Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-10 / 8. szám
1985. január 10., csütörtök Dunántúlt napló 3 Képernyő Edda Művek Angol nyelvű oktatás a POTE-n S zélsebesen rajzolják az írásvetítővel kivetített grafikonokat és képleteket a hallgatók. Biofizika,' ezen belül bio- metria, szignifikancia-számítások, nem éppen a legkönnyebb anyagrészek. Időnként kezek lendülnek a magasba, többen kérdezik, hogyan is kell érteni egy-egy meghatározást. Dr. Lakatos Tibor docens hosszasan és részletesen magyaráz. őket, hiszen magyar hallgatók is nehezen kapnak helyet. Könyveket valutáris okokból nem tudunk biztosítani nekik. Készíttetünk viszont a Tempónál sokszorosított anyagrészeket, amiket forintért megvehetnek. Dr. Cser Lászlóné heti egy órában, egy éven át latint tanít a hallgatóknak — angolul. — Az angol orvosi nyelv lényegében a latinból ered, de azért igen keményen kell nekik tanulni. Az órán kívül is foglalkozom velük, maguktól is odajönnek hozzám, érdeklődnek. A többségük igen szorgalmas. Ilyen jellegű oktatás még se- holsem folyt, a tananyagot is én állítom össze. Az egyetemen felkértek, hogy írjak egy angol nyelvű latin orvosi jegyzetet. Jövőre már abból szeretnénk tanítani az elsőéveseket — mondja dr. Cser Lászlóné. Barlahidai Andrea Gyermekmüvese- állomás a fővárosban Szerdán megkezdték a gyógykezelést Szerdán megkezdték a gyógykezelést a főváros első gyermekművese-óllomásán. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Gyermek- klinikáján, e célra átalakított épületben elhelyezett készülékekkel a vértisztításos vesepótló kezeléssel, életben tarthatják a veseelégtelenség miatt szenvedő gyermekeket. A svéd gyártmányú — a gyermekek méreteihez szabott — felszereléssel hetente 12 gyermeket kezelhetnek majd. Egy- egy kezelés időtartama ugyanis 3-4 óra, ezt hetente há- romszor-négyszer kell megismételni. Budapesten is szükséges volt a gyermekművese-állomás, amelyhez hasonlót a Szegedi és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikáján rendeztek be. Országunkban évente 6-10 gyermeknél fedeznek fel idült veseelégtelenséget, amelyet nem lehet gyógyítani. E betegségben szenvedőket csak vese- pótló, úgynevezett művese- készülék alkalmazásával menthetik meg, úgy, hogy a nem működő vese helyett időnként a készülék választja ki a káros anyagokat a szervezetből. Az országban egyszerre 30—36 gyermeknél alkalmazzák ezt a kezelést évekig, mindaddig, amíg átültetéssel egészséges vesét kaphat a beteg. A két évnél fiatalabb gyermekek elégtelen veseműködését más, úgynevezett hasüregi vesepótló eljárással helyettesítik, ugyancsak a gyermek- művese-óllomáson. Pályadíjas dolgozatok Läufer László felvétele Az előadás angol nyelven folyik a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, ugyanis az idén bevezették az angol nyelvű oktatást, amelyre a világ minden tájáról jelentkezhettek érettségizett, angolul beszélő fiatalok. 38 hallgató — A budapesti orvosi egyetemen két éve folyik német nyelvű tanítás — tájékoztat dr. Flerkó Béla akadémikus, az egyetem rektora. — Mi úgy gondoltuk, hogy angolul kezdünk el oktatni, hiszen igény évek óta mutatkozott már. Kiadványt tettünk közzé és a Magyarok Világszövetségének Lapjában is megjelentettük a felhívásunkat. Felvételi vizsgát nem tartottunk, hanem a hozzánk küldött bizonyítványok alapján választottuk ki elsőseinket. Jelenleg harmincnyolc hallgatónk van. Irániak, szí- riaiak, angolok, amerikaiak, svédek, hogy csak néhány nemzetet soroljak föl. Egy évben háromezer dollár tandíjat fizetnek. Lényegében ugyanazokat a tárgyakat tanulják, mint a maayar diákok, csak ütembeli módosításokat vezettünk be, s például négy féléven át foglalkoznak anatómiával. Az első három évben folyik angolul a tanítás, utána már magyarul, jövőre is szeretnénk első évfolyamot indítani, szerencsés helyzetben vagyunk, mert oktatóink többsége jól beszél angolul. De mondanom sem kell, hogy angolul tanítani óriási különmunkát ielent a számukra. Fáradozásukat anyagilag dotáljuk valamelyest, de természetesen a manvar nvelvű oktatásból is ki kell venniük a részüket. Mindent összevéve, bízom benne, hogy eredményes lesT a kezdeményezésünk, noha kicsit félve fontunk hozzá. A hnllnatóktól ed- din elismerő véleményeket hallottam. — Az oktatás megszervezésére öttagú bizottságot hoztunk létre, amelyiknek dr. Tigyi András az elnöke, én meg a titkára — mondja dr. Tima Lajos docens. - Tartottunk félévközi értékelést, és minden oktatónak az a véleménye, hogy a hallgatók igyekvők. A biofizikai szeminárium szünetében beszélgetek hallgatókkal, van, akivel angolul, mással magyarul, mint például az USA-ban született Rada György- gyei. — örömmel jöttem ide tanulni. Eddig minden simán megy. — Ha van időm, focizok. Az albérletem kicsit drága, de a lakás jó. — Kedvesebbek itt az emberek, mint másutt, ahol jártam, és ez megkönnyíti az itteni tartózkodást — mondja Abdi Ho- saini, aki iráni, de jelenleg Dubaiban él a csalódja. — Az oktatással meg vagyok elégedve, néha kicsit gyors az ütem, de azért tudom követni. Mosolygós szőke lány perdül elém. Sandy Horváth-Dori. Szintén Amerikában született, magyarul még nem mer társalogni. — A biofizikától tartok leginkább, de azért úgy érzem, nincs problémám a tanulással. Egyébként a csoportunkban mindenki mindenkinek segít. — A mi gondunk — mutat néhány fiúra a szíriai Eyad Salam, — hogy nincs elég jegyzetünk, s angolul elég nehéz mindent megérteni. — Az egyetem a kiadványában közölte, hogy tankönyveket nem tud biztosítani, de a beszerzésük szerintem is nehéz — véli Abdollah Khosroabadi. Jobb, olcsóbb albérleteket hiányol még, hiszen az IBUSZ- on keresztül 2—6 ezer forintba kerül egy lakás vagy szobák bérlete. — Az albérletem nekem sem megfelelő — veszi át a szót magyarul a teheráni Mohammad Reia. — De szeretek itt lenni, tanulni. Szórakozóhely elég kevés van a városban, de nem is baj, több idő marad a tanulásra. — Az előadások nagy részét értem, a jegyzetelés nehezebben megy. Nem minden tanár beszél egyforma kiejtéssel, s persze, találkozom számomra ismeretlen szakkifejezésekkel — összegzi véleményét Mohammad Orduakhani, Iránból. A nehézségek megoldása — Mint tanárnak, mif jelent az új oktatási forma, melyek a legfőbb nehézségei? — Természetesen sokat készülök az órákra, hiszen a legváratlanabb kérdésekre is tudni kell részleteseh angol választ adni — mondja dr. Lakatos Tibor. — A diákok kedvesek, szorgalmasak. Van, akit elég nehéz megérteni, eltérőek a kiejtések. Néha alapfogalmakat is magyarázni kell, különbözőek az előképzettségek. A célunk, hoqy jó orvosok legyenek. Úgy látom, kicsit elzárva élnek ezek a hallgatók a többiektől, bár van köztük, aki rendszeresen bejár a kollégiumba, barátkozik. A kollégiumba sajnos, nem tudjuk fölvenni Üj Caola-termékek Zalaegerszegről Környezetkimélő mosókrém készítését kezdték meg a Caola Kozmetikai és Háztartás- vegyipari Vállalat zalaegersze- ■ gi gyárában. A BIP '84 elnevezésű terméket műanyag tubusokba töltik, mindegyükbe 170 grammnyi kerül. Naponta 30-35 ezer darabot gyártanak belőle, s már a jövő héten megjelenik az üzletekben. A szintén általuk előállitott, hasonló jellegű, közkedvelt Super Mos-6-tal szemben a BIP '84 gépi mosásnál is hatékonyan alkalmazható. Az idén további újdonságokkal is elő akar állni a zalaegerszegi gyár. A tervek szerint hamarosan korszerű csomagolású tusfürdővel, illetve folyékony szappannal jelennek meg a hazai piacon. A Baranya megyei Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályáza- ton megosztott első helyen végzett Kovács Sándor pécsi nyugdíjas, aki drávapalkonyai házának történetét írta meg, újabb dolgozatában pedig a ház lakóinak életét dolgozza fel. — 1856-ban került a család tulajdonába a telek és 1882- ben épült fel a mai napig álló ház — mondja Kovács Sándor. — A házat úgy építették, hogy a paraszti életformának a legjobban megfeleljen, a csalód minden tevékenységét észszerűen szolgálja. „A másik ház” Négy ablakot nyit az utcára. Itt két szoba található, amelyik közül az elsőt „másik ház"- nak nevezik, ugyanis itt csak a vendégek számára ágyaztak. A konyha alacsonyabb volt a többi helyiségnél. Itt állt a „mindenki ágya", amelyben a ház lakói megszülettek és meghaltak Az udvarra nyílott a konyha, kamra. Mellette a nyi- tott-kéményes alsó konyha, az istálló és a pajta. — 1848 előtt a családunk még zsellérsorban élt, és csak 1870-ben alakult ki az a mag, akiknek már földjük is volt és később a faluban mór gazdának számítottak. A következő dolgozatok már erről a családról szólnak. Az elsőben az 1940- es év mindennapjait írom le január elsejétől december 31- ig. Tipikusan paraszti család a mienk, amelynek a negyvenes években két lova, négy-öt tehene volt és a munkák zömét maga végezte a földeken, csak az aratáshoz hívott segítséget és néha-néha fogadott napszámost. Kovács Sándor ízesen, szépen beszél magyarul. Felpattan, s a másik szobából előhozza a Egy ház és lakói ház fényképeit. Egykori és mai fotókat. — A rokonság télen disznóölés idején jött össze inkább — folytatja. — A disznótoros vacsoránál nyársat dugtak, A nyárson található levelek strófáit hangosan felolvasták, hogy mindenki hallja. Karácsony után az aprószentekhez fűződött a vesszőző szokás, amikor is a gyerekek a falun és vékony vesszővel verték meg a családok tagjait. A húsvét a pásztorok durrogtatásával kezdődött és első nap kókáztak a fiatalok. Két zsebkendőbe kötöttek egy tojást és azt csapták össze. A fiúk iayekeztek a lányok zsebben tartott tojásait összetörni. A hagyományok szerint, akinek a lányok közül sikerült épen hazavinni a tojást, abból rendes, takaros asszony válik. — A harmadik pályaműben a felszabadulástól a termelő- szövetkezetek megalakulásáig mondom el a család életét. Szólok benne a mindennapokról, a beszolgáltatásról, az adózási rendszerről és az ebben az időben szokásos termelési módszerekről. Szorít az idő Kovács Sándor bácsi még mindiq drávapalkonyainak érzi magát, pedig már évek óta nem él ott, csak hétvégeken járnak ki a családjával. — A hajóvontatók és molnárok életét is feldolgoztam — mondja. — Legnagyobb örömöm, hogy sikerült Drávapalko- nyáról olyan néprajzi gyűjtést készítenem, amilyen nem sok van. A dudus malmok mellett feldolgoztam a település történetét is. Szorítja az embert az idő, lassan-lassan elhalnak azok, akik még sok mindent el tudnak mesélni a régi időkről. Szalai Kornélia Mint a mesében, volt egyszer négy fanatikus 'miskolci fiatalember, a hajnati villamosok, a hátsóudvarok, a gyárkapuk környékéről, akik egyszeresek összeálltak, valami sufniban zenélni kezdtek, jól, tehetségesen. És még mesebelibb a folytatás, jött lassan a siker, híveik lettek, táboruk, lemezük lett, majd lemezeik. Túl azon, hogy az Edda Művek lett a magyar rockkzene egyetlen vidékről híressé, „országossá" vált együttese, talán ők lettek-voltak leginkább, akik tudták, kinek énelkelnek, azoknak, ahonnan maguk is jöttek, a külvárosok, az igen kiterjedt és láthatatlan „felszíni” aluljáróik közönségének. Van ebben, persze, mint a mesében, jó adag romantika, jó csomó illúzió, mindenesetre összeóNt négy izgalmas fiatalember „egy mindenkiért - mindenki egyért” alapon. Almási Tamás rendező és Márk Iván operatőr Kölyköd voltam című péntek esti doku- m en tűm f il m j ében eg ymá s ról, felejthetetlen hat évük történetéről vallanak, a munkáról mindenekelőtt, hiszen sokszoros hátrányukat ledolgozni, „betörni" hogy is tudtak volna másképp. Vallanak aztán a sikerrel, a pénzről s egy bonyolult, a maguk számára is nehezen feloldható és magyarázható helyzetről, mely még túl a munkán (!) is összetartotta, aztán könyörtelenül szétrázta őket. Rajongóik, a koncertek közönsége, mely nem lát be semmiféle színpadok mögé, aliqha értette meg, miért e széthullás, s most a kiváló dokumentumfilm után is többféle megoldás, magyarázat lehetséges. Aligha a szó kommersz értelmében vett siker „rontotta meg” őket, ezzel szemben a munka elegendő immunanyagot termelt, inkább azoktól a színpad mögötti machinációktól csömörlöttek meg, amik nélkül sem a tartós népszerűség, sem a zenekar nem tartható fenn. Néqy igen szimpatikus fiatalember, ciki egymással fordul szembe, épo amikor talán legjobban össze kéne tartania. Összekülönböznek, mert közösségük mesés, szinte ősikereszténvi alapjait nem akarják vagy nem tudják érdek- és üzleti viszonyokra cserélni. Persze, a képlet nem ilyen egyszerű, nem az üzlet, a pénz maga teszi főnkre őket, hanem elérésének számukra kínálkozó módjai. Amíg szinte semmijük sincs, könnyen közös minden, s mikorra lenne miből - sikerből is, javakból is — olykor a tehetség mértéke szerint részesülni, mór képtelenek és nem is akarják korrigálni az eredeti, még a hátsó udvarban kötött vérszerződést. Csöndes, és valóban megindító keserűséggel föladják inkább. Hátrányukat a színpadon - hisz erre szerződtek - sikerült ledolgozni, a színpad mögött nem. A zenekarvezető megpróbál menedzserként, vállalkozóként viselkedni, a zenekarért, de ez idejét, energiáit el is vonja a zenekartól. A többiek rábízzák magukat s ezzel még vissza sem kell élnie, hogy a törés bekövetkezzen. Aztán rájuk szakad a rajongók, a levelek tömege. Felelősségüket vallóban megélik, ugyanakkor látják, hogy senki sorsát nem tudják megoldani. Nemcsak azért, mert a magukét sem, hanem mert művészetük nem erre, pontosabban nem úgy való erre („direkt- ben"), ahogyan rajongóik elvárják és elképzelik. Fölbomlik hát az Edda Művek, keserűen és nem látványosan, a film se az, és marad négy fiatalember, akinek ez a hat év még így is, mindezzel együtt is megérte. Megérte, mert csináltak és igazán csináltak valamit, ha meg is marad a szomorú reális tanulság: a „Pál utcai fiúk" amk-afapon nem képesek működni. Parti Nagy Lajos Pécsi szerző pécsi tudósról Várkonyi Hildebrand Dezső Értékeinket nem mindig becsüljük eléggé. Hogy tisztelhessük. ismernünk kell őket. Ez a gondolat is vezethette dr. Szántó Károly nyug. pécsi tanszékvezető főiskolai tanárt, amikor a Pedagógiai Szemle utolsó számában (1984. 12. sz.) tanulmányát megjelentette. A pedagógiai irodalomnak egyik kiváló egyéniségét, Várkonyi Hildebrand Dezsőt mutatja be. A tanulmányíró az életrajzi adatok egy részét Várkonyi H. Dezső öccsének, a pécsi irodalmi élet prominens képviselőjének, Várkonyi Nándornak Pergő évek című munkájából merítette. A hétgyermekes családból származó Dezső nem Pécsett, hanem az Esztergom megyei Kéménden született. Szadista hajlamú atyja elől Pannonhalmán keresett menedéket, ahol belépett a bencés rendbe. 1947-ben azonban, még a rendek feloszlatása előtt, kilépett a bencés rendből és feleségül vette Kisfaludy Erős Piroska tanárnőt, Berczeli Anselm Károly, az ismert költő és műfordító elvált feleségét. Várkonyi Dezső Pécsett lett 1923-ban egyetemi magántanár, majd egyetemi nyilvános rendes tanár és könyvtárigazgató. Pécsről 1929-ben a szegedi egyetemre, inhen rövid időre Kolozsvárra került, majd a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen működött. 1971. május 20-án, 83 éves korában Budapesten hunyt el. Szántó Károly a volt tanítvány lelkiismeretességével, nagy alapossággal kutatta fel és tanulmányozta Várkonyi életét és rendkívül kiterjedt tudományos munkásságát. Soraiból nemcsak a hála szava érződik a „tanárok tanára" iránt, hanem a múlt értékeinek megbecsülése is. T. I.
