Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-02 / 31. szám

Tereprendezéssel új építési területeket készítenek elő Erb János felvétele Módosították Mohács általános rendezési tervét Mérsékeltebb ütemű fejlesztés Feloldják az építési tilalmak és korlátozások nagy részét Amikor Mohács általános rendezési tervét (ÁRT) 1974- ben jóváhagyták, a hosszú­távú program nézőpontjából sok minden másként látszott, mint ma. Leginkább az, hogy hogyan alakul a lakosszám. 2010-re 40 ezer körülinek „jö­vendölték" a város népességét, s ehhez igazítottak sok min­dent — lakásépítést, ipartele­pítést, közlekedésfejlesztést, stb. (csak egyet nem: egy ne- táni Duna-híd építését). Ami a programból legjobban apró­pénzre váltódott: a belterületet bénító építési tilalmak, korlá­tozások sokasága. És nem is alaptalanul, hiszen az ÁRT a városmag gyökeres átépítését ajánlotta, egy ilyen progra­mot pedig — ez könnyen be­látható — nem lehet balkézi építkezésekkel nehezíteni. Egyvalami mindenesetre megvalósult ebből: eltűnt egy jókora épülettömb a városköz­pontban, s itt éppen mostaná­ban el is kezdték a tervbe­vett építkezést. Alacsonyabb lakosságszám Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a 40 ezres lakosszámot nem lehet elérni 2010-ig, mert, — amint Zimmermann Ferenc tanács­elnökhelyettes magyarázza — nincs_jneg az ehhez szükséges természetes szaporodás és csaknem leállt a bevándorlás, hiszen időközben a községek­ben is javultak a körülmények, s már nem olyan vonzó a vá­rosba költözés. A mostani né­pességnövekedési ütemből ki­indulva 25 év elteltével a je­lenlegi" 22 ezerről csak 28 ezer­re nőhet Mohács lakossága, s ha ez így van, mindent eh­hez kell igazítani. így került sor a Dél-Dunántúli Tervező Vállalatnál az általános ren­dezés* terv módosítására, s az új tervet decemberben hagyta jóvá a tanács. — Az új ÁRT — állapítja meg a tanácselnök-helyettes — jobban igazodik Mohács ha­gyományos beépítési jellegé­hez, az új építési előírások fi­gyelembe veszik ezt, lényegesen lecsökken a szanálás mennyi­sége, ezáltal feloldható az építési tilalmak és korlátozá­sok jelentős része, tehát a magántulajdonú házak felújí­tására is sor kerülhet ezután és mód nyílik új építésekre is, természetesen a kialakult vá­rosképpel összhangban. Itt mindjárt felmerül a kér­dés: ha ily mértékben csök­kentik a szanálást, lesz-e ele­gendő terület a lakásépítés­re? A válasz megnyugtató: lesz. A Felszabadulás lakó­telep építése még folytatódhat, a hetedik ötéves tervidőszakra is rendelkezik elegendő terület­tel a város és a nyolcadik— kilencedik ötéves tervre a Du- na-parton — az ott megkezdett építkezés folytatásához kíván­nak területet biztosítani. A megszokott várossziluettet ez mindenképpen befolyásolja majd, ám arra törekednek, hogy az új csak kevéssé térjen el a régitől, az eltérés pe­dig új ízekkel gazdagítsa a városképet. Ami a magánerős építéseket illeti: a módosított ÁRT a déli és a nyugati vá­rosrészen kb. 500 új telek ki­alakítására ad lehetőséget. Telephelyen belüli iparfejlesztés Az alacsonyabb lélekszámra alapozva arányosan csökken­tett, "infrastrukturális és intéz­ményi fejlesztéssel számol az új ÁRT, azaz az intenzív fejlesz­tés helyébe a meglévő intéz­mények szükség szerinti bővíté­se, korszerűsítése lép, és csak olyan új intézményekkel szá­molnak továbbra is, amelyek a város egészét szolgálják. így pl. továbbra is van helye a művelődési központnak, a Sza­badság út—Jókai utcai tömb­ben az áruháznak ... Az eredeti ÁRT igen radiká­lis álláspontot képviselt a bel­városban lévő ipari üzemekkel szemben: kitelepítendőnek ítél­te azokat. A módosítás — a változott gazdasági viszonyok­hoz igazodva — elnézőbb, tu­domásul veszi az üzemek je­lenlétét, (bár hosszú távon to­vábbra is számol a kitelepíté­sükkel) és a telephelyen belüli fejlesztést is lehetővé teszi, amit korábban határozottan tiltottak, s emiatt egyes üzemek fölöttébb nehéz helyzetbe ke­rültek. Korábban a város földrajzi adottságait — vízvételi lehető­séget, dunai szállítást, a - köz­úti kapcsolatrendszer szanálás nélküli területi lehetőségeit — kihasználva, álmodott az ÁRT iparfejlesztési terveket, de ak­kor úgy látszott, hogy ezekhez munkaerőfelesleg is társul. Ma viszont egy jelentősebb ipar- telepítés csak munkaerő-átren­dezéssel volna elképzelhető, így a lehetőségek még hang­súlyozottabban csak lehetősé­gek. Mohácsról merre tovább? A továbbiakban — részben a fentiekből is kiindulva — két dologgal foglalkoznánk még: a vasúti és. a közúti közleke­déssel. A mohácsi pályaudvar pél­dául elkerülne a MOFÁ-val szemközti szabad területre át­menő és nem — mint a mosta­ni — fejpályaudvarként. A nagy kérdés: Mohácstól to­vább merre? A Duna-part mentén és Dunaszekcsőn át, vagy Somberekén és Palota- bozsokon át Bátaszék felé? Két nézet ütközik itt — a közleke­dési tárcáé és a városé. Az előbbi a Duna-parti megoldás mellett van egyrészt a dunai kapcsolat miatt, másrészt azért, mert az 50-es években történ­tek már nyomokban ma is fel­fedezhető előmunkálatok. A tanácsülés állásfoglalása sze­rint ez nem lenne előnyös a vároJ számára, mégpedig őzért, mert a Duna-part üdülőterület­ként épült be az elmúlt évti­zedekben, s ezt megváltozott célra felhasználni... Lehet, hogy ma kevés a jelentősége ennek a vitának, hiszen tán az ÁRT által körvonalazott ne­gyedszázad alatt sem lesznek meg egy 25 km-nyi vadonatúj vasútvonal megépítésének a feltételei. Ami pedig a közutakkal kap­csolatos elgondolásokat illeti, megemlítjük, hogy a pécsi utat a Liszt Ferenc utcán — azaz a Felszabadulás lakótelepen — át vezetné be a városba az új ÁRT, s egyes átmenő főútvona­lak mentén — ilyen pl. a Kossuth Lajos utca, vagy a Kölkedi út — sikerült kompro­misszumra jutni a szabályozási szélességek tekintetében. Ahol nem túlzottan kritikus a hely-- zet, ott csökkentik a szélessé­get, s ez újabb építési tilalmak feloldásával jár. Hársfai István Baranya városaiban, a nagyközségekben és 100 (ki­sebb községben vízmű üze­mel. Viszont 196 településen csak szükségimeg oldás sál — tartálykocsival, üzemi vízmű­vekhez való csatlakoztatás­sal - biztosítják az egészsé­ges ivóvizet, vagy egyáltalán nincs egészséges ivóvíz. A mezőgazdasági terüle­tek műtrágyázásával a talaj- és a felszíni vizekben egyre nagyobb töménységben ta­lálhatók nitrátok és nitritek. Az ezzel szennyezett vizek fokozott veszélyt jelentenek az emberekre. A közműves vízellátásba •be nem vonlható területek, lilletve települések lakosai ■számára az egészséges ivó­vizet valamilyen megoldás­sal biztosítani kell. Elsősor­ban a 0-3 éves csecsemők és kisgyerekek, valamint a terhes anyák veszélyeztetet­tek az egészségtelen ivóvíz lm iatt. ■Ellátásuk érdekében né­hány átmeneti megoldás született az elmúlt évek so­rán: 14 településen földbe süllyesztett tartályokat he­lyeztek el, és ezeket hetente töltik fel friss vízzel. Meg­lévő üzemi, mezőgazdasági, vagy intézményi vízműhöz közkifolyót csatlakoztatva biztosítják a lakosság víz­igényét: az elmúlt négy év­ben 16 település kaipot’t ily imodon Vizet. ■Ezekkel a módszerekkel azonban nem lehetett meg­oldani minden veszélyezte­tett település vízgondját. Több lehetséges megoldás ■közül végül is a vízcsomago­ló ü'em építése látszott a legcélszerűbbnek. A kiviteli terveket a BARANYATERV készítette és a munkát a Sásdi Építőipari Szövetkezet ■végezte el. lEgy óv alatt el­készült az üzem, mert az épület előre gyártott ele­mekből állt össze és előre megvásárolták a két adago- ló-csoimagoló gépet is a szé- cséjnyi Rákóczi tsz-től. Az ■üzem telephelyéül a Vízmű budafai részlegét jelölték ki: lényeges szempont volt, hogy a mánfai IVT ‘kút kiváló mi­nőségű, és a Dunáiból nyert víz Is felhaszinálható itt tar­talékként. Az építéssel egyidőben feltérképezték a veszélyezte­tett településekhez vezető útvonalakat. így a 103 köz­séget tíz túraútvonalon lehet ellátni hetente 20 000 liter egészséges ivóvízzel. A ki­szállított víz fogadására a községi boltokat jelölték ki. ■Itt a lakosság átveheti a he­ti vízadagot —• 14 liter ta- sakolt, tartósított ivóvizet. Az üzem átadása óta el­telt négy hónap alatt meg­győződhettek o vízműnél or­ról, hogyan fogadták ezt az újszerű kezdeményezést a veszélyeztetett településen élők. Egy Ilyen túraijáratra kísértük el Varga Antalt, aki a községekbe szállítja 5 ton­nás IFA-teheraiutóval a ta- sakolt vizet. Bodáin Panka lElemémé boltvezető az előírt mennyi­ség felét — 13 iládányit — kéri. Nem kell az emberek­nek, mert nem isimerik, nem tudják, mire jó. Inkább a szokásos imádon, Pécsről hordják naponta kannaszám az ivóvizet. Mások meg azt tartják, ha eddig is a fertő­zött vizen nőtt fel a gyerek, és nem lett baja, most már megszokhatta a szervezete. A csonkaimlndszenti bol­tos, Ivainácz Istvánná szerint a lakosság szívesen fogadta a tasakolt vizet. Persze, eb­be besegített a fagy Is — sok helyen befagyott a víz­vezeték. Morvái Istvánná elmondá­sából kitűnik, hogy a ihor- váthertelendiek tudomásul vették a nekik járó „kedvez­ményit”. A tej mellé berak­ják a vizet is. A csebényi boltvezető, Andrási Károlyné már a vé­dőnő segítségét kérte, hogy vigyék oz anyukák a vizet. Ezen a környéken még min­dig egyszerűbb felhúzni a kútból a vizet, mint elvinni a boltból a higiénikusan csomagoltál. * ■Baseliban Gyácsi Ferenoné boltos határozott ember. Akinek jár a víz, kiteszi a vásárolt élelmiszerek mellé. Somogyviszlón Szantner Józseíné boltvezető is figyel­mezteti a vásárlókat, hogy a nekik járó vizet vigyék hazo. Nemeskén Simon Józsefmé boltvezető elégedett: a tele­pülésen élők srivesen fogad­ták, és viszik is a zacskós vizet. Sőt, már várják sokain a hetenkénti „vizes” autót. Másutt is hasonlók a ta­pasztalatok. A budafai víz egészséges, és tíz napig tárolható. Literje nem is ol­csó — nyolc forintba kerül szállítással együtt. De több mint 1500 csecsemő, kisgyer­mek és felnőtt díjtalanul kapja a nekik járó mennyi­séget — személyenként heti 14 litert. Ádám Erika Megkérdeztük Van elég tűzifa A szokatlan hideg tél le­apasztotta a Tüzép tartalék szénkészleteit, s ha érkezik is szénszállítmány valamelyik te­lepre, azt pillanatok alatt el­kapkodják. Azok fagyoskodnak szénhiány miatt, akik szinte csak hetekre előre veszik meg a tüzelőt, de azok is, akik a télre valót két részben vásárol­ták meg korábban, és az első adag már elfogyott. Ha nincs szén, használjunk tűzifát, az is megteszi — sugallták a nyilat­kozatok és a központi intéz­kedések. — Van-e elég tűzifa? — kérdeztük Kiss Bélát, a Dél- Dunántúli Tüzép Vállalat tüze­lőanyag osztályának vezetőjét. — Általában van elég a te­lepeinken, csupán a görcsönyi, beremendi és a vokányi áfész- telepeken okozott gondot a tűzifahiány. A januári ellátási nehézségek azért következtek be, mert műszaki és közlekedé­si nehézségek miatt nem lehe­tett a kitermelt fát az erdők­ből kihozni. Elegendő mennyiségű tűzifát ígér és szállít a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, mely a tavalyról elmaradt 1140 tonnával együtt ez évben ösz- szesen 22 140 tonna tűzifát ad a Tüzép közvetítésével a la­kosságnak. Az első negyedév­ben 6640 tonnát termelnek ki, készek a folyamatos szállítás­ra és januárra is több mint 2000 tonnát juttattak el a te­lepekre. Nincs tehát szükség Baranyában a termelőszövet­kezetek 30 ezer hektárnyi er­dejéből kitermelt tűzifára. Bár nem olcsó a fa sem, mert a fűrészelt tűzifa mázsája még a brikettnél is drágább ... M. L Ügyeskedők Gyakorta eszembe jut egy ismerősöm, aki egyszer vidá­man mesélte nekem, hogy már többször felszólították, fi­zesse meg hétvégi háza után az adót, de ő bizony ezt nem , sieti el. ,,A magyarok arról voltak mindig híresek, hogy rossz adófizetők!” — jelentet­te ki nevetve. Voló igaz, hogy sokszor le­het találkozni olyan nézettel, mely a különböző ügyeskedő­ket elismeréssel illeti. Vala­mennyien úgy vagyunk, hogy nem szeretjük, ha ellenőriznek bennünket, számonkérik, hogy váltottunk-e jegyet az autóbuszon, kifizettük-e idő­ben a lakbért, a villanyt, a gázt, a távfűtést, a telefon- számlát, vagy az OTP-részle- tet. Ezért gyakorta sandán és ellenszenvesen néznek az au­tóbuszon a jegyellenőrre, s bármilyen udvariasan is lép fel a jegy nélkül utazókkal szemben, sokszor a közhangu­lat nem az ő, hanem az in­gyen utazni szándékozó mellé áll. így van ez a többi ügyes- - kedőkkel is, inkább zaklatás­nak, mint jogos eljárásnak fogják fel, ha a tartozásaikat nem rendezők felszólítást kap­nak, vagy esetleg hátralékai­kat fizetésükből levonják. Nem szabadna megfeled­keznünk arról, hogy nem min- diq azok az ilyen ügyeskedők, akiknek talán alacsony jöve­delme, vagy az átlagosnál nehezebb anyagi körülményei okoznak nehézségeket, gon­dokat. Nem egy vizsgálat ki­mutatta, hogy azok között, akik nem váltanak autóbusz- jegyeket, nem kevés a jól­kereső ember, vagy jómódú szülők gyermeke. Nem a pénz hiánya, inkább a virtus, az ügyeskedés, ami ösztönzi őket, hogy ingyen utazzanak. Hasonló tapasztalatok vannak a többi fizetési hátralékok vizsgálatai nyomán is. A legutóbbi áremelések kapcsán, a közlekedés, az energiafogyasztás terén kimu­tatható volt, hogy az állam, a közösség vagyonából, mennyivel járul hozzá egy-egy állampolgár szolgáltatásainak biztosításához. Nyugodtan hívhatjuk fel mindenkinek a figyelmét arra, hogy amikor együttesen lépünk fel az ügyeskedések ellen, elítéljük azokat, egyetértünk a szigo­rodó büntetésekkel, valahol azt segítjük, hogy csökkenje­nek a közös kiadások, min­denki egyenlőbb teherviselést vállaljon, igazságosan fizesse meg mindazt, amit a társada­lomtól kap, vagy joggal elvár, igénybe vesz! M. E. Fóliás húskészítmények exportja Szekszárdról A Szekszárdi Húsipari Válla­latnál oz exporttermelés bővíté­sére új, speciális gépeket sze­reltek fel. A csomagolás kor­szerűsítésével például lehetővé vált a fóliás sonka folyamatos gyártása. A korábban is gyár­tott dobozolt sonka mellett az idén már hét fóliás terméket — különböző módon elkészített sonkát, tarját, lapockát — szál­lít a szekszárdi nagyüzem az amerikai piacra; csak fóliás sonkából mintegy 400 tonnát készítenek az év végéiq. Több nyugat-európai országban is vásárolják termékeiket: a da­rabolt, fagyasztott sertés- és marhahúst, továbbá dobozolt készítményeket, s a bőrös, sza- lonnás félsertést. HÉTVÉGE 3. Tasakolt ivóvíz 103 községnek Hét közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom