzív magatartással kívánják várni a segítséget. „Végezzük dolgunkat, arra van most legjobban szükség, nemcsak a mecseki szénmedencében, hanem mindenütt szerte a hazánkban.” A pártértekezlet vitájában nagyon sokan nyilvánítottak véleményt az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalásról, amelyeket a Mecseki Szénbányáknál dolgozó több, mint 2800 kommunista alapszervezeti taggyűlésein is megfogalmaztak. Ennek a fontos dokumentumnak ezúttal csak egyetlen részletére kívánunk utalni: „A XII. kongresszus legfőbb eredménye, hogy a gazdasági építőmunka legfontosabb feladatait sikerült teljesíteni. Jónak tartjuk a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseit. A jövő célja azonban nem lehet az elért eredmények megőrzése. A szénbányászat, ezen belül is a Mecseki Szénbányák, az elmúlt években nehéz helyzetbe került. Munkánkra a bonyolult és nehéz fizikai munka a jellemző, amelyet egészségre ártalmas és veszélyes körülmények között kell végezni. A bányászatban az élő és holt munka aránya eltér más iparágakétól, a beruházási költségek magasak. A mindennapok gyakorlata azt igazolja, hogy minden gyarapodás biztos forrása a hazai nyersanyag. A kitermelőipar hosszú távú program következetes megvalósítását igényli. Ezért javasoljuk, hogy a Mecseki Szénbányák fejlesztését magába foglaló liászprogram a kiemelt állami nagyberuházások között továbbra is szerepeljen. A bányászbérek kiemeltsége és vonzó hatása az utóbbi években csökkent. A társadalmi megítélés nem fejezi ki a nehéz és egészségre ártalmas értékteremtő munkát, és nem biztosítja a bányászat munkaerő-ellátottságát. A korábbi évek kedvező lakáshoz jutás feltételei is negatív irányba megváltoztak. A vitában, mint említettük, indulatoktól, szenvedélyektől ugyan nem mentesen, de mindenkor az előbbrelépés szándékával szóltak a küldöttek. Bischoff Antal arról beszélt, hogy a vállalat minden dolgozójának kötelessége szembenézni a hibákkal, legyen bár szó szűkebb környezetéről, vagy éppen a nagyobb társadalmi kérdésekről. Keszler Ferenc, a munkahelyi és üzemi demokrácia fejlődésének kedvező jeleiről szólt, ugyanakkor a szak- szervezet termelést segítő, egyben a dolgozók érdekképviseletének az eddiaieknél jobb szol- qálatát jelölte meg feladatául. Neu Géza, a komlói és pécsi szénelőkészítő összevonásával kapcsolatos kedvező ielenséqek- re hívta fel a figyelmet. Králl Zoltán arról beszélt, hogy Szászváron nincs munkaerő- hiány, sőt a fiatalok is szívesen vállalnak munkát ebben a bányaüzemben, ez a korszerűsítési, a munkát megkönnyítő intézkedéseknek köszönhető. Mere/ Emil örömmel jelentette, hogy a mecseki szénbányászkodás történetében először 1985 végére a széntermelés 30 —32 százaléka komplex gépesített fejtésekből történik. Erdősí Gyula a nagymányoki brikettgyárnak a lakossági tüzelőellátás biztosítására tett erőfeszítéseiről beszélt, néhány év alatt csaknem megkétszerezték a brikett-termelést. Tarczi Eszter elmondta, hogy a karbantartó üzem sok más fontos feladata mellett, az elmúlt öt év során 232 kiváló minőségű lakást épített a vállalat dolgozói számára. Deák László, az MSZMP KB tagja a bányászhivatás (foglalkozás) úgynevezett társadalmi ranglétrán elfoglalt helyének zuhanásáról beszélt. Balázs László, a munkaverseny-mozga- lom kiszélesítésének, új alapokra helyezésének lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos tervekről adott tájékoztatást. Tóth Tibor, a mecseki szénbányász munkásőrök áldozatos tevékenysénérő', míq Kulcsár László, a villamos üzem, a vállalat szakmunkás-utánpótlásának gondjairól szólt. Brandt Tibor, a mecseki szénmedencében dolqozó 3500 harminc éven oluli fiatal, az 1850 KISZ-tag képviseletében az ifjúsáai szervezet munkáiéról beszélt, míg Doszpod Zoltán hozzászólásából a munkásosztály vezető szerepének féltése csenaett ki. Köm- leiné Koroknai Mária a Kutatási Központ munkáiéról adott számot. Dr. Jerszi István, a XII. kongresszus óta eltelt öt esztendő munkájának minősítéséről, a felszabadulás 40 évének számvetéséről szólt, a kettőt ugyanis nem szabad szétválasztani. Mint mondotta, 1980 óta a leqfőbb gondunk, hogy megőrizzük a népqazdasáq stabilitását, nemzetközi fizetőkénes- séqünket, életszínvonalunkat. Sok mindenben ez nem volt gondoktól mentes, de a lénye- qet tekintve sikeres program volt. Méais, a 40 év alatt eltelt útra kell különös figyelmet fordítani, a magyar nép történetében ugvanis ilyen sikeres néay évtized még nem volt. A mecseki szénbányászok aondjairól, a pórtértekezleten elhangzottakról szólva bizakodásának adott hangot, hiszen éppen az elmúlt napokban kedvező elbírálás alá esett döntő fórumokon a bányászok olyan joqos iqénye, mint a vállalat pénzügyi helyzetének karbantartása, a föld alatti munka méltó elismerése, a bányászlakásépítési akció seqítése. Ehhez azonban — mondotta a pártbizottság titkára — a Mecseki Szénbányáknál dolgozó embereknek, mindenkinek személy szerint is meg kell önmagától kérdeznie: megtett-e mindent, hogy jobban menjen közvetlen munkahelyének, vállalatának dolga? Dr. Gábor János zárszava után került sor a választásra: a . pártértekezlet 41 tagú pártbizottságot választott, amelynek titkárául dr. Gábor Jánost választották. Helyettese Zentai József lett. A pártértekezlet a XIII. kongresszusra közvetlenül is jogosult volt három küldöttet választani: Deák Péter komlói vájár, Molnár Zoltán Pécs Bányaüzem csapatvezető vájára és Szécsi Zoltán, a szénelőkészítő üzem villanyszerelője nyerte el a pártértekezlet bizalmát. A végrehajtó bizottság tagjai: Batári Árpád, Bischoff Antal, dr. Gábor János, Gerner János, Kömleiné Koroknai Mária, Mérei Emil, Palotás Antal, Telek Zoltán és Zentai József. I. J. Fotó: Läufer László. A tanácskozás szünetében Dr. Gábor János szábeli kiegészítőjét mondja
