Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-10 / 8. szám

1985. január 10., csütörtök Dunántúlt napló 3 Képernyő Edda Művek Angol nyelvű oktatás a POTE-n S zélsebesen rajzolják az írásvetítővel kivetített grafikono­kat és képleteket a hallgatók. Biofizika,' ezen belül bio- metria, szignifikancia-számítások, nem éppen a leg­könnyebb anyagrészek. Időnként kezek lendülnek a magasba, többen kérdezik, hogyan is kell érteni egy-egy meghatározást. Dr. Lakatos Tibor docens hosszasan és részletesen magyaráz. őket, hiszen magyar hallgatók is nehezen kapnak helyet. Könyveket valutáris okokból nem tudunk biztosítani nekik. Készít­tetünk viszont a Tempónál sok­szorosított anyagrészeket, ami­ket forintért megvehetnek. Dr. Cser Lászlóné heti egy órában, egy éven át latint ta­nít a hallgatóknak — angolul. — Az angol orvosi nyelv lé­nyegében a latinból ered, de azért igen keményen kell nekik tanulni. Az órán kívül is foglal­kozom velük, maguktól is oda­jönnek hozzám, érdeklődnek. A többségük igen szorgalmas. Ilyen jellegű oktatás még se- holsem folyt, a tananyagot is én állítom össze. Az egyetemen felkértek, hogy írjak egy an­gol nyelvű latin orvosi jegyze­tet. Jövőre már abból szeret­nénk tanítani az elsőéveseket — mondja dr. Cser Lászlóné. Barlahidai Andrea Gyermekmüvese- állomás a fővárosban Szerdán megkezdték a gyógykezelést Szerdán megkezdték a gyógykezelést a főváros első gyermekművese-óllomásán. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Gyermek- klinikáján, e célra átalakított épületben elhelyezett készülé­kekkel a vértisztításos vese­pótló kezeléssel, életben tart­hatják a veseelégtelenség miatt szenvedő gyermekeket. A svéd gyártmányú — a gyer­mekek méreteihez szabott — felszereléssel hetente 12 gyer­meket kezelhetnek majd. Egy- egy kezelés időtartama ugyan­is 3-4 óra, ezt hetente há- romszor-négyszer kell megis­mételni. Budapesten is szükséges volt a gyermekművese-állomás, amelyhez hasonlót a Szegedi és a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem Gyermekklini­káján rendeztek be. Orszá­gunkban évente 6-10 gyer­meknél fedeznek fel idült ve­seelégtelenséget, amelyet nem lehet gyógyítani. E betegség­ben szenvedőket csak vese- pótló, úgynevezett művese- készülék alkalmazásával ment­hetik meg, úgy, hogy a nem működő vese helyett időnként a készülék választja ki a ká­ros anyagokat a szervezetből. Az országban egyszerre 30—36 gyermeknél alkalmazzák ezt a kezelést évekig, mindaddig, amíg átültetéssel egészséges vesét kaphat a beteg. A két évnél fiatalabb gyer­mekek elégtelen veseműködé­sét más, úgynevezett hasüregi vesepótló eljárással helyettesí­tik, ugyancsak a gyermek- művese-óllomáson. Pályadíjas dolgozatok Läufer László felvétele Az előadás angol nyelven fo­lyik a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, ugyanis az idén be­vezették az angol nyelvű okta­tást, amelyre a világ minden tájáról jelentkezhettek érettsé­gizett, angolul beszélő fiatalok. 38 hallgató — A budapesti orvosi egye­temen két éve folyik német nyelvű tanítás — tájékoztat dr. Flerkó Béla akadémikus, az egyetem rektora. — Mi úgy gondoltuk, hogy angolul kez­dünk el oktatni, hiszen igény évek óta mutatkozott már. Ki­adványt tettünk közzé és a Ma­gyarok Világszövetségének Lap­jában is megjelentettük a fel­hívásunkat. Felvételi vizsgát nem tartottunk, hanem a hoz­zánk küldött bizonyítványok alapján választottuk ki első­seinket. Jelenleg harmincnyolc hallgatónk van. Irániak, szí- riaiak, angolok, amerikaiak, svédek, hogy csak néhány nem­zetet soroljak föl. Egy évben há­romezer dollár tandíjat fizet­nek. Lényegében ugyanazokat a tárgyakat tanulják, mint a maayar diákok, csak ütembeli módosításokat vezettünk be, s például négy féléven át foglal­koznak anatómiával. Az első három évben folyik angolul a tanítás, utána már magyarul, jövőre is szeretnénk első évfo­lyamot indítani, szerencsés hely­zetben vagyunk, mert oktatóink többsége jól beszél angolul. De mondanom sem kell, hogy an­golul tanítani óriási különmun­kát ielent a számukra. Fárado­zásukat anyagilag dotáljuk va­lamelyest, de természetesen a manvar nvelvű oktatásból is ki kell venniük a részüket. Mindent összevéve, bízom benne, hogy eredményes lesT a kezdeménye­zésünk, noha kicsit félve fon­tunk hozzá. A hnllnatóktól ed- din elismerő véleményeket hal­lottam. — Az oktatás megszervezésé­re öttagú bizottságot hoztunk létre, amelyiknek dr. Tigyi And­rás az elnöke, én meg a tit­kára — mondja dr. Tima Lajos docens. - Tartottunk félévközi értékelést, és minden oktató­nak az a véleménye, hogy a hallgatók igyekvők. A biofizikai szeminárium szü­netében beszélgetek hallgatók­kal, van, akivel angolul, más­sal magyarul, mint például az USA-ban született Rada György- gyei. — örömmel jöttem ide tanul­ni. Eddig minden simán megy. — Ha van időm, focizok. Az al­bérletem kicsit drága, de a la­kás jó. — Kedvesebbek itt az embe­rek, mint másutt, ahol jártam, és ez megkönnyíti az itteni tar­tózkodást — mondja Abdi Ho- saini, aki iráni, de jelenleg Du­baiban él a csalódja. — Az oktatással meg vagyok eléged­ve, néha kicsit gyors az ütem, de azért tudom követni. Mosolygós szőke lány perdül elém. Sandy Horváth-Dori. Szin­tén Amerikában született, ma­gyarul még nem mer társalog­ni. — A biofizikától tartok leg­inkább, de azért úgy érzem, nincs problémám a tanulással. Egyébként a csoportunkban min­denki mindenkinek segít. — A mi gondunk — mutat néhány fiúra a szíriai Eyad Sa­lam, — hogy nincs elég jegy­zetünk, s angolul elég nehéz mindent megérteni. — Az egyetem a kiadványá­ban közölte, hogy tankönyveket nem tud biztosítani, de a be­szerzésük szerintem is nehéz — véli Abdollah Khosroabadi. Jobb, olcsóbb albérleteket hiá­nyol még, hiszen az IBUSZ- on keresztül 2—6 ezer forintba kerül egy lakás vagy szobák bérlete. — Az albérletem nekem sem megfelelő — veszi át a szót magyarul a teheráni Moham­mad Reia. — De szeretek itt lenni, tanulni. Szórakozóhely elég kevés van a városban, de nem is baj, több idő marad a tanulásra. — Az előadások nagy részét értem, a jegyzetelés nehezeb­ben megy. Nem minden tanár beszél egyforma kiejtéssel, s persze, találkozom számomra ismeretlen szakkifejezésekkel — összegzi véleményét Mohammad Orduakhani, Iránból. A nehézségek megoldása — Mint tanárnak, mif jelent az új oktatási forma, melyek a legfőbb nehézségei? — Természetesen sokat ké­szülök az órákra, hiszen a leg­váratlanabb kérdésekre is tud­ni kell részleteseh angol vá­laszt adni — mondja dr. Laka­tos Tibor. — A diákok kedve­sek, szorgalmasak. Van, akit elég nehéz megérteni, eltérőek a kiejtések. Néha alapfogal­makat is magyarázni kell, kü­lönbözőek az előképzettségek. A célunk, hoqy jó orvosok le­gyenek. Úgy látom, kicsit elzár­va élnek ezek a hallgatók a többiektől, bár van köztük, aki rendszeresen bejár a kollégium­ba, barátkozik. A kollégiumba sajnos, nem tudjuk fölvenni Üj Caola-termékek Zalaegerszegről Környezetkimélő mosókrém készítését kezdték meg a Cao­la Kozmetikai és Háztartás- vegyipari Vállalat zalaegersze- ■ gi gyárában. A BIP '84 elne­vezésű terméket műanyag tu­busokba töltik, mindegyükbe 170 grammnyi kerül. Naponta 30-35 ezer darabot gyárta­nak belőle, s már a jövő hé­ten megjelenik az üzletekben. A szintén általuk előállitott, hasonló jellegű, közkedvelt Super Mos-6-tal szemben a BIP '84 gépi mosásnál is ha­tékonyan alkalmazható. Az idén további újdonsá­gokkal is elő akar állni a za­laegerszegi gyár. A tervek szerint hamarosan korszerű csomagolású tusfürdővel, illet­ve folyékony szappannal je­lennek meg a hazai piacon. A Baranya megyei Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályáza- ton megosztott első helyen vég­zett Kovács Sándor pécsi nyug­díjas, aki drávapalkonyai há­zának történetét írta meg, újabb dolgozatában pedig a ház lakóinak életét dolgozza fel. — 1856-ban került a család tulajdonába a telek és 1882- ben épült fel a mai napig ál­ló ház — mondja Kovács Sán­dor. — A házat úgy építették, hogy a paraszti életformának a legjobban megfeleljen, a csa­lód minden tevékenységét ész­szerűen szolgálja. „A másik ház” Négy ablakot nyit az utcára. Itt két szoba található, ame­lyik közül az elsőt „másik ház"- nak nevezik, ugyanis itt csak a vendégek számára ágyaztak. A konyha alacsonyabb volt a többi helyiségnél. Itt állt a „mindenki ágya", amelyben a ház lakói megszülettek és meg­haltak Az udvarra nyílott a konyha, kamra. Mellette a nyi- tott-kéményes alsó konyha, az istálló és a pajta. — 1848 előtt a családunk még zsellérsorban élt, és csak 1870-ben alakult ki az a mag, akiknek már földjük is volt és később a faluban mór gazdá­nak számítottak. A következő dolgozatok már erről a család­ról szólnak. Az elsőben az 1940- es év mindennapjait írom le január elsejétől december 31- ig. Tipikusan paraszti család a mienk, amelynek a negyvenes években két lova, négy-öt te­hene volt és a munkák zömét maga végezte a földeken, csak az aratáshoz hívott segítséget és néha-néha fogadott napszá­most. Kovács Sándor ízesen, szé­pen beszél magyarul. Felpattan, s a másik szobából előhozza a Egy ház és lakói ház fényképeit. Egykori és mai fotókat. — A rokonság télen disznó­ölés idején jött össze inkább — folytatja. — A disznótoros va­csoránál nyársat dugtak, A nyárson található levelek stró­fáit hangosan felolvasták, hogy mindenki hallja. Karácsony után az aprószentekhez fűző­dött a vesszőző szokás, amikor is a gyerekek a falun és vékony vesszővel verték meg a csalá­dok tagjait. A húsvét a pászto­rok durrogtatásával kezdődött és első nap kókáztak a fiatalok. Két zsebkendőbe kötöttek egy tojást és azt csapták össze. A fiúk iayekeztek a lányok zseb­ben tartott tojásait összetörni. A hagyományok szerint, akinek a lányok közül sikerült épen ha­zavinni a tojást, abból rendes, takaros asszony válik. — A harmadik pályaműben a felszabadulástól a termelő- szövetkezetek megalakulásáig mondom el a család életét. Szólok benne a mindennapok­ról, a beszolgáltatásról, az adó­zási rendszerről és az ebben az időben szokásos termelési módszerekről. Szorít az idő Kovács Sándor bácsi még mindiq drávapalkonyainak érzi magát, pedig már évek óta nem él ott, csak hétvégeken járnak ki a családjával. — A hajóvontatók és molná­rok életét is feldolgoztam — mondja. — Legnagyobb örö­möm, hogy sikerült Drávapalko- nyáról olyan néprajzi gyűjtést készítenem, amilyen nem sok van. A dudus malmok mellett feldolgoztam a település törté­netét is. Szorítja az embert az idő, lassan-lassan elhalnak azok, akik még sok mindent el tudnak mesélni a régi időkről. Szalai Kornélia Mint a mesében, volt egy­szer négy fanatikus 'miskolci fiatalember, a hajnati villamo­sok, a hátsóudvarok, a gyár­kapuk környékéről, akik egy­szeresek összeálltak, valami sufniban zenélni kezdtek, jól, tehetségesen. És még mesebe­libb a folytatás, jött lassan a siker, híveik lettek, táboruk, lemezük lett, majd lemezeik. Túl azon, hogy az Edda Művek lett a magyar rockkzene egyet­len vidékről híressé, „országos­sá" vált együttese, talán ők lettek-voltak leginkább, akik tudták, kinek énelkelnek, azok­nak, ahonnan maguk is jöttek, a külvárosok, az igen kiter­jedt és láthatatlan „felszíni” aluljáróik közönségének. Van ebben, persze, mint a mesé­ben, jó adag romantika, jó csomó illúzió, mindenesetre összeóNt négy izgalmas fiatal­ember „egy mindenkiért - min­denki egyért” alapon. Almási Tamás rendező és Márk Iván operatőr Kölyköd voltam című péntek esti doku- m en tűm f il m j ében eg ymá s ról, felejthetetlen hat évük törté­netéről vallanak, a munkáról mindenekelőtt, hiszen sokszo­ros hátrányukat ledolgozni, „betörni" hogy is tudtak volna másképp. Vallanak aztán a sikerrel, a pénzről s egy bo­nyolult, a maguk számára is nehezen feloldható és magya­rázható helyzetről, mely még túl a munkán (!) is összetar­totta, aztán könyörtelenül szét­rázta őket. Rajongóik, a koncertek kö­zönsége, mely nem lát be sem­miféle színpadok mögé, aliqha értette meg, miért e széthullás, s most a kiváló dokumentum­film után is többféle megol­dás, magyarázat lehetséges. Aligha a szó kommersz értel­mében vett siker „rontotta meg” őket, ezzel szemben a munka elegendő immunanya­got termelt, inkább azoktól a színpad mögötti machinációk­tól csömörlöttek meg, amik nélkül sem a tartós népszerű­ség, sem a zenekar nem tart­ható fenn. Néqy igen szimpa­tikus fiatalember, ciki egymás­sal fordul szembe, épo amikor talán legjobban össze kéne tartania. Összekülönböznek, mert közösségük mesés, szinte ősikereszténvi alapjait nem akarják vagy nem tudják ér­dek- és üzleti viszonyokra cse­rélni. Persze, a képlet nem ilyen egyszerű, nem az üzlet, a pénz maga teszi főnkre őket, hanem elérésének számukra kínálkozó módjai. Amíg szinte semmijük sincs, könnyen közös minden, s mikorra lenne miből - siker­ből is, javakból is — olykor a tehetség mértéke szerint része­sülni, mór képtelenek és nem is akarják korrigálni az eredeti, még a hátsó udvarban kötött vérszerződést. Csöndes, és va­lóban megindító keserűséggel föladják inkább. Hátrányukat a színpadon - hisz erre szerződtek - sikerült ledolgozni, a színpad mögött nem. A zenekarvezető megpró­bál menedzserként, vállalko­zóként viselkedni, a zenekarért, de ez idejét, energiáit el is vonja a zenekartól. A többiek rábízzák magukat s ezzel még vissza sem kell élnie, hogy a törés bekövetkezzen. Aztán rájuk szakad a rajon­gók, a levelek tömege. Fele­lősségüket vallóban megélik, ugyanakkor látják, hogy senki sorsát nem tudják megoldani. Nemcsak azért, mert a magu­két sem, hanem mert művésze­tük nem erre, pontosabban nem úgy való erre („direkt- ben"), ahogyan rajongóik el­várják és elképzelik. Fölbomlik hát az Edda Művek, keserűen és nem látványosan, a film se az, és marad négy fiatalem­ber, akinek ez a hat év még így is, mindezzel együtt is megérte. Megérte, mert csi­náltak és igazán csináltak va­lamit, ha meg is marad a szo­morú reális tanulság: a „Pál utcai fiúk" amk-afapon nem képesek működni. Parti Nagy Lajos Pécsi szerző pécsi tudósról Várkonyi Hildebrand Dezső Értékeinket nem mindig becsüljük eléggé. Hogy tisz­telhessük. ismernünk kell őket. Ez a gondolat is ve­zethette dr. Szántó Károly nyug. pécsi tanszékvezető főiskolai tanárt, amikor a Pedagógiai Szemle utolsó számában (1984. 12. sz.) ta­nulmányát megjelentette. A pedagógiai irodalom­nak egyik kiváló egyénisé­gét, Várkonyi Hildebrand Dezsőt mutatja be. A tanul­mányíró az életrajzi adatok egy részét Várkonyi H. De­zső öccsének, a pécsi iro­dalmi élet prominens kép­viselőjének, Várkonyi Nán­dornak Pergő évek című munkájából merítette. A hétgyermekes családból származó Dezső nem Pé­csett, hanem az Esztergom megyei Kéménden született. Szadista hajlamú atyja elől Pannonhalmán keresett me­nedéket, ahol belépett a bencés rendbe. 1947-ben azonban, még a rendek fel­oszlatása előtt, kilépett a bencés rendből és feleségül vette Kisfaludy Erős Piroska tanárnőt, Berczeli Anselm Károly, az ismert költő és műfordító elvált feleségét. Várkonyi Dezső Pécsett lett 1923-ban egyetemi ma­gántanár, majd egyetemi nyilvános rendes tanár és könyvtárigazgató. Pécsről 1929-ben a szegedi egye­temre, inhen rövid időre Ko­lozsvárra került, majd a bu­dapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen működött. 1971. május 20-án, 83 éves korában Budapesten hunyt el. Szántó Károly a volt tanít­vány lelkiismeretességével, nagy alapossággal kutatta fel és tanulmányozta Várko­nyi életét és rendkívül kiter­jedt tudományos munkássá­gát. Soraiból nemcsak a há­la szava érződik a „tanárok tanára" iránt, hanem a múlt értékeinek megbecsülése is. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom