Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-16 / 45. szám

12 Dunántúli napló 1985. február 16., szombat Gyerekek VN . Gyermek­rajz A HNF megyei Bizottsága és a Dunántúli Napló gyermek- rajz-pályázatán második díjat nyert az óvodás korosztályban Panyik Emese (6 éves) „Az én családom” című munkája. Óvó­nők: Hódosi Sándorné és Kré- mer Kata. A díjak kiosztásának az idő­pontját és a díjazottak munkái­ból rendezendő kiállítás meg­nyitásának helyét és idejét la­punkban közöljük majd. Előre­láthatóan április első napjai­ban kerül sor mindkét esemény­re. Televízió VERSENGÉS KORIVAL ' Javában dúl a tél. Ilyenkor sokan a szobába szorulnak, és az ablakhoz dugott orral fantá­ziáinak a tél szépségeiről. Pe­dig a dolog sokkal egyszerűb­ben is megoldható, hogy játsz- szatok és mozogjatok is. Csak néhány gyerek kell hoz­zá korcsolyával, és sok jó já­tékötlet a koriversengéshez. KORCSOLYALIMBÓ A limbótánchoz állványt kell felállítani: két rúd közé egy ál­lítható keresztlécet. Ez alatt kell előbb állva, majd megha­jolva, leguggolva, sót majdnem a jégre feküdve áthaladni. A győztes az, aki a legalacso­nyabb lécállás alatt is át tud RÓKAVADASZAT Helyezzetek el a jégen lehe­tőleg minél több apróbb tár­gyat (akár kartonbál kivágott rókarajzot). Adott jelre a pá­rok szertefutnak, és az a győz­Téli játékok tes, aki többet tud összeszedni. A versenyt szervezhetitek egy párosnak és több párosnak is. Sőt, kieséses bajnokság is le­het belőle. TARSASFOGÓ Erőt, ügyességet és kitartást igénylő játék. Két korcsolyázó egymás mellé áll, kezüket ke­resztben összefűzik, és a har­madik társuk erre ül (gólya vi­szi a fiát...). Az egyik hármas lesz a fogó, nekik kell a töb­biek közül valamelyik csapatot elfogni. Aztán cserélnek, és az elfogott „hármasfogat” lesz a fogó. HOKI-ABC Érdekes játék lehet, ha sze­reztek egy gumikorongot (fá­ból is lehet), és lécből össze­üttök egy hoki botot. Ezen kellé­kek segítségével végigjátszhat- játok a hokizás ÁBC-jét. Kez­dődhet korongvezetéssel. Bővít­hető akadályok közötti felada­tokkal. (Slalom, kapott átadás lekezelése után labdavezetés stb.) Aztán következzék a ko­rong adott célba továbbítása, előbb álló, majd mogzó célba. Végül a kapura lövés zárja az iskolázást. Előbb csak nagyobb kapuba csúsztassátok, aztán ki­sebb célba. Végül jöhet a ko­rong emelése, magasabb sa­rokba juttatása. TRÉFÁS FELADATOK A felállított akadályok között a jégen egy seprűvel ping­ponglabdát kell vezetni időre. A hokikorongot korcsolyázás közben lábbal egyengetni fel­állított bábuk között. Hasonló akadályokat ti is ta­láljatok ki! Horváth Mihály Henri Pourrat: A két molnár meg a szénégető (Francia mese) Fiatal kezek, ősi mesterségek Pécsi műsor ajánlásával kezdhetjük a jövő heti televí­ziós program áttekintését. Fia­tal kezek, ősi mesterségek cím­mel a magyarlukafai néprajzi táborról forgatott filmet Hársá- gyi Margit szerkesztő-riporter, Lajtai György operatőr és Bük- kösdi László rendező. Lukafán 1979 óta nyaranta néprajzi tá­bort szervez a Janus Pannoni­us Múzeum: a Baranya megyei Tanács segítségével pályázat révén országos érdekességűvé vált ez a kis falu. A nomád kultúrák ma is élő emlékeit tanulmányozták, tavaly nyáron például, amikor a film készült, a jurtakészítést gyakorolták. Lukafa a kis falvak megmenté­sének egyik lehetőségét mutat­ja be: két család — népi ipar­művészek — letelepedtek itt dolgozni. Adásidő: február 19., kedd 17.30. Szerdán 17.30-as kezdettel a második műsorban Ki vagyok én? sorozatban egy Mátra vi­déki falu óvónőjének vendégei budapesti színészek, újságírók és híres rockegyüttesek lesz­nek. 20.10-kor a Budapesti Kongresszusi Központ nyitó díszhangversenyét közvetítik: Beethoven IX. szimfóniáját elő­adja az MRT énekkara és ze­nekara, vezényel Lehel György. Csütörtökön 20.00 órakor kezdődik a Széchenyi napjai című hatrészes tévéjáték-soro­zat, pénteken 20.00 órakor is­mét jelentkezik a Tóksó, Vitray Tamás műsora. Új ismeretterjesztő filmsoro­zat indul útjára szombaton 14.20-kor Kalandozás a nö­vényvilágban címmel: a fran­cia tévéseknek a növényvilág fejlődéstörténetét bemutató so­rozatát a gyerekeknek is ajánl­juk, főként a színestévé-tu- lajdonosoknak szerezhet majd sok gyönyörűséget. 14.55-kor kezdődik a Sors­társak, a pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja. Elő­ször egy kis illemkódexet lá­tunk: arról beszél egy pécsi orvos, mit illik és mit nem a beteglátogatóknak. Pécsett ké­szült a film egy érsebészeti operációról is. A dohányosok különösen figyeljenek: egy 46 éves férfi dohányzástól elme- szesedett ereit láthatják. Riport készült Pécsett, a szociális foglalkoztató új épületében és Hidason, ahol egy szerencsét­lenül járt és nehéz körülmé­nyek között élő családot segít Zobák-bányáról Agócs Attila és szocialista brigádja. Végül egy riportfilm a balkezes óvo­dások, iskolások felnőtt környe­zetének ad hasznos tanácso­kat. Szombati műsor még a Nanuk, az eszkimó című, 1920- ban készült amerikai doku­mentumfilm is, amely a maga műfajában ritkaságnak számít. (20.00, tv 2.) A vasárnapi mű­sorból Cziffra György és Ko­csis Zoltán Chopin-felvételeit ajánljuk figyelmükbe (19.10, tv 2.) G. T. Rádió Zenei kívánságműsor VERESS MIKLÓS Fehér farsang Farsang, farsang, fehér farsang: dombok nevetése szánkó. Amig foszlós, kapd be gyorsan, baracklekvárral a fánk jó. Sok mogorva kőszobornak, fején fehérük a csákó. Szelek felhőket sodornak, s nagy pelyhekben hullik ránk hó. Vakit a rét fehér inge, hallgatásba butt a lanka, panaszát a meg-meglengö ágon sírja pici cinke. Csupa hó a madárfészek, s alatta az ág merengő: hangolnak már a zenészek, megszólal majd a keringő. A keringő meg a tangó, hogyha elcsitul a lárma, se autó, se si, se szánkó — s elszunnyad a sok madár ma. Nyírfa, nyárfa valahány van, mint valami büszke dáma fehércsipkés tüllruhában készül a farsangi bálba. Farsang, farsang, fehér farsang: csipkebokron hóuszály nő. Hogyha hajnal kürtje harson, lesz belőle bálkirálynő. KISS BENEDEK Kis babonák Bal fülem csendül: jóhir! jóhir! Cseng, cseng a jobb fül: balhír 1 balhir! Bal fülem csendül — cseresznye ropog, csendül a jobb fül — jégeső kopog. Citera zendül, furulyaszó sir — balhir: jobb fül, bal fül: jóhir I TÖRŐ ISTVÁN A fogyó Hold Ezüst sarló van az égen, alig ér át a vidéken, világa is csak pislákol, az is fél, aki bátor, fényes kifli fent a Hold, megennék a csillagok, hogyha ugyan elérnék, s talán ki is fizetnék, de a Nap ezt nem hagyja, elbújtatja hajnalra, megfürdeti, ágyba dugja, s gömbölyű lesz hetednapra. Egyszer egy szénégető elin­dult Spanyolországba. Találko­zott az úton két molnárral. Hárman mentek tovább. Egy kenyéren éltek. És minthogy a szénégetőnek volt a legtöbb elemózsiája, leginkább ő ci­pelte az iszákot. De hosszú ám az út Spanyol- országig! Még oda sem értek, már alig akadt egy kis elemó­zsia az iszák fenekén: csak egy kis liszt meg egy darabka túró. A két molnár, a két minden hájjal megkent gacfickó, látta, hogy útitársuk együgyű ember, akit igen könnyen rá lehetne szedni. — Lepényt kéne sütni! - mondta az egyik molnár. - Csakhogy — tette hozzá a má­sik -, nagyon kicsinyke lesz az! — Ha háromfelé osztjuk, — fűzte a komája —, alig jut belőle hármunknak valamics­ke. Arra gondoltam, azé legyen a lepény, aki ma éjszaka a legszebbet álmodja. A szénégető nem szólt rá semmit. Beesteledett. Egy tölgyfa alá telepedtek. A szénégető tüzet rakott, az egyik molnár vizet hozott a patakról, a másik megsütötte a lepényt. Amikor mindennel megvol­tak, lefeküdtek a fa alá alud­ni. A két molnár húzta a lóbőrt, a szénégető hallgatta, hogyan horkolnak. A meleg lepény il­lata az orrába szállt. Fölkelt és mind megette. Aztán újra lefeküdt és ő is elaludt. Reggel a két molnár felnyi­totta a szemét.- Haliga' csak, barátaim - mondta az egyik molnár -, el­mesélem, hogy én mit álmod­tam. Fölkapott két angyal, föl­vitt az égbe, s láttam a poklot a magasból. A másik molnár is elmesélte az álmát:- Hohó, engem is fölkapott ám két angyal! Csakhogy en­gem a mennyországba vittek! Micsoda kerteket, micsoda vi­rágokat láttam! Ekkor azonban észrevették, hogy a szénégető még édes- deden alszik. Megrázták. — Hé — kiáltotta —, minek vertetek föl!? Éppen most ál­modtam a legszebbet!- Pajtás — ébresztgették a molnárok —, azé a lepény, aki a legszebbet álmodta az éjjel. — Én nem tudom, hogy ál­modtam-e - mondta a szén­égető -, de ti elmentetek pok­lot meg mennyországot nézni, én meg ittmaradtam. Gondol­tam, úgyse jöttök vissza, hát fölkeltem és megettem a le­pényt. Győri László fordítása A ima délelőtti JÓ PIHENÉST (magazin első részében - amint azt Müller István szerkesztő­műsorvezető elmondotta — „friss helyzetképet adunk a közlekedésről, a távfűtésről, vi­zeink jegesedéséről, elmondjuk a hétvége sport- és kulturális eseményeit, majd a reggeli frissítőnek szánt zenei negyed­óránk után állandó rovatunk jelentkezik „Bűnesetek - tűz­esetek" címmel. 9 órakor mond­juk el a híreket és kapcsoljuk a POTE auláját, ahol ezen a napon a pécsi városi pártbi­zottság tartja értekezletét. A helyszíni közvetítés után ripor­tok 9 óra 30 percig, amikoris beszélgetést hallanak „Hozzon egy vendéget magával" cím­mel. A szerkesztő választása ez­úttal dr. Koltai Dénesre, a Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem közművelődési csoportve­zetőjére esett. Hogy ő kit hoz magával, az a műsorban de­rül ki. Mint ahogy az is, kinek a zenei kérését teljesítjük ezen a napon. Rendhagyó módon ugyanis Lenk Irénnel abban egyeztünk meg, hogy a ripor­tok és beszélgetések között ze­nei programunkban kívánságo­kat teljesítünk a szerkesztősé­günkbe küldött kérések alap­ján.” A VASÁRNAPI MAGAZIN el­ső fele ezt az alcímet viseli: „Emberek, emlékek, dallamok.” A dokumentumösszeállításlbari szemtanúk idézik fel a 40 év­vel ezelőtt történteket. A hí­rek, a nap eseményeinek is­mertetése után SZERKESSZÜNK EGYÜTT címmel kívánságmű­sor, közben a mohácsi busó­járásról tudósít Tiszay László, és egy busómaszk-készítővel be­szélget. A hétfői RÁDIÓPOSTA-ban visszatérnek egy januárban el­hangzott riportra, nevezetesen egy lakásfelújításra, és meg­nézik, hányadán is állunk a gyermekétkeztetéssel. A kér­dés: hogyan kell értelmezni az ezzel kapcsolatos új rendelke­zéseket. Válaszolnak hallgatói levelekre, és jelentkezik a „Ta­nácsadó" című állandó rovat. Közzéteszik a mohácsiak pa­naszát, akik azt kérdezték: mi­kor kapnak olyan fűtőtesteket, amelyek fűtenek is. A műsor egyik riportere néhány percre számlázó lesz egy szövetkezet­ben, ebbéli tapasztalatainak összegzését hallhatják majd. A műsor telefonszáma: 10-424. Hívható a 17 óra 5 perces adáskezdéstől a 18 órás befe­jezésig. A szerkesztő, Müller István várja a hallgatók tele­fonhívásait. Kedden a termelőszövetkeze­tek zárszámadásairól ad tájé­koztatást Somogyvári Valéria riportja. A szerdai HÉTKÖZBEN című aktuális magazinban — amelyet Borsos József szerkeszt —, többek között szó lesz az új hitelpolitikai irányelvekről, ar­ról, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemi tevékenysége mi­lyen lehetőségeket, illetve koc­kázatokat rejt magában, be­mutatnak egy „jégtörő hajós- kapitányt". A RADIÓTÜKÖR csütörtöki adásáról a szerkesztő-műsor­vezető, Balogh Zoltán tájékoz­tatott: „A hírek szerint vala­mennyi üzletét szerződéses for­mában kívánja működtetni a Baranya megyei Fodrász Ipari Szövetkezet. Annak nézünk utá­na, hogy igaz-e az információ, s ha igen, milyen a fogadta­tás a dolgozók körében? Nemzetiségeink egyenjogú­ságáról szól Milutin Stevano- vic vasárnap este, a szerb- horvát nyelvű műsorban el­hangzó írása. Hétfőn az agro- nómus, Udvarácz István port­réja szerepel a programban, a szerdai „Fiatalok huMámhosz- szán” című összeállítást Krics- kovics Antal készítette. A va­sárnapi német nyelvű adásban a „Falukrónikák" sorozatban Aparhantot mutatja be Fata Márta riportja, aki hétfőn Tor­nai Ferenccel beszélget a ba­ranyai fúvószenei hagyomá­nyokról. Gráf Vilmos a máza- szászvári bányászatról informál szerdai riportjában, míg a pén­teki „Kulturális magazin" szer­kesztője Reil József. Azt bizonyára tudod, hogy a magyar nyelv különösen gazdag e és é betűs szavak­ban. Ezért nem okoz nehéz­séget olyan mondatokat ösz- szeállítani, amiben csak ez a két magánhangzó fordul elő. A nyelv adta furcsaság akkor válik élvezetes próbatétellé, ha többen összeültök, és bi­zonyos szavakat, mondatokat megpróbáltok eszperentére lefordítani. Nagy elődök pél­dái közül hadd idézzük kedv­csinálónak Grötzer József Sicc című könyvéből azokat a példákat, melyek már-már klasszikusnak számítanak. A gyűjteményt Karinthy Fri­gyes titkára, Karinthy és asz­taltársasága, valamint saját ötletei alapján állította ösz- sze. Mindjárt az eszperente meghatározásával kezdjük, ami nem egyéb, mint renge- te e-vel szerzett nyelv. Az ál­latkert: ketrecek serege, melyben ezer beste leselked­ve hever. A macska: egerek veszedelme. A hajnal: reg­gelek kezdete. Unoka: gyer­mekem gyermeke. Láz: beteg test melege. De játszhatjuk az eszpe- rentét visszafelé is, amikor a meghatározás csak e-betűket tartalmaz, sorra kell megad­ni a helyes feleletet: Például: hegy belseje, benne meszes cseppek serege = cseppkő­barlang. Nyelvünkben sokezer „esz­perente" szó található, ha egyszer belekóstoltatok e nyelvi csemegébe, reméljük, nem könnyen pártoltok el tőle! Kedvcsinálónak következze­nek az eszperente meghatá­rozások: 1. E terep kegyetlen me­leg, elepedhetsz benne, de enyhet.nem lelsz =? 2. Egy kettes meg egy egyes =? 3. Hegy legteteje =? 4. Eledelek rendben fel­jegyzett serege =? 5. Megfestett lehe­tetlen = ? 6. Ellenfelek egy-egy gyer­meke szerelembe esve egy­bekel. De rejtett helyen, helytelen tervezve, keservesen elvesznek =? Ez utóbbi már egy neveze­tes dráma rövid kivonata, azaz szinopszisa. Ha már mindenki ismeri az eszperentét, bátran nekiülhet hasonlót készíteni. Lényeg, hogy ismert darabot válasz- szón a feladvány témájául, mert így biztosabban remél­heti, hogy ki is találják. Példaként álljon itt János Vitéz rövid története: Vetett szemesben lelt gyer­mek, s lelenc kedvese kedv­telve enyelegtek. De mert jerke-serege elveszett, e sze­mesben lelt, fejvesztve elsze- lelt. Cselekben, nevezetes tettekben enyhet nem lelt, szerelmesen epedezett. De kedvese keseregve messsze ment. Kedves, lenge szelle­mek kertje mellett egyszer egy telt mederre lelt. Ebbe egy szerelemjegyet belevetett. El­veszett kedvese megelevene­dett! És végül a hat feladott rejtvény megfejtése: 1. sivatag, 2. három, 3, orom vagy csúcs, 4. étlap, 5. nonszensz vagy szürrealista festmény, 6. Rómeó és Júlia. Csáky Ida Eszperente

Next

/
Oldalképek
Tartalom