Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-02 / 31. szám

r A művész leghálásabb szerepei közül választ ,,A jutalomjáték olyan elő­adás, amelynek jövedelme a ; színtársulat valamely tagját illeti. Régi, ma már feledésbe merült színházi hagyo­mány (...) Jutalomjátékot engedélyezett az igazgató valamely népszerű művész ju­bileuma, visszavonulása vagy a várostól való búcsúzása al­kalmával is. A színész ilyen­kor rendszerint leghálásabb szerepét választotta, a közön­ség pedig ajándékokkal és virágokkal halmozta el őt. Szokás volt lapokra nyomta­tott ünneplő verseket, ún. szóróverseket osztogatni. .." —. olvasom a századelőt, szinlaposztót, vándortársu- lotokat fölidéző fogalom cím­szavánál a Színházi Kislexi­konban. ízlelgetem az ódon hongu- latú szó újszerű csengését. És nézem a hagyományos mére­Budapesti T avaszi Fesztivál Az idén harmadszor rendezik meg a Budapesti Tavaszi Fesz­tivált, ezúttal március 22-től 31-ig kerül sor a magyar mű­vészeti életet reprezentáló ese­ménysorozatra. Sok külföldi ér­deklődő foglalta le jegyét és szállodai szobáját: művészeti szakemberek, kritikusok, turis­ták: ez az időszak viszonylag holtszezon Európában a ha­sonló művészeti fesztiválok so­rában, és ez kedvez a BTF '85- nek. Az ünnepi nyitóhangversenyt március 22-én, pénteken este rendezik a Zeneakadémián: a Budapesti Fesztiválzenekart Fi­scher Iván vezényli, közreműkö­dik Kocsis Zoltán. Ezen a na­pon, mint a többin is, számos könnyű- és komolyzenei kon­certre kerül sor: a pesti Viga­dó, a Mátyás-templom, a Gun- del étterem (Benkóék), az Ope­ra, a Budavári Labirintus, a Korona Pódium és az Állami Bábszínház lesz egyebek között az események színtere. A mű­fajok: politikai revü, eszperan­tó nyelvű előadások, a prágai Company of Crazy Minies és a bécsi Freie Bühne vendégjáté­ka. A Budapest Sportcsarnok­ban Jethro Tull együttese lép fel. A következő napok érdeke­sebb eseményeiből: az Ex An- tiquis együttes és Ránki Dezső koncertje, a Párizsi Opera Ko­reográfiái Kutató Csoportjának vendégjátéka, folklórműsor gyerekeknek, sakk, vízilabda, párbajtőr, műugrás. Március 24-én a Vígszínházban fellép a Pécsi Balett társulata három egyfelvonásossal, a Győri Ba­lett Jön a cirkusz című produk­ciójával vendégszerepei a Sportcsarnokban. S ha már a balettnél tartunk: bemutatko­zik a leningródi Kortárs Balett­színház, az olasz Aterballett és a berlini Komische Oper tár­sulata. A dzsessz-kedvelők a márci­us 27-i dzsessz-fórumnak örül­hetnek (Gonda-Pleszkán duó, Alberto Zuckermann és Szak- esi-Lakatos—Bábos), kiváló or­gonaművészeink egy-egy temp­lomi koncertet adnak: Trajtler Gábor, Sebestyén János, Ko­vács Endre, Gergely Ferenc és mások. A Sportcsarnokban nem­zetközi rock and roll versenyt rendeznek. Ez idő alatt mutat­ják be Beethoven Fidelioját az Operaházban, Cziffra György több koncertet ad, egyebek között az Operában és a Bu­dapest Kongresszusi Központ­ban. A folklór-programok so­rában számos táncház, kirako­dóvásár lesz, a hagyományőr­ző néptáncegyüttesek III. Or­szágos Találkozóját március 30-án tartják A BTF idején szá­mos kiállítást rendeznek a fő- vá rosban. G. T. 8. HÉTVÉGE Jutalom játék Pécsett írások Martyn Ferencről, az emberről és a művészről Ritka könyvcsemege hagyta el a nyomdát 1984-es évszám- jelzéssel, sajnos, alacsony pél­dányszámban. A Baranya me­gyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában megjelent tizenhá­rom ívnyi kötetet Tüskés Tibor szerkesztette, csakúgy, mint az 1979-ben megjelent Töredé­keket. Az utóbbi Martyn Ferenc írásait adta közre, a most megjelent Közelítések a róla szóló vagy hozzá írott gazdag anyagból ad szemléletes válo­gatást. A Töredékek még ötezer példányban kerülhetett bolti forgalomba, a Közelítések ezer­kétszáz példánya bizonyára ha­marosan az érdeklődők által hiába keresett termék lesz. A Közelítések elsődleges ér­téke, hogy Martyn ürügyén a modern művészet általános megközelítéséhez is segítséget ad, kuriozitása pedig, hogy né­hány ma már csak a kutatószo­bákban hozzáférhető írást is közöl. A kötet írásainak háromne­gyede a már rangos Mestert megillető óhitattal írt vers, ta­nulmány, ünnepi alkalomra — évfordulóra — született eszme- futtatás, amit annak idején a Művészetben, a Jelenkorban, katalógusban vagy különlenyo- matban elolvashattunk. Közü­lük a két legizgalmasabb írás kétség kívül a tanítványoké: Lantos Ferencé és Keserű Ilo­náé. „Mindia feladatot adott, mindig problémákat sorakozta­tott fel, de megoldásokat so­hase javasolt” — írja mesteré­ről Lantos, egy olyan korban, amelynek hazai művészeti köz­élete tele volt ízlés- és stílus­terrorral, s létezett uralkodó és önmagát egyedül üdvözítőnek tartó irányzat. Martyn a saját „kézjegy" megteremtésére ösztönözte ta­nítványait, talán ezért is van oly kevés közvetlen tanítványa. Keserű gyermekként apróléko­san megfigyelte, milyen ala­possággal tisztítja meg a Mes­ter munkáia végeztével palettá­ját. Ez a rituális tisztasáa-igénv alapmagatartást sugallt. A qyermeklánnyal a festő felnőtt­ként beszélt a szakmáról: „Min­den jelentős volt, amit mon­dott. Emlékszem közléseire, amiket félig sem értettem, de attól kezdve gyötörtek, hogy a mélyükre hatoljak. Gondolato­kat helyezett el számomra az időben." Martyn művészetéről szólva hemzsegnek a bölcsességek a kötetben. Legpuritánabbul a jóbarát és nemzedéktárs költő, önnön iműfajának a festővel azonos rangú művelője, Weöres Sándor mondja ki, a Budai Várban, az életműkiállítás meg­nyitóján: „Zene hatja át a vi­lágot. Martyn ennek a mély és örökös zenének vonalakra, szí­nekre fordítója." Igazi szellemi izgalmat a nemzedéktársak írásai szerez­nek. Az eddig is jelen volt a köztudatban, hogy Kállai Er­nő, Martyn egyik első méltató- ja művészi zsenijének felisme­rője. De milyen méltatlanul fe­ledkeztünk meg Rabinovszky Máriuszról, aki már 1929-ben a Nyugatban „Művészeti rela­tivizmus” címmel írt elragadó bölcsességgel, európai áttekin­téssel a tamás Galéria akkori tárlatáról! S aki a Sorsunk 1948/2. számában publikált Le­velében az ideológiai harc leg­érdekesebb művészetelméleti kérdéseiről szól: polemizált Lu­kács Györggyel, gondolatokat sorakoztat föl az előretörő se­matizmus frázisai ellen, majd ezt írja: „Azt hiszem néhány évtized múltán ki fog derülni, hogy műveid nem vétenek sem a valláserkölcs, sem a pártfe­gyelem ellen, és duzzadó opti­mizmusuk társadalomépítő." Nem fantomokkal csatázik a levélnek álcázott szenvedélyes vitairat. Hisz már két évvel ko­rábban megjelent a Szabad Népben a proletkultos Háy Ká­roly László rafinálton ledoron­goló bírálata, aki — miután el­ismeri, hogy „Martyn piktúrá- ia kétségtelenül kiemelkedik hazai elvont művészetünk át­lagából" — terhes örökségről, készen átvett sémákról, mint uraságokról levett szűk ruhák­ról ír, amelyek akadályozzák Martyn erőinek szabad kifejté­sét . .. Mindez az Európai Isko­la indulásakor jelenik meg a pártközpont kulturá'is osztály- vezető'« tollóhól. Kár, hogv az „ellenlábasokat” egyedül Háy írása képviseli a kötetben. Mindiq ünnep, ha Hamvas Béla írás kerül a kezünkbe. A Sorsunk 1946. 2. számában a Képzőművészeti Főiskolán ren­dezett ayüjteményes Martyn-ki- á'lításról a felszabadulás után eufórikus állapotba kerülő progresszív értelmiség jellemző lelkesedésével ír. Egy évvel ké­sőbb, feleségével, Kemény Ka­talinnal közösen iegvzett For­radalom a művészetben című könyvében a Martynnak szen­telt feiezet eayben a hazai el­vont művészet sajátos értékelé­se. Ideje Hamvas három évti­zedes gondolatait újragondol­ni. Tüskés Tibor jól válogatott és kitűnő könyvet szerkesztett. Ta­lán — a fiatalabb olvasók ér­dekében — nem ártott volna jegyzetanyagát kiegészíteni a tett írások szerzőinek ismerteté­sével. Húsz Mária Kilencven esztendeje, 1895- ben született Nagyenyeden a magyar ploretárművészet egyik nagy alakja, József Attila és Derkovits Gyula sorstársa, nem­zedéktársa, szövetségese. Bizo­nyos munkamegosztás jellemzi Derkovits és Dési-Huber azo­nos hőfokú és eszmeiségű kül­detését a témaválasztásban. Ök ketten a harmincas évek magyar festészetének ikercsill- lagai. Életrajza arról tudósít, hogy autodidakta volt, Gorkij­hoz hasonlóan az éltet és a kor egyetemére járt. Természe­tesen rajzi tanulmányokat foly­tatott, s mikor előkészületei be­fejeződtek, akkor kezdett fes­teni 1928-ban. öntudattal fes­tette a munkások világát, kör­nyezetét. és még az ettől elté­rő témákban is a jövő látóha­tára dereng fel. Mérlegelő al­kat volt, aki helyes és teljes tá- iékozódás nyomán érte el irányzatának optimumát azál­tal, hogv Cézanne, a kubizmus és a konstruktív irányzatok minden eredményét szelektálva összeaezte munkásságában. Tu­dott elhaavni és kiemelni. A szociális téma hitéből és szo- liHaritásából fakadt; az érték már össrnontosított és fegyel­mezett tehetségéből. Derkovits és Dési-Huber a festészetet a harmincas években a társadal­mi iaazság szolgálatába állí­tották. Mindketten képességük felsőfokán. Igaz, Dési-Huber István világa partikulárisabb, s ha nem is éri el Derkovits egyetemességét, művészete szu­verén érték. Ennek magaslata a Guberáló, az önarckép, a Viharmadarak, a Gyárkémény. 1944-ben halt meg Budake­szin. 1948-ban poszthumusz­ként, elsők között kapta meg Derkovits Gyulával együtt a Kossuth-díjat. Életművének kiemelkedő al­Három táncművész önálló estje a búcsúévadban, 25 éves jubileumukon tű színlapot. JUTALOMJÁTÉK. A Pécsi Nemzeti Színház hir­deti benne . a Pécsi Balett 25 éves jubileuma alkalmából három alapítótag vezető mű­vészének önálló estjét: 1985. február 5-én, kedden 19 óra­kor, a nagyszínházban. Bretus Mária Liszt-díjas, érdemes művész; Uhrik Dóra Liszt-díjas, érdemes művész, valamint Hetényi János Liszt- díjos művész jutalomjátéká­nak lehetnek tanúi az elő­adás nézői, a három művész negyedszázados jubileuma és búcsúévada alkalmából. Hogy visszavonulnak-e vég­leg a színpadi szerepléstől? Ezt nyilván eldöntik majd, ha itt lesz az ideje. Egyelőre a jutalomjáték minden kritériuma együtt van. (Bizokodunk, a várostól való búcsúzás kivételével.) Az is, hogy leghálásabb szerepeik közül választottak. Eszerint műsorukban Lajtha László zeneművére készült Eck Imre- koreográfiát Kötelékek cím­mel; Tóth Sándor koreográ- tiáját Mahler IX. szimfóniájá­nak 4. tételére Sikoltások címmel s Bartók A csodála­tos mandarin-iát (koreográ­fus: Eck Imre) fogják táncol­ni Hetényi János, Uhrik Dóra, illetve Hetényi-Bretus Mária főszereplésével. A bensőséges színházi ha­gyomány fölelevenítése a ba­lettjubileumi programsoro­zat egyik ünnepi estjének ígérkezik, W. E. Nívódíjas a Focus-csoport A pécsi Mecseki Fotóklub Focus-csooortját a Népmű­velési Intézet nívódíjban ré­szesítette. A csoport tagjai évek óta eredményesen sze­repeltek a hazai és külföldi kiállításokon. Tagjai Harnó- czy Örs, Marsalkó Péter, Kál- mándy Pap Ferenc, Cseri László és Borbély Tamás. 1978-ban alakult a Focus- csopor; a Mecseki Fotóklubon belül. Tagjai a fényképezés­ben rejlő lehetőségeket ki­használták, és közelíteni kezdtek a képzőművészet és határterületei által felszaba­dított újfajta gondolkodás- és látásmódokhoz. Képeken szereplőkkel együttműködve születnek meg az alkotások, nemegyszer a látványtól szin­te teljesen elszakadva. A je­lenségeket nemcsak tudomá­sul veszik, hanem elő is idéz­nek eseményeket. A megidé­zett és felelevenített helyze­tekről gondolkodó, meditativ jellegű képeket készítenek. Az önmaguk teremtette vilá­got olyannak láttatják, ami­lyennek ők átélték, A fotó­zásban rejlő lehetőségek legvégső határáig is elmen­nek. Műveikre általában a lá­tomásszerűség, a hátborzon­gató asszociációk, az érzé­kelhetően megfejthetetlen jelenségek képi megformálá­sa a jellemző. A képek jelen­tésvilágát több esetben a lát­ványtól teljesen függetlenül, nemegyszer a különféle lát­ványelemeket összekapcsol­va alakítják ki. A Mecseki Fotóklub Focus- csoportja az elmúlt évben először készített fiatal pécsi költők verseire művészfotókat. Versképészeti kiállításukkal szerepeltek már a megye ha­tárain kívül is. Az elmúlt években tárlatokat rendeztek Pécsett, Szegeden, Budapes­ten, Debrecenben, Kaposvá­ron, Szentendrén, Szentesen, Szombathelyen, Isztambul­ban, Torinóban, Malmőben. Lahtiban és Zágrábban. Sz. K. A Focus-csoport: Harnóczy Örs, Marsalkó Péter, Kálmándy P. Ferenc, Cseri László és Bor­bély Tamás. Fotó: Cseri László kotásai a Magyar Nemzeti Ga­lériában láthatók, sok műve ke­rült megőrzésre a Szombathe­lyi Képtárba. Losonci Miklós Önarckép I Déli pihenő Dési-Huber István emlékezete Közelítések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom