Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-13 / 42. szám

1985. február 13., szerda Dunántúli napló 3 szerű piaci szem Támadás a fogyasztók ellen? Változások a társadalombiztosításban Nyugdijkiegészítés A ligha akad olyan felnőtt, aki ne találkozott volna valamilyen vevőbosszan­tó termékkel. Közismert a po­hár, amiből nem lehet inni, az üdítős üveg, amely csak fogó­val, vagy a konzervdoboz, amely leginkább csak vésővel és kalapáccsal nyitható. Ked­vező jel viszont, hogy a szám­talan bosszúságot okozó gyárt­mányok újabban már nem csupán a fogyasztók kedélyét borzolják, de mind többet be­szélnek róluk a kereskedők, sőt a gyártók is. A változó gazdasági helyzet mindinkább szükségessé teszi, hogy a vállalatok a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordít­sanak a piacra. A haszonta­lan, vagy a fogyasztói igénye­ket semmibe vevő kínálat előbb-utóbb megbosszulja ma­gát. Nem véletlen, hogy egyre 'inkább igyekszenek megfelelő •módszereket, korszerű piaci szemléletet kialakítani. Az első lépés, amely ezen az úton ve­zet, a megfelelő felkészültség megszerzése, elmélyítése, vagy ahogy egy nemrég lezajlott pécsi tanácskozás szervezői fogalmaztak: a ráébresztés. Egy ilyen „ráébresztő beszél­getésen" találkoztunk dr. Kan- dikó lózsellel, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat igaz­gatójával.- Megszoktuk, hogy van ter­melés, amit követően az áru a kereskedelembe kerül, a bolt­ban kirakják és a vevő meg­veszi. De ha a termék, vagy a hozzákapcsolódó szolgáltatás nem olyan, a vásárló szidja a termelőt, a kereskedőt. Ameny- nyiben mást akarunk, javítani kell a magyar fogyasztók lelki- állapotát. örüljünk annak, amit megvesz, amire a kemény munkával szerzett pénzét ki­adja. Legyen számára a vá­sárlás élmény, amikor olyan valamihez juthat, ami tényle­gesen igénye is. Vegyünk egy példát, mond­juk a szolgáltatások területé­ről. Pécs legújabb szállodája, a Hunyor nagyon szép kívülről. Látszik, hogy nem spóroltak rajta, nemes anyagokat hasz­náltak a külső borításhoz, szép tereket képeztek ki. Csak­hogy, amikor mint fogyasztó kerülök kapcsolatba vele, szá­momra a szobák felszereltsége, célszerűsége és esztétikuma a döntő, nem az épület külső megjelenése. Kívülről csempézett az egész épület, belül a fürdőszobában viszont műanyagpadló megy föl a falra. Nem szép! A csap­telep a legócskább, majdhogy­nem használhatatlan. A szo­bában van egy iparművészeti falidísz — nyilván nem olcsó dolog - ebből sejthető, hogy lett volna pénz a belső tér jobb kialakításához is. Azt hi­szem, nem gondolták végig: egy szállodai szoba legfonto­sabb feladata, hogy lakjanak benne. Csak ezután jön a má­sik követelmény, az, hogy meg­felelően illeszkedjék a város­képbe.- Mennyire általánosítható ez a tapasztalat a hazai gya­korlatban?- A példa nagyjából igaz a fogyasztási cikkekre is, bár a vállalatok a termékkorszerűsí­téseknél többnyire érzik a kényszert, hogy változtassanak, de éppen emiatt a kényszer miatt gyakran kapkodás van. Rendszerint nem jut, vagy nem marad idejük, hogy ezt az egészet megfelelően végiggon­dolják.- Magyarországon általá­ban nem ismerik eléggé a vállalati vezetők a reklám je­lentőségét, viszont a marke­tinggel egyre többet foglalkoz­nak - mondja Nagy Péter, a Magyar Reklámszövetség főtit­kára. Sokan nem fordítanak rá különösebb gondot, hogy a piaci befolyásolás eszközét, a reklámot fejlesszék. Pedig a marketing már bevált fogalmá­val együtt azt is tudomásul keH venni, hogy az idei évtől a ha­zai kereskedelemben még to­vább nő a befolyásolás, a rek­lám fontossága. — Sokan úgy vélik, hogy a marketing támadás a fogyasz­tók ellen. — Nyilvánvaló, hogy a fo­gyasztóknak is másként kell gondolkodniuk — foglal állást Fixier László, az Országos Piackutató Intézet főosztályve­zetője. — Amíg nem tudják megfogalmazni, vagy nincse­nek határozott igényeik, addig igazából nem is fogyasztók. A marketing valóban támadás, de jó értelemben vett táma­dás, amely minden szempont­ból mozgósít. Ezeknek az offenzív piaci magatartást témául választó beszélgetéseknek — melyeket a Reklámszövetség égisze alatt szervezünk - pontosan az az indítéka, hogy a vállalatok gondolják végig, melyek a le­hetőségeik, tevékenységük gyenge, vagy erős oldalai. Ezt így kívülállóként meglehetősen nehéz bemutatni, de ha né­hány példával sikerül az ösz- szefüggésekre rávilágítani, ak­kor talán olyasmire ébrednek rá, amelyek napi dolgok le­hetnének, csak valahol elveszik az erre való odafigyelés. A pécsi szemléletfejlesztő beszélgetés, ez a maga nemé­ben kicsit szokatlan kérdezz- felelek, témáját tekintve nem volt a többség számára isme­retlen, ott volt szinte valameny- nyi nagy- és kiskereskedelmi vállalat vezetője, szakembere. A többnyire egyhangú előadá­sokhoz szokott résztvevők elfo­gadták az új módszert és el­Szervezetünk 1984. május 14-i újjáalakulása óta igyek­szik segíteni az elhagyott, ki­tett állatokon, vagy az esetben, ha valaki megunta és el akar­ja ajándékozni, vagy ha gaz­dája meghal. Ezenkívül szerve­zetünk befogadja a sérült, be­teg állatokat is, melyeket az­után kigyógyíttatunk, és ellátva különböző védőoltásokkal gaz­dát keresünk számukra: elaján­dékozzuk őket ellenőrzötten jó helyre. 1984. évben sikerült 82 kutyának és számos macská­nak új jó gazdát találnunk. A 21-456-os telefonszámon délután 16 és 18 óra között ál­lenvetés nélkül oldották meg a közös feladatokat. Mindenki­nek volt véleménye, javaslata, ötlete. Néhányon a szünetben azt is megerősítették, hogy hol­nap, vagy azután a gyakorlat­ban is hasznosítják a hallotta­kat. — Megfelelő piaci szemlélet nélkül ma már nem lehet meg­élni — mondja Arató Márton, a Mecsek Fűszért igazgatóhelyet­tese. — Az biztos, ha nem is szögezzük le az adott pillanat­ban, hogy most marketing te­vékenységet végzünk, az élet nap mint nap megköveteli tő­lünk, hogy piacorientáltak le­gyünk. Nem tehetjük meg, hogy nem törődünk a piaccal, vagy nem közvetítjük oda-visz- sza az információt. Az új sza­bályok kényszerítenek bennün­ket az offenzív piaci szemlélet kialakítására. landó telefonügyeletet tartunk, amikor is szívesen adunk taná­csot bármilyen állat- vagy ter­mészetvédelmi ügyben. Mivel szervezetünk teljes mértékben tagdíjakból és ado­mányokból tartja fenn magát, ugyanezen a számon várjuk azoknak a jelentkezését is, akik tagok kívánnak lenni, vagy akiknek állatra volna szükségük. Karlóczy Győző megyei ügyvezető titkár „Hérosz" Herman Ottó Országos Állat- és Természetvédő Egyesület A nyugdíjak kiegészítéséről és az év elején aktuális emelések­ről adunk tájékoztatást. A 3/1985. (I. 17.) MT sz. ren­delet 24. §-a értelmében havi 80 forinttal ki kell egészíteni 1985. január 1-től azokat a nyugellátásokat, boleseti rok­kantsági nyugdíjakat, hozzátar­tozói baleseti nyugellátásokat, valamint nyugdíjszerű egyéb el­látásokat, amelyeket a 45/1970. (XI. 4.) Korm, sz. rendelet és módosító rendelkezései szerint évenként rendszeresen emelni kell, és amelyek összege a havi 3000 forintot nem haladja meg. A havi 3000 forint összegha­tár szempontjából figyelmen kí­vül kell hagyni a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló jog­szabályok szerint 1985. évre, ezt követően pedig az ellátás meg­állapításának évére járó eme­lést, a kivételes ellátást, a saját jogú nyugellátás megállapítá­sát követően elszenvedett üze­mi baleset (foglalkozási beteg­ség) alapján folyósított baleseti járadék és ösztönző nyugdíjpót­lék összegét, továbbá a házas­társi pótlékot, a családi pótlé­kot, a házastárs és a gyermek után járó jövedelempótlékot, valamint a nem társadalombiz­tosítási jogszabály alapján fo­lyósított juttatást vagy ellátást. Havi 80 forinttal kell emelni 1985. január 1-től a) a nyugellátások és o balese­ti rokkantsági nyugdíjak leg­kisebb összegét, b) a meghatározott összegű nyugellátásokat, szociális ellátásokat és az utóbbihoz az eltartott hozzátartozóra tekintettel járó összegét, c) a sorkatona hozzátartozóinak járó családi segélyt. 1985. január 1-től a házas­társi pótlék összege havi 900 forint. Gyakorlatban az eddig el­mondottak a következő módon valósulnak meg: a) K. I. nyugdíja 1984. de­cemberben havi 2900 Ft volt. A nyugdíjkiegészítés és az éves emelér. alapján a nyugdíj ösz­szege a következőképp alakul: a nyugdíj havi 2900 Ft az 1985. évi kiegészítés 80 Ft az 1985. évi emelés 100 Ft A nyugdíj 1985. januárban: 3080 Ft b) A. D. feleségével él. Nyug­díja 1984. december hónopban havi 2900 forint volt. Ehhez já­rult az összeghatárra tekintettel havi 70 forint házastársi pótlék és házastársa után havi 180 fo­rint jövedelempótlék, valamint 40 forint 'kiegészítés. Tehát hó- zastársa utón további 290 fo­rint. Az ellátásuk együttes ösz- szege 2900+290=3190 forint volt. Ellátásuk 1985. január hónap­ban a következők szerint válto­zott: A. D. nyugdíja 2900 forint, eh­hez jön a havi 80 forint kiegé­szítés és az egyébként is ese­dékes havi 100 forint nyugdíj- emelés, Tehát a nyugdíj ösz- szege 2900+80+100=3G80 fo­rint. A házastársa után jár a 70 forint házastársi pótlék, a 180 forint jövedelempótlék, a 40 fo­rint és 1985. január 1-től járó 80 forint kiegészítés. Ez együtte­sen 370 forintot tesz ki. (70+180 +40+80=370) tehát a nyugdíj 3080 forint, és a házastárs után jár még 370 forint, ez együtte­sen 3450 forint havi ellátásnak felel meg, ami: már januárban kézhez is vehettek. Említést kell tenni arról is, hogy mikén; alakul a „mini­mum" ellátások esetében ez év januártól a saját és házastársi pótlék együttes összege. c) O. K. januártól havi 2250 forint minimum összegű ellátás­ra jogosult. Házastársa után eh­hez jön a havi 900 forint össze­gű házastársi pótlék. Továbbá a 180 forint jövedelempótlék és a 40 forintos kiegészítés. Ez 220 forintnak felel meg. A most elmondottak olapján O. K. feleségével együtt 1985. januártól a következők szerint kapja ellátását; a minimum összegű nyugdíj havi 2250 forint,, a felemelt összegű házastársi pótlék havi 900 forint,, a jövedelempótlék és kiegészítés havi 220 forint. Ez összesen havi 3370 forint. A továbbiakban a minimum összegű nyugellátások közül néhányat ismertetünk. a) Az öregségi nyugdíj leg­kisebb összege havi 2250 Ft. b) Ha az öregségi nyugdíj­hoz szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg a nyugdíjas, ak­kor havi 2150 Ft. c) Ha az öregségi nyugdíj­hoz szükséges szolgálati időt kisiparosként, magánkereske­dőként vagy munkaviszonyban nem álló előadóművészként, illetőleg művészeti oktatóként szerzett idő beszámításával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő figyelembevétele nélkül szerezte meg a nyugdí­jas, akkor havi 2200 Ft. Rokkantsági nyugdíjnál a leg­kisebb összeg: a III. rokkant­sági csoportban havi 2250 Ft; a II. rokkantsági csoportban havi 2330 Ft; az I. rokkantsági csoportban havi 2360 Ft. Baleseti rokkantsági nyugdíjnál a legkisebb összeg: a III. rok­kantsági csoportban havi 2290 Ft; a II. rokkantsági csoport­ban havi 2390 Ft; az I. rok­kantsági csoportban havi 2440 Ft. Ugyancsak változtak a rok­kantsági ellátások minimum összegei a fentebb már emlí­tett másik kategóriában is. Az özvegyi nyugdíj és a szü­lötten árvát megillető árvaellá­tás, valamint szülői nyugdíj összege az a) pont szerint havi 2050 Ft; a b) pont szerint havi 1960 Ft; a c) pont szerint havi 1910 Ft. Az árvaellátás összege havi 1850 Ft. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok összege, az öregségi járadék havi 1918 Ft; a mun­kaképtelenségi járadék havi 1968 Ft. A házastársi pótlék összege havi 900 Ft. Ha az öregségi, a rokkant­sági és a baleseti rokkantsági nyugdíj összege a havi 2250 forintot meghaladja, olyan összeg, amely a nyugdíjakat kiegészíti havi 3150 forintra. (A házastársi pótlékhoz havi 180 forint jövedelempótlék és havi 40 forint kiegészítés já­rul.) összeghatárok 1985 január­tól: az az összeghatár, amed­dig a) az öregségi, a rokkant­sági és a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék állapítható meg, havi 3150 Ft; b) a házastárs keresete (jö­vedelme, nyugellátása) mellett a házastársi pótlék megálla­pítható havi 2050 Ft; c) saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható, havi 2500 Ft; d) az öregségi, a rokkantsá­gi és a baleseti rokkantsági nyugdíj munkaviszonyra, szö­vetkezeti tagsági, bedolgozói és egyéb jogviszonyra tekintet nélkül folyósítható, havi 2550 Ég a Berek utcai iskola! — ez a jelzés január 8-án fu­tott be a tűzoltóság ügyele­tére. S mivel a bejelentés­ben nem volt semmi, ami gyanút ébresztett volna, hogy vaklárma az egész, kiemelt riasztással nemcsak Pécsről, hanem Baranya valamennyi parancsnokságáról elindultak a tűzoltó egységek. A vak­lármát jó heccként két ötödi­kes fiú okozta. — Ez az év, ha így megy tovább, rekordot dönt — mondja a tűzoltó főhadnagy, amikor ismerteti a januári tűzkárstatisztikát — 66 tűz­eset, két halott, két égési sé­rült, a becsült kár 1,2 millió forint. Kezdetnek nagyon sok ez! A kemény januári tél miatt erősebben kellett fűtenünk a szokásosnál, így talán nem meglepő, hogy a tüzeléssel- fűtéssel kapcsolatos tevé­kenység következtében 23 esetben szabadultak el a pusztító lángok. Tizenegy esetben az alapos bedurran- tás miatt áthevült kéményben meggyulladt a ki tudja mikor beépített éghető tetőszerke­zet: Mohácson, Pécsett — ahol a meggyulladt gerenda mintegy 130 000 forintos tűz­kárt okozott —, Mázaszász- váron, Keszüben, Drávasza- bolcson. A tüzelőberendezé­sek műszaki hibája 12 eset­ben okozott lakástüzet. Hősu­gárzóval, elektromos melegí­tőpárnával is igyekeztek sok' helyütt némi meleget csiholni, s aki figyelmetlen volt, az könnyen károsulttá válhatott, mint ahogy hét esetben nem tudták elkerülni a tűzesetet. Bolyban villany melegítőpár­na rövidzárlata okozott sze­rencsés kimenetelű heverő- tüzet. A karácsonyfa sok helyütt még ott pompázott az új év- első napjaiban, ahová azt felállították, csak éppen ki­száradt, és még gyúlékonyab­bá váltak a tűlevelek. A gye­rekek éppoly élvezettel gyúj­togatták a rajtuk lévő gyer­tyákat és csillagszórókat, mint szülői felügyelet mellett karácsonykor. Meg is lett a baj. A pécsi lakás alaposan kiéqett, s mire a tűzoltók a helyszínre értek, a szomszé­dok már megfékezték a lán­gokat — az Állami Biztosító 26 740 forint kórt állapított meg. Beremenden ugyancsak a gyermeki kíváncsiság lob- bantotta lángra a fát, a füg­gönyt, a térítőt, a padlósző­nyeget. Pécsett felnőtt figyel­metlensége okozott kará­csonyfa-, illetve lakástüzet. Hosszúhetényben egy, Drá- vacsepelyen két levágott és feldolgozott disznó minden füstre tett maradványa oda­lett, mert valamit rosszul csi­náltak és füst helyett a lán­gok „tartósították" a felag­gatott sonkákat, kolbászokat, hurkákat. Amikor évekkel ezelőtt kö­telezték a dohánygyárakat, hogy nyomtassák rá a ciga­rettásdobozok oldalára: „A dohányzás káros az egész­ségre!" — talán nem is gon­doltak rá, hogy nem csak a füstje, a füstben lévő kismil­lió káros anyag okozhat ha­lált, hanem a parazsa is. Az újév első két áldozata az öt­venes pécsi pár volt, felte­hetően ágyban dohányoz­tak ... M. L. Ferenci Demeter Az elhagyott állatokért Füszért-áruk a kertvárosi Csemege ABC-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom